SG.hu·
Német kiadók az Apple megbírságolását követelik
A német médiavállalatok és hirdetési iparági szervezetek egyre erősebben támadják az Apple alkalmazáskövetési szabályait, és most már pénzbírság kiszabását is követelik a vállalattal szemben. Szerintük az Apple által javasolt módosítások nem oldják meg azokat a versenyjogi problémákat, amelyek miatt a német hatóságok már korábban vizsgálatot indítottak.
A vita középpontjában az Apple által bevezetett App Tracking Transparency rendszer áll. Ez az eszköz az iPhone és iPad készülékeken futó alkalmazások számára csak akkor teszi lehetővé a felhasználók tevékenységének követését más alkalmazásokban és weboldalakon, ha a felhasználó ehhez kifejezetten hozzájárul. A rendszer 2021-es bevezetése óta jelentősen átalakította a mobilhirdetési piacot, mert a felhasználók többsége nem ad engedélyt a követésre. A szabályozás különösen érzékenyen érintette azokat a cégeket, amelyek üzleti modellje nagyrészt a személyre szabott hirdetésekre épül. Ide tartoznak a hirdetési platformok, a médiavállalatok és számos alkalmazásfejlesztő is. A kritikusok szerint az Apple a saját adatvédelmi narratívája mögé bújva valójában olyan rendszert hozott létre, amelyben ő maga marad az egyik legfontosabb adatkapu őre.
A német versenyhivatal, a Bundeskartellamt 2025 februárjában hivatalosan is megvádolta az Apple-t azzal, hogy visszaél piaci erejével. A vizsgálat hátterében több iparági szereplő panasza állt. Köztük volt a Facebook anyavállalata, a Meta Platforms, valamint számos kiadó, hirdető és alkalmazásfejlesztő, akik szerint az Apple szabályai aránytalanul korlátozzák az adatvezérelt hirdetési modelleket. A hatóság most visszajelzést kért különböző iparági szervezetektől az Apple által javasolt módosításokról. A válaszok alapján a kritikusok továbbra sem elégedettek.
Állásfoglalásukban a német kiadók és hirdetési szervezetek arra kérték a hatóságot, hogy utasítsa el az Apple javaslatait, és szabjon ki pénzbírságot a vállalatra. Az aláírók között médiacégek, reklámügynökségek és a Német Márkázott Termékek Szövetsége is szerepel. Az iparági szervezetek szerint az Apple által felkínált változtatások nem kezelik az alapvető problémát, amely szerintük az, hogy a vállalat egyoldalúan határozza meg, hogyan férhetnek hozzá más cégek a hirdetési szempontból fontos adatokhoz.
Bernd Nauen, a Német Reklámszövetség vezérigazgatója egy közös levélben így fogalmazott: "A javasolt kötelezettségvállalások nem változtatnák meg az App Tracking Transparency keretrendszer negatív hatásait." A rendszer akkor is az Apple kezében hagyná az ellenőrzést, ha a javasolt módosítások életbe lépnének. Nauen szerint "az Apple továbbra is adatkapu őr maradna, és továbbra is ő döntené el, ki férhet hozzá a hirdetési szempontból releváns adatokhoz, valamint azt is, hogy a vállalatok hogyan kommunikálhatnak a végfelhasználóikkal".
Az Apple tavaly decemberben próbált kompromisszumot ajánlani a német hatóságoknak. A vállalat azt javasolta, hogy a jövőben semlegesebb hozzájárulási üzenetek jelenjenek meg a felhasználók számára. Ezek az üzenetek nemcsak harmadik fél alkalmazásaira, hanem az Apple saját szolgáltatásaira is ugyanúgy vonatkoznának. A cég azt is vállalta, hogy összehangolja az engedélykérések szövegét, tartalmát és vizuális megjelenését, hogy ne lehessen azzal vádolni, hogy saját szolgáltatásainak kedvez. Emellett egyszerűsítené azt a folyamatot is, amelyben az alkalmazásfejlesztők felhasználói hozzájárulást kérhetnek a hirdetési célú adatkezeléshez.
Az iparági szervezetek azonban úgy vélik, hogy ezek a változtatások inkább kozmetikai jellegűek, és nem érintik a rendszer lényegét. Az Apple határozottan visszautasította a bírság kiszabására irányuló követeléseket. A vállalat szerint a kritika mögött elsősorban a reklámipar érdekei állnak. A cég közleményében úgy fogalmazott: "A követési iparág folyamatosan harcolt a felhasználók adatainak ellenőrzését védő törekvéseink ellen, és ez csak a legújabb kísérletük arra, hogy korlátlan hozzáférést szerezzenek a személyes információkhoz."
Az Apple szerint az App Tracking Transparency rendszer éppen azért jött létre, hogy a felhasználók maguk dönthessenek arról, hogy az alkalmazások követhetik-e a tevékenységüket más alkalmazásokban és weboldalakon. A vállalat azt is hangsúlyozza, hogy több adatvédelmi hatóság is megvizsgálta a rendszert. A cég szerint a német adatvédelmi hatóságok megerősítették, hogy az eszköz összhangban áll az adatvédelmi szabályokkal. Emellett egy, az Apple által megrendelt tanulmány szerint az iOS felhasználók túlnyomó többsége támogatja az ilyen típusú adatvédelmi kontrollt.
Az elmúlt években a digitális reklámpiac egyre inkább az adatgyűjtésre és a felhasználók viselkedésének elemzésére épült. Az olyan szabályozások, amelyek ezt korlátozzák, jelentős bevételkiesést okozhatnak a piaci szereplőknek. A mobilplatformok tulajdonosai ugyanakkor azt állítják, hogy az adatvédelem iránti társadalmi elvárások radikálisan megváltoztak. A felhasználók egyre inkább tudni akarják, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk, és hogyan használják fel azokat.
Az európai versenyhatóságok az utóbbi években egyre szigorúbban vizsgálják a nagy technológiai cégek platformszabályait. A kérdés az, hogy az olyan vállalatok, mint az Apple vagy a Google, mennyire alakíthatják saját belátásuk szerint az ökoszisztémájuk működési feltételeit. A német versenyjog különösen szigorú a digitális platformokkal szemben. A törvény lehetővé teszi, hogy a hatóságok beavatkozzanak, ha egy domináns szereplő a platformszabályokon keresztül torzíthatja a versenyt. Ha a Bundeskartellamt végül úgy dönt, hogy az Apple megsértette a versenyjogi szabályokat, akkor a vállalat komoly pénzbírságra számíthat. A német szabályok szerint az ilyen jogsértések esetén a bírság akár a vállalat éves globális árbevételének 10 százalékát is elérheti.
A vita középpontjában az Apple által bevezetett App Tracking Transparency rendszer áll. Ez az eszköz az iPhone és iPad készülékeken futó alkalmazások számára csak akkor teszi lehetővé a felhasználók tevékenységének követését más alkalmazásokban és weboldalakon, ha a felhasználó ehhez kifejezetten hozzájárul. A rendszer 2021-es bevezetése óta jelentősen átalakította a mobilhirdetési piacot, mert a felhasználók többsége nem ad engedélyt a követésre. A szabályozás különösen érzékenyen érintette azokat a cégeket, amelyek üzleti modellje nagyrészt a személyre szabott hirdetésekre épül. Ide tartoznak a hirdetési platformok, a médiavállalatok és számos alkalmazásfejlesztő is. A kritikusok szerint az Apple a saját adatvédelmi narratívája mögé bújva valójában olyan rendszert hozott létre, amelyben ő maga marad az egyik legfontosabb adatkapu őre.
A német versenyhivatal, a Bundeskartellamt 2025 februárjában hivatalosan is megvádolta az Apple-t azzal, hogy visszaél piaci erejével. A vizsgálat hátterében több iparági szereplő panasza állt. Köztük volt a Facebook anyavállalata, a Meta Platforms, valamint számos kiadó, hirdető és alkalmazásfejlesztő, akik szerint az Apple szabályai aránytalanul korlátozzák az adatvezérelt hirdetési modelleket. A hatóság most visszajelzést kért különböző iparági szervezetektől az Apple által javasolt módosításokról. A válaszok alapján a kritikusok továbbra sem elégedettek.
Állásfoglalásukban a német kiadók és hirdetési szervezetek arra kérték a hatóságot, hogy utasítsa el az Apple javaslatait, és szabjon ki pénzbírságot a vállalatra. Az aláírók között médiacégek, reklámügynökségek és a Német Márkázott Termékek Szövetsége is szerepel. Az iparági szervezetek szerint az Apple által felkínált változtatások nem kezelik az alapvető problémát, amely szerintük az, hogy a vállalat egyoldalúan határozza meg, hogyan férhetnek hozzá más cégek a hirdetési szempontból fontos adatokhoz.
Bernd Nauen, a Német Reklámszövetség vezérigazgatója egy közös levélben így fogalmazott: "A javasolt kötelezettségvállalások nem változtatnák meg az App Tracking Transparency keretrendszer negatív hatásait." A rendszer akkor is az Apple kezében hagyná az ellenőrzést, ha a javasolt módosítások életbe lépnének. Nauen szerint "az Apple továbbra is adatkapu őr maradna, és továbbra is ő döntené el, ki férhet hozzá a hirdetési szempontból releváns adatokhoz, valamint azt is, hogy a vállalatok hogyan kommunikálhatnak a végfelhasználóikkal".
Az Apple tavaly decemberben próbált kompromisszumot ajánlani a német hatóságoknak. A vállalat azt javasolta, hogy a jövőben semlegesebb hozzájárulási üzenetek jelenjenek meg a felhasználók számára. Ezek az üzenetek nemcsak harmadik fél alkalmazásaira, hanem az Apple saját szolgáltatásaira is ugyanúgy vonatkoznának. A cég azt is vállalta, hogy összehangolja az engedélykérések szövegét, tartalmát és vizuális megjelenését, hogy ne lehessen azzal vádolni, hogy saját szolgáltatásainak kedvez. Emellett egyszerűsítené azt a folyamatot is, amelyben az alkalmazásfejlesztők felhasználói hozzájárulást kérhetnek a hirdetési célú adatkezeléshez.
Az iparági szervezetek azonban úgy vélik, hogy ezek a változtatások inkább kozmetikai jellegűek, és nem érintik a rendszer lényegét. Az Apple határozottan visszautasította a bírság kiszabására irányuló követeléseket. A vállalat szerint a kritika mögött elsősorban a reklámipar érdekei állnak. A cég közleményében úgy fogalmazott: "A követési iparág folyamatosan harcolt a felhasználók adatainak ellenőrzését védő törekvéseink ellen, és ez csak a legújabb kísérletük arra, hogy korlátlan hozzáférést szerezzenek a személyes információkhoz."
Az Apple szerint az App Tracking Transparency rendszer éppen azért jött létre, hogy a felhasználók maguk dönthessenek arról, hogy az alkalmazások követhetik-e a tevékenységüket más alkalmazásokban és weboldalakon. A vállalat azt is hangsúlyozza, hogy több adatvédelmi hatóság is megvizsgálta a rendszert. A cég szerint a német adatvédelmi hatóságok megerősítették, hogy az eszköz összhangban áll az adatvédelmi szabályokkal. Emellett egy, az Apple által megrendelt tanulmány szerint az iOS felhasználók túlnyomó többsége támogatja az ilyen típusú adatvédelmi kontrollt.
Az elmúlt években a digitális reklámpiac egyre inkább az adatgyűjtésre és a felhasználók viselkedésének elemzésére épült. Az olyan szabályozások, amelyek ezt korlátozzák, jelentős bevételkiesést okozhatnak a piaci szereplőknek. A mobilplatformok tulajdonosai ugyanakkor azt állítják, hogy az adatvédelem iránti társadalmi elvárások radikálisan megváltoztak. A felhasználók egyre inkább tudni akarják, hogy milyen adatokat gyűjtenek róluk, és hogyan használják fel azokat.
Az európai versenyhatóságok az utóbbi években egyre szigorúbban vizsgálják a nagy technológiai cégek platformszabályait. A kérdés az, hogy az olyan vállalatok, mint az Apple vagy a Google, mennyire alakíthatják saját belátásuk szerint az ökoszisztémájuk működési feltételeit. A német versenyjog különösen szigorú a digitális platformokkal szemben. A törvény lehetővé teszi, hogy a hatóságok beavatkozzanak, ha egy domináns szereplő a platformszabályokon keresztül torzíthatja a versenyt. Ha a Bundeskartellamt végül úgy dönt, hogy az Apple megsértette a versenyjogi szabályokat, akkor a vállalat komoly pénzbírságra számíthat. A német szabályok szerint az ilyen jogsértések esetén a bírság akár a vállalat éves globális árbevételének 10 százalékát is elérheti.