SG.hu·
Ready Player One, avagy a popkultúra filmes himnusza

Steven Spielberg megmutatta, hogyan is kellene kinéznie egy blockbusternek 2018-ban. A Ready Player One ráadásul annyi popkultúrális utalást tartalmaz, hogy a moziban elsőre nem is lehet mindet kiszúrni.
Hogy tetszett a Ready Player One?
Nem biztos, hogy szerencsés, ha egy kritika rögtön az ítélettel kezdődik, de egyszerűen muszáj ezzel kezdenem: a Ready Player One korosztályom ('80-as években született generáció) himnusza, hiszen a popkultúra szinte minden eleme szerepel benne. És csak azért írtam, hogy szinte, mert elsőre szerintem csak max. a felét fedeztem fel a különböző utalásoknak. Igen, Spielberg és csapata magasra tette most a lécet és megmutatta, hogyan is kellene kinéznie egy blockbusternek 2018-ban.
De ugorjunk vissza akkor az elejére! Ernest Cline regénye egy igazi geek-alapmű és ez szolgáltatta Spielberg új filmjének vázát is. Különböző jogi viták miatt ugyanis számos, a regényben szereplő karakter nem jelenhetett meg a filmben (és fordítva: a filmben szereplők nem mindegyike volt a könyvben) és a befejezést illetve az utolsó próbát is megváltoztatták. De aki ezeket nem ismeri, annak sincs hiányérzete, hiszen a történet így is egy kerek egésszé áll össze. A sztori szerint az emberiség a mindennapjait Oázis virtuális világában tölti, ahol már évek óta zajlik egy hajsza az alapító, James Halliday öröksége után.
Halliday ugyanis elrejtett három kihívást az Oázis hatalmas világában, melyeket teljesítve kapnak a versenyzők egy-egy kulcsot és ezekkel nyitható ki a szerződést tartalmazó utolsó kapu. Azonban a milliárdos még azt sem árulta el, hogy hol találhatók a küldetések, így mindenki vadul keresi ezeket. Hősünk, Wade Watts, alias Parzival hamar elvesztette szüleit és természetesen ő is hajt az örökségre, melyet az IOI cég vezetője is meg akar szerezni magának. Egyszerű, a Ready Player One nem elsősorban a sztorijával kívánja megnyerni magának a nézőket, hanem a látvánnyal és a már említett utalásokkal.

És mivel a film nagy része az Oázisban játszódik, így nyugodtan összehozhattak a készítők egy olyan autóversenyt, ahol Parzival a DeLorean DMC-12-vel száguldozik, miközben egy T-Rex és maga King Kong próbálja megakadályozni abban, hogy célba érjen. De számos ismerős köszön még vissza a '80-as és '90-es évek filmjeiből illetve játékaiból és szerencsére az újabb generáció is megkapja a magáét. Nem is említenék több jelenetet vagy szereplőt, szeretném megadni mindenkinek a felfedezés édes érzését. Inkább visszatérnék a látványra, melyet szintén nem lehet eleget dicsérni. Az összes CGI-elem nagyon a helyén van, egy pillanatra sem lóg ki semmi a képből... és szerencsére a való világban játszódó jelenetek is izgalmasak és érdekesek.
Ehhez persze kellettek a színészek, és itt elsősorban a Mark Rylance - Simon Pegg - Ben Mendelsohn hármasra kell gondolni. Első kettő az Oázis két kitalálójának szerepében bukkan fel, sajnos nagyon rövidke ideig, míg utóbbi az IOI mindenre elszánt vezetőjét alakítja. Mendelsohn meggyőzően hozza a pénzéhes gazfickó szerepét, aki ugyanakkor egy, a modern világban kevésbé járatos gyáva ember is egyben. Egyszerűen élvezet nézni a játékát és persze ennek köszönhetően el is lopja a show-t a fiatalabbak elől.

Egy szó, mint száz, a Ready Player One az én korosztályom számára maga lesz a tökéletes kikapcsolódás, a popkultúrát összefoglaló remekmű, mely képes úgy lekötni az embert, hogy a 2 és fél órás játékidő pillanatok alatt eltelik. Persze akad negatívum, a Parzival és Art3mis közötti szerelmi szál nem sikerült a leghitelesebben és a felvezetés is kicsit hosszúra nyúlt, de ezeket simán el lehet nézni a filmnek. A Ready Player One a geek-Mennyország, amihez persze járatosnak kell lenni a filmek, játékok és zenék világában is. Szóval nem egy tipikus randi-film, ez egy igazi pasis szórakozás!
De ugorjunk vissza akkor az elejére! Ernest Cline regénye egy igazi geek-alapmű és ez szolgáltatta Spielberg új filmjének vázát is. Különböző jogi viták miatt ugyanis számos, a regényben szereplő karakter nem jelenhetett meg a filmben (és fordítva: a filmben szereplők nem mindegyike volt a könyvben) és a befejezést illetve az utolsó próbát is megváltoztatták. De aki ezeket nem ismeri, annak sincs hiányérzete, hiszen a történet így is egy kerek egésszé áll össze. A sztori szerint az emberiség a mindennapjait Oázis virtuális világában tölti, ahol már évek óta zajlik egy hajsza az alapító, James Halliday öröksége után.
Halliday ugyanis elrejtett három kihívást az Oázis hatalmas világában, melyeket teljesítve kapnak a versenyzők egy-egy kulcsot és ezekkel nyitható ki a szerződést tartalmazó utolsó kapu. Azonban a milliárdos még azt sem árulta el, hogy hol találhatók a küldetések, így mindenki vadul keresi ezeket. Hősünk, Wade Watts, alias Parzival hamar elvesztette szüleit és természetesen ő is hajt az örökségre, melyet az IOI cég vezetője is meg akar szerezni magának. Egyszerű, a Ready Player One nem elsősorban a sztorijával kívánja megnyerni magának a nézőket, hanem a látvánnyal és a már említett utalásokkal.

És mivel a film nagy része az Oázisban játszódik, így nyugodtan összehozhattak a készítők egy olyan autóversenyt, ahol Parzival a DeLorean DMC-12-vel száguldozik, miközben egy T-Rex és maga King Kong próbálja megakadályozni abban, hogy célba érjen. De számos ismerős köszön még vissza a '80-as és '90-es évek filmjeiből illetve játékaiból és szerencsére az újabb generáció is megkapja a magáét. Nem is említenék több jelenetet vagy szereplőt, szeretném megadni mindenkinek a felfedezés édes érzését. Inkább visszatérnék a látványra, melyet szintén nem lehet eleget dicsérni. Az összes CGI-elem nagyon a helyén van, egy pillanatra sem lóg ki semmi a képből... és szerencsére a való világban játszódó jelenetek is izgalmasak és érdekesek.
Ehhez persze kellettek a színészek, és itt elsősorban a Mark Rylance - Simon Pegg - Ben Mendelsohn hármasra kell gondolni. Első kettő az Oázis két kitalálójának szerepében bukkan fel, sajnos nagyon rövidke ideig, míg utóbbi az IOI mindenre elszánt vezetőjét alakítja. Mendelsohn meggyőzően hozza a pénzéhes gazfickó szerepét, aki ugyanakkor egy, a modern világban kevésbé járatos gyáva ember is egyben. Egyszerűen élvezet nézni a játékát és persze ennek köszönhetően el is lopja a show-t a fiatalabbak elől.

Egy szó, mint száz, a Ready Player One az én korosztályom számára maga lesz a tökéletes kikapcsolódás, a popkultúrát összefoglaló remekmű, mely képes úgy lekötni az embert, hogy a 2 és fél órás játékidő pillanatok alatt eltelik. Persze akad negatívum, a Parzival és Art3mis közötti szerelmi szál nem sikerült a leghitelesebben és a felvezetés is kicsit hosszúra nyúlt, de ezeket simán el lehet nézni a filmnek. A Ready Player One a geek-Mennyország, amihez persze járatosnak kell lenni a filmek, játékok és zenék világában is. Szóval nem egy tipikus randi-film, ez egy igazi pasis szórakozás!
