SG.hu·
Az Arm nagyobb szeletet akar a chiptortából
A MI robbanása egyszerre kínál növekedési lehetőséget és kockázatot egy olyan cég számára amely eddig a semlegességre építette sikerét.
A félvezetőiparban az Arm egyszerre van jelen mindenütt és sehol. A brit központú, amerikai tőzsdén jegyzett, japán irányítás alatt álló vállalat tervrajzai alapján épített chipek hajtják meg a világ szinte összes okostelefonját és a legtöbb egyéb hálózatba kapcsolt eszközt. Az Arm azonban egyetlen chipet sem ad el. Ügyfelei licencelik a terveit, igény szerint módosítják azokat, majd maguk gyártják le a chipeket, vagy legyártatják másokkal. Az Arm előre fizetett licencdíjat és chipekként egy szerény jogdíjat zsebel be. Ez az üzleti modell tette a céget mindenütt jelenlévővé. A tervei alapján eddig több mint 300 milliárd chipet szállítottak le, ezek közül több mint 30 milliárdot csak tavaly.
A mindenütt való jelenlét azonban nem lelkesíti a befektetőket. Az okostelefonok és a fogyasztói elektronikai termékek iránti gyenge kereslet nyomást gyakorol az Arm részvényeire: az árfolyam stagnál, miközben a félvezetőipar egyéb cégeit a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés fűti. Ennek ellenére Rene Haas, az Arm vezérigazgatója optimista. Véleménye szerint az MI új növekedési korszak elé állítja a vállalatot, még ha a megtérülés egyelőre nem is látható.
A MI fellendülése valóban felpörgetheti az Arm tervei alapján készülő chipek iránti keresletet, ugyanakkor kényelmetlen választás elé is állítja a céget. A licencmodell széles körben elérhetővé teszi a terveket, de az érték nagy részét az ügyfeleknél hagyja. Ahhoz, hogy a MI kínálta lehetőségeket teljes mértékben kiaknázza, az Armnak túl kell lépnie a tervrajzok értékesítésén, és közelebb kell lépnie a saját chipek fejlesztéséhez. Ez magasabb hozamot ígér, de azzal a kockázattal jár, hogy elveszti az ügyfelek bizalmát, akik éppen azért értékelték az Armot, mert az nem versenytársuk.
Az Arm szakterülete az általános célú chipek, az úgynevezett központi feldolgozó egységek, azaz CPU-k. Energiahatékony terveik különösen hasznosnak bizonyultak az okostelefonokban. Egy új CPU megtervezése több százmillió dollárba kerülhet, és 12-18 hónapot is igénybe vehet. Egy kész tervrajz megvásárlása az olyan ügyfeleket, mint az Apple, e teher jelentős részétől megkíméli. A MI iránti lelkesedés középpontjában álló adatközpontok a grafikus feldolgozó egységekre, azaz GPU-kra épülnek, amelyek a MI modelleket működtetik. Ugyanakkor ezeknek is szükségük van CPU-kra. A GPU-k vezető gyártója, az Nvidia az Arm terveit használja CPU-ihoz, ahogyan a felhőszolgáltatási óriások, például az Amazon és a Google is.
Rene Haas
Haas szerint ez még csak a kezdet. Ahogy a MI munkaterhelése a betanításról az inferenciára, vagyis arra a szakaszra tolódik, amikor a modellek a felhasználói kérdésekre válaszolnak, az energiahatékony, általános célú processzorok iránti kereslet növekedni fog. A vezérigazgató arra számít, hogy e feladatok jelentős része az adatközpontokon kívülre, telefonokba, viselhető eszközökbe és autókba tevődik át, ami a CPU-knak kedvez. Az Arm jelenlegi modellje azonban csak az általa teremtett érték töredékét ragadja meg. Az elemzők szerint a vállalat bevétele az idei pénzügyi évben mintegy 5 milliárd dollár lesz, amelynek fele jogdíjakból, a másik fele licencdíjakból származik. Ez körülbelül 20 százalékos növekedés 2025-höz képest, de még mindig eltörpül a nagyobb chipgyártók, például az Nvidia, a Broadcom vagy az Intel bevételei mellett.
Tavaly az Arm mobilchipenként 0,86 dollár jogdíjat keresett, ami a chip árának 2,5-5 százaléka. A vállalat több értéket szeretne kinyerni. De hogyan? Haas egy hasonlattal szemlélteti a helyzetet. Az Arm történetének nagy részében egyedi processzorok terveit értékesítette. Ezeket tekinthetjük Lego kockáknak. Az utóbbi időben azonban előre összeállított processzorblokkok, úgynevezett alrendszerek tervrajzait is kínálja, melyek chipekként háromszor akkora bevételt hoznak a cégnek. Az Arm úgy véli, hogy néhány éven belül az alrendszerek a jogdíjbevételek több mint felét adhatják.
Egy bizonyos ponton azonban az alrendszerek teljesértékűvé válhatnak. Az egyik lehetőség az, hogy egyedi chipeket fejleszt felhőszolgáltatók számára. Ez jövedelmezőnek bizonyult a Broadcom számára, amely a Google és az Amazon számára készített testreszabott chipek révén piaci értékét 1,6 billió dollár fölé emelte, miközben az Arm értéke ennek töredéke, 135 milliárd dollár. Egyes elemzők szerint az Arm még tovább mehet, és saját chipeket tervezhet és értékesíthet. A pletykák szerint a Meta lehet az első ügyfél. Bármelyik út nagyobb részesedést hozna az Armnek a terveiből származó értékből, de kockázatokkal járna. A kész chipek gyártása, vagy az ebbe az irányba tett lépések aláásnák azt az állítást, hogy a vállalat nem versenyez ügyfeleivel.
A tulajdonosi háttér is befolyásolhatja a döntéseket. A SoftBank japán konglomerátum birtokolja a cég több mint 85 százalékát, és saját chipportfóliót épít. Megvásárolta az Ampere nevű vállalatot, amely szerverprocesszorokat gyárt, valamint a Graphcore céget, amely MI chipeket tervez. Augusztusban 2 milliárd dollárért 2 százalékos részesedést szerzett az Intelben. A SoftBank vezetője, Masayoshi Son állítólag olyan MI bajnokot szeretne építeni, amely felveheti a versenyt az Nvidiával. Haas - aki a SoftBank igazgatótanácsában is helyet foglal - a csoport chipüzletágai közötti szinergiákat hangsúlyozza. Mindez azonban eltávolíthatja az Armot attól a szereptől, hogy semleges tervszállító legyen.
Egy másik kockázat az, hogy a MI fellendülése kifullad. Egymást érik a nagyszabású adatközpont beruházásokról szóló bejelentések, nem utolsósorban a SoftBank részéről. Haas szerint az Arm egyelőre nem építi be ezeket az előrejelzéseibe, mert nem világos, hány projekt fog valóban megvalósulni. A nagy próba az lesz, hogy a MI-be jelentős összegeket fektető vállalatok bevételei elég gyorsan növekednek e ahhoz, hogy igazolják a kiadásokat. Egy ponton a számoknak össze kell állniuk.
Külön aggodalom Kína, amely az Arm bevételének egyötödét adja. A kínai kormány a RISC-V nevű nyílt forráskódú chiparchitektúrát támogatja, amelyet az Arm és az Intel terveinek hazai alternatívájaként kínálnak. Haas azonban azt állítja, hogy az Arm chipei köré épült hatalmas szoftver ökoszisztéma, amelyben fejlesztők milliói írnak alkalmazásokat, jelentős előnyt biztosít a vállalat számára. Haas legnagyobb aggodalma az, hogy az Arm elég gyorsan fektet-e be ahhoz, hogy kihasználja a MI kínálta lehetőséget. Egy chip megtervezése és legyártása évekig tart, míg a MI modellek hónapok alatt fejlődnek. Képes a vállalat elég gyorsan mozogni? Képes az MI előnyeit maximálisan kihasználni anélkül, hogy aláásná azt az üzleti modellt, amely terveit mindenhová eljuttatta?
A félvezetőiparban az Arm egyszerre van jelen mindenütt és sehol. A brit központú, amerikai tőzsdén jegyzett, japán irányítás alatt álló vállalat tervrajzai alapján épített chipek hajtják meg a világ szinte összes okostelefonját és a legtöbb egyéb hálózatba kapcsolt eszközt. Az Arm azonban egyetlen chipet sem ad el. Ügyfelei licencelik a terveit, igény szerint módosítják azokat, majd maguk gyártják le a chipeket, vagy legyártatják másokkal. Az Arm előre fizetett licencdíjat és chipekként egy szerény jogdíjat zsebel be. Ez az üzleti modell tette a céget mindenütt jelenlévővé. A tervei alapján eddig több mint 300 milliárd chipet szállítottak le, ezek közül több mint 30 milliárdot csak tavaly.
A mindenütt való jelenlét azonban nem lelkesíti a befektetőket. Az okostelefonok és a fogyasztói elektronikai termékek iránti gyenge kereslet nyomást gyakorol az Arm részvényeire: az árfolyam stagnál, miközben a félvezetőipar egyéb cégeit a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés fűti. Ennek ellenére Rene Haas, az Arm vezérigazgatója optimista. Véleménye szerint az MI új növekedési korszak elé állítja a vállalatot, még ha a megtérülés egyelőre nem is látható.
A MI fellendülése valóban felpörgetheti az Arm tervei alapján készülő chipek iránti keresletet, ugyanakkor kényelmetlen választás elé is állítja a céget. A licencmodell széles körben elérhetővé teszi a terveket, de az érték nagy részét az ügyfeleknél hagyja. Ahhoz, hogy a MI kínálta lehetőségeket teljes mértékben kiaknázza, az Armnak túl kell lépnie a tervrajzok értékesítésén, és közelebb kell lépnie a saját chipek fejlesztéséhez. Ez magasabb hozamot ígér, de azzal a kockázattal jár, hogy elveszti az ügyfelek bizalmát, akik éppen azért értékelték az Armot, mert az nem versenytársuk.
Az Arm szakterülete az általános célú chipek, az úgynevezett központi feldolgozó egységek, azaz CPU-k. Energiahatékony terveik különösen hasznosnak bizonyultak az okostelefonokban. Egy új CPU megtervezése több százmillió dollárba kerülhet, és 12-18 hónapot is igénybe vehet. Egy kész tervrajz megvásárlása az olyan ügyfeleket, mint az Apple, e teher jelentős részétől megkíméli. A MI iránti lelkesedés középpontjában álló adatközpontok a grafikus feldolgozó egységekre, azaz GPU-kra épülnek, amelyek a MI modelleket működtetik. Ugyanakkor ezeknek is szükségük van CPU-kra. A GPU-k vezető gyártója, az Nvidia az Arm terveit használja CPU-ihoz, ahogyan a felhőszolgáltatási óriások, például az Amazon és a Google is.
Rene Haas
Haas szerint ez még csak a kezdet. Ahogy a MI munkaterhelése a betanításról az inferenciára, vagyis arra a szakaszra tolódik, amikor a modellek a felhasználói kérdésekre válaszolnak, az energiahatékony, általános célú processzorok iránti kereslet növekedni fog. A vezérigazgató arra számít, hogy e feladatok jelentős része az adatközpontokon kívülre, telefonokba, viselhető eszközökbe és autókba tevődik át, ami a CPU-knak kedvez. Az Arm jelenlegi modellje azonban csak az általa teremtett érték töredékét ragadja meg. Az elemzők szerint a vállalat bevétele az idei pénzügyi évben mintegy 5 milliárd dollár lesz, amelynek fele jogdíjakból, a másik fele licencdíjakból származik. Ez körülbelül 20 százalékos növekedés 2025-höz képest, de még mindig eltörpül a nagyobb chipgyártók, például az Nvidia, a Broadcom vagy az Intel bevételei mellett.
Tavaly az Arm mobilchipenként 0,86 dollár jogdíjat keresett, ami a chip árának 2,5-5 százaléka. A vállalat több értéket szeretne kinyerni. De hogyan? Haas egy hasonlattal szemlélteti a helyzetet. Az Arm történetének nagy részében egyedi processzorok terveit értékesítette. Ezeket tekinthetjük Lego kockáknak. Az utóbbi időben azonban előre összeállított processzorblokkok, úgynevezett alrendszerek tervrajzait is kínálja, melyek chipekként háromszor akkora bevételt hoznak a cégnek. Az Arm úgy véli, hogy néhány éven belül az alrendszerek a jogdíjbevételek több mint felét adhatják.
Egy bizonyos ponton azonban az alrendszerek teljesértékűvé válhatnak. Az egyik lehetőség az, hogy egyedi chipeket fejleszt felhőszolgáltatók számára. Ez jövedelmezőnek bizonyult a Broadcom számára, amely a Google és az Amazon számára készített testreszabott chipek révén piaci értékét 1,6 billió dollár fölé emelte, miközben az Arm értéke ennek töredéke, 135 milliárd dollár. Egyes elemzők szerint az Arm még tovább mehet, és saját chipeket tervezhet és értékesíthet. A pletykák szerint a Meta lehet az első ügyfél. Bármelyik út nagyobb részesedést hozna az Armnek a terveiből származó értékből, de kockázatokkal járna. A kész chipek gyártása, vagy az ebbe az irányba tett lépések aláásnák azt az állítást, hogy a vállalat nem versenyez ügyfeleivel.
A tulajdonosi háttér is befolyásolhatja a döntéseket. A SoftBank japán konglomerátum birtokolja a cég több mint 85 százalékát, és saját chipportfóliót épít. Megvásárolta az Ampere nevű vállalatot, amely szerverprocesszorokat gyárt, valamint a Graphcore céget, amely MI chipeket tervez. Augusztusban 2 milliárd dollárért 2 százalékos részesedést szerzett az Intelben. A SoftBank vezetője, Masayoshi Son állítólag olyan MI bajnokot szeretne építeni, amely felveheti a versenyt az Nvidiával. Haas - aki a SoftBank igazgatótanácsában is helyet foglal - a csoport chipüzletágai közötti szinergiákat hangsúlyozza. Mindez azonban eltávolíthatja az Armot attól a szereptől, hogy semleges tervszállító legyen.
Egy másik kockázat az, hogy a MI fellendülése kifullad. Egymást érik a nagyszabású adatközpont beruházásokról szóló bejelentések, nem utolsósorban a SoftBank részéről. Haas szerint az Arm egyelőre nem építi be ezeket az előrejelzéseibe, mert nem világos, hány projekt fog valóban megvalósulni. A nagy próba az lesz, hogy a MI-be jelentős összegeket fektető vállalatok bevételei elég gyorsan növekednek e ahhoz, hogy igazolják a kiadásokat. Egy ponton a számoknak össze kell állniuk.
Külön aggodalom Kína, amely az Arm bevételének egyötödét adja. A kínai kormány a RISC-V nevű nyílt forráskódú chiparchitektúrát támogatja, amelyet az Arm és az Intel terveinek hazai alternatívájaként kínálnak. Haas azonban azt állítja, hogy az Arm chipei köré épült hatalmas szoftver ökoszisztéma, amelyben fejlesztők milliói írnak alkalmazásokat, jelentős előnyt biztosít a vállalat számára. Haas legnagyobb aggodalma az, hogy az Arm elég gyorsan fektet-e be ahhoz, hogy kihasználja a MI kínálta lehetőséget. Egy chip megtervezése és legyártása évekig tart, míg a MI modellek hónapok alatt fejlődnek. Képes a vállalat elég gyorsan mozogni? Képes az MI előnyeit maximálisan kihasználni anélkül, hogy aláásná azt az üzleti modellt, amely terveit mindenhová eljuttatta?