Nagykövetségi táviratok a Wikileaks oldalán

A Wikileaks által megszerzett több mint negyedmillió amerikai diplomáciai sürgöny éles hangú bírálatokat tartalmaz az Egyesült Államok szövetségeseiről. Szaftos részletek minden ország vezetőjéről.

A WikiLeaks már több nappal ezelőtt közölte, hogy hamarosan általa titkosnak nevezett amerikai külügyminisztériumi iratokat készül nyilvánosságra hozni, köztük olyanokat, amelyek Európával kapcsolatosak, továbbá olyanokat is, amelyek Ázsiára és más földrészekre vonatkoznak. Az amerikai kormány mindennek nyomán figyelmeztetett arra, hogy a szóban forgó iratok közzététele súlyos károkat okozhat az Egyesült Államok és a baráti vagy szövetséges országok közötti kapcsolatokban. A dokumentumok túl nyomó többségét szerte a világból az amerikai külképviseletek küldték a washingtoni külügyminisztériumnak.

Csaknem valamennyi diplomáciai irat a 2004 utáni évekből származik, csupán egy nyúlik vissza az 1966-os esztendőre. Több ezer iratot állítólag az idei esztendő első két hónapjában küldtek a washingtoni külügyminisztériumba. Az iratok csupán kis része volt titkos besorolású, de az úgynevezett szigorúan titkos pecséttel egyetlen egy sem rendelkezett. Több ezer dokumentumot ugyanakkor az amerikai hatóságok bizalmasnak minősítettek, ami azt jelenti, hogy külföldiek nem juthattak azokhoz.

Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írják le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak. Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, egyúttal Washington a török kormányon belüli "iszlamista vonulat" miatt aggódott, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz. Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy vajon tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítik, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartják, hogy "meztelen a király".


Silvio Berlusconi és Putyin kiválóan megértik egymást
Nem jár jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki "ritkán kreatív" és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont agresszív", míg a CSU vezetője, Horst Seehofer "kiszámíthatatlan". A dokumentumok 90 százaléka 2005 után született, csupán hat százaléka titkos, míg 40 százaléka bizalmas. A legtöbb anyag az Egyesült Államok ankarai és bagdadi nagykövetségéről származik.

A brit Guardian napilap szintén részleteket közöl a Wikileaks anyagokból, a honlapjára vasárnap este feltett anyagokból az derül ki, hogy Washington megpróbált kémkedni az ENSZ vezetői után, amelyről a Der Spiegel azt írja, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter adta diplomatáinak a feladatot, hogy kifürkésszék más országok ENSZ diplomatáit. Más dokumentum pedig arról tanuskodik, hogy az Egyesült Államok egy Iránnal szembeni háború esetére igyekezett néhány arab ország bevonásával egy "arab szövetséget" összekovácsolni Irán ellen.

A vezető baloldali brit lap - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a vasárnap este kiszivárogtatott több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani". A szaúdi uralkodó még 2008-ban, David Petraeus amerikai tábornokkal tartott megbeszélésén erről a kérdésről - az egyik idézett diplomáciai feljegyzés szerint - úgy fogalmazott, hogy az amerikaiaknak "le kell vágniuk a kígyó fejét".

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom vezetői a kiszivárogtatott iratok szerint Iránt "gonosz" hatalomnak, "a puszta létet fenyegető veszélyforrásnak" minősítették, és kifejezték azon félelmüket, hogy az iráni rezsim háborúba sodorja a térséget. Bahrein uralkodója azt mondta egy amerikai diplomatának, hogy az iráni atomprogram folytatásának eltűrése nagyobb veszélyt jelent, mint a fejlesztési program erővel történő megállítása. A jordániai szenátus elnöke egy magas rangú amerikai kormányilletékesnek kijelentette: az Egyesült Államok vagy bombázza Iránt, vagy "az iráni bomba" létével lesz kénytelen szembenézni. "Szankciók, csábító ajánlatok, ösztönzők mit sem számítanak" - tette hozzá a jordániai politikus a The Guardiannek kiszivárogtatott egyik belső leirat szerint.


Szaúd-Arábia vezetője, Abdullah király Irán elleni támadást szorgalmazott
Egy másik dokumentum tanúsága szerint egy vezető beosztású szaúdi illetékes azt mondta: az Öböl menti országok esetleg saját atomfegyvert fejlesztenek ki, vagy engedélyeznék ilyen fegyverek telepítését területükön, az Irán részéről feltételezett fenyegetés elrettentésére.

A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnik, hogy Washington "titkos hírszerzési hadjáratot" folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton amerikai külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban. Az utasítás szerint be kellett szerezni a vezető ENSZ-tisztviselők által használt kommunikációs berendezések műszaki adatait, köztük jelszavakat és személyes rejtjelkódokat, ezen kívül "részletes biometrikus információkat" vezető ENSZ-illetékesekről, köztük főtitkár-helyettesekről, a szakosított intézmények vezetőiről és főtanácsadóikról, a főtitkár legmagasabb beosztású munkatársairól, a békefenntartó műveletek vezetőiről. Emellett értesüléseket kellett szerezni a főtitkár "vezetési és döntéshozói stílusáról" is.

A New York Times által idézett dokumentumokból az derül ki, hogy Robert Gates védelmi miniszter szerint az Irán elleni csapás csak elodázná egy-három évvel Teherán atomfegyver készítésére irányuló programját. Más iratok szerint a terorista csoportok, mint az al-Kaida fő finanszirozói szaúd-arábiaiak. Fény derül arra is, hogy a kínai kormány mérlegelte, hogy összhangolt számítógépes szabotázst hajtson végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.

Izrael határozottságra ösztönözte 2009 decemberében az Egyesült Államokat Iránnal szemben, azt hangsúlyozva, hogy a tárgyalási stratégia nem fog működni Teheránnal - derül ki azokból az iratokból, melyeket a Le Monde francia napilap tett közzé. "Nem biztos, hogy Irán döntött arról, hogy nukleáris fegyvert állít elő, de Irán eltökélt abban, hogy ilyet létrehozzon" - olvasható az izraeli védelmi minisztérium álláspontja az amerikai diplomácia egyik feljegyzésében.

A mértékadó francia liberális újság olyan, az oknyomozó portál által megszerzett titkos és bizalmas amerikai táviratokból közölt részleteket, amelyek az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatosak. A francia álláspontot "dárdahegynek" nevezték 2009 novemberében az amerikai diplomaták. "Magas rangú francia vezetők szerint Sarkozy keményvonala dárdahegyként hasznosnak bizonyulhat az iráni kihívással szemben" - áll az egyik sürgönyben. A 2009-es iráni választásokat követő utcai tüntetések idején a francia diplomácia arra ösztönözte Washingtont, hogy támogassa nyíltan az iráni ellenzéket.


Philip Murphy, az Egyesült Államok berlini nagykövete a leleplezések kapcsán súlyos felelőtlenségről beszélt, utalva arra: a dokumentumok közvetlenül befolyásolhatják majd a szövetségesek közötti együttműködést, és a világot ezáltal bizonytalanabbá teszik. A nagykövet elismerte, hogy a dokumentumokban foglaltak nyilvánosságra hozatala minden bizonnyal legalábbis kellemetlen az amerikai kormány és mindazok számára, akiket az amerikai külügyi jelentések említenek. "Az iratokban ugyanis olykor kritikusan és közvetlenül fogalmazunk" - jelentette ki a nagykövet, utalva arra, hogy a fogadó ország diplomatái azt jelentik haza, amit hallanak, illetve azt is, amit gondolnak.

Az amerikai külügyminisztérium arra figyelmeztette a Wikileaks oknyomozó portált, hogy a titkos diplomáciai iratok közzétételével veszélybe sodorja számtalan ember életét, a globális terrorellenes harcot és az Egyesült Államok kapcsolatait szövetségeseivel. Harold Koh, az amerikai külügyminisztérium jogi képviselője a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nak küldött levelében korábban szorgalmazta, hogy a portál ne hozza nyilvánosságra az iratokat, szolgáltassa vissza őket, és törölje adatbázisából.

Assange és jogi képviselője pénteken az Egyesült Államok brit nagykövetének levelet küldött, amelyben felveti az iratokban szereplő személyek biztonságának a kérdését, és információkat kér róluk. Koh erre a levélre válaszolva leszögezte, hogy noha Assange azt állítja, oltalmazni kívánja az érintettek életét, pont az ellenkezőjét teszi. Leszögezi, hogy a külügyminisztérium nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni vele. Koh felhívja a figyelmet arra, hogy bárhogyan jutott is hozzá az iratokhoz a Wikileaks, az az amerikai törvények megsértésével történt, és amíg a portál birtokolja ezeket a dokumentumokat, folytatódik a jogsértés.

"A WikiLeaks "rettenetes" akadályt jelent az amerikai diplomácia iraki kirendeltsége és bagdadi katonai missziója számára" - mondta James Jeffrey, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete, akit nagyon aggaszt újabb titkos dokumentumok beígért nyilvánosságra hozatala. A bagdadi nagykövet elmondta, leginkább a bizalmas beszélgetések tekintetében jelent számára problémát a WikiLeaks. Az újabb dokumentumok kiszivárogatásával kapcsolatban kifejtette: "Nem értem a nyilvánosságra hozatal indítékait. Ez nagyon meg fogja nehezíteni az itteni munkavégzésünket." Jeffrey azt is hozzá fűzte, az iraki vezetők már most egyértelműen elégedetlenek azzal, hogy olyan dolgok kerültek be a sajtóba, amelyek zárt ajtók mögött hangzottak el.

A Wikileaks oknyomozó portál vasárnap este közölte, hogy informatikai támadás célpontja. A weboldal a Twitter révén tudatta a hírt. A lap első nagy "fogása" az afganisztáni háborúval kapcsolatos iratok leleplezése volt, míg második nagy kiszivárogtatási hullámával a portál az iraki harctéren történt visszaéléseket leplezte le.