SG.hu·
Vegyi anyagok nyomai miatt kerültek le fejhallgatók az európai boltok polcairól
Európai kiskereskedők levettek a polcokról egyes népszerű fejhallgatókat, miután egy tanulmány arról számolt be, hogy nyomokban hormonrendszert zavaró vegyi anyagokat tartalmaznak. Egy tucatnyi fejhallgatót vizsgáló kutatás mindegyik eszközben kimutatta káros vegyületek nyomait, ám a gyártók azt állítják, ők betartják a szabályokat.
Néhány európai kiskereskedő leállította bizonyos fejhallgatók értékesítését, miután egy európai uniós finanszírozású tanulmány megállapította, hogy ezek hormonrendszert zavaró vegyi anyagokat tartalmaznak. A vizsgálat olyan vezető márkákat is magában foglalt, mint az Apple, a Beats, a Samsung, a Bose, a JBL és a Sennheiser.
A tanulmány szerzői 81 különböző típusú fejhallgatót elemeztek, és azt találták, hogy mindegyik tartalmazott legalább nyomokban káros vegyi anyagokat, köztük biszfenolokat, ftalátokat és égésgátló anyagokat. Ezek úgynevezett endokrin rendszert zavaró vegyületek, amelyek kapcsolatba hozhatók a reproduktív egészséget érintő problémákkal, neuroviselkedési zavarokkal és más egészségügyi kockázatokkal. Bár az anyagokat alacsony koncentrációban találták meg, az, hogy a vizsgált fejhallgatók mindegyikében jelen voltak, jól mutatja, mennyire elterjedt és gyakran figyelmen kívül hagyott ezek használata. A jelenség felveti azt a kérdést is, hogy az ilyen anyagokkal kezelt termékek hosszú távon milyen összesített terhelést jelenthetnek a sérülékenyebb csoportok számára, köztük a gyermekek, a fiatalok és a várandós nők esetében.
„Úgy gondoljuk, hogy a legkárosabb vegyi anyagok betiltására és fokozatos kivonására irányuló rendszerszintű megközelítés jelenti a jövő útját, különösen azoknál az anyagoknál, amelyek több generációra kiható következményekkel járhatnak” - mondta a jelentés társszerzője, Karolína Brabcová, a cseh Arnika nevű nonprofit szervezet munkatársa. Brabcová és kollégái a jelentést a ToxFree LIFE for All projekt részeként készítették el négy másik fogyasztóvédelmi szervezettel együtt, amelyek a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában, Magyarországon és Ausztriában működnek. A projekt körülbelül kétmillió eurós támogatást kapott az Európai Uniótól.
A kutatás elvégzéséhez a vizsgálatban részt vevő szakemberek szétszerelték a fejhallgatókat, hogy 180 mintát gyűjtsenek a kemény és a puha műanyagokból olyan termékekből, amelyeket felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek szántak. A mintákat laboratóriumban elemezték, hogy kimutassák a hormonrendszert zavaró vegyi anyagokat több mint ötven különböző márka termékeiben.
A kutatók minden fejhallgatóhoz három külön értékelést adtak. Az egyik a bőrrel érintkező alkatrészekre, a másik a bőrrel nem érintkező részekre, a harmadik pedig a teljes termékre vonatkozott. Minden kategóriában zöld, sárga vagy piros minősítést kaptak az eszközök. A zöld jelölés a „legalacsonyabb kockázatot” jelentette, a sárga azt, hogy a termék „jogszabályi szempontból megfelel ugyan, de meghaladja a szigorúbb önkéntes határértékeket”, míg a piros minősítés „jelentős aggodalomra okot adó” kategóriát jelölt. Azok a minták kaptak piros értékelést, amelyek „nem feleltek meg a jogszabályi határértékeknek, vagy több veszélyes anyagot tartalmaztak”. A jelentés ugyanakkor nem közöl pontos mennyiségi adatokat arról, hogy egyes mintákban mennyi volt az egyes anyagok koncentrációja, csupán azt jelöli meg, hogy mely vegyületeket azonosították.
Például az AirPods Pro 2 az Apple kínálatából és a JBL Tune 720BT minden kategóriában zöld értékelést kapott. Ugyanakkor ugyanazon márkán belül is jelentős különbségek mutatkoztak az egyes modellek között. A JBL Wave Beam és a JBL JR310BT, amelyek gyermekeknek szánt fejhallgatók, piros minősítést kaptak a bőrrel nem érintkező alkatrészek kategóriájában, valamint az összesített termékértékelésben is. A HP által gyártott HyperX Cloud III gamer headset és a Razer Kraken V3 modellje ezzel szemben mindhárom kategóriában piros minősítést kapott.
A cégek megkérdőjelezték a kutatás módszertanát. „Nem világos, hogy a laboratórium milyen adatok alapján jutott a következtetéseihez” - közölte Joanne Berthiaume, a Bose szóvivője. Eric Palonen, a Sennheiser szóvivője azt mondta, hogy a vállalat felvette a kapcsolatot a jelentés szerzőivel „abban a reményben, hogy megkapja a vizsgált Sennheiser termékekre vonatkozó pontos adatokat, hogy ellenőrizhessük a saját adatainkkal és eldönthessük a következő lépéseket”. Anna Forsgren, a Marshall Group termékmegfelelőségi és fenntarthatósági menedzsere e-mailben azt közölte, hogy „a tanulmány saját vizsgálati kritériumokat alkalmazott, és a terméket olyan BPA-hoz kapcsolódó anyagok küszöbértékei alapján jelölte meg problémásként, amelyek szigorúbbak, mint az elektronikai termékekben használt műanyagokra általában alkalmazott határértékek”. Forsgren ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a vállalat „üdvözli az ilyen jelentéseket, mert nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot teremtenek az iparágban”.
Brabcová szerint több gyártó is felvette a kapcsolatot az Arnika szervezettel, hogy érdeklődjön a vizsgálat módszertanáról. Brabcová elmondta, hogy a jelentés célja nem az volt, hogy rangsorolja a fejhallgatókat, és nem is az, hogy elriassza a fogyasztókat az említett termékek megvásárlásától. Végső soron a vegyi anyagokat alacsony szinten mutatták ki a mintákban. „Nincs közvetlen veszély ezeknek a fejhallgatóknak a használatából, és ismét hangsúlyozom, hogy ezek rendkívül kis koncentrációk” - mondta Brabcová.
A kutatók inkább arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztók a mindennapi életük során milyen sokféle módon vannak kitéve ezeknek az anyagoknak, és hogy ez milyen összesített kockázatot jelenthet. „Még egy olyan kis termékben is, mint egy fejhallgató, vegyi anyagok egész keveréke található, amelyeknek az emberek ki lehetnek téve. És most képzeljük el, hogy ezt megszorozzuk százzal, hiszen naponta több száz különböző terméket használunk” - mondta. Ezek a fejhallgatók ráadásul idővel elektronikai hulladékká válnak, amely elégetéskor a levegőbe juttathatja a vegyi anyagokat, vagy a hulladéklerakókban a vízforrásokba szivároghatnak.
A biszfenolokat gyakran használják műanyag vagy fém alkatrészek összekapcsolására, valamint nyomtatott áramköri lapok és akkumulátorok hőszigetelésére. E vegyületcsoport legismertebb tagját, a BPA-t, amelyet gyermekek fejlődési kockázataival hoztak összefüggésbe, a fejhallgatóminták 98 százalékában kimutatták. A ftalátokat széles körben használják a műanyagok rugalmasabbá tételére, valamint illatanyagként különféle kozmetikai termékekben. A vizsgálatban szereplő minták mintegy 60 százaléka tartalmazott kis mennyiségben olyan ftalátokat, amelyeket rákkeltőnek, mutagénnek vagy a szaporodást károsítónak tartanak.
Az Arnika és partnerei által készített jelentés nem vizsgálja azt, hogy a fejhallgatók viselése során mennyi ilyen anyag juthat ténylegesen az emberi szervezetbe, csupán azt állapítja meg, hogy ezek az anyagok jelen vannak az eszközökben. Annak megállapításához, hogy mennyi anyag juthat be a szervezetbe bőrkontaktus útján vagy a termékből származó por véletlen lenyelésével, további, ellenőrzött kutatásokra lenne szükség. A fejhallgatókkal kapcsolatos egyik aggodalom az, hogy a felhasználók gyakran hosszú ideig viselik őket, sokszor sportolás közben is. A magasabb hőmérséklet és az izzadságból származó nedvesség felgyorsíthatja a káros anyagok felszabadulását, jegyezték meg a jelentés szerzői.
A gamer headsetek különösen gyenge eredményeket értek el a vizsgálatban. Ez aggodalomra ad okot egy olyan felhasználói csoport esetében, amely gyakran hosszú ideig visel fejhallgatót, valamint olyan csoportoknál, mint a fiatalok vagy a várandósak, akik érzékenyebbek a hormonrendszert zavaró vegyi anyagokra. Egy felnőtthöz képest egy tinédzser, egy gyermek vagy egy magzat sokkal érzékenyebb lehet azokra a vegyi anyagokra, amelyek megzavarhatják a hormonrendszer működését és a szervezet fejlődését.
A gamer fejhallgatókból származó minták körülbelül 60 százaléka kapott piros minősítést az összesített értékelésben, míg a gyermekeknek tervezett termékek esetében ez az arány nagyjából egynegyed volt. A gyermekek számára készült modellek jobb eredményei azt mutatják, hogy megfelelő óvintézkedésekkel csökkenthetők a kockázatok. A jelentés szerzői ezért arra szólítják fel a törvényhozókat, hogy vezessenek be szigorúbb intézkedéseket a káros anyagok fogyasztási termékekben való használatának korlátozására. Ez magában foglalná teljes vegyületcsoportok betiltását, valamint azt is, hogy kötelező legyen feltüntetni, milyen anyagok találhatók az elektronikai eszközökben.
A vállalatok is elindíthatják a változást, mondta Brabcová. „A progresszív gyártók valójában erős jelzést adnak a jogalkotás számára a folyamat végén” - fogalmazott. Figyelembe véve, hogy a vizsgált 81 fejhallgató több mint 40 százaléka végül összességében zöld minősítést kapott, szerinte a márkák egyértelműen képesek megfelelni a szigorúbb biztonsági előírásoknak. „Vannak vállalatok, amelyek túl is teljesítik a jogszabályi követelményeket, és a fogyasztók joga, hogy azokat a márkákat válasszák, amelyek jobb szabályozási politikát követnek.”
Néhány európai kiskereskedő leállította bizonyos fejhallgatók értékesítését, miután egy európai uniós finanszírozású tanulmány megállapította, hogy ezek hormonrendszert zavaró vegyi anyagokat tartalmaznak. A vizsgálat olyan vezető márkákat is magában foglalt, mint az Apple, a Beats, a Samsung, a Bose, a JBL és a Sennheiser.
A tanulmány szerzői 81 különböző típusú fejhallgatót elemeztek, és azt találták, hogy mindegyik tartalmazott legalább nyomokban káros vegyi anyagokat, köztük biszfenolokat, ftalátokat és égésgátló anyagokat. Ezek úgynevezett endokrin rendszert zavaró vegyületek, amelyek kapcsolatba hozhatók a reproduktív egészséget érintő problémákkal, neuroviselkedési zavarokkal és más egészségügyi kockázatokkal. Bár az anyagokat alacsony koncentrációban találták meg, az, hogy a vizsgált fejhallgatók mindegyikében jelen voltak, jól mutatja, mennyire elterjedt és gyakran figyelmen kívül hagyott ezek használata. A jelenség felveti azt a kérdést is, hogy az ilyen anyagokkal kezelt termékek hosszú távon milyen összesített terhelést jelenthetnek a sérülékenyebb csoportok számára, köztük a gyermekek, a fiatalok és a várandós nők esetében.
„Úgy gondoljuk, hogy a legkárosabb vegyi anyagok betiltására és fokozatos kivonására irányuló rendszerszintű megközelítés jelenti a jövő útját, különösen azoknál az anyagoknál, amelyek több generációra kiható következményekkel járhatnak” - mondta a jelentés társszerzője, Karolína Brabcová, a cseh Arnika nevű nonprofit szervezet munkatársa. Brabcová és kollégái a jelentést a ToxFree LIFE for All projekt részeként készítették el négy másik fogyasztóvédelmi szervezettel együtt, amelyek a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában, Magyarországon és Ausztriában működnek. A projekt körülbelül kétmillió eurós támogatást kapott az Európai Uniótól.
A kutatás elvégzéséhez a vizsgálatban részt vevő szakemberek szétszerelték a fejhallgatókat, hogy 180 mintát gyűjtsenek a kemény és a puha műanyagokból olyan termékekből, amelyeket felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek szántak. A mintákat laboratóriumban elemezték, hogy kimutassák a hormonrendszert zavaró vegyi anyagokat több mint ötven különböző márka termékeiben.
A kutatók minden fejhallgatóhoz három külön értékelést adtak. Az egyik a bőrrel érintkező alkatrészekre, a másik a bőrrel nem érintkező részekre, a harmadik pedig a teljes termékre vonatkozott. Minden kategóriában zöld, sárga vagy piros minősítést kaptak az eszközök. A zöld jelölés a „legalacsonyabb kockázatot” jelentette, a sárga azt, hogy a termék „jogszabályi szempontból megfelel ugyan, de meghaladja a szigorúbb önkéntes határértékeket”, míg a piros minősítés „jelentős aggodalomra okot adó” kategóriát jelölt. Azok a minták kaptak piros értékelést, amelyek „nem feleltek meg a jogszabályi határértékeknek, vagy több veszélyes anyagot tartalmaztak”. A jelentés ugyanakkor nem közöl pontos mennyiségi adatokat arról, hogy egyes mintákban mennyi volt az egyes anyagok koncentrációja, csupán azt jelöli meg, hogy mely vegyületeket azonosították.
Például az AirPods Pro 2 az Apple kínálatából és a JBL Tune 720BT minden kategóriában zöld értékelést kapott. Ugyanakkor ugyanazon márkán belül is jelentős különbségek mutatkoztak az egyes modellek között. A JBL Wave Beam és a JBL JR310BT, amelyek gyermekeknek szánt fejhallgatók, piros minősítést kaptak a bőrrel nem érintkező alkatrészek kategóriájában, valamint az összesített termékértékelésben is. A HP által gyártott HyperX Cloud III gamer headset és a Razer Kraken V3 modellje ezzel szemben mindhárom kategóriában piros minősítést kapott.
A cégek megkérdőjelezték a kutatás módszertanát. „Nem világos, hogy a laboratórium milyen adatok alapján jutott a következtetéseihez” - közölte Joanne Berthiaume, a Bose szóvivője. Eric Palonen, a Sennheiser szóvivője azt mondta, hogy a vállalat felvette a kapcsolatot a jelentés szerzőivel „abban a reményben, hogy megkapja a vizsgált Sennheiser termékekre vonatkozó pontos adatokat, hogy ellenőrizhessük a saját adatainkkal és eldönthessük a következő lépéseket”. Anna Forsgren, a Marshall Group termékmegfelelőségi és fenntarthatósági menedzsere e-mailben azt közölte, hogy „a tanulmány saját vizsgálati kritériumokat alkalmazott, és a terméket olyan BPA-hoz kapcsolódó anyagok küszöbértékei alapján jelölte meg problémásként, amelyek szigorúbbak, mint az elektronikai termékekben használt műanyagokra általában alkalmazott határértékek”. Forsgren ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a vállalat „üdvözli az ilyen jelentéseket, mert nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot teremtenek az iparágban”.
Brabcová szerint több gyártó is felvette a kapcsolatot az Arnika szervezettel, hogy érdeklődjön a vizsgálat módszertanáról. Brabcová elmondta, hogy a jelentés célja nem az volt, hogy rangsorolja a fejhallgatókat, és nem is az, hogy elriassza a fogyasztókat az említett termékek megvásárlásától. Végső soron a vegyi anyagokat alacsony szinten mutatták ki a mintákban. „Nincs közvetlen veszély ezeknek a fejhallgatóknak a használatából, és ismét hangsúlyozom, hogy ezek rendkívül kis koncentrációk” - mondta Brabcová.
A kutatók inkább arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztók a mindennapi életük során milyen sokféle módon vannak kitéve ezeknek az anyagoknak, és hogy ez milyen összesített kockázatot jelenthet. „Még egy olyan kis termékben is, mint egy fejhallgató, vegyi anyagok egész keveréke található, amelyeknek az emberek ki lehetnek téve. És most képzeljük el, hogy ezt megszorozzuk százzal, hiszen naponta több száz különböző terméket használunk” - mondta. Ezek a fejhallgatók ráadásul idővel elektronikai hulladékká válnak, amely elégetéskor a levegőbe juttathatja a vegyi anyagokat, vagy a hulladéklerakókban a vízforrásokba szivároghatnak.
A biszfenolokat gyakran használják műanyag vagy fém alkatrészek összekapcsolására, valamint nyomtatott áramköri lapok és akkumulátorok hőszigetelésére. E vegyületcsoport legismertebb tagját, a BPA-t, amelyet gyermekek fejlődési kockázataival hoztak összefüggésbe, a fejhallgatóminták 98 százalékában kimutatták. A ftalátokat széles körben használják a műanyagok rugalmasabbá tételére, valamint illatanyagként különféle kozmetikai termékekben. A vizsgálatban szereplő minták mintegy 60 százaléka tartalmazott kis mennyiségben olyan ftalátokat, amelyeket rákkeltőnek, mutagénnek vagy a szaporodást károsítónak tartanak.
Az Arnika és partnerei által készített jelentés nem vizsgálja azt, hogy a fejhallgatók viselése során mennyi ilyen anyag juthat ténylegesen az emberi szervezetbe, csupán azt állapítja meg, hogy ezek az anyagok jelen vannak az eszközökben. Annak megállapításához, hogy mennyi anyag juthat be a szervezetbe bőrkontaktus útján vagy a termékből származó por véletlen lenyelésével, további, ellenőrzött kutatásokra lenne szükség. A fejhallgatókkal kapcsolatos egyik aggodalom az, hogy a felhasználók gyakran hosszú ideig viselik őket, sokszor sportolás közben is. A magasabb hőmérséklet és az izzadságból származó nedvesség felgyorsíthatja a káros anyagok felszabadulását, jegyezték meg a jelentés szerzői.
A gamer headsetek különösen gyenge eredményeket értek el a vizsgálatban. Ez aggodalomra ad okot egy olyan felhasználói csoport esetében, amely gyakran hosszú ideig visel fejhallgatót, valamint olyan csoportoknál, mint a fiatalok vagy a várandósak, akik érzékenyebbek a hormonrendszert zavaró vegyi anyagokra. Egy felnőtthöz képest egy tinédzser, egy gyermek vagy egy magzat sokkal érzékenyebb lehet azokra a vegyi anyagokra, amelyek megzavarhatják a hormonrendszer működését és a szervezet fejlődését.
A gamer fejhallgatókból származó minták körülbelül 60 százaléka kapott piros minősítést az összesített értékelésben, míg a gyermekeknek tervezett termékek esetében ez az arány nagyjából egynegyed volt. A gyermekek számára készült modellek jobb eredményei azt mutatják, hogy megfelelő óvintézkedésekkel csökkenthetők a kockázatok. A jelentés szerzői ezért arra szólítják fel a törvényhozókat, hogy vezessenek be szigorúbb intézkedéseket a káros anyagok fogyasztási termékekben való használatának korlátozására. Ez magában foglalná teljes vegyületcsoportok betiltását, valamint azt is, hogy kötelező legyen feltüntetni, milyen anyagok találhatók az elektronikai eszközökben.
A vállalatok is elindíthatják a változást, mondta Brabcová. „A progresszív gyártók valójában erős jelzést adnak a jogalkotás számára a folyamat végén” - fogalmazott. Figyelembe véve, hogy a vizsgált 81 fejhallgató több mint 40 százaléka végül összességében zöld minősítést kapott, szerinte a márkák egyértelműen képesek megfelelni a szigorúbb biztonsági előírásoknak. „Vannak vállalatok, amelyek túl is teljesítik a jogszabályi követelményeket, és a fogyasztók joga, hogy azokat a márkákat válasszák, amelyek jobb szabályozási politikát követnek.”