SG.hu·
Véres és vicces lett az új Predator - A ragadozó
Shane Black megcsinálta! Egy látványos és hangulatos Ragadozó mozit rakott le a 20th Century Fox asztalára, mellyel újabb esélyt kapott a franchise a feltámadásra. Persze hibái akadnak, de a hangulat mindent visz!
Hogy tetszett a Predator - A ragadozó?
A Predator-franchise 1987-ben indult útjára Arnold Schwarzenegger főszereplésével és vált szinte azonnal kultikussá. A Földre vadászni járó faj olyan remekül lett megalkotva, hogy rögtön felemelkedett a moziverzum legismertebb alakjai közé. A második részben Danny Glover helyettesítette az izomkolosszust és már egy amerikai nagyvárosban zajlottak a harcok. Ez annyira nem tetszett a rajongóknak, így pihenni ment a sorozat, hogy aztán Antal Nimród egy közepes filmben támassza fel a Ragadozót. Itt láthattuk először, hogy a vadászathoz „kutyákat” is használnak a Predatorok, de a többi része a filmnek annyira nem maradt meg szerintem senkiben. Miért is fontos a fenti felsorolás? Nos, mert Shane Black a negyedik filmben az összes jobb elemet átemelte és ezekből készített egy látványos és humoros akciót.
A sztori szerint egy mesterlövész bevetés közben találkozik egy Ragadozóval és mivel a csapatából csak ő éli túl, így az állami szervek számára kiemelt fontossággal bír. MacKenna azonban gondol a jövőjére és az „ellenfele” sisakját és egy karfegyvert elküldött a saját címére, hogy majd bizonyítani tudja, nem őrült meg. Arra azonban nem gondolt, hogy ex-felesége és autista kisfia kapják meg a csomagot, majd a fiú meg is fejti az idegen nyelvet és ezzel magára is vonja azonnal a Ragadozó figyelmét. MacKenna és őrültekből álló csapata elindul, hogy megmentsék őket. Nagyjából ennyi, amit érdemes tudni alaphelyzetben, mert azért akadnak mélységei és érdekes pontjai a történetnek, de azokat mindenki tapasztalja meg maga.
A legfontosabb, hogy Shane Black - aki egyébként az első rész első kommandós áldozatát alakította - remekül fogta meg a Predator-univerzumot. Bár valószínűleg sokakban paródia érzést kelthet majd ez a valóban kissé kifacsart sztori, de még így is bőven érthető és alapjaiban logikus a történet. Persze akadnak bukkanók (például rögtön, hogy a főhös mi a fenéért küldi haza a csomagot, ha ezzel veszélybe sodorhatja családja életét – mondjuk így be lehet vonni a zseni gyereket), de ezek felett át is siklunk, hiszen a látvány mindenért kárpótol.
A Ragadozó ugyanis egyértelműen viszi a hátán a filmet. A felbukkanásai nagyon jól sikerültek és szerencsére nem aprózza el Black egy bevezetéssel és hasonló apróságokkal, hiszen abból indul ki, hogy aki beül a filmre, az már tudja, mi is egy Predator. A filmben ráadásul mind a három korábbi részre visszautalnak, de egyértelműen a '87-es eredeti folytatásának szánták a mozit. Sajnos Schwarzi túl kis szerepet kapott volna, így nem élt a „visszatérés” lehetőségével, ahogy Brody is kihagyta a dolgot.
De őszintén szólva nem is nagyon hiányoznak, hiszen Black a most megírt karaktereit láthatóan imádja és éppen ezért elég nehezen is engedi el őket. Viszonylag sokáig nem esik bajuk, hogy aztán meginduljon a nagy vérontás. Mert a vér az aztán folyik dögivel. Nem véletlen a 18-as besorolás, a Ragadozó ismét elemében van és tépi a gerinceket, szakítja szét az embereket úgy, ahogy azt egy korhatáros filmtől el is várjuk. A humor viszonylag kis mennyiségben van jelen – legalábbis egy Shane Black filmhez mérten. (Eredetileg sokkal viccesebb lett volna az utolsó harmad és éppen ezért a stúdió újraforgattatta ezt a részt. Azért én kíváncsi lennék, milyen lett volna az a változat.)
A Predator negyedik megjelenése rém élvezetes és látványos film és ha a logikátlanságokat ki tudjuk venni a képletből, akkor nagyon jól fogunk szórakozni rajta. A szereplők láthatóan lubickolnak a karakterükben, a rendezés első osztályú és a hangulat egyből elsodorja az embert. Reményeim szerint ezzel egy új és a névhez méltóbb Predator-sorozat indul el, hiszen a lezárás is egy igen komoly folytatást vetít előre.
A sztori szerint egy mesterlövész bevetés közben találkozik egy Ragadozóval és mivel a csapatából csak ő éli túl, így az állami szervek számára kiemelt fontossággal bír. MacKenna azonban gondol a jövőjére és az „ellenfele” sisakját és egy karfegyvert elküldött a saját címére, hogy majd bizonyítani tudja, nem őrült meg. Arra azonban nem gondolt, hogy ex-felesége és autista kisfia kapják meg a csomagot, majd a fiú meg is fejti az idegen nyelvet és ezzel magára is vonja azonnal a Ragadozó figyelmét. MacKenna és őrültekből álló csapata elindul, hogy megmentsék őket. Nagyjából ennyi, amit érdemes tudni alaphelyzetben, mert azért akadnak mélységei és érdekes pontjai a történetnek, de azokat mindenki tapasztalja meg maga.
A legfontosabb, hogy Shane Black - aki egyébként az első rész első kommandós áldozatát alakította - remekül fogta meg a Predator-univerzumot. Bár valószínűleg sokakban paródia érzést kelthet majd ez a valóban kissé kifacsart sztori, de még így is bőven érthető és alapjaiban logikus a történet. Persze akadnak bukkanók (például rögtön, hogy a főhös mi a fenéért küldi haza a csomagot, ha ezzel veszélybe sodorhatja családja életét – mondjuk így be lehet vonni a zseni gyereket), de ezek felett át is siklunk, hiszen a látvány mindenért kárpótol.
A Ragadozó ugyanis egyértelműen viszi a hátán a filmet. A felbukkanásai nagyon jól sikerültek és szerencsére nem aprózza el Black egy bevezetéssel és hasonló apróságokkal, hiszen abból indul ki, hogy aki beül a filmre, az már tudja, mi is egy Predator. A filmben ráadásul mind a három korábbi részre visszautalnak, de egyértelműen a '87-es eredeti folytatásának szánták a mozit. Sajnos Schwarzi túl kis szerepet kapott volna, így nem élt a „visszatérés” lehetőségével, ahogy Brody is kihagyta a dolgot.
De őszintén szólva nem is nagyon hiányoznak, hiszen Black a most megírt karaktereit láthatóan imádja és éppen ezért elég nehezen is engedi el őket. Viszonylag sokáig nem esik bajuk, hogy aztán meginduljon a nagy vérontás. Mert a vér az aztán folyik dögivel. Nem véletlen a 18-as besorolás, a Ragadozó ismét elemében van és tépi a gerinceket, szakítja szét az embereket úgy, ahogy azt egy korhatáros filmtől el is várjuk. A humor viszonylag kis mennyiségben van jelen – legalábbis egy Shane Black filmhez mérten. (Eredetileg sokkal viccesebb lett volna az utolsó harmad és éppen ezért a stúdió újraforgattatta ezt a részt. Azért én kíváncsi lennék, milyen lett volna az a változat.)
A Predator negyedik megjelenése rém élvezetes és látványos film és ha a logikátlanságokat ki tudjuk venni a képletből, akkor nagyon jól fogunk szórakozni rajta. A szereplők láthatóan lubickolnak a karakterükben, a rendezés első osztályú és a hangulat egyből elsodorja az embert. Reményeim szerint ezzel egy új és a névhez méltóbb Predator-sorozat indul el, hiszen a lezárás is egy igen komoly folytatást vetít előre.
|
Predator - A ragadozó (The Predator) szinkronizált, amerikai akciófilm, kalandfilm, horror, 107 perc, 2018 18 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Shane Black Producer: John Davis, Lawrence Gordon, Joel Silver Operatőr: Larry Fong Vágó: Harry B. Miller III Forgatókönyvíró: Shane Black, Fred Dekker Olivia Munn (Casey Bracket) Boyd Holbrook (Quinn McKenna) Trevante Rhodes (Williams) Keegan Michael Key (Coyle) Alfie Allen (Lynch) Thomas Jane (Baxley) Jacob Tremblay (Rory McKenna) |
