Call of Juarez: The Cartel

Kiadó: UbiSoft
Fejlesztő: Techland
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows XP (SP3), Vista (SP1), Windows 7, Intel Core 2 Duo E6600 2,4GHz/AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5000+, 2 GB RAM, 6,5 GB szabad tárhely, nVidia GeForce 8800 GT/ATI Radeon HD 3800
Hasonló játékok: Call of Juarez, Call of Juarez: Bound in Blood
Kategória: FPS

A Call of Juarez a maga idejében igazán hiánypótló játék volt, hiszen egy letűnt, de mind a mai napig népszerű korszakról festett meglehetősen valós képet. Tette ezt nyers, őszinte megközelítésben, hangulatos, de sablonoktól sem mentes történettel, jópofa, hiteles karakterekkel, és persze izgalmas játékmenettel. Két évvel ezelőtt egy folytatásban teljesedett be a sorozat sikere, a Call of Juarez: Bound in Blood ugyanis az első felvonás előzményeként könnyedén ugrotta meg az alapjáték által felhúzott lécet, miközben alaposan meg is emelte azt. Az eltelt két évben azonban nagyon fordult a világ a játékiparban is, más igényeket kell már kielégítenie a készítőknek, s bár időközben kaptunk egy felejthetetlen Red Dead Redemptiont, ami igazolta, igény van a minőségi vadnyugati témájú játékokra, a lengyel Techland mégis egészen más irányt választott, s beállt a Call of Duty-utánzatok sorába.

A történet középpontjában ezúttal egy mexikói drogkartell áll, akik egy amerikai rendőrkapitányság ellen elkövetett bombatámadással vívják ki a bűnüldözők haragját. Igazi hajtóvadászat indul a kartell tagjai ellen, s amíg a rend őrei egységesen próbálnak fellépni a gengszterekkel szemben, addig a sztori három főhőse a saját szakállára igyekszik kiiktatni a rosszfiúkat. Miközben a Mendoza kartell nyomában loholunk, több mint egy tucat helyszínt látogatunk majd meg, s mindezt egy meglehetősen vegyes kínálatot biztosító stílus formájában élhetjük át, hiszen a fedezékrendszeres lövöldözés mellett többek között autós üldözésekben is részt fogunk venni.


A Techland természetesen nem feledkezett meg teljesen az elődökről, így a trió egyik tagja nem más, mint az a Benjamin McCall, aki a Call of Juarez-sorozat korábbi hősének ük-ükunokája. McCall a Los Angeles-i rendőrség kötelékét erősíti, egy rendíthetetlen, véreskezű zsaru, aki nem igazán ismer félelmet. A csapat második tagja, Eddie Guerra a gépfegyverek és a puskák specialistája, aki mellesleg a DEA-hoz tartozó megrögzött szerencsejátékos. A banda női vonalát az FBI-tól érkezett csinos mesterlövészhölgy, Kim Evans képviseli, aki a gettóban nevelkedett, így nem riad vissza a piszkos és nem éppen törvényes dolgoktól.

A játékmenet két alapvető stílusra, a fedezékrendszeres lövöldözésre és némi autós üldözésre koncentrál, s mindezt lehetőség szerint mindhárom hőssel megtehetjük, ami ugyan a játék szavatosságát valóban növeli, a kapott élmény és a minőség láttán viszont nem biztos, hogy ilyesmire fogunk vetemedni. A lövöldözős részek mellőzik az előző részek taktikus vonalait, a modern mordályokkal nincs annyi gond, mint a vadnyugat "őskövületeivel", így amint szert teszünk az első komolyabb csúzlinkra, a Call of Juarez: The Cartel pillanatok alatt átvedlik egy Call of Duty-t idéző hajtóvadászatba, s az egész nem lesz más, mint egy Blackre hajazó fegyverpornó. A csoportos lövöldözés élménye ebből kifolyólag szkriptelt ellenfelekből és hihetetlenül ostoba mesterséges intelligenciából tevődik össze, míg a járművezetős szekvencia a fizika teljes mellőzésével próbál meg ősz hajszálakat idő előtt előcsalogatni.


A bajt tetőzi a The Cartel technikai oldala, a Techland ugyanis hiába vetette be legújabb belső fejlesztésű motorját, a Chrome 5-öt, az ugyanis messze alulteljesít. Otromba karakteranimációkkal, elnagyolt textúrákból összeálló helyszínekkel, harsány színekkel, újrahasznosított elemekkel dolgozik az engine, ami azért néha megvillantja, mit is tud: a nagyvárosi lokációkat elhagyva, a vidéki helyszíneken ugyanis meglepően pazar vizualitás fogadja a játékost.