Egyes részek leválasztására kényszeríthetik a Google-t

Az Egyesült Államok felvázolta a Google keresőt érintő változtatásai kérelmeit, amelyeket a trösztellenes ügyben mérlegelnek. Ezek között szerepel a cég adatainak a riválisok számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a vállalat egyes részeinek leválasztására való kényszerítés - közölte az Igazságügyi Minisztérium bírósági beadványában.

Az Igazságügyi Minisztérium kedd este közölte, hogy fontolóra vette, hogy arra kéri a szövetségi bíróságot, hogy a Google-t kényszerítse a vállalat egyes részeinek leválasztására vagy gyakorlatának megváltoztatására annak érdekében, hogy megszüntesse a keresőmonopóliumát. Ez a lépés alapvetően átrendezheti a 2 trillió dolláros vállalat tevékenységét. Lehetséges, hogy azt kérik majd a bíróságtól, hogy kötelezze a Google-t arra, hogy a keresőmotorját működtető alapadatokat tegye hozzáférhetővé a versenytársak számára. Fontolóra vették azt is, hogy „strukturális” változtatásokat kérnek a Google-től, hogy megakadályozzák a vállalatot abban, hogy Chrome böngészőjének, Android operációs rendszerének vagy Play alkalmazásboltjának erejét a keresési üzletág javára használja ki.

"A Google versenyellenes magatartása olyan egymásra épülő és káros károkat eredményezett, amelyek példátlanul összetett helyzetet teremtenek egy rendkívül változó piacokon” - áll a kormányzatnak a Columbia kerület amerikai kerületi bíróságához benyújtott beadványában. "Ezek a piacok nélkülözhetetlenek minden amerikai életéhez, akár magánszemélyként, akár üzlettulajdonosként, és nem lehet eléggé hangsúlyozni e piacok hatékony rendezésének és a verseny helyreállításának fontosságát.” Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős alelnöke a beadványra reagáló blogbejegyzésben azt írta, hogy a vállalat aggódik amiatt, hogy az Igazságügyi Minisztérium „máris olyan kéréseket támaszt, amelyek messze túlmutatnak az ügy konkrét jogi kérdésein”.

Augusztusban egy mérföldkőnek számító ítéletben az említett bíróság egyik bírája, Amit P. Mehta azt mondta, hogy a Google „monopóliummal rendelkezik, és úgy viselkedett, hogy fenntartsa monopóliumát”. A bíró szerint a vállalat átlépett egy határt, amikor dollármilliárdokat fizetett olyan vállalatoknak, mint az Apple és a Samsung, hogy a webböngészőkben és az okostelefonokon automatikus keresőmotor legyen - döntött Mehta a Google ellen.


Az igazságügyi minisztérium kérése az első hivatalos lépés egy hónapokig tartó folyamatban, amely átalakíthatja a vállalatot, amely az online válaszkeresés szinonimájává vált. A Google keresési üzletágának bármilyen korlátozása segíthet újrafogalmazni az online versenyt a riválisokkal, köztük a Microsofttal és a ChatGPT chatrobottal. Azon túl, hogy a Google-t arra kérik, hogy hozza nyilvánosságra a keresési eredmények titkos algoritmusát megkülönböztető adatok egy részét, a legszélsőségesebb lehetőség szerint a Google-nek teljesen ki kellene választania a keresési üzletág egyes részeit. Ezzel csatlakozna azon cégek rövid listájához, amelyeket az amerikai kormánnyal vívott harc után feldaraboltak.

Mehta bíró döntése jövőre várható arról, hogy miként kezeli a Google monopolisztikus magatartásával kapcsolatos aggályokat. Ez jelzésértékű lesz a kormányzat azon erőfeszítéseinek erősségéről, hogy megfékezze a technológiai óriásokat, amelyek befolyásolják, hogyan vásárolunk, fogyasztunk információkat és kommunikálunk az interneten. A szövetségi trösztellenes tisztviselők beperelték az Apple-t, az Amazont és a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát is. Majd másodszor is beperelték a Google-t a hirdetési technológiai üzletága miatt, amelyről várhatóan még idén dönt egy szövetségi bíró. A szövetségi trösztellenes szervek pedig máris a mesterséges intelligenciára szakosodott cégek egy másik csoportja felé fordítják tekintetüket, vizsgálatot indítva a Microsoft, az OpenAI és az Nvidia ellen.

Az igazságügyi minisztérium novemberben nyújtja be kérését arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a Google monopóliumát jogorvoslatok révén letörni. Decemberben a Google-nek lehetősége lesz arra, hogy saját javítási javaslatot tegyen Mehta bírónak. A vállalat azt is tervezi, hogy fellebbez a döntés ellen, miszerint jogellenesen tartotta fenn a keresési monopóliumát.

Az ügy évek óta húzódik a bíróságon. A Trump-kormányzat alatti Igazságügyi Minisztérium több állammal együtt 2020-ban perelte be a Google-t a keresési üzletága miatt, mivel azt állították, hogy az internetes óriás kiszorította a versenytársakat a keresési piacról, többek között azzal, hogy más cégeknek fizetett azért, hogy az ő technológiáját tegyék alapértelmezett opcióvá a felhasználóik számára. A kormány a tavalyi 10 hetes tárgyalás során azzal érvelt, hogy ezek az elhelyezések több keresési lekérdezést küldtek a Google-nek, mint a versenytársaknak. A kormány szerint a Google ezeket az adatokat arra tudta felhasználni, hogy növelje a különbséget terméke és a riválisok, például a Microsoft Bing és a DuckDuckGo között.

A Google azt állította, hogy a keresésben rengeteg versenytárssal kell szembenéznie, többek között az olyan közösségi médiaalkalmazásokkal, mint a TikTok és az Instagram, az olyan vásárlási oldalakkal, mint az Amazon, és legújabban a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia chatbotokkal. De Mehta bíró a kormánynak adott igazat, mondván, hogy a Google olyan erőfölényes körforgást hozott létre, amelyet még a tőkeerős versenytársak számára is lehetetlen megtörni.

Keddi beadványában az Igazságügyi Minisztérium számos lehetőséget ismertetett, amelyekkel kérheti a bíróságot e kör megtörésére. Amellett, hogy a kormány felvetette a Google adatainak megosztására való kényszerítésének ötletét, azt is mondta, hogy kérheti a bíróságtól, hogy a vállalat ne köthessen olyan üzleteket, amelyek révén az okostelefonok és a webböngészők automatikus keresőmotorja lehet. A kormány jelezte, hogy szorosan figyeli a mesterséges intelligencia fejlődését, amelyet a Google-hoz hasonló vállalatok igyekeznek beépíteni keresőtermékeikbe. „Az, hogy a Google képes kihasználni monopolhelyzetét a mesterséges intelligencia funkcióinak betáplálására, a verseny újonnan kialakuló akadályát jelenti, és azzal a kockázattal jár, hogy tovább szilárdítja a Google erőfölényét” - közölte a kormány.

A kormány kérheti a bíróságtól, hogy adjon lehetőséget a weboldalaknak arra, hogy lemondjanak arról, hogy tartalmukat a Google mesterséges intelligencia modelljeinek betanításához használják fel. A kormány azt is jelezte, hogy kérheti a bíróságot, hogy a Google-t akadályozza meg abban, hogy „szerződésekkel vagy más gyakorlatokkal aláássa a riválisok webes tartalmakhoz való hozzáférését”. De a bürokratáknak nem szabad túl sokat kérniük, és így elidegeníteni Mehta bírót - mondta Rebecca Haw Allensworth, a Vanderbilt jogi karának trösztellenes kérdésekkel foglalkozó professzora. "Tehát kérünk-e valami igazán nagyot, például a szétválasztást, tudva, hogy ez szélmalomharc, és nagyon valószínűtlen, hogy a bíró helyt adna neki?” - kérdezte.

Néhányan az Igazságügyi Minisztériumon kívül azt szeretnék, ha az ügyészek ezt az utat választanák. Tim Wu, a Columbia Egyetem jogászprofesszora amellett érvelt, hogy a kormány kérje a bírótól, hogy a Google válassza le a Chrome böngészőt vagy az Android okostelefon operációs rendszert. Egy interjúban azt mondta, hogy a kormánynak arra kellene sürgetnie Mehta bírót, hogy vizsgálja át az évtizedes múltra visszatekintő agresszív trösztellenes jogorvoslatokat. Ezek közé tartozik a Standard Oil, a Rockefeller család vagyonát adó vállalat szétverése, valamint a kormány és az AT&T közötti 1956-os megállapodás, amely arra kényszerítette a vállalatot, hogy számos technológiai innovációját ingyenesen licencelje, ami a trösztellenes erőfeszítések támogatói szerint hozzájárult a modern félvezetőipar megteremtéséhez. „Szerintem meg kell győzniük a bírót, hogy a trösztellenes történelem szélesebb körét tekintse át” - mondta Wu.