Tropico 3

Kiadó: Kalypso Media
Fejlesztő: Haemimont Multimedia
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: 2,4 GHz CPU, 1 GB RAM, 256MB DirectX 9 Shader Model 3.0 GPU, 5 GB szabad tárhely
Ajánlott: 2,4 GHz CPU, 2 GB RAM, 512 MB DirectX 9 Shader Model 3.0 GPU, 5 GB szabad tárhely
Hasonló játékok: Tropico, Tropico 2: Pirate Cove
Kategória: stratégia

A menedzserjátékok előző évtized elején kitört hullámát lovagolta meg 2002-ben a Tropico, melyben egy sziget diktátoraként kellett rendet és békét teremtenünk fiktív birodalmunkban. A hidegháború ideje alatt játszódó első részt egy némileg erőltetett kalózkodós téma követte, azonban a Kalypso Media és a Haemimont Multimedia a Tropico harmadik részével visszatért a gyökerekhez. Vajon tud-e ugyanolyan izgalmas és élvezetes lenni az új rész, mint az első?

Az építgetős társadalom-szimulátor stílus komoly múltra tekint vissza, fénykorát mégis az előző évtized hajnalán élte, amikor menetrendszerűen préselték ki magukból a fejlesztők a különféle Tycoonokat. Manapság talán a Civilization az egyetlen, mely életben tartja a stílus hűséges rajongóit, de Sid Meier is valamikor 2008 közepén jelentkezett utoljára kultikus sorozatával. Ebbe a légüres térbe próbált meg lyukat ütni a Kalypso Media és a Haemimont Multimedia, akik a legendás Tropico csúfos második része után semmit sem bíztak a véletlenre, és gyakorlatilag egy az egyben elkészítették a Tropico első részének modernizált verzióját. A hatás nem marad el, a harmadik rész során újra előtörnek a régi élmények, bár a játék inkább mondható remake-nek, mint egy teljesen új, különálló résznek.


A Tropico 3 ezúttal is az egzotikus paradicsomban, a címadó szigeten játszódik, ahol frissen megválasztott elnökként/diktátorként kell szülővárosunk gazdaságát az egekig tornászni. A játék alapvetően két módban játszható: kapunk egy történetileg nagyon sovány, szinte semmitmondó kampánymódot, illetve skirmish játékmódban is nyüstölhető a diktátor-szimulátor. Annak sem kell megijednie, aki most lát először ilyen jellegű terméket, és életében még soha nem tolta rongyosra a SimCityt, a készítők ugyanis egy nagyon profin összerakott, egy percig sem tolakodó vagy unalomba fulladó tutorial móddal nyitják a játékot. Így, ha nem lenne teljesen világos, mi is a teendőnk frissen megválasztott uralkodóként, akkor ezt végigjátszva minden világossá fog válni.

Az oktató mód gyors kipörgetése után megkapjuk a teljhatalmat, és a mi feladatunk lesz, hogy a kis szigetállam gazdaságát felvirágoztassuk. Mindezt úgy, hogy a lakosság lehetőleg ne fenyegetőzzön puccsal már az első intézkedésünk után. A játék alapvetően menedzserjáték, bár a Sim Cityhez hasonlóan itt is építkezhetünk. Fontos épületeket húzhatunk fel, utakat építhetünk, és eközben ügyelnünk kell a különböző frakciók igényeire is, amiket a megfelelő szolgáltatások kiépítésével tudunk kielégíteni.


Természetesen olyan sosincs, hogy intézkedéseink mindenki számára kedvezőek lennének, de a megfelelő egyensúlyt azért meg lehet találni. Minden egyes döntésünk áldozatokkal jár majd. Eldönthetjük, milyen stílusban szeretnénk vezetni államunkat, így keménykezű vezérekké, vagy megfelelő életszínvonalat biztosító, igazságos irányítókká is válhatunk. Miközben a küldetések teljesítésével vagyunk elfoglalva, arra is ügyelnünk kell, hogy a konkurencia ne találjon rajtunk fognivalót, ugyanis a választásokon sokszor csak vért izzadva tudunk demokratikus úton hatalmon maradni.

Persze, lehetőségünk van aljas módszereket választani, például "véletlen baleseteket" okozni, vagy megbundázni a választásokat. A közfelháborodáson ez mit sem változtat, de így legalább mi maradunk a diktátorok, és lehetőségünk adódik helyrehozni mindazt, amit korábban elszúrtunk. A legjobb, ha ezeket az eszközöket mellőzzük, és mindvégig igyekszünk helyesen cselekedni.