SG.hu·
Egy osztrák fejlesztő MI-asszisztense tényleg cselekszik
A mesterséges intelligencia körüli legújabb hájpnak lett egy egészen váratlan kabalája: egy homár. A Clawdbot nevű személyes MI-asszisztens néhány hét alatt vírusként terjedt el, és jogi okokból máris nevet kellett váltania. A projekt ma már Moltbot néven fut, miután az Anthropic jogi lépéseket tett a Claude márkanévhez való túl közeli kapcsolódás miatt.
A Moltbot saját meghatározása szerint az az MI, „ami tényleg csinál dolgokat”. A megszokott MI-asszisztensek - például a Siri és az Alexa - szinte régimódinak hatnak mellette. Az MI-asszisztenst úgy tervezték, hogy folyamatosan fusson a felhasználó számítógépén, és különböző MI-modellekkel, alkalmazásokkal és online szolgáltatásokkal kommunikálva intézze el a teendőket. A felhasználók WhatsAppon, Telegramon vagy más csevegőalkalmazáson keresztül beszélhetnek vele. Míg a hagyományos asszisztensek korlátozottak abban, milyen kérdésekre tudnak válaszolni és milyen feladatokat képesek elvégezni, a Moltbot szinte korlátlan mennyiségű, különféle appokhoz, kódoláshoz és webhasználathoz kapcsolódó munkát tud elintézni.
Találkozókat egyeztet, kezeli a naptárütközéseket és intézi a számlákkal kapcsolatos ügyeket. Képes üzeneteket küldeni kedvenc alkalmazásokon keresztül, vagy akár elintézni a repülőre való online check-int. Ez a fajta gyakorlati hasznosság az, ami rövid idő alatt rengeteg korai felhasználót vonzott, még úgy is, hogy a rendszer beüzemelése kifejezetten technikai felkészültséget igényel. Nem egy kész, „telepítsd és megy” termékről van szó, hanem egyetlen fejlesztő által saját használatra összerakott, gyorsan nagyra nőtt projektről.
A fejlesztője Peter Steinberger osztrák programozó és alapító, aki online @steipete néven ismert, és aktívan blogol a munkájáról. Steinberger korábbi projektje, a PSPDFkit után egyfajta alkotói ürességről számolt be: saját leírása szerint három éven át alig nyúlt számítógéphez. Végül mégis visszatalált ahhoz a szikrához, ami ismét alkotásra késztette, ebből lett tavaly novemberben a Moltbot alapja.
Steinberger azt mondja, a Moltbotot eredetileg kísérleti projektként kezdte el azért, hogy képeket és más fájlokat etessen meg kódoló modellekkel. Akkor jött rá, hogy valami nagyobb dolog nyomára bukkant, amikor elküldött egy hangüzenetet a kezdetleges asszisztensének, és döbbenten látta, hogy az visszagépelt neki egy választ. „Azt írtam: ‘Hogy a francba csináltad ezt?’” - mondja Steinberger. Az eszköze elmagyarázta, hogy megvizsgálta a fájlt, felismerte, hogy hangformátumról van szó, és talált a számítógépén egy kulcsot, amellyel hozzáférhetett az OpenAI Whisper nevű hangátíró szolgáltatásához. Ezután a hangot szöveggé alakította és elolvasta. „Az volt az a pillanat, amikor azt mondtam, hogy a francba” - mondja. „Ezek a modellek tényleg kreatívak, ha hatalmat adsz nekik.”
A nyilvánosan elérhető változat ebből a személyes eszközéből nőtt ki: Clawd volt „Peter páncélos asszisztense”, amit most Molty néven emlegetnek. Steinberger ezt eredetileg azért készítette, hogy segítsen „menedzselni a digitális életemet”, és hogy „felfedezzem, milyen lehet az ember és MI együttműködése”. A névadás körüli történet sokat elárul a mai MI-piacról. Steinberger saját bevallása szerint „Claudoholic”, vagyis erősen kötődik az Anthropic Claude modelljéhez, ezért az eredeti márkanév erre épült. Az X-en azt írta, hogy az Anthropic szerzői jogi okokból rákényszerítette a brand megváltoztatására.
Steinberger úgy döntött, hogy a Clawdbotból valami kifinomultabbat épít, mert úgy gondolja, hogy az MI-asszisztensek használata nem jelentheti azt, hogy az ember feladja az adatait a felhőnek. Úgy véli, az MI-cégek 2026-ban mind ki fognak adni személyes asszisztenseket. „De eddig senkit sem láttam, aki feltenné azt a kérdést, hogy ‘hogyan lehet ezt úgy megkapni, hogy közben én birtoklom az adataimat is’” - mondja. „Nekem ez olyasminek tűnt, amit fontos lenne feltárnom.” A Moltbot a személyes MI-asszisztensek következő lépcsőfokát jelképezi. Akik eddig abban látták az MI erejét, hogy gyorsan lehet vele weboldalt vagy alkalmazást generálni, most még lelkesebbek, mert itt már nem csak szövegről és ötletekről van szó, hanem tényleges végrehajtásról. A rendszer ráadásul erősen „bütykölős” jellegű, ami különösen vonzó a fejlesztőknek: nem csupán használni lehet, hanem alakítani, integrálni, finomhangolni is.
Amikor Steinberger megmutatta a kész MI-asszisztenst a barátainak, ők is ki akarták próbálni a telepítését és használatát, még akkor is, ha nem volt meg hozzá a technikai hozzáértésük. A Moltbot először akkor lett virális, amikor január 1-jén feltette a személyes botját a Discordjára, hogy mások is kipróbálhassák. Steinberger megjegyzi, hogy a Moltbot rendszere nem különösebben kifinomult. „Csak összeragaszt néhány dolgot, ami már amúgy is létezik” - mondja. „De a fontos az, hogy milyen érzést kelt benned, és hogy rengeteg technológiát egyszerűen eltűntet.” Megdöbbentette az iránta való kereslet, mert kezdők árasztották el a projekt Discord-szerverét alapvető beállítási kérdésekkel. „Őszintén szólva még mindig nincs kész arra, hogy átlagemberek telepítsék” - mondja Steinberger. „Legalább a korai felhasználóim tudták, mibe vágnak bele.”
A hájp mértékét jól mutatja, hogy a Moltbot villámgyorsan több mint 110 ezer csillagot gyűjtött GitHubon. Ennél is látványosabb, hogy a közösségi médiás felhajtás még a tőzsdére is átszivárgott: a Cloudflare részvényei 14%-ot ugrottak a napokban, részben azért, mert az MI-ügynök körüli szóbeszéd újra felélesztette a befektetői lelkesedést a felhőcég infrastruktúrája iránt. A Moltbot nyílt forráskódú, vagyis bárki átnézheti a kódot és kereshet benne sérülékenységeket.
Ugyanakkor a Moltbot még messze van attól, hogy tömegesen elterjedt, mainstream megoldás legyen. Telepítése és üzemeltetése komoly technikai tudást igényel. A beállításhoz bele kell menni a parancssorba, API-kulcsokat kell beszerezni különböző szolgáltatásokhoz, és többféle trükköt kell alkalmazni ahhoz, hogy létrejöjjön a kommunikáció például WhatsAppon keresztül és hasonló módokon. Néhány felhasználó arra panaszkodott, hogy a Moltbot beállítása közben véletlenül adatokat törölt, illetve hogy magas költségeket halmozott fel, miközben a bot bonyolult problémákon „rágódott”. Az asszisztenshez induláskor karakter is rendelhető. Az alapértelmezett opciók között olyanok szerepelnek, mint a „trash panda energy, chaotic neutral”, az „everything’s fine” és a „classic gremlin”. A személyisége ezután egy Soul.md nevű helyi fájlban kerül tárolásra.
A Moltbot korábbi beszélgetésekre és más információkra is emlékszik, mégpedig más fájlok segítségével, amelyek egyfajta hosszú távú memóriaként szolgálnak. Ettől kicsit inkább valódi asszisztensnek érződik, mint az átlagos chatbot, amely minden beszélgetést elfelejt, és legjobb esetben is csak a felhasználó keresztnevét ismeri. A rendszer jellegéből fakadóan biztonsági kockázatokkal jár. Az a képesség, hogy „dolgokat csinál”, nem csupán kényelmi funkció, hanem támadási felület is. Maga az alapötlet a kockázatos. Rahul Sood vállalkozó és befektető az X-en úgy fogalmazott: „az, hogy tényleg csinál dolgokat, azt jelenti, hogy tetszőleges parancsokat képes végrehajtani a számítógépeden.” Sood szerint a legnyugtalanítóbb veszélyforrás a „prompt injection through content”, vagyis amikor egy rosszindulatú szereplő tartalomba ágyazott manipulációval veszi rá az asszisztenst nem kívánt műveletekre. A példája kifejezetten hétköznapi: elég lehet egy WhatsApp üzenet, amely úgy van megfogalmazva, hogy a Moltbot a felhasználó tudta vagy jóváhagyása nélkül is lépéseket tegyen a gépen.
A kockázatot bizonyos mértékig lehet csökkenteni körültekintő beállításokkal. A Moltbot több MI-modellt is támogat, ezért a felhasználók választhatnak olyan konfigurációt, amely ellenállóbb lehet az ilyen támadásokkal szemben. A teljes védelemhez azonban az kell, hogy az asszisztenst „szigetelve”, elkülönített környezetben futtassák. Ez fejlesztői szemmel evidens lehet, de a hype miatt olyanok is rákattanhatnak, akik ChatGPT-szerű, veszélytelen eszközként tekintenek rá, és nem számolnak azzal, hogy itt a tét jóval nagyobb.
Steinberger saját bőrén is megtapasztalta, hogy mennyire gyorsan jelennek meg a rosszindulatú szereplők, amikor egy projekt hirtelen ismert lesz. A névváltás körüli hibák után arról panaszkodott az X-en, hogy „kriptós csalók” megszerezték a GitHub felhasználónevét, és hamis kriptovaluta projekteket hoztak létre a nevében. Követőit külön figyelmeztette, hogy „bármely projekt, amely őt coin tulajdonosként tünteti fel, átverés”. Később azt írta, hogy a GitHub-problémát megoldották, de hozzátette: a valódi X-fiók @moltbot, „nem pedig annak 20 csaló változata”.
A Moltbot nem egy átlagfelhasználói eszköz. Aki például még nem találkozott a VPS fogalmával, vagyis azzal, hogy virtuális privát szervert bérelünk szoftverek futtatására, annak valószínűleg érdemes várnia. Sood külön is figyelmeztetett, hogy "nem szabad azon a laptopon futtatni, amin ott vannak az SSH kulcsaid, API hitelesítőid és a jelszókezelőd.” Tehát a biztonságos üzemeltetés ma leginkább úgy néz ki, hogy a Moltbotot egy külön gépre tesszük, eldobható fiókokkal és minimális hozzáférésekkel. Csakhogy ezzel pont az vész el, amiért egy személyes asszisztenst bevetnénk, hogy a valódi naptárunkhoz, üzeneteinkhez, szolgáltatásainkhoz kapcsolódva ténylegesen segítsen. A biztonság és a használhatóság közötti kompromisszum feloldása pedig könnyen lehet, hogy olyan mélyebb platformszintű megoldásokat igényel, amelyek már nem csak Steinbergeren múlnak.
A Moltbot saját meghatározása szerint az az MI, „ami tényleg csinál dolgokat”. A megszokott MI-asszisztensek - például a Siri és az Alexa - szinte régimódinak hatnak mellette. Az MI-asszisztenst úgy tervezték, hogy folyamatosan fusson a felhasználó számítógépén, és különböző MI-modellekkel, alkalmazásokkal és online szolgáltatásokkal kommunikálva intézze el a teendőket. A felhasználók WhatsAppon, Telegramon vagy más csevegőalkalmazáson keresztül beszélhetnek vele. Míg a hagyományos asszisztensek korlátozottak abban, milyen kérdésekre tudnak válaszolni és milyen feladatokat képesek elvégezni, a Moltbot szinte korlátlan mennyiségű, különféle appokhoz, kódoláshoz és webhasználathoz kapcsolódó munkát tud elintézni.
Találkozókat egyeztet, kezeli a naptárütközéseket és intézi a számlákkal kapcsolatos ügyeket. Képes üzeneteket küldeni kedvenc alkalmazásokon keresztül, vagy akár elintézni a repülőre való online check-int. Ez a fajta gyakorlati hasznosság az, ami rövid idő alatt rengeteg korai felhasználót vonzott, még úgy is, hogy a rendszer beüzemelése kifejezetten technikai felkészültséget igényel. Nem egy kész, „telepítsd és megy” termékről van szó, hanem egyetlen fejlesztő által saját használatra összerakott, gyorsan nagyra nőtt projektről.
A fejlesztője Peter Steinberger osztrák programozó és alapító, aki online @steipete néven ismert, és aktívan blogol a munkájáról. Steinberger korábbi projektje, a PSPDFkit után egyfajta alkotói ürességről számolt be: saját leírása szerint három éven át alig nyúlt számítógéphez. Végül mégis visszatalált ahhoz a szikrához, ami ismét alkotásra késztette, ebből lett tavaly novemberben a Moltbot alapja.
Steinberger azt mondja, a Moltbotot eredetileg kísérleti projektként kezdte el azért, hogy képeket és más fájlokat etessen meg kódoló modellekkel. Akkor jött rá, hogy valami nagyobb dolog nyomára bukkant, amikor elküldött egy hangüzenetet a kezdetleges asszisztensének, és döbbenten látta, hogy az visszagépelt neki egy választ. „Azt írtam: ‘Hogy a francba csináltad ezt?’” - mondja Steinberger. Az eszköze elmagyarázta, hogy megvizsgálta a fájlt, felismerte, hogy hangformátumról van szó, és talált a számítógépén egy kulcsot, amellyel hozzáférhetett az OpenAI Whisper nevű hangátíró szolgáltatásához. Ezután a hangot szöveggé alakította és elolvasta. „Az volt az a pillanat, amikor azt mondtam, hogy a francba” - mondja. „Ezek a modellek tényleg kreatívak, ha hatalmat adsz nekik.”
A nyilvánosan elérhető változat ebből a személyes eszközéből nőtt ki: Clawd volt „Peter páncélos asszisztense”, amit most Molty néven emlegetnek. Steinberger ezt eredetileg azért készítette, hogy segítsen „menedzselni a digitális életemet”, és hogy „felfedezzem, milyen lehet az ember és MI együttműködése”. A névadás körüli történet sokat elárul a mai MI-piacról. Steinberger saját bevallása szerint „Claudoholic”, vagyis erősen kötődik az Anthropic Claude modelljéhez, ezért az eredeti márkanév erre épült. Az X-en azt írta, hogy az Anthropic szerzői jogi okokból rákényszerítette a brand megváltoztatására.
BIG NEWS: We've molted!
— OpenClaw (@openclaw) January 27, 2026
Clawdbot ? Moltbot
Clawd ? Molty
Same lobster soul, new shell. Anthropic asked us to change our name (trademark stuff), and honestly? "Molt" fits perfectly - it's what lobsters do to grow.
New handle: @moltbot
Same mission: AI that actually does…
Steinberger úgy döntött, hogy a Clawdbotból valami kifinomultabbat épít, mert úgy gondolja, hogy az MI-asszisztensek használata nem jelentheti azt, hogy az ember feladja az adatait a felhőnek. Úgy véli, az MI-cégek 2026-ban mind ki fognak adni személyes asszisztenseket. „De eddig senkit sem láttam, aki feltenné azt a kérdést, hogy ‘hogyan lehet ezt úgy megkapni, hogy közben én birtoklom az adataimat is’” - mondja. „Nekem ez olyasminek tűnt, amit fontos lenne feltárnom.” A Moltbot a személyes MI-asszisztensek következő lépcsőfokát jelképezi. Akik eddig abban látták az MI erejét, hogy gyorsan lehet vele weboldalt vagy alkalmazást generálni, most még lelkesebbek, mert itt már nem csak szövegről és ötletekről van szó, hanem tényleges végrehajtásról. A rendszer ráadásul erősen „bütykölős” jellegű, ami különösen vonzó a fejlesztőknek: nem csupán használni lehet, hanem alakítani, integrálni, finomhangolni is.
Amikor Steinberger megmutatta a kész MI-asszisztenst a barátainak, ők is ki akarták próbálni a telepítését és használatát, még akkor is, ha nem volt meg hozzá a technikai hozzáértésük. A Moltbot először akkor lett virális, amikor január 1-jén feltette a személyes botját a Discordjára, hogy mások is kipróbálhassák. Steinberger megjegyzi, hogy a Moltbot rendszere nem különösebben kifinomult. „Csak összeragaszt néhány dolgot, ami már amúgy is létezik” - mondja. „De a fontos az, hogy milyen érzést kelt benned, és hogy rengeteg technológiát egyszerűen eltűntet.” Megdöbbentette az iránta való kereslet, mert kezdők árasztották el a projekt Discord-szerverét alapvető beállítási kérdésekkel. „Őszintén szólva még mindig nincs kész arra, hogy átlagemberek telepítsék” - mondja Steinberger. „Legalább a korai felhasználóim tudták, mibe vágnak bele.”
A hájp mértékét jól mutatja, hogy a Moltbot villámgyorsan több mint 110 ezer csillagot gyűjtött GitHubon. Ennél is látványosabb, hogy a közösségi médiás felhajtás még a tőzsdére is átszivárgott: a Cloudflare részvényei 14%-ot ugrottak a napokban, részben azért, mert az MI-ügynök körüli szóbeszéd újra felélesztette a befektetői lelkesedést a felhőcég infrastruktúrája iránt. A Moltbot nyílt forráskódú, vagyis bárki átnézheti a kódot és kereshet benne sérülékenységeket.
Ugyanakkor a Moltbot még messze van attól, hogy tömegesen elterjedt, mainstream megoldás legyen. Telepítése és üzemeltetése komoly technikai tudást igényel. A beállításhoz bele kell menni a parancssorba, API-kulcsokat kell beszerezni különböző szolgáltatásokhoz, és többféle trükköt kell alkalmazni ahhoz, hogy létrejöjjön a kommunikáció például WhatsAppon keresztül és hasonló módokon. Néhány felhasználó arra panaszkodott, hogy a Moltbot beállítása közben véletlenül adatokat törölt, illetve hogy magas költségeket halmozott fel, miközben a bot bonyolult problémákon „rágódott”. Az asszisztenshez induláskor karakter is rendelhető. Az alapértelmezett opciók között olyanok szerepelnek, mint a „trash panda energy, chaotic neutral”, az „everything’s fine” és a „classic gremlin”. A személyisége ezután egy Soul.md nevű helyi fájlban kerül tárolásra.
A Moltbot korábbi beszélgetésekre és más információkra is emlékszik, mégpedig más fájlok segítségével, amelyek egyfajta hosszú távú memóriaként szolgálnak. Ettől kicsit inkább valódi asszisztensnek érződik, mint az átlagos chatbot, amely minden beszélgetést elfelejt, és legjobb esetben is csak a felhasználó keresztnevét ismeri. A rendszer jellegéből fakadóan biztonsági kockázatokkal jár. Az a képesség, hogy „dolgokat csinál”, nem csupán kényelmi funkció, hanem támadási felület is. Maga az alapötlet a kockázatos. Rahul Sood vállalkozó és befektető az X-en úgy fogalmazott: „az, hogy tényleg csinál dolgokat, azt jelenti, hogy tetszőleges parancsokat képes végrehajtani a számítógépeden.” Sood szerint a legnyugtalanítóbb veszélyforrás a „prompt injection through content”, vagyis amikor egy rosszindulatú szereplő tartalomba ágyazott manipulációval veszi rá az asszisztenst nem kívánt műveletekre. A példája kifejezetten hétköznapi: elég lehet egy WhatsApp üzenet, amely úgy van megfogalmazva, hogy a Moltbot a felhasználó tudta vagy jóváhagyása nélkül is lépéseket tegyen a gépen.
A kockázatot bizonyos mértékig lehet csökkenteni körültekintő beállításokkal. A Moltbot több MI-modellt is támogat, ezért a felhasználók választhatnak olyan konfigurációt, amely ellenállóbb lehet az ilyen támadásokkal szemben. A teljes védelemhez azonban az kell, hogy az asszisztenst „szigetelve”, elkülönített környezetben futtassák. Ez fejlesztői szemmel evidens lehet, de a hype miatt olyanok is rákattanhatnak, akik ChatGPT-szerű, veszélytelen eszközként tekintenek rá, és nem számolnak azzal, hogy itt a tét jóval nagyobb.
Steinberger saját bőrén is megtapasztalta, hogy mennyire gyorsan jelennek meg a rosszindulatú szereplők, amikor egy projekt hirtelen ismert lesz. A névváltás körüli hibák után arról panaszkodott az X-en, hogy „kriptós csalók” megszerezték a GitHub felhasználónevét, és hamis kriptovaluta projekteket hoztak létre a nevében. Követőit külön figyelmeztette, hogy „bármely projekt, amely őt coin tulajdonosként tünteti fel, átverés”. Később azt írta, hogy a GitHub-problémát megoldották, de hozzátette: a valódi X-fiók @moltbot, „nem pedig annak 20 csaló változata”.
A Moltbot nem egy átlagfelhasználói eszköz. Aki például még nem találkozott a VPS fogalmával, vagyis azzal, hogy virtuális privát szervert bérelünk szoftverek futtatására, annak valószínűleg érdemes várnia. Sood külön is figyelmeztetett, hogy "nem szabad azon a laptopon futtatni, amin ott vannak az SSH kulcsaid, API hitelesítőid és a jelszókezelőd.” Tehát a biztonságos üzemeltetés ma leginkább úgy néz ki, hogy a Moltbotot egy külön gépre tesszük, eldobható fiókokkal és minimális hozzáférésekkel. Csakhogy ezzel pont az vész el, amiért egy személyes asszisztenst bevetnénk, hogy a valódi naptárunkhoz, üzeneteinkhez, szolgáltatásainkhoz kapcsolódva ténylegesen segítsen. A biztonság és a használhatóság közötti kompromisszum feloldása pedig könnyen lehet, hogy olyan mélyebb platformszintű megoldásokat igényel, amelyek már nem csak Steinbergeren múlnak.