SG.hu·
New York-i afférok - Marc Webb szörnyű romantikája
Egy romantikus vígjáték esetében azért nem árt, ha a két műfaj közül legalább az egyikkel jellemezhető a végeredmény. A New York-i afférok azonban se nem romantikus se nem komikus. Inkább unalmas és letaglózó.
Hogy tetszett a New York-i afférok?
Thomas Webb jómódú család gyermeke: apja kiadót vezet, anyja a felső-középosztálybeli feleségek mintaképe. A fiú épp végzett a főiskolán, így előtte az élet! Rögvest elköltözik szülei fényűző házából hogy New York egy előkelőnek aligha nevezhető részén béreljen magának lakást. Itt ismerkedik meg az alkoholista íróval, W.F. Geralddal, aki ha kellő mennyiségű alkoholt fogyaszt, csak úgy dől belőle a bölcsesség. Ám az igazi fordulat akkor következik be a srác életében, amikor véletlenül megtudja, szülei házassága közel sem olyan idilli, mint képzelte: apja egy fiatalabb nővel csalja a feleségét. Kémkedni kezd a titokzatos és gyönyörű nő után, ami végül oda vezet, hogy elcsábítja apja bombázó szeretőjét. Ezzel persze beláthatatlan események láncreakcióját indítja el, melyek alapjaiban változtatják meg a családról és a világról alkotott addigi képét.
Szándékosan, minden kommentár nélkül szúrtam be a hivatalos szinopszist már itt a kritika elején, hiszen szerettem volna, ha mindenki látja, mennyire abszurd az alaphelyzet már önmagában. Ez az a felütés, amit szerintem sokan nem is értenek. Panaszkodik a milliomos csemete, hogy nem találja a helyét, majd amikor megtudja, hogy apja szeretőt tart, inkább lefekszik ő is vele ahelyett, hogy borítaná a bilit. Ráadásul a "beláthatatlan események" fogalma maximum azok számára értelmezhető akik nem láttak még filmet korábban vagy saját életükben nem tapasztaltak meg hasonlót. Mindegy, az alaphelyzetet menthetnék a jó színészek, ahogy azt már tapasztaltuk más filmek esetében, de sajnos láthatóan mindenki feszeng a karakterében.
A főszereplő - akinek elvileg a hátán kellene elvinni a filmet - elképesztő módon ellenszenves. Nem tudom, hogy valóban így akarták megjeleníteni az életképtelen Thomas figuráját, de már az első 20 percben azt érzi az ember, hogy jól pofán vágná a fickót. Állandó nyavalygása, siránkozása, pincsikutyás ragaszkodása, bátortalansága és főleg bocsánatkérései (komolyan, szinte minden karakternek legalább két alkalommal elmondja - miután valamennyire a képükbe vágja az igazságot - hogy sajnálom) abszolút ellenszenvessé teszi a figurát és nem tudunk együtt érezni vele. Brosnan a csalfa apa, illetve a Szex és New Yorkban látott Nixon a depis anya szerepében hozza a kötelezőt, de annál semmiképpen nem többet.
Akiket még így is ki kell emelni, az Jeff Bridges és Kate Beckinsale. Előbbi szinte kisujjból rázza ki az alkoholista mentor-barát figuráját - ezt már korábban is számtalanszor hozta, nem okoz neki nehézséget. Beckinsale pedig továbbra is elképesztően jól néz ki és ő tényleg jelen van a filmben. A csábító szerető alakja mintha rá lett volna szabva és tényleg elhisszük, hogy bizony sok férfit képes magába bolondítani. Ez azonban nem menti a valóságtól elrugaszkodott forgatókönyv elképesztő logikátlanságait, a rendezés hiányosságait (ami Marc Webb esetében nagyon nagy kritika) és a többi karakter szürkeségét.
Webb az 500 nap nyárral megmutatta, hogy képes romantikus filmet készíteni, de a New York-i afférok esetében azt is láthatjuk, hogy ehhez azért kell egy megfelelő alapanyag is. Mert attól, hogy sztárokkal tűzdelek meg egy rossz filmet, az még rossz film marad.
Szándékosan, minden kommentár nélkül szúrtam be a hivatalos szinopszist már itt a kritika elején, hiszen szerettem volna, ha mindenki látja, mennyire abszurd az alaphelyzet már önmagában. Ez az a felütés, amit szerintem sokan nem is értenek. Panaszkodik a milliomos csemete, hogy nem találja a helyét, majd amikor megtudja, hogy apja szeretőt tart, inkább lefekszik ő is vele ahelyett, hogy borítaná a bilit. Ráadásul a "beláthatatlan események" fogalma maximum azok számára értelmezhető akik nem láttak még filmet korábban vagy saját életükben nem tapasztaltak meg hasonlót. Mindegy, az alaphelyzetet menthetnék a jó színészek, ahogy azt már tapasztaltuk más filmek esetében, de sajnos láthatóan mindenki feszeng a karakterében.
A főszereplő - akinek elvileg a hátán kellene elvinni a filmet - elképesztő módon ellenszenves. Nem tudom, hogy valóban így akarták megjeleníteni az életképtelen Thomas figuráját, de már az első 20 percben azt érzi az ember, hogy jól pofán vágná a fickót. Állandó nyavalygása, siránkozása, pincsikutyás ragaszkodása, bátortalansága és főleg bocsánatkérései (komolyan, szinte minden karakternek legalább két alkalommal elmondja - miután valamennyire a képükbe vágja az igazságot - hogy sajnálom) abszolút ellenszenvessé teszi a figurát és nem tudunk együtt érezni vele. Brosnan a csalfa apa, illetve a Szex és New Yorkban látott Nixon a depis anya szerepében hozza a kötelezőt, de annál semmiképpen nem többet.
Akiket még így is ki kell emelni, az Jeff Bridges és Kate Beckinsale. Előbbi szinte kisujjból rázza ki az alkoholista mentor-barát figuráját - ezt már korábban is számtalanszor hozta, nem okoz neki nehézséget. Beckinsale pedig továbbra is elképesztően jól néz ki és ő tényleg jelen van a filmben. A csábító szerető alakja mintha rá lett volna szabva és tényleg elhisszük, hogy bizony sok férfit képes magába bolondítani. Ez azonban nem menti a valóságtól elrugaszkodott forgatókönyv elképesztő logikátlanságait, a rendezés hiányosságait (ami Marc Webb esetében nagyon nagy kritika) és a többi karakter szürkeségét.
Webb az 500 nap nyárral megmutatta, hogy képes romantikus filmet készíteni, de a New York-i afférok esetében azt is láthatjuk, hogy ehhez azért kell egy megfelelő alapanyag is. Mert attól, hogy sztárokkal tűzdelek meg egy rossz filmet, az még rossz film marad.
|
New York-i afférok (The Only Living Boy in New York) magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 88 perc, 2017 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Marc Webb Producer: Albert Berger, Ron Yerxa Zene: Rob Simonsen Vágó: Tim Streeto Forgatókönyvíró: Allan Loeb Pierce Brosnan (Ethan Webb) Callum Turner (Thomas Webb) Cynthia Nixon (Judith Webb) Kate Beckinsale (Johanna) Jeff Bridges (W.F. Gerald) Kiersey Clemons (Mimi) Debi Mazar (Anna) |
