SG.hu·
Hogyan hat az elménkre az agyatlan görgetés?
A szakemberek szerint tudatos használattal és mértékletességgel csökkenthető a digitális eszközök agyra gyakorolt hatása.
Valóban létezik az úgynevezett agyrothadás? Ha eddig még nem hallottad ezt a kifejezést, gratulálunk! Valószínűleg nincs ilyen problémád. Ez a szleng kifejezés arra az elképzelésre utal, hogy a „nagyon online” életmód károsítja az agyunkat. Ugyanakkor azt az érzést is leírja, amikor túl sok órányi, alacsony minőségű közösségimédia tartalom görgetése után végre fellélegzünk. Az agyrothadás lehet főnév, ige vagy akár melléknév is attól függően, mennyire „agyrothadt” az ember.
A fiatalok ma már nehezen tudnak koncentrálni, és akik korábban rajongtak az olvasásért, most már képtelenek befejezni egy könyvet. A kutatások arra utalnak, hogy a rövid videók görgetése a TikTokon, az Instagramon vagy a YouTube Shorts felületén hatással van a figyelmünkre, a memóriánkra és a mentális egészségünkre. Egy friss metaanalízis, amely a tudományos szakirodalmat vizsgálta, arra jutott, hogy a rövid formátumú videók fokozott használata gyengébb kognitív működéssel és magasabb szorongásszinttel hozható összefüggésbe.
Az agyunk természeténél fogva könnyen elterelhető, és ennek jó oka van. Ha könyvet olvasol, és hangos zajt hallasz, az idegrendszered arra késztet, hogy felnézz és utánajárj mi volt az. De az állandó megszakításokkal az a probléma - legyenek azok telefonos értesítések vagy a témák közötti gyakori váltások görgetés közben -, hogy széttöredezik a figyelmünk, és nehezebbé válik a hosszabb ideig tartó koncentráció. „Így például, ha egy húszperces oktatóvideó előtt ülsz a YouTube-on, kényelmetlenül fogod érezni magad” - mondta Nataliya Kosmyna, az MIT kutatója „Mert egyszerűen hosszabb, és több figyelmet igényel.”
Az a kérdés azonban, hogy mindennek vannak e hosszú távú következményei az agyunkra nézve, már bonyolultabb. „Tudjuk, hogy az agy bizonyos részei, valamint az agyterületek közötti bizonyos kapcsolatok eltérőnek tűnnek azoknál, akik többet vannak online, több időt töltenek közösségi médiával, és erősebben kötődnek a telefonjukhoz” - mondta Jason Chein, a Temple Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. Hozzátette ugyanakkor, hogy a korreláció nem jelent ok okozati összefüggést. Lehetséges, hogy azok az emberek, inkább hajlamosak többet használni a telefonjukat, akik eleve könnyebben elterelhetők.
Egy a Translational Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányban kutatók több, mint 7000 gyermek országos, hosszú távú adatait elemezték, és azt találták, hogy a hosszabb képernyőhasználat az agykéreg bizonyos területein csökkent kérgi vastagsággal járt együtt. Az agykéreg az a külső réteg, amely az ősibb agyi struktúrák felett helyezkedik el, és a magasabb rendű gondolkodásért, a memóriáért és a döntéshozatalért felel. „Nagy szükségünk van rá például a gátló kontrollhoz, vagyis ahhoz, hogy ne legyünk annyira impulzívak” - mondta Mitch Prinstein, az Amerikai Pszichológiai Társaság tudományos tanácsadója, a pszichológia és az idegtudományok professzora.
Az agykéreg az addiktív viselkedések kontrollálásában is fontos szerepet játszik. „Úgy tűnik, ezeket a területeket érinti a kérgi vastagság csökkenése” - mondta Prinstein, hozzátéve, hogy az impulzivitás arra késztethet bennünket, hogy dopaminlöketeket keressünk a közösségi médiában A vizsgálatban a több képernyőidő az ADHD tüneteinek gyakoribb előfordulásával is összefüggésben állt. Egy másik fontos tényező, hogy a több képernyőidő általában éjszakai használatot is jelent. „Az első számú oka annak, hogy a gyerekek kevesebbet alszanak a napi ajánlott nyolc óránál az, hogy túl sokat ülnek képernyő előtt. Gyakran az ágyban használják őket” - mondta Prinstein.
Idővel az elégtelen alvás, különösen serdülőkorban, csökkenti az agy fehérállományának mennyiségét. A fehérállomány egy zsíros anyag, amely bevonja az idegsejteket és felgyorsítja az agyi jeleket, és serdülőkorban jelentős növekedésen megy keresztül. „Ez óriási része annak, hogy képesek vagyunk sokkal kifinomultabb, felnőtt szerű gondolkodásra” - mondta Prinstein „Egy érdekes vizsgálat kimutatta, hogy a kognitív működés minden egyes mérőszámában - legyen szó impulzivitásról, szövegértésről vagy szókincsről - a legmagasabb képernyőhasználók alacsonyabb eredményeket értek el.” Egy friss kutatás eltávolította a közösségi média alkalmazásokat a gyerekek eszközeiről, ugyanakkor engedte, hogy a telefonjukat annyi ideig használják, amennyit csak akarják. Az eredmény az, hogy a gyerekek ugyanannyi időt töltöttek a telefonjukon, de nem jelentkeztek ugyanazok a káros hatások. „Számít, mit csinálsz a készüléken” - mondta Prinstein.
Kosmyna észrevette, hogy a hallgatói MI alapú csevegőrobotokat használnak a feladatok elkészítéséhez, és kíváncsi lett, ez hogyan befolyásolja a tanulásukat. Kollégáival együtt egy vizsgálatot tervezett ennek kiderítésére. A diákok esszékérdéseket kaptak, és néhányan csak az agyukat használhatták a válaszadáshoz, mások keresőmotort használhattak, de az MI-összefoglalók ki voltak kapcsolva. Egy harmadik csoport annyit használhatott egy chatbotot, amennyit csak akart. Minden diák agyi aktivitását rögzítették, és a végén kérdéseket tettek fel nekik arról, mit írtak.
A minta kicsi volt, mindössze 54 diák, de az eredmények figyelemre méltóak. Azok a diákok, akik chatbotot használtak, nem őrizték meg az információt. A legtöbben már közvetlenül a befejezés után sem tudtak idézni a saját esszéjükből, és az agyuk aktivitása sem volt olyan erős a kísérlet során. „Amit mi mértünk, azt funkcionális agyi kapcsolódásnak nevezik” - mondta Kosmyna „Ez nem a lustaságot vagy az IQ-t méri, hanem leegyszerűsítve azt, hogy az agy mely területei kommunikálnak egymással.”
A jó hír az, hogy egyszerű módszerekkel mérsékelhető a képernyők és a közösségi média használatának hatása az agyunkra. Az első, hogy a készülékeket éjszaka egy a hálószobától távoli helyiségben érdemes tölteni - tanácsolja Prinstein, majd hozzáteszi „Menj és vegyél egy régimódi ébresztőórát.” Második, hogy a chatbotokat tudatosan kell használni, mert „az agyunk szereti a rövidítéseket” - mondta Kosmyna. De ha egy készséget nem használunk, elveszítjük azt. Sok technológia azt ígéri, hogy megkönnyíti a társas kapcsolatainkat, a munkánkat és a tanulásunkat, a túl nagy könnyedség azonban árt az agyunknak.
„Szükségünk van egy kis súrlódásra, egy kis küzdelemre, egy kis kihívásra. Ez a tanulás része” - mondta Prinstein. A túlzott könnyedség elveszi azt az erőfeszítést, amely eredetileg lehetővé tette az ember számára, hogy ilyen fejlett képességekre tegyen szert. „Mi döntjük el, mennyi időt töltünk a képernyőink előtt, vagy a platformok befolyásolják ezt a döntést?” - tette fel a kérdést Prinstein. Tíz perc TikTok nézés viszonylag ártalmatlan lehet, de ha gyakran azt vesszük észre, hogy egy végtelen nyúlüregbe zuhanunk, ideje lehet újragondolni a kapcsolatot az adott alkalmazással vagy eszközzel. A szakértők a problémás alkalmazások törlését vagy alkalmazásblokkolók használatát javasolják.
Valóban létezik az úgynevezett agyrothadás? Ha eddig még nem hallottad ezt a kifejezést, gratulálunk! Valószínűleg nincs ilyen problémád. Ez a szleng kifejezés arra az elképzelésre utal, hogy a „nagyon online” életmód károsítja az agyunkat. Ugyanakkor azt az érzést is leírja, amikor túl sok órányi, alacsony minőségű közösségimédia tartalom görgetése után végre fellélegzünk. Az agyrothadás lehet főnév, ige vagy akár melléknév is attól függően, mennyire „agyrothadt” az ember.
A fiatalok ma már nehezen tudnak koncentrálni, és akik korábban rajongtak az olvasásért, most már képtelenek befejezni egy könyvet. A kutatások arra utalnak, hogy a rövid videók görgetése a TikTokon, az Instagramon vagy a YouTube Shorts felületén hatással van a figyelmünkre, a memóriánkra és a mentális egészségünkre. Egy friss metaanalízis, amely a tudományos szakirodalmat vizsgálta, arra jutott, hogy a rövid formátumú videók fokozott használata gyengébb kognitív működéssel és magasabb szorongásszinttel hozható összefüggésbe.
Az agyunk természeténél fogva könnyen elterelhető, és ennek jó oka van. Ha könyvet olvasol, és hangos zajt hallasz, az idegrendszered arra késztet, hogy felnézz és utánajárj mi volt az. De az állandó megszakításokkal az a probléma - legyenek azok telefonos értesítések vagy a témák közötti gyakori váltások görgetés közben -, hogy széttöredezik a figyelmünk, és nehezebbé válik a hosszabb ideig tartó koncentráció. „Így például, ha egy húszperces oktatóvideó előtt ülsz a YouTube-on, kényelmetlenül fogod érezni magad” - mondta Nataliya Kosmyna, az MIT kutatója „Mert egyszerűen hosszabb, és több figyelmet igényel.”
Az a kérdés azonban, hogy mindennek vannak e hosszú távú következményei az agyunkra nézve, már bonyolultabb. „Tudjuk, hogy az agy bizonyos részei, valamint az agyterületek közötti bizonyos kapcsolatok eltérőnek tűnnek azoknál, akik többet vannak online, több időt töltenek közösségi médiával, és erősebben kötődnek a telefonjukhoz” - mondta Jason Chein, a Temple Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. Hozzátette ugyanakkor, hogy a korreláció nem jelent ok okozati összefüggést. Lehetséges, hogy azok az emberek, inkább hajlamosak többet használni a telefonjukat, akik eleve könnyebben elterelhetők.
Egy a Translational Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmányban kutatók több, mint 7000 gyermek országos, hosszú távú adatait elemezték, és azt találták, hogy a hosszabb képernyőhasználat az agykéreg bizonyos területein csökkent kérgi vastagsággal járt együtt. Az agykéreg az a külső réteg, amely az ősibb agyi struktúrák felett helyezkedik el, és a magasabb rendű gondolkodásért, a memóriáért és a döntéshozatalért felel. „Nagy szükségünk van rá például a gátló kontrollhoz, vagyis ahhoz, hogy ne legyünk annyira impulzívak” - mondta Mitch Prinstein, az Amerikai Pszichológiai Társaság tudományos tanácsadója, a pszichológia és az idegtudományok professzora.
Az agykéreg az addiktív viselkedések kontrollálásában is fontos szerepet játszik. „Úgy tűnik, ezeket a területeket érinti a kérgi vastagság csökkenése” - mondta Prinstein, hozzátéve, hogy az impulzivitás arra késztethet bennünket, hogy dopaminlöketeket keressünk a közösségi médiában A vizsgálatban a több képernyőidő az ADHD tüneteinek gyakoribb előfordulásával is összefüggésben állt. Egy másik fontos tényező, hogy a több képernyőidő általában éjszakai használatot is jelent. „Az első számú oka annak, hogy a gyerekek kevesebbet alszanak a napi ajánlott nyolc óránál az, hogy túl sokat ülnek képernyő előtt. Gyakran az ágyban használják őket” - mondta Prinstein.
Idővel az elégtelen alvás, különösen serdülőkorban, csökkenti az agy fehérállományának mennyiségét. A fehérállomány egy zsíros anyag, amely bevonja az idegsejteket és felgyorsítja az agyi jeleket, és serdülőkorban jelentős növekedésen megy keresztül. „Ez óriási része annak, hogy képesek vagyunk sokkal kifinomultabb, felnőtt szerű gondolkodásra” - mondta Prinstein „Egy érdekes vizsgálat kimutatta, hogy a kognitív működés minden egyes mérőszámában - legyen szó impulzivitásról, szövegértésről vagy szókincsről - a legmagasabb képernyőhasználók alacsonyabb eredményeket értek el.” Egy friss kutatás eltávolította a közösségi média alkalmazásokat a gyerekek eszközeiről, ugyanakkor engedte, hogy a telefonjukat annyi ideig használják, amennyit csak akarják. Az eredmény az, hogy a gyerekek ugyanannyi időt töltöttek a telefonjukon, de nem jelentkeztek ugyanazok a káros hatások. „Számít, mit csinálsz a készüléken” - mondta Prinstein.
Kosmyna észrevette, hogy a hallgatói MI alapú csevegőrobotokat használnak a feladatok elkészítéséhez, és kíváncsi lett, ez hogyan befolyásolja a tanulásukat. Kollégáival együtt egy vizsgálatot tervezett ennek kiderítésére. A diákok esszékérdéseket kaptak, és néhányan csak az agyukat használhatták a válaszadáshoz, mások keresőmotort használhattak, de az MI-összefoglalók ki voltak kapcsolva. Egy harmadik csoport annyit használhatott egy chatbotot, amennyit csak akart. Minden diák agyi aktivitását rögzítették, és a végén kérdéseket tettek fel nekik arról, mit írtak.
A minta kicsi volt, mindössze 54 diák, de az eredmények figyelemre méltóak. Azok a diákok, akik chatbotot használtak, nem őrizték meg az információt. A legtöbben már közvetlenül a befejezés után sem tudtak idézni a saját esszéjükből, és az agyuk aktivitása sem volt olyan erős a kísérlet során. „Amit mi mértünk, azt funkcionális agyi kapcsolódásnak nevezik” - mondta Kosmyna „Ez nem a lustaságot vagy az IQ-t méri, hanem leegyszerűsítve azt, hogy az agy mely területei kommunikálnak egymással.”
A jó hír az, hogy egyszerű módszerekkel mérsékelhető a képernyők és a közösségi média használatának hatása az agyunkra. Az első, hogy a készülékeket éjszaka egy a hálószobától távoli helyiségben érdemes tölteni - tanácsolja Prinstein, majd hozzáteszi „Menj és vegyél egy régimódi ébresztőórát.” Második, hogy a chatbotokat tudatosan kell használni, mert „az agyunk szereti a rövidítéseket” - mondta Kosmyna. De ha egy készséget nem használunk, elveszítjük azt. Sok technológia azt ígéri, hogy megkönnyíti a társas kapcsolatainkat, a munkánkat és a tanulásunkat, a túl nagy könnyedség azonban árt az agyunknak.
„Szükségünk van egy kis súrlódásra, egy kis küzdelemre, egy kis kihívásra. Ez a tanulás része” - mondta Prinstein. A túlzott könnyedség elveszi azt az erőfeszítést, amely eredetileg lehetővé tette az ember számára, hogy ilyen fejlett képességekre tegyen szert. „Mi döntjük el, mennyi időt töltünk a képernyőink előtt, vagy a platformok befolyásolják ezt a döntést?” - tette fel a kérdést Prinstein. Tíz perc TikTok nézés viszonylag ártalmatlan lehet, de ha gyakran azt vesszük észre, hogy egy végtelen nyúlüregbe zuhanunk, ideje lehet újragondolni a kapcsolatot az adott alkalmazással vagy eszközzel. A szakértők a problémás alkalmazások törlését vagy alkalmazásblokkolók használatát javasolják.