SG.hu·
A filmekre kivetendő amerikai vám teljesen váratlanul érte az uniós filmkészítőket
Még ha Trump komolyan is gondolja, a filmek megvámolása nem olyan egyszerű, mint az autók vagy az acél megadóztatása.
Az európai filmesek fejüket vakarták, amikor Donald Trump egy homályos közösségi média-bejegyzésben felvetette, hogy vámokat vetne ki a külföldön készült filmekre. Az iparág nemcsak amerikai forgalmazókra támaszkodik, hogy elérjék az amerikai közönséget, hanem az otthoni nézőkre is. Az olyan streaming-óriások, mint a Netflix, az Amazon Prime Video és a Disney+ birtokolják az európai fogyasztói piac nagy részét: az EU-ban működő video-on-demand szolgáltatások közel 40%-a amerikai kézben van. A Netflix 11 helyi irodát nyitott, és a vállalat több mint 400 producerrel működik együtt Európában. Az európai iparági szereplők azonban vagy nem állnak készen, vagy szándékosan csendben vannak a hollywoodi vámok fenyegetésével kapcsolatban.
"A nyilatkozat messze túlságosan homályos ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó valójában, és ezért nem kommentáljuk" - mondta Gilles Fontaine, az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont piacfejlődését figyelemmel kísérő akadémikus. Az Európai Producerek Klubja és a brüsszeli székhelyű Filmgyártók Nemzetközi Szövetsége is egyaránt elutasította a kommentálást. Így tett a Motion Picture Association (MPA) is, amely a legnagyobb amerikai szereplőket, köztük a Netflixet, a Disney+-t és a Universal Studios-t képviseli.
A filmkészítők meglepetése ellenére voltak figyelmeztető jelek. Februárban a Fehér Ház kiadott egy feljegyzést, amelyben az amerikai kereskedelmi partnerek nem vámjellegű akadályairól számoltak be. A feljegyzés "külföldi jogi rendszereket" nevezett meg, amelyek "az amerikai streaming-szolgáltatásoktól megkövetelik a helyi produkciók finanszírozását". A Motion Picture Association, az öt legnagyobb amerikai filmstúdiót képviselő kereskedelmi szövetség március 11-én szintén jelentést intézett az amerikai kereskedelmi képviselőhöz, amelyben az uniós jog által előírt kötelező befektetésekkel és az európai tartalmakra vonatkozó kvótákkal kapcsolatos problémákat vetett fel.
Az EU audiovizuális jogszabályai szerint a lekérhető szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy katalógusuk bizonyos hányada európai filmekből és sorozatokból álljon. A nemzeti kormányok az uniós szintű követelményeken túlmenően is előírhatnak kvótákat. "Nevezhetjük protekcionistának, de ez egy olyan helyi piac ösztönzéséről szól, amely pénz nélkül nem tudna életben maradni" - mondta Daniel Biltereyst, a Genti Egyetem film- és médiatudományi professzora, elutasítva az európai kvótákkal kapcsolatos amerikai kritikákat. A helyi produkciókra szánt pénzek aprópénznek számítanak, "ha összehasonlítjuk a hollywoodi költségvetésekkel, ez tényleg nevetséges. De ez okosan elköltött pénz" - tette hozzá Biltereyst.
Az uniós jogszabályokat a tervek szerint 2026 decemberében felülvizsgálják. Az amerikai nyomás arra késztetheti az EU-t, hogy felülvizsgálja a kvótákat, de a politikai akarat eddig hiányzott. Márciusban egy 50 fős európai parlamenti képviselői csoport Emma Rafowicz szocialista törvényhozó vezetésével levelet küldött a Bizottságnak, amelyben az audiovizuális törvény védelmére szólította fel őket. A levél mindeddig válasz nélkül maradt.
Míg a folyamatban lévő transzatlanti kereskedelmi vita eddig az árukra korlátozódott, a filmek értékesítése szolgáltatás, és megadóztatása nem olyan egyszerű, mint az áruk esetében. "Ennek csak akkor lehet értelme, ha a vám az úgynevezett minimális garanciát sújtja, amelyet egy amerikai forgalmazó fizetne egy európai országból érkező filmért" - mondta Susan Wendt, a TrustNordisk nemzetközi értékesítési és marketing igazgatója. De még akkor is, tette hozzá, ez csak marginális költség. Egy másik lehetőség, hogy Trump az amerikai filmek USA-n kívüli gyártására utalhat, mint például az új Bosszúállók-film, amelyet az Egyesült Királyságban, a Pinewood stúdióban forgatnak.
Az európai filmesek fejüket vakarták, amikor Donald Trump egy homályos közösségi média-bejegyzésben felvetette, hogy vámokat vetne ki a külföldön készült filmekre. Az iparág nemcsak amerikai forgalmazókra támaszkodik, hogy elérjék az amerikai közönséget, hanem az otthoni nézőkre is. Az olyan streaming-óriások, mint a Netflix, az Amazon Prime Video és a Disney+ birtokolják az európai fogyasztói piac nagy részét: az EU-ban működő video-on-demand szolgáltatások közel 40%-a amerikai kézben van. A Netflix 11 helyi irodát nyitott, és a vállalat több mint 400 producerrel működik együtt Európában. Az európai iparági szereplők azonban vagy nem állnak készen, vagy szándékosan csendben vannak a hollywoodi vámok fenyegetésével kapcsolatban.
"A nyilatkozat messze túlságosan homályos ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó valójában, és ezért nem kommentáljuk" - mondta Gilles Fontaine, az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont piacfejlődését figyelemmel kísérő akadémikus. Az Európai Producerek Klubja és a brüsszeli székhelyű Filmgyártók Nemzetközi Szövetsége is egyaránt elutasította a kommentálást. Így tett a Motion Picture Association (MPA) is, amely a legnagyobb amerikai szereplőket, köztük a Netflixet, a Disney+-t és a Universal Studios-t képviseli.
A filmkészítők meglepetése ellenére voltak figyelmeztető jelek. Februárban a Fehér Ház kiadott egy feljegyzést, amelyben az amerikai kereskedelmi partnerek nem vámjellegű akadályairól számoltak be. A feljegyzés "külföldi jogi rendszereket" nevezett meg, amelyek "az amerikai streaming-szolgáltatásoktól megkövetelik a helyi produkciók finanszírozását". A Motion Picture Association, az öt legnagyobb amerikai filmstúdiót képviselő kereskedelmi szövetség március 11-én szintén jelentést intézett az amerikai kereskedelmi képviselőhöz, amelyben az uniós jog által előírt kötelező befektetésekkel és az európai tartalmakra vonatkozó kvótákkal kapcsolatos problémákat vetett fel.
Az EU audiovizuális jogszabályai szerint a lekérhető szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy katalógusuk bizonyos hányada európai filmekből és sorozatokból álljon. A nemzeti kormányok az uniós szintű követelményeken túlmenően is előírhatnak kvótákat. "Nevezhetjük protekcionistának, de ez egy olyan helyi piac ösztönzéséről szól, amely pénz nélkül nem tudna életben maradni" - mondta Daniel Biltereyst, a Genti Egyetem film- és médiatudományi professzora, elutasítva az európai kvótákkal kapcsolatos amerikai kritikákat. A helyi produkciókra szánt pénzek aprópénznek számítanak, "ha összehasonlítjuk a hollywoodi költségvetésekkel, ez tényleg nevetséges. De ez okosan elköltött pénz" - tette hozzá Biltereyst.
Az uniós jogszabályokat a tervek szerint 2026 decemberében felülvizsgálják. Az amerikai nyomás arra késztetheti az EU-t, hogy felülvizsgálja a kvótákat, de a politikai akarat eddig hiányzott. Márciusban egy 50 fős európai parlamenti képviselői csoport Emma Rafowicz szocialista törvényhozó vezetésével levelet küldött a Bizottságnak, amelyben az audiovizuális törvény védelmére szólította fel őket. A levél mindeddig válasz nélkül maradt.
Míg a folyamatban lévő transzatlanti kereskedelmi vita eddig az árukra korlátozódott, a filmek értékesítése szolgáltatás, és megadóztatása nem olyan egyszerű, mint az áruk esetében. "Ennek csak akkor lehet értelme, ha a vám az úgynevezett minimális garanciát sújtja, amelyet egy amerikai forgalmazó fizetne egy európai országból érkező filmért" - mondta Susan Wendt, a TrustNordisk nemzetközi értékesítési és marketing igazgatója. De még akkor is, tette hozzá, ez csak marginális költség. Egy másik lehetőség, hogy Trump az amerikai filmek USA-n kívüli gyártására utalhat, mint például az új Bosszúállók-film, amelyet az Egyesült Királyságban, a Pinewood stúdióban forgatnak.