Az idén zsugorodott az ózonlyuk

Az elmúlt két évtizedet tekintve az idén mérték a második legkisebb kiterjedést a Déli-sarkvidék fölött tátongó ózonlyuk esetében, ami ezzel együtt is Ausztrália területének közel háromszorosát teszi ki.

A NASA és az ugyancsak amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) műholdas mérései szerint a Földet védő ózonpajzs átlagos mérete 17,9 millió négyzetkilométer volt. "Az idén egy kicsit melegebbek voltak az Antarktisz fölötti felső légrétegek, ami azt eredményezte, hogy kisebb volt az ózon kiürülés, mint tavaly, amikor hidegebb volt" - taglalta Jim Butler, a NOAA Földrendszer Kutató Laboratóriumának munkatársa.

A déli-sarkvidéki ózonlyuk, ami rendszerint augusztusban alakul ki, szeptember végén, október elején érve el legnagyobb kiterjedését, az idén szeptember 22-én érte el legnagyobb méretét, 21 millió négyzetkilométert. Összehasonlításként a legnagyobb lyukat 2000-ben mérték, ekkor 29,8 millió négyzetkilométer volt.

A veszélyes ultraibolya sugárzástól védő ózonrétegben az 1980-as években kezdtek éves rendszerességgel kialakulni a lyukak a klór-fluor-karbon gázok, vagyis a CFC-k hatására. A CFC-ket egykor általánosan használták a hűtőgépekben és az aeroszolos dobozokban, mára azonban szinte egyáltalán nem alkalmazzák, köszönhetően az 1987. szeptember 16-án aláírt nemzetközi egyezménynek, melyet az ózonréteg elvékonyodásával kapcsolatos globális aggályok hoztak létre.Mindezek ellenére még egy évtizedet kell várnunk az antarktiszi ózonréteg visszatérésének első jeleire, a teljes helyreállására pedig csak 2060 környékén számíthat az emberiség, összegzett Paul Newman, a NASA tudósa.