SG.hu·
Humanoid robotok érkeznek az európai chipgyárakba
Az STMicroelectronics humanoid robotokat készül bevetni európai régebbi félvezetőgyáraiban. Több mint száz humanoid robotot terveznek alkalmazni rutinszerű és fizikailag megterhelő feladatok elvégzésére a hatékonyság javítása érdekében.
Az STMicroelectronics azon régóta működő európai chipgyártók közé tartozik, amelyek minden nehézség ellenére sem adják fel, és továbbra is működtetik gyáraikat. Ugyanakkor az iparág vezető chipgyártóinak nyomása, valamint az alacsonyabb kategóriában megjelenő kínai gyártók térnyerése egyértelműen hatással van a vállalatra, ezért új túlélési megoldásokat kell keresnie. Az egyik ilyen lehetőségnek a gyárakban dolgozó robotok alkalmazása tűnik.
Az STMicroelectronics arra számít, hogy az automatizálás növeli majd a hatékonyságot a régebbi gyártóüzemekben, ezzel párhuzamosan a vállalat azt is tervezi, hogy a munkavállalókat átképzi speciálisabb feladatkörökre. Az STMicroelectronics első, kifejezetten félvezetőgyári műveletekre tervezett humanoid robotját a gyártási tevékenységekért felelős vezető, Thomas Morgenstern mutatta be. A háttér megértéséhez érdemes felidézni, hogy a vállalat már 2024-ben bejelentette mintegy ötezer dolgozó elbocsátásának tervét.
A bemutatón levetített videóban egy robot látható, amint egy szilíciumostya-tartót helyez be a gyártási folyamat egyik gépébe. Bár egy ostyát betöltő humanoid robot látványa kétségtelenül látványos és filmszerű, az ilyen típusú automatizálás jóval elmarad attól a szinttől, amely az úgynevezett Class 1 - Class 3 tisztaterekben jellemző az olyan helyeken, mint Arizona, Korea, Texas vagy Tajvan, ahol az emberek gyakorlatilag alig vannak jelen. Az olyan vállalatok üzemeit, mint az Intel, a Samsung és a TSMC eleve ilyen működésre tervezték. Az STMicroelectronics ezzel szemben olyan gyárakba próbál robotokat bevezetni, amelyeket évtizedekkel ezelőtt terveztek.
Morgenstern szerint ez az első robot csupán a kezdet, és a következő években az STMicroelectronics több mint száz humanoid robot telepítését tervezi gyártóüzemeiben. Ezeket a rendszereket olyan rutinszerű és fizikailag megterhelő feladatokra szánják, amelyeket a chipgyártó üzemekben dolgozó emberek végeznek hagyományosan, például ostyák mozgatására és a feldolgozó berendezésekkel való együttműködésre. A modern gyárakban ezt a feladatot speciális berendezések látják el, amelyek a félvezető ostyák rögzítésére, szállítására és védelmére készültek.
A kezdeményezés tehát olyan régebbi félvezetőgyártó üzemeket céloz, amelyek költségszempontból alig versenyképesek a Kínában újonnan épült gyárakkal szemben, mivel a Kínai Népköztársaság legújabb üzemei rendkívül magas szintű automatizáltsággal működnek. Ugyanakkor ezek a régi európai gyárak nem képesek befogadni a legmodernebb gyártóeszközöket sem, amelyekkel utolérhetnék a kínai versenytársakat. Az ilyen létesítmények lebontása és új gyárak építése szintén problémás, mert rendkívül magas költségekkel jár, bonyolult szabályozási követelményeknek kell megfelelni, és Európában a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások is jelentős kihívást jelentenek. Emiatt az automatizálás az egyetlen praktikus megoldásnak a termelékenység növelésére anélkül, hogy nagyszabású újjáépítési projektekbe kellene kezdeni.
A félvezetőipar jelenlegi helyzetét figyelembe véve - vagyis azt, hogy Kínában állami támogatással épülnek rendkívül automatizált gyárak, Tajvanon rendkívül versenyképes üzemek működnek, az Egyesült Államokban zajlik a gyártás hazatelepítése, amely olyan vállalatoknak kedvez, mint a Texas Instruments, miközben a védelmi szektor kereslete is növekszik - az európai chipgyártók számára stratégiai prioritássá válik a meglévő üzemek működési hatékonyságának javítása. Végső soron ezek a vállalatok így számos különböző iparágban képesek lehetnek kiszolgálni a keresletet a feltörekvő és a már régóta működő iparági szereplők részéről egyaránt.
A pénzügyi ösztönzők szintén jelentős szerepet játszanak ezeknek a döntéseknek a formálásában. Sok régebbi üzem ugyanis nem jogosult támogatásra az European Chips Act keretében, mivel a program elsősorban úgynevezett első a maga nemében típusú projekteket támogat, nem pedig a már meglévő gyártósorok modernizálását.
Az STMicroelectronics azon régóta működő európai chipgyártók közé tartozik, amelyek minden nehézség ellenére sem adják fel, és továbbra is működtetik gyáraikat. Ugyanakkor az iparág vezető chipgyártóinak nyomása, valamint az alacsonyabb kategóriában megjelenő kínai gyártók térnyerése egyértelműen hatással van a vállalatra, ezért új túlélési megoldásokat kell keresnie. Az egyik ilyen lehetőségnek a gyárakban dolgozó robotok alkalmazása tűnik.
Az STMicroelectronics arra számít, hogy az automatizálás növeli majd a hatékonyságot a régebbi gyártóüzemekben, ezzel párhuzamosan a vállalat azt is tervezi, hogy a munkavállalókat átképzi speciálisabb feladatkörökre. Az STMicroelectronics első, kifejezetten félvezetőgyári műveletekre tervezett humanoid robotját a gyártási tevékenységekért felelős vezető, Thomas Morgenstern mutatta be. A háttér megértéséhez érdemes felidézni, hogy a vállalat már 2024-ben bejelentette mintegy ötezer dolgozó elbocsátásának tervét.
A bemutatón levetített videóban egy robot látható, amint egy szilíciumostya-tartót helyez be a gyártási folyamat egyik gépébe. Bár egy ostyát betöltő humanoid robot látványa kétségtelenül látványos és filmszerű, az ilyen típusú automatizálás jóval elmarad attól a szinttől, amely az úgynevezett Class 1 - Class 3 tisztaterekben jellemző az olyan helyeken, mint Arizona, Korea, Texas vagy Tajvan, ahol az emberek gyakorlatilag alig vannak jelen. Az olyan vállalatok üzemeit, mint az Intel, a Samsung és a TSMC eleve ilyen működésre tervezték. Az STMicroelectronics ezzel szemben olyan gyárakba próbál robotokat bevezetni, amelyeket évtizedekkel ezelőtt terveztek.
Morgenstern szerint ez az első robot csupán a kezdet, és a következő években az STMicroelectronics több mint száz humanoid robot telepítését tervezi gyártóüzemeiben. Ezeket a rendszereket olyan rutinszerű és fizikailag megterhelő feladatokra szánják, amelyeket a chipgyártó üzemekben dolgozó emberek végeznek hagyományosan, például ostyák mozgatására és a feldolgozó berendezésekkel való együttműködésre. A modern gyárakban ezt a feladatot speciális berendezések látják el, amelyek a félvezető ostyák rögzítésére, szállítására és védelmére készültek.
A kezdeményezés tehát olyan régebbi félvezetőgyártó üzemeket céloz, amelyek költségszempontból alig versenyképesek a Kínában újonnan épült gyárakkal szemben, mivel a Kínai Népköztársaság legújabb üzemei rendkívül magas szintű automatizáltsággal működnek. Ugyanakkor ezek a régi európai gyárak nem képesek befogadni a legmodernebb gyártóeszközöket sem, amelyekkel utolérhetnék a kínai versenytársakat. Az ilyen létesítmények lebontása és új gyárak építése szintén problémás, mert rendkívül magas költségekkel jár, bonyolult szabályozási követelményeknek kell megfelelni, és Európában a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások is jelentős kihívást jelentenek. Emiatt az automatizálás az egyetlen praktikus megoldásnak a termelékenység növelésére anélkül, hogy nagyszabású újjáépítési projektekbe kellene kezdeni.
A félvezetőipar jelenlegi helyzetét figyelembe véve - vagyis azt, hogy Kínában állami támogatással épülnek rendkívül automatizált gyárak, Tajvanon rendkívül versenyképes üzemek működnek, az Egyesült Államokban zajlik a gyártás hazatelepítése, amely olyan vállalatoknak kedvez, mint a Texas Instruments, miközben a védelmi szektor kereslete is növekszik - az európai chipgyártók számára stratégiai prioritássá válik a meglévő üzemek működési hatékonyságának javítása. Végső soron ezek a vállalatok így számos különböző iparágban képesek lehetnek kiszolgálni a keresletet a feltörekvő és a már régóta működő iparági szereplők részéről egyaránt.
A pénzügyi ösztönzők szintén jelentős szerepet játszanak ezeknek a döntéseknek a formálásában. Sok régebbi üzem ugyanis nem jogosult támogatásra az European Chips Act keretében, mivel a program elsősorban úgynevezett első a maga nemében típusú projekteket támogat, nem pedig a már meglévő gyártósorok modernizálását.