SG.hu·
Az Instagram vezetője tagadja, hogy függőséget okozna a platform
Adam Mosseri, aki a Meta tulajdonában álló alkalmazást vezeti, azt vallotta, hogy a vállalat körültekintően tesztelte a fiatalok által használt funkciókat, mielőtt bevezette volna azokat.
Az Instagram vezérigazgatója kijelentette, hogy a közösségi média nem "klinikailag addiktív", és visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a platform a fiatal felhasználók mentális egészségét a profitszerzés mögé sorolta volna. A 43 éves Adam Mosseri a Meta tulajdonában álló Instagramot olyan platformként írta le, amely erős biztonsági protokollok felelősségteljes őrzője a tinédzserek esetében. Elmondása szerint a közösségi média okozhat bizonyos károkat, de a vállalat körültekintően teszteli a fiatalok által használt funkciókat, mielőtt azokat élesítené. Hozzátette, hogy az emberek ugyanúgy válhatnak függővé a közösségi médiától, ahogyan egy jó televíziós műsortól, de ez nem jelenti azt, hogy "klinikailag addiktívak" lennének, ami súlyosabb állapotot takar. "Mindig van egyfajta egyensúlykeresés a biztonság és a szólásszabadság között" - mondta Mosseri. "Arra törekszünk, hogy a lehető legbiztonságosabbak legyünk, miközben a lehető legkevesebbet cenzúrázunk."
Mosseri 2018 óta vezeti az Instagramot, és ő volt az első vezető, aki tanúskodott a Meta és a YouTube elleni perben. Az ügy része annak a keresethullámnak, amelyet tinédzserek, iskolák és állami főügyészek indítottak, azt állítva, hogy a közösségi média használata a kaszinók nyerőgépeihez és a cigarettához hasonló függőséget okozhat. A technológiai vállalatok azzal érveltek, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy platformjaik függőséget okoznának. Emellett egy szövetségi törvényre is hivatkoztak, amely mentesíti őket a felhasználók által online közzétett tartalmakért viselt felelősség alól. Ha a felperes, a 20 éves kaliforniai nő, akit K.G.M.-ként vagy Kaleyként ismernek, megnyeri ezt a pert, az jelentős kártérítések előtt nyithatja meg az utat a hasonló perekben. A vállalatokat arra is kötelezhetik, hogy módosítsák alkalmazásaik kialakítását.
K.G.M. 2023-ban perelte be a YouTube-ot, a TikTokot, a Snapet és a Metát, amely az Instagram és a Facebook tulajdonosa. Azzal vádolta őket, hogy alkalmazásaikat kényszeres használatra tervezték, ami testképzavart, szorongást és depressziót okozott. A per előtt nem nyilvános feltételekkel egyezséget kötött a Snappel és a TikTokkal. Ezek a vállalatok más perekben továbbra is alperesek maradtak. A hétfői nyitóbeszédek során az ügyvédje, Mark Lanier azzal érvelt, hogy az Instagram és a YouTube alkalmazásai "digitális kaszinókhoz" hasonlíthatók. A Meta és a Google, a YouTube tulajdonosa belső dokumentumaira hivatkozott, amelyek a vállalatok technológiáját a szerencsejátékhoz és a dohányiparhoz hasonlították.
Nyitóbeszédében a Meta azzal érvelt, hogy K.G.M. mentális egészségügyi problémáit családon belüli bántalmazás és felfordulás okozta, nem pedig a közösségi média. A vállalat orvosi dokumentumokat is bemutatott annak alátámasztására, hogy a közösségi média függőség nem volt terápiás kezeléseinek központi témája. A YouTube azt állította, hogy nem közösségi médiavállalat, és funkcióit nem addiktív célzattal tervezték. A tárgyalás technológiai szakpolitikai és gyermekbiztonsági csoportok képviselőit is vonzotta, akik zsúfolásig megtöltötték a tárgyalóterem hátsó padsorait. Néhány szülő, akik külön ügyekben perlik a Metát és a YouTube-ot, az éjszakát is a tárgyalóterem lépcsőin töltötte, hogy helyet biztosítson magának a karzat első sorában.
Szerdán Lanier kérdésekkel ostromolta Mosserit az Instagram olyan funkcióiról, mint a szépségszűrők és a végtelen görgetés, valamint az éves részvényalapú juttatásáról. Rákérdezett a Meta régi jelmondatára - "Haladj gyorsan és törd össze a dolgokat" (Move fast and break things) - és szembeállította azt azzal, ahogyan a vállalat a biztonsági kutatásait bemutatta. Mosseri azt mondta, ma már egy új jelmondatot használ: "A lassú gördülékeny, és a gördülékeny gyors." (Slow is smooth, and smooth is fast.)
Lanier 2019-ből származó belső dokumentumokat is bemutatott, amikor Mosseri és a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg fontolóra vették a plasztikai műtétet utánzó szépségszűrők tilalmának feloldását. A dokumentumok szerint más vezetők arra kérték őket, hogy gondolják át a döntést, mert a szűrők testképzavart okozhatnak a fiatal felhasználóknál. "Jogosan vádolnának minket azzal, hogy a növekedést a felelősség elé helyezzük" - írta Nick Clegg, aki akkor a Meta egyik vezetője volt, Mosserinek a szépségszűrők tilalmának visszavonásáról. Mosseri és Zuckerberg végül a tilalom feloldása mellett döntöttek.
Lanier Mosserit három fiáról is kérdezte, és bemutatott neki egy belső Meta kutatási jelentést, amely szerint a nehézségekkel küzdő gyermekeket nagyobb valószínűséggel éri kár a közösségi médiában. Lanier megkérdezte, hogy az olyan vállalatoknak, mint az Instagram, kellene-e külön óvintézkedéseket tenniük a traumatikus gyermekkort megélt gyerekek esetében. "Igen" - válaszolta Mosseri. "Igyekszünk mindenféle kockázatot azonosítani."
Az Instagram vezérigazgatója kijelentette, hogy a közösségi média nem "klinikailag addiktív", és visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a platform a fiatal felhasználók mentális egészségét a profitszerzés mögé sorolta volna. A 43 éves Adam Mosseri a Meta tulajdonában álló Instagramot olyan platformként írta le, amely erős biztonsági protokollok felelősségteljes őrzője a tinédzserek esetében. Elmondása szerint a közösségi média okozhat bizonyos károkat, de a vállalat körültekintően teszteli a fiatalok által használt funkciókat, mielőtt azokat élesítené. Hozzátette, hogy az emberek ugyanúgy válhatnak függővé a közösségi médiától, ahogyan egy jó televíziós műsortól, de ez nem jelenti azt, hogy "klinikailag addiktívak" lennének, ami súlyosabb állapotot takar. "Mindig van egyfajta egyensúlykeresés a biztonság és a szólásszabadság között" - mondta Mosseri. "Arra törekszünk, hogy a lehető legbiztonságosabbak legyünk, miközben a lehető legkevesebbet cenzúrázunk."
Mosseri 2018 óta vezeti az Instagramot, és ő volt az első vezető, aki tanúskodott a Meta és a YouTube elleni perben. Az ügy része annak a keresethullámnak, amelyet tinédzserek, iskolák és állami főügyészek indítottak, azt állítva, hogy a közösségi média használata a kaszinók nyerőgépeihez és a cigarettához hasonló függőséget okozhat. A technológiai vállalatok azzal érveltek, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy platformjaik függőséget okoznának. Emellett egy szövetségi törvényre is hivatkoztak, amely mentesíti őket a felhasználók által online közzétett tartalmakért viselt felelősség alól. Ha a felperes, a 20 éves kaliforniai nő, akit K.G.M.-ként vagy Kaleyként ismernek, megnyeri ezt a pert, az jelentős kártérítések előtt nyithatja meg az utat a hasonló perekben. A vállalatokat arra is kötelezhetik, hogy módosítsák alkalmazásaik kialakítását.
K.G.M. 2023-ban perelte be a YouTube-ot, a TikTokot, a Snapet és a Metát, amely az Instagram és a Facebook tulajdonosa. Azzal vádolta őket, hogy alkalmazásaikat kényszeres használatra tervezték, ami testképzavart, szorongást és depressziót okozott. A per előtt nem nyilvános feltételekkel egyezséget kötött a Snappel és a TikTokkal. Ezek a vállalatok más perekben továbbra is alperesek maradtak. A hétfői nyitóbeszédek során az ügyvédje, Mark Lanier azzal érvelt, hogy az Instagram és a YouTube alkalmazásai "digitális kaszinókhoz" hasonlíthatók. A Meta és a Google, a YouTube tulajdonosa belső dokumentumaira hivatkozott, amelyek a vállalatok technológiáját a szerencsejátékhoz és a dohányiparhoz hasonlították.
Nyitóbeszédében a Meta azzal érvelt, hogy K.G.M. mentális egészségügyi problémáit családon belüli bántalmazás és felfordulás okozta, nem pedig a közösségi média. A vállalat orvosi dokumentumokat is bemutatott annak alátámasztására, hogy a közösségi média függőség nem volt terápiás kezeléseinek központi témája. A YouTube azt állította, hogy nem közösségi médiavállalat, és funkcióit nem addiktív célzattal tervezték. A tárgyalás technológiai szakpolitikai és gyermekbiztonsági csoportok képviselőit is vonzotta, akik zsúfolásig megtöltötték a tárgyalóterem hátsó padsorait. Néhány szülő, akik külön ügyekben perlik a Metát és a YouTube-ot, az éjszakát is a tárgyalóterem lépcsőin töltötte, hogy helyet biztosítson magának a karzat első sorában.
Szerdán Lanier kérdésekkel ostromolta Mosserit az Instagram olyan funkcióiról, mint a szépségszűrők és a végtelen görgetés, valamint az éves részvényalapú juttatásáról. Rákérdezett a Meta régi jelmondatára - "Haladj gyorsan és törd össze a dolgokat" (Move fast and break things) - és szembeállította azt azzal, ahogyan a vállalat a biztonsági kutatásait bemutatta. Mosseri azt mondta, ma már egy új jelmondatot használ: "A lassú gördülékeny, és a gördülékeny gyors." (Slow is smooth, and smooth is fast.)
Lanier 2019-ből származó belső dokumentumokat is bemutatott, amikor Mosseri és a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg fontolóra vették a plasztikai műtétet utánzó szépségszűrők tilalmának feloldását. A dokumentumok szerint más vezetők arra kérték őket, hogy gondolják át a döntést, mert a szűrők testképzavart okozhatnak a fiatal felhasználóknál. "Jogosan vádolnának minket azzal, hogy a növekedést a felelősség elé helyezzük" - írta Nick Clegg, aki akkor a Meta egyik vezetője volt, Mosserinek a szépségszűrők tilalmának visszavonásáról. Mosseri és Zuckerberg végül a tilalom feloldása mellett döntöttek.
Lanier Mosserit három fiáról is kérdezte, és bemutatott neki egy belső Meta kutatási jelentést, amely szerint a nehézségekkel küzdő gyermekeket nagyobb valószínűséggel éri kár a közösségi médiában. Lanier megkérdezte, hogy az olyan vállalatoknak, mint az Instagram, kellene-e külön óvintézkedéseket tenniük a traumatikus gyermekkort megélt gyerekek esetében. "Igen" - válaszolta Mosseri. "Igyekszünk mindenféle kockázatot azonosítani."