Assange a szólásszabadság ellenségének tartja az USA-t

Sajnálatát fejezte ki Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, mert éppen az Egyesült Állmokban kell a "legnagyobb harcot" vívnia a szólásszabadságért, ahol ezt a jogot az alkotmány első kiegészítésében rögzítették.

"Négy és fél évvel ezelőtt döntöttük el, hogy az első kiegészítést (a szólás szabadságát) elterjesztjük a világban. Az első hónapban, 2007-ben, betiltottak minket Kínában, az év végén pedig Iránban is" - fejtette ki Assange a Bradley Manninget, a több ezer titkos diplomáciai irat kiszivárogtatásával vádolt amerikai katonát támogató bizottság telefonos sajtótájékoztatóján. "De rá kellett jönnünk, hogy a legnagyobb csatánkat csak 2010-ben kezdtük el megvívni, amikor megpróbáltuk az első kiegészítést elhozni az Egyesült Államokba" - fűzte hozzá. Ez a harc a rácsok mögött, ahol Manninget 10 hónapja tartják fogva "az ellenséggel való összejátszás miatt", is folyatódik - hangsúlyozta Assange.

A WikiLeaks alapítója kritizálta az amerikai hatóságokat, amiért továbbra is az 1917-ben hozott kémellenes törvényt alkalmazzák, "mintha még mindig háborúban lennénk". Assange úgy véli, a törvénnyel azokat büntetik, akik újságíróknak adnak át információkat, kriminalizálva ezzel a tényfeltáró újságírást, s hozzátette, a több ezer iraki és afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos dokumentum, illetve a több ezer amerikai diplomáciai távirat kiszivárogtatása "újságírói csoda" volt.