A távközlési cégek is beszállnak az áramfogyasztás mérésébe

Az intelligens mérési technológia magyarországi kiépítése 2014-2015 körül várható, ekkortól a fogyasztók akár okostelefonjukon is nyomon követhetik villany-, gáz- és vízfogyasztási szokásaikat.

Hosszas előkészületek után - és széles körű szakmai konzultációkat követően - karácsony előtt elkészült az infokommunikációs ágazati stratégia, a digitális megújulás cselekvési terve. Egy sor elképzelést sikerült konkrét formába önteni, jóllehet a rendelkezésre bocsátandó pénzügyi forrásokról csak később születik döntés. A digitális megújulási tervben bőven akadnak régi "ismerősök" - ilyen a sávszélesség-növelés vagy a digitális írástudás terjesztése -, de előkerültek új(szerű) fogalmak is. Például az infokommunikációs szektor környezettudatossága az elektromos energia aktuális fogyasztását mérő okos eszközök körén (smart grid) keresztül.

A megoldás nyilvánvaló előnye a hagyományossal szemben, hogy nem évente korrigált, átalány jellegű energiahasználattal kell számolni, hanem a fogyasztási információk áramlása közel folyamatossá tehető. Ezáltal a fogyasztó napszaktól függően tervezheti a használatot, a szolgáltató pedig az energiaellátást. Jóllehet a cselekvési terv csupán a villamos energia mérésére szűkíti le a majdan kialakítandó mintahálózatot (és nem érinti a távhő, a gáz vagy a víz okos mérését), ez vélhetően illeszkedni fog a tágabb - európai léptékű vagy akár világméretű - törekvésekhez.

A terv megfogalmazása szerint a nem központi költségvetési intézmények alapinfrastruktúráján felépíthető egy "okos villamosenergia-szolgáltatási hálózat", amely az "okos távmérésen" és más, elektronikus hálózatszabályozási és -irányítási megoldásokon alapulva egy sor környezeti és fenntarthatósági előnnyel járna. Ilyen például, hogy csak később válik szükségessé új erőművek, erőművi blokkok és átviteli hálózatok építése, mivel az intelligens villamosenergia-hálózati terhelésirányító rendszerek és a fogyasztók számára adott valós idejű visszajelzések képesek "elsimítani" a csúcsidőszaki terhelést.

Az intelligens hálózatok révén csökkenthető a hálózati veszteség, a villamosenergia-hálózathoz kapcsolódó összes villamosenergia-termelő egységet pedig dinamikusan lehetne menedzselni. Emellett - fogalmaz a cselekvési terv - egy fejlett okos mérési rendszer révén megvalósítható az úgynevezett valós idejű árazáson alapuló tarifamodellek bevezetése. Ezáltal egyrészt a villamos energia pillanatnyi piaci ármozgásait közvetve érzékelhetnék a fogyasztók is (vagyis egy esetleges versenyhelyzet haszonélvezői lehetnének), másrészt létrejöhetne az alapja annak, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát speciális, kedvező tarifák alapján számolhassák el.

Eddig tehát a terv főbb célkitűzései ezen a területen. És hogy melyek azok a távlati elképzelések, amelyekhez igazodnia kell? A Berg Insights kutatóintézet prognózisa szerint az okos mérési technológia térhódítása a legdinamikusabban Ázsiában valósul meg, ugyanakkor 2015-ig Európában is 111 millió háztartásba jutnak el az okos mérőeszközök. Az Európai Unió 2009-ben elfogadott direktívája szerint 2022-ig Európa valamennyi háztartását okos mérőkkel kell felszerelni. Ezen belül a közműszolgáltatók ajánlataiban már szerepelnie kell az okos mérésnek, valamint a napszakfüggő, változó díjszabásnak is. Mobilhálózaton, interneten, Wi-Fin vagy akár az elektromos távvezetéken is közlekedhetnek majd a leolvasott mérőórák (áram-, gáz-, távhő- és esetleg vízmérők) adatai. A technológia elterjesztésében az Európai Unión belül Svédország és Olaszország számít élenjárónak, előbbi már ki is építette a maga rendszerét, utóbbi pedig idén végez ezzel a folyamattal.

Magyarországon a folyamat megalapozására a Force Motrice Zrt. és az A.T. Kearney GmbH együttműködésében tanulmány készült a Magyar Energia Hivatal és a Világbank megbízásából, és azt tavaly a szélesebb közvélemény is megismerhette. A magyar tanulmány készítői regionális koncessziós rendszer megvalósítását javasolják, ez - országos helyett területi, teljesítményeik alapján egymással összemérhető monopóliumok létrejöttével - valódi versenyhelyzetet teremtene, féken tartva a szolgáltatáshoz kapcsolódó árképzést, ugyanakkor a változatos technológiák alkalmazásával viszonylag egyenletessé tenné a kommunikációs infrastruktúrára jutó terhelést is.


Az üzemeltetés során az okos mérésre koncessziót szerzett operátor a birtokába jutott adatokat/információkat - fogyasztói felhatalmazás alapján - átadhatja energia-tanácsadók és alternatív kereskedők számára további felhasználásra. A tranzakció természetesen csakis az adatvédelmi szempontoknak való maximális megfelelés mellett valósulhat meg - fogalmaznak a tanulmány készítői. Bár maga az adatgyűjtés elosztott kommunikációs csatornákon valósulhat meg - erre vonatkozóan az EU-direktíva sem tartalmaz megkötéseket -, az így nyert adatok feldolgozása, összekapcsolásuk az egyéb rendszerekkel minden bizonnyal a meglévő vagy fejlesztendő internetes infrastruktúra felhasználásával történik majd.

Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon a távközlési szolgáltatók (Magyar Telekom, Telenor) mint potenciális regionális mérésszolgáltatók mellett a hagyományos informatikai szolgáltatói körből is egyre többen hallatják hangjukat az energiapiaci elkötelezettséggel kapcsolatban. A Magyar Telekom tavaly májusban tette meg a maga stratégiai fontosságú bejelentését: tevékeny részt akar vállalni az energiaszolgáltatási piacon is. Vagyis klasszikus gáz- és áramszolgáltatóként is megjelenik, igaz, egyelőre csak egy behatárolt területen.

Christopher Mattheisen, a távközlési cég vezérigazgatója a bejelentés alkalmával elmondta: a Magyar Telekom kész arra, hogy idővel a telekommunikációs infrastruktúrát felhasználva hozzáadott értékeket is bevezessen az áram- és gázszolgáltatások mellé. Ilyen lehet például a mérőállás távoli, interneten vagy mobiltelefonon keresztüli leolvasásának lehetősége, nem véletlen hát, hogy gőzerővel fejlesztik az m2m (machine to machine) rendszereket is. Vélhetően mind a leolvasási, mind az adattovábbítási feladatoknál kulcsszerepet játszik majd a T-Mobile kialakította infrastruktúra.

Novemberben a Telenor egyik alkalmazásszolgáltató partnere mutatta be a maga m2m-megoldását. Ebben a fixen letelepített mobilkommunikációs eszközök által küldött üzeneteket a központban elhelyezett nagy kapacitású m2m-szerverek tárolják, kiértékelik, megválaszolják. A szolgáltatás többek között webes felületre is kihelyezhető, képes megjeleníteni a kívánt adatokat, képeket, kiértékeléseket, riportokat, valamint beállításoktól függően bizonyos események hatására SMS-t, illetve e-mailt küld. A felhasználók számára adminisztrációs felületet biztosít az eszközök nyilvántartására, különböző paraméterek beállítására, menedzselésére és a kommunikáció felügyeletére.


Bár az okos mérési technológia országos kiépítése Magyarországon csak 2014-2015 körül várható, mint látható, a kapcsolódó eszközfejlesztés elindult. Így létezik már olyan, magyar fejlesztésű web alapú komplex alkalmazás is, amelybe a hardvertől a szoftverekig minden beletartozik: a fogyasztók akár okostelefonjukon is nyomon követhetik villany-, gáz- és vízfogyasztási szokásaikat. És vajon mi lesz a megnövekvő adatkommunikáció miatt fokozódó sávszélességigény kielégítésével?

Jóllehet a változatos technikai megoldhatóság okán aligha kell időszakos vagy állandó szűk keresztmetszettől tartani - az eszközgyártók pedig a növekvő piac láttán könnyedén lépést tudnak tartani az okos mérési technológia fejlesztéseivel -, az iparág jövőjének formálásában érdekeltek óvakodnak egzakt számokkal vagy megalapozott becslésekkel előhozakodni a megnövekvő adatforgalomra vonatkozóan.

Egy figyelemre méltó adat mindazonáltal napvilágot látott, igaz, kissé távolabbról. A Pacific Gas and Electric Company - az Egyesült Államok egyik legnagyobb gáz- és elektromoseszköz-gyártójának, a PG&E Corporationnek a leányvállalata - Észak-Karolinában már 3,4 millió okos áram- és gázmérőt helyezett üzembe, és 2012-ig ezt a számot 10 millióra tervezi növelni. Azáltal, hogy az árammérőket óránként, a gázmérőket pedig naponta leolvassák, hihetetlen többlet-adatmennyiség keletkezik - igaz, ezáltal jóval hatékonyabbá válhat az energiamenedzsment is. A PG&E adatai szerint 300 százalékkal növekszik az adatforgalom a hagyományos megoldáshoz képest, és csupán az ellátott területen napi 100 terabájtnyi adat közlekedik az információs csatornákon (ugyanakkor más források mindössze 100 bájtos egyenkénti adatcsomagokkal kalkulálnak). És ezeket az adatokat még tudni kell feldolgozni is...

Szakértők egybehangzóan az energiahatékonyság növelését és a tudatos energiafelhasználás elterjesztését remélik az okos mérési technológia tömegessé válásától (nagyfogyasztók számára természetesen már egy ideje léteznek ezek a megoldások). És persze a mérőberendezések gyártói is dörzsölhetik a tenyerüket: a technológiai fejlődés megteremti a lehetőséget az intelligens mérési hálózatok - és bennük az intelligens egyedi eszközök - létrehozására, a piaci vagy a piachoz érintőlegesen kapcsolódó szereplők pedig remek kitörési pontot vélnek találni további növekedésükhöz. Közben pedig nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítások remélhetők.

Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia. Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre - rejtve marad előtte.

Az okos mérési technológia tömeges elterjedésével ugyanakkor új lendületet kaphat a korábban "intelligens otthon"-ként beharangozott koncepció is: remélhetőleg filléres szenzorok kerülhetnek a mérőórákon túlra, és folyamatosan monitorozhatóvá válik az egyes fogyasztó eszközök állapota is.