ACTA: kereszttűzben a földrajzi árujelzők

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők megfelelő védelmét is szeretné elérni az Európai Unió az egyeztetés alatt álló Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) keretében. Az Egyesült Államok képviselői azonban attól tartanak, bizonyos élelmiszernevek oltalom alá helyezése illegálisnak minősítene számos Amerikában készült terméket.

A földrajzi árujelzők védelme körüli érdekellentétek uralták a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásról (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) tárgyaló államok 10. találkozóját. Az Európai Unió célja, hogy a földrajzi árujelzők is nemzetközileg elismert oltalom alá kerüljenek, hogy az élelmiszer és italnevekként használt földrajzi nevek, mint a francia Champagne és Cognac, vagy az olasz Parma számára a megfelelő védelem biztosított legyen. Az Egyesült Államok képviselői azonban attól tartanak, a vonatkozó javaslat elfogadása esetén az aláíró államokban az ACTA alapján illegálisnak minősülne, és hatósági lefoglalásra kerülne számos amerikai termék, amely valamilyen formában jogosultalanul használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket neveket.

Az Egyesült Államok elismeri a védjegyként bejegyzett földrajzi árujelzőket, de nem az összes élelmiszeripari termékként használt földrajzi nevet, amelyet az EU oltalomban kívánna részesíteni. Az ACTA legerősebb intézkedése, hogy olyan jogkörrel ruházná fel a vámhatóságokat, amely szerint a jogtulajdonos kérése vagy bírósági végzés nélkül lefoglalhatják a szerződés hatálya alá bevont, az ellenőrzés során jogsértőnek ítélt termékeket. Az unió az előbbi intézkedés hatálya alá kívánja bevonni a földrajzi árujelzőket is.

A múlt hónapban Karel De Gucht, az EU kereskedelmi ügyekben illetékes biztosa már a 9. ACTA-találkozót követően is hangsúlyozta, az európai érdekek ellenére a tárgyalófelek nem hajlandók beemelni a megállapodás hatálya alá a földrajzi árujelzőket illetve formatervezési mintaoltalmakat. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) azonban úgy nyilatkozott, az eltérő álláspontok összehangolhatók.

A hamisítás elleni nemzetközi megállapodásról szóló tárgyalásokon az EU és az USA képviselői mellett Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Svájc képviselteti magát. A jövő hónapban az illetékesek immár 11. alkalommal Japánban ülnek össze. Terveik szerint a szeptemberi egyeztetések alatt összeáll a megállapodás végleges szövege, amelyet aztán nyilvánosságra tudnak hozni.