SG.hu·
Holnaptól nézhetők meg a tavalyi év legjobb magyar sajtófotói
A budapesti Capa Központban a 9583 beküldött - egyéni nézőpontokból, néha bravúros technikai megoldásokkal készített - kép krémje nézhető meg.
A sajtónak tartott bejárás előtt rövid ismertetőt tartottak a Nagymező utcai épületben, ahol Schmideg András, a kiállítás marketing és sajtófőnöke elmondta, hogy a rendelkezésre álló nagy hely miatt minden eddiginél több fotót tudnak bemutatni. "382 kép került ki a falakra 92 fotós pályaművéből, és van még körülbelül 500 kép ami multimédiás megjelenítőkön megtekinthető. Ez egy lenyomatot mutat abból, hogy mi volt 2013."
Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztályának elnöke rövid anekdotázással engedett betekintést a múltba. "32 éve kezdtük, akkoriban még egy másik rendszerben kerültek ezek a képek a falra, és nem volt lehetséges minden jó képet közölni. Előfordult, hogy azt mondta egy fotóra egy főszerkesztő, hogy baromi jó a kép, küldd el majd egy kiállításra, mi nem közölhetjük, mert másnap a tájékoztatási hivatalban minket letolnak. A kiállítás karrierje során tehát rengeteg olyan kép volt látható, ami újságban nem. Persze volt abban az időben is egy-két alkalommal olyan szituáció, hogy kiraktuk a falra a képeket, azután jött az utasítás, hogy azt a három-négy fotót vegyétek le a falról, mert különben nem nyílhat meg. Akkor ezeket természetesen levettük, de furcsa módon azt nem kellett levenni, hogy ki nyerte a díjat, és ilyenkor az adott képet nem találták meg a kedves látogatók."
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
"Így is elég sok kép kinn maradhatott ahhoz, hogy azt tudjam mondani, hogy az egyik leglátogatottabb kiállítás Magyarországon a Sajtófotó Kiállítás. Ma már szerencsére elértünk oda, hogy csak a jó ízlés illetve a fotográfus saját erkölcse szab határt annak, hogy mi jelenhet meg akár az írott, akár az elektronikus médiában. Szerencsére jött utánunk két olyan nemzedék, amelyik nagyon jó képeket csinál, rengeteg pályázaton nyer, nem csak hazánkban, hanem külföldön is. Érdekes volt látni, hogy ugyanazok a képek, ugyanazon kategóriában nyertek a World Press Photo pályázaton, mint a magyar sajtófotó pályázaton. Teret szeretnénk adni azoknak a fotósoknak, akik nem megfelelően tudják publikálni a képeiket, erre sajnos ma sem mindig van mód." - mondta Bánkuti András.
Pataky Zsolt fotóriporter, a kiállítás egyik rendezője elmondta, hogy az eddiginél több pályázó a zsűrinek is nagy munkát jelentett, három napon át folyamatosan dolgoztak, és az első és a negyedik helyezettek között sokszor csak nüansznyi különbségek voltak. A döntnökök mindig nagyon neves képszerkesztők, fotográfusok, Magyarországról pedig olyanok, akik megfelelően reprezentálják a szakmát, és van mögöttük egy méltó életút. Az idei elnök Stephane Arnaud, az AFP fotórészleg vezetője volt.
A kiállítóteremben egy 4K felbontású tévét is beállítottak és egy elsötétített kisteremben projektoron is folyamatosan váltakoznak a fotók. Előbbinél nem feltétlenül élvezhető ki a látvány, mivel a pályázaton nem 8 megapixeles fotókat fogadtak, illetve volt olyan, amelyik nem jól nagyítható. Nem minden alkotás született hivatalos úton, például a tájföldi bokszolókat bemutató sorozat a szerző magánutazásán készült. A fotók többsége hazai anyag, de persze a jelentősebb külföldi események, például az isztambuli tüntetések is jelen vannak, több nézőpontból is: egy sorozaton csak az álló tüntetők arcai, vele szemben pedig egy másik fotós által maguk az események kerültek kiállításra. A látványvilág általánosságban véve messze nem olyan erőszakos, mint ami a World Press Photo-nál tapasztalható.
A tárlat május 18-ig látogatható Budapesten, ezt követően az anyagot Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Siófokon és a tervek szerint Gödöllőn is bemutatják.
A sajtónak tartott bejárás előtt rövid ismertetőt tartottak a Nagymező utcai épületben, ahol Schmideg András, a kiállítás marketing és sajtófőnöke elmondta, hogy a rendelkezésre álló nagy hely miatt minden eddiginél több fotót tudnak bemutatni. "382 kép került ki a falakra 92 fotós pályaművéből, és van még körülbelül 500 kép ami multimédiás megjelenítőkön megtekinthető. Ez egy lenyomatot mutat abból, hogy mi volt 2013."
Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztályának elnöke rövid anekdotázással engedett betekintést a múltba. "32 éve kezdtük, akkoriban még egy másik rendszerben kerültek ezek a képek a falra, és nem volt lehetséges minden jó képet közölni. Előfordult, hogy azt mondta egy fotóra egy főszerkesztő, hogy baromi jó a kép, küldd el majd egy kiállításra, mi nem közölhetjük, mert másnap a tájékoztatási hivatalban minket letolnak. A kiállítás karrierje során tehát rengeteg olyan kép volt látható, ami újságban nem. Persze volt abban az időben is egy-két alkalommal olyan szituáció, hogy kiraktuk a falra a képeket, azután jött az utasítás, hogy azt a három-négy fotót vegyétek le a falról, mert különben nem nyílhat meg. Akkor ezeket természetesen levettük, de furcsa módon azt nem kellett levenni, hogy ki nyerte a díjat, és ilyenkor az adott képet nem találták meg a kedves látogatók."
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
"Így is elég sok kép kinn maradhatott ahhoz, hogy azt tudjam mondani, hogy az egyik leglátogatottabb kiállítás Magyarországon a Sajtófotó Kiállítás. Ma már szerencsére elértünk oda, hogy csak a jó ízlés illetve a fotográfus saját erkölcse szab határt annak, hogy mi jelenhet meg akár az írott, akár az elektronikus médiában. Szerencsére jött utánunk két olyan nemzedék, amelyik nagyon jó képeket csinál, rengeteg pályázaton nyer, nem csak hazánkban, hanem külföldön is. Érdekes volt látni, hogy ugyanazok a képek, ugyanazon kategóriában nyertek a World Press Photo pályázaton, mint a magyar sajtófotó pályázaton. Teret szeretnénk adni azoknak a fotósoknak, akik nem megfelelően tudják publikálni a képeiket, erre sajnos ma sem mindig van mód." - mondta Bánkuti András.
Pataky Zsolt fotóriporter, a kiállítás egyik rendezője elmondta, hogy az eddiginél több pályázó a zsűrinek is nagy munkát jelentett, három napon át folyamatosan dolgoztak, és az első és a negyedik helyezettek között sokszor csak nüansznyi különbségek voltak. A döntnökök mindig nagyon neves képszerkesztők, fotográfusok, Magyarországról pedig olyanok, akik megfelelően reprezentálják a szakmát, és van mögöttük egy méltó életút. Az idei elnök Stephane Arnaud, az AFP fotórészleg vezetője volt.
A kiállítóteremben egy 4K felbontású tévét is beállítottak és egy elsötétített kisteremben projektoron is folyamatosan váltakoznak a fotók. Előbbinél nem feltétlenül élvezhető ki a látvány, mivel a pályázaton nem 8 megapixeles fotókat fogadtak, illetve volt olyan, amelyik nem jól nagyítható. Nem minden alkotás született hivatalos úton, például a tájföldi bokszolókat bemutató sorozat a szerző magánutazásán készült. A fotók többsége hazai anyag, de persze a jelentősebb külföldi események, például az isztambuli tüntetések is jelen vannak, több nézőpontból is: egy sorozaton csak az álló tüntetők arcai, vele szemben pedig egy másik fotós által maguk az események kerültek kiállításra. A látványvilág általánosságban véve messze nem olyan erőszakos, mint ami a World Press Photo-nál tapasztalható.
A tárlat május 18-ig látogatható Budapesten, ezt követően az anyagot Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Siófokon és a tervek szerint Gödöllőn is bemutatják.