SG.hu·
A megmentő - Best of Statham
Jason Statham ismét egy visszavonult ügynökként kerül bajba a múltja miatt és ezúttal is egy kislánnyal az oldalán menekül - mindezt azonban szórakoztató módon teszi.
Azt mindenképpen el kell ismerni egyfajta teljesítményként, ha az ember valaki nevét hallva azonnal be tudja azonosítani a film minőségét és célközönségét. Ilyen volt Uwe Boll például, aki minden remek alapanyaggal rendelkező videójátékot képes volt botrányos módon filmre adaptálni. De ott van pozitív példaként Christopher Nolan, akitől nagyszabású eposzt várunk vagy Giórgosz Lánthimosz, aki egészen elképesztően agyament alapötleteket is képes filmre vinni.
Még lehetne sorolni hosszan a neveket, de Jason Statham neve hallatán is be lehet lőni a film minőségét és típusát is. Éppen ezért nem hiszem, hogy bárki meglepődik, hogy A méhész és A melós után ismét egy "titokzatos" múlttal rendelkező remetét alakít A megmentőben. A különbség az előző két filmjéhez képest, hogy itt ismét visszanyúltak a "jó ha van egy kislány is melletted, Jason" hozzáálláshoz és így ez egyfajta Best of-nak is tekinthető az eddigi munkásságából.
Adott ugyanis egy remete, aki egy toronyban élve tengeti mindennapjait, messze mindentől, abszolút kivülálló módba kapcsolva. Egyetlen "társasága" egy kislány, aki folyamatosan hozza neki az ennivalót. Aztán a nyugalom eltűnik, mikor pár kommandós megjelenik a szigeten, mert egy régi ex-ügynököt vélnek felfedezni benne. Mivel a kislány rosszkor van rossz helyen, így hősünk kénytelen vele menekülni és kideríteni ki akarja kicsinálni.
Szerencsére a film konfliktusa nem csupán a fizikai túlélésről szól, hanem arról is, hogy a múlt valóban maga mögött hagyható-e valaha. A történet során fokozatosan derül ki, hogy hősünk korábbi bevetései és kapcsolatai nem maradtak következmények nélkül, és a mostani helyzet sokkal inkább egy régi ügy utórezgése, mintsem véletlen félreértés.
A megmentő egész alaptörténete olyan, mintha az eddigi fontosabb Statham filmeket összeszedték volna és ezeket egy turmixba dobva kijött volna a mostani alkotás. A korábban már említett A méhész és A melós hőse egybe van gyúrva A biztonság záloga vagy a Harcban élve koncepciójával és mindezt megtámogatták jó pár látványos harccal. Ha ez most negatívumnak tűnik, akkor jelezném, hogy nem az - mégis csak egy Jason Statham filmet nézünk.
Az egész egy nagyon szórakoztató mix, melyben valóban kikapcsolhatjuk az agyunkat és nem kell semmin gondolkodni, pusztán élvezni a szemünk előtt zajló akciót. Mert abból bizony akad jópár! A megszokott, szűk területen zajló, egészen kreatív közelharcoktól a csapdákkal díszített lövöldözéseken át az autós üldözésig van itt minden. Persze azért ne várjunk Tyler Rake szintű megoldásokat, de ettől még a rajongók nem fognak csalódni.
Ami még mindenképpen erénye A megmentőnek, hogy ezúttal nincsenek a földtől elrugaszkodott megoldások, hősünk nem harcol egyszerre több tucat ellenféllel és nem is kap akkora mítoszt a karakter. Ő egy szimpla ex-katona, aki szeretné ha mindenki békén hagyná. Se több se kevesebb, de ez éppen elég. A főhős karaktere ugyan nem kap mély pszichológiai kibontást, de Statham jelenléte önmagában elég ahhoz, hogy működjön a figura. A szikár, szűkszavú, érzelmeit visszafogó férfi archetípusa már szinte védjegyévé vált, és a film nem is próbál ebből kitörni. Ugyanakkor az a néhány rövidebb jelenet, amely a kislánnyal való kapcsolatára fókuszál, ad némi emberi réteget a karakternek, és ez elegendő ahhoz, hogy ne pusztán egy mozgó akciógépként tekintsünk rá.
A rendezés tisztességesen és feszesen tartja a tempót. A játékidő nem nyúlik indokolatlanul hosszúra, a jelenetek határozott ritmusban követik egymást, és a film pontosan tudja, mikor kell váltani a csendesebb, karakterközpontúbb pillanatok és a robbanékonyabb összecsapások között. Ez a tudatosság sokat segít abban, hogy az alkotás ne fulladjon unalomba.
A mellékalakok továbbra is feledhetők - bár az mindenképpen vicces, hogy a film IMDB adatlapján a szereplők 80%-a Színész vagy Színésznő karakternevet kapott. Inkább funkcionális szerepet töltenek be, mintsem valódi, emlékezetes ellenfelek lennének. A motivációjuk érthető, de nincs igazán kidolgozva, ami ugyan nem rontja el a filmet, de nem is emeli magasabb szintre. De természetesen most is kapunk egy ismertebb, idős színészt, ezúttal Bill Nighy személyében. Sok vizet ő sem zavar, de mindig jó látni az angol urat. Jelenléte inkább presztízsértékű, mintsem dramaturgiai jelentőségű, de az ilyen típusú filmeknél ez már szinte hagyománynak számít.
A megmentő összességében valóban nem kínál zsákbamacskát. Aki kedvelte az említett filmek faék egyszerűségű történetét és forgatókönyvét, az A megmentőt is szeretni fogja. Aki nem, az pedig válasszon mást a mozik kínálatából. 6/10
Azt mindenképpen el kell ismerni egyfajta teljesítményként, ha az ember valaki nevét hallva azonnal be tudja azonosítani a film minőségét és célközönségét. Ilyen volt Uwe Boll például, aki minden remek alapanyaggal rendelkező videójátékot képes volt botrányos módon filmre adaptálni. De ott van pozitív példaként Christopher Nolan, akitől nagyszabású eposzt várunk vagy Giórgosz Lánthimosz, aki egészen elképesztően agyament alapötleteket is képes filmre vinni.
Még lehetne sorolni hosszan a neveket, de Jason Statham neve hallatán is be lehet lőni a film minőségét és típusát is. Éppen ezért nem hiszem, hogy bárki meglepődik, hogy A méhész és A melós után ismét egy "titokzatos" múlttal rendelkező remetét alakít A megmentőben. A különbség az előző két filmjéhez képest, hogy itt ismét visszanyúltak a "jó ha van egy kislány is melletted, Jason" hozzáálláshoz és így ez egyfajta Best of-nak is tekinthető az eddigi munkásságából.
Adott ugyanis egy remete, aki egy toronyban élve tengeti mindennapjait, messze mindentől, abszolút kivülálló módba kapcsolva. Egyetlen "társasága" egy kislány, aki folyamatosan hozza neki az ennivalót. Aztán a nyugalom eltűnik, mikor pár kommandós megjelenik a szigeten, mert egy régi ex-ügynököt vélnek felfedezni benne. Mivel a kislány rosszkor van rossz helyen, így hősünk kénytelen vele menekülni és kideríteni ki akarja kicsinálni.
Szerencsére a film konfliktusa nem csupán a fizikai túlélésről szól, hanem arról is, hogy a múlt valóban maga mögött hagyható-e valaha. A történet során fokozatosan derül ki, hogy hősünk korábbi bevetései és kapcsolatai nem maradtak következmények nélkül, és a mostani helyzet sokkal inkább egy régi ügy utórezgése, mintsem véletlen félreértés.
A megmentő egész alaptörténete olyan, mintha az eddigi fontosabb Statham filmeket összeszedték volna és ezeket egy turmixba dobva kijött volna a mostani alkotás. A korábban már említett A méhész és A melós hőse egybe van gyúrva A biztonság záloga vagy a Harcban élve koncepciójával és mindezt megtámogatták jó pár látványos harccal. Ha ez most negatívumnak tűnik, akkor jelezném, hogy nem az - mégis csak egy Jason Statham filmet nézünk.
Az egész egy nagyon szórakoztató mix, melyben valóban kikapcsolhatjuk az agyunkat és nem kell semmin gondolkodni, pusztán élvezni a szemünk előtt zajló akciót. Mert abból bizony akad jópár! A megszokott, szűk területen zajló, egészen kreatív közelharcoktól a csapdákkal díszített lövöldözéseken át az autós üldözésig van itt minden. Persze azért ne várjunk Tyler Rake szintű megoldásokat, de ettől még a rajongók nem fognak csalódni.
Ami még mindenképpen erénye A megmentőnek, hogy ezúttal nincsenek a földtől elrugaszkodott megoldások, hősünk nem harcol egyszerre több tucat ellenféllel és nem is kap akkora mítoszt a karakter. Ő egy szimpla ex-katona, aki szeretné ha mindenki békén hagyná. Se több se kevesebb, de ez éppen elég. A főhős karaktere ugyan nem kap mély pszichológiai kibontást, de Statham jelenléte önmagában elég ahhoz, hogy működjön a figura. A szikár, szűkszavú, érzelmeit visszafogó férfi archetípusa már szinte védjegyévé vált, és a film nem is próbál ebből kitörni. Ugyanakkor az a néhány rövidebb jelenet, amely a kislánnyal való kapcsolatára fókuszál, ad némi emberi réteget a karakternek, és ez elegendő ahhoz, hogy ne pusztán egy mozgó akciógépként tekintsünk rá.
A rendezés tisztességesen és feszesen tartja a tempót. A játékidő nem nyúlik indokolatlanul hosszúra, a jelenetek határozott ritmusban követik egymást, és a film pontosan tudja, mikor kell váltani a csendesebb, karakterközpontúbb pillanatok és a robbanékonyabb összecsapások között. Ez a tudatosság sokat segít abban, hogy az alkotás ne fulladjon unalomba.
A mellékalakok továbbra is feledhetők - bár az mindenképpen vicces, hogy a film IMDB adatlapján a szereplők 80%-a Színész vagy Színésznő karakternevet kapott. Inkább funkcionális szerepet töltenek be, mintsem valódi, emlékezetes ellenfelek lennének. A motivációjuk érthető, de nincs igazán kidolgozva, ami ugyan nem rontja el a filmet, de nem is emeli magasabb szintre. De természetesen most is kapunk egy ismertebb, idős színészt, ezúttal Bill Nighy személyében. Sok vizet ő sem zavar, de mindig jó látni az angol urat. Jelenléte inkább presztízsértékű, mintsem dramaturgiai jelentőségű, de az ilyen típusú filmeknél ez már szinte hagyománynak számít.
A megmentő összességében valóban nem kínál zsákbamacskát. Aki kedvelte az említett filmek faék egyszerűségű történetét és forgatókönyvét, az A megmentőt is szeretni fogja. Aki nem, az pedig válasszon mást a mozik kínálatából. 6/10
|
A megmentő (Shelter) szinkronizált, amerikai-angol akcióthriller, 107 perc, 2026 16 éven aluliaknak nem ajánlott Rendező: Ric Roman Waugh Forgatókönyv: Ward Parry, Matthew Newman Operatőr: Martin Ahlgren Producer: Jon Berg Jason Statham (Mason) Tomi May (Ross) Anna Crilly (Haneron) Bryan Vigier (James Workman) Steven Blades (Rob Wills) |
