SG.hu·
Game Pass álmok és bizonytalan jövő az Xboxnál
A Game Pass növekedésének megtorpanása, a leépítések és a márka felhígulása komoly kérdéseket vet fel az Xbox hosszú távú életképességével kapcsolatban. Phil Spencer távozása után az új vezetésnek kell választ adnia arra, hogy mit is jelent valójában az Xbox márka.
Az Xbox elmúlt néhány éve költséges volt. Phil Spencer vezetése alatt a Microsoft dollármilliárdokat költött arra a kísérletre, hogy a játékok jövőjét egy ambiciózus, a Netflixhez hasonló modell mentén építse fel. És bár a Game Pass előfizetéses szolgáltatás kezdetben jó ajánlatnak számított a játékosok számára, ma már kevésbé az. A költekezési hullám katasztrofális elbocsátásokhoz, stúdióbezárásokhoz, valamint zavaros és következetlen üzengetésekhez vezetett arról, hogy mit is jelent valójában az Xbox. Most, hogy Spencer visszavonul, és új vezetés veszi át az irányítást, a Microsoft játékos törekvéseinek jövője egyre bizonytalanabbnak tűnik.
Spencer a múlt héten jelentette be visszavonulását, miután több mint egy évtizeden át vezette az Xbox részleget, és közel négy évtizedet töltött a Microsoftnál. A vezérigazgatói poszton Asha Sharma váltja, aki korábban a Microsoft CoreAI Product üzletágának elnöke volt, míg az Xbox Game Studios vezetőjét, Matt Bootyt ügyvezető alelnökké és kereskedelmi igazgatóvá léptették elő. Az átszervezés részeként az Xbox elnöke, Sarah Bond elhagyja a Microsoftot. Sharma egy belső feljegyzésben azt írta, hogy egyik vállalása az Xbox visszatérése. Az azonban, hogy ez pontosan mit jelent, különösen a márka Spencer alatti bizonytalan helyzetét követően, jelenleg legfeljebb találgatások tárgya lehet.
Spencer 2014-ben vette át az Xbox részleg irányítását, egy évvel az Xbox One megjelenése után. Bár a rajongók körében népszerű volt, mert ritka módon olyan felsővezetőnek számított, aki valóban szenvedélyesen viszonyult a játékokhoz, örökségét végső soron a Game Pass és a felhőalapú játék körül végbement átalakulások fogják meghatározni.
Annak ellenére, hogy a Microsoft viszonylag későn lépett be a konzolpiaci versenybe, gyorsan ledolgozta hátrányát a Sonyval és a Nintendóval szemben, nagyrészt annak köszönhetően, hogy előrelátó módon az Xbox Live szolgáltatáson keresztül az online játékra helyezte a hangsúlyt. A következő generációs Xbox 360 esetében a Microsoft már szorosan versenyzett a PS3 konzollal, ám ez a lendület a harmadik konzol, az Xbox One esetében elveszett. A termék a zavaros indulást követően soha nem tudott igazán talpra állni, és végül kevesebb mint feleannyi példányban kelt el, mint a PS4.
Ekkoriban több jel is arra utalt, hogy a konzolparadigma átalakulóban van, és az ötévente megjelenő új eszközök ciklusát egy rugalmasabb modell válthatja fel, ahol a hardver szerepe kisebb, a játékok pedig eszközök között öröklődnek tovább. Eközben az olyan streaming szolgáltatások, mint a Netflix, alapjaiban forgatták fel a film és a televízió világát. A Game Pass jellegű szolgáltatás lehetőséget adott a Microsoftnak arra, hogy kilépjen a harmadik helyről, és idejekorán pozíciót foglaljon el ott, amerre a játékipar tartott. Akkoriban a Game Pass még kezdeti, de izgalmas kilátásnak számított, amely ésszerű áron kínált korlátlan hozzáférést egy széles játékkínálathoz. A még ki nem próbált lehetőség azonban úgy tűnt, hogy az Xbox teljes stratégiájának újragondolására készteti a vállalatot. Ha a konzoleladásokban nem tud versenyezni, talán az előfizetők számában győzhet.
Spencer már 2019-ben arról beszélt, hogy hosszú távon a konzoleladások valójában nem számítanak. "Nem kell egyetlen konkrét konzolverzióból sem meghatározott mennyiséget eladnunk ahhoz, hogy elérjük üzleti céljainkat" - mondta. "Az üzlet nem arról szól, hány konzolt adsz el." Ez kétségtelenül kedvező megvilágítás, ha éppen nem fogynak jól a konzolok. A hangsúly így a játékosok elérésére került ott, ahol éppen vannak, a Game Passon és a felhőn keresztül.
Ehhez azonban a Game Passnak játékokra volt szüksége, ezért a Microsoft annyit vásárolt fel belőlük, amennyit csak tudott. Először 7,5 milliárd dollárért megszerezte a Bethesdát, és vele együtt olyan sorozatokat, mint a Fallout és az Elder Scrolls, kifejezetten azért, hogy több exkluzív címet kínálhasson a szolgáltatásában. Ezt követően elképesztő, 68,7 milliárd dolláros összegért felvásárolta az Activision Blizzardot, a világ legnagyobb kiadóját, így hozzáférést szerzett a Call of Dutytól a Candy Crushon át a World of Warcraftig számos meghatározó franchise-hoz. Ezek a műfajteremtő sorozatok azonban versenyjogi aggályok miatt végül nem váltak Xbox exkluzívvá.
A probléma az, hogy még mindezen játékokkal együtt is a Game Pass növekedése megtorpant. A Microsoft 2024-ben bejelentette, hogy elérte a 34 millió előfizetőt, de azóta nem közölt friss adatot. Annak ellenére, hogy a szolgáltatást dotált, viszonylag megfizethető áron kínálták, egyre világosabbá vált, hogy az ilyen típusú előfizetés közönsége nem olyan széles, mint azt a Microsoft korábban feltételezte. Spencer még 2022-ben azt remélte, hogy 2030-ra elérik a 100 millió előfizetőt. Ez ma egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Eközben a felvásárlási hullám pusztító következményekkel járt. Az Activision Microsoftba történő integrációja során több ezer embert bocsátottak el, miközben a Bethesda két stúdióját végleg bezárták. Játékokat töröltek, és még a sikeres stúdiókat is súlyosan érintette a leépítés, például a Forza fejlesztőjét, a Turn 10-et. Az üzleti oldalon a Game Passra helyezett hangsúly az egyik legstabilabb bevételi forrást, az évente megjelenő Call of Duty eladásait is megingatta a videojáték-iparban. A lövöldözős sorozat szolgáltatásba bevonása állítólag 300 millió dolláros kiesést okozott az eladásokban. A Game Pass ára a fogyasztók számára folyamatosan emelkedik, és nem világos, hogy képes-e ellensúlyozni a közvetlen játékértékesítésből származó bevételek csökkenését.
Ez az irányváltás jelentősen felhígította a márkát. Kezdetben az Xbox értékesítési üzenete egyértelmű volt: egy erőteljes videojáték-konzol a Microsofttól. A Game Pass és a felhőalapú játék megjelenésével azonban az üzenet megváltozott. A "This is an Xbox" reklámkampány azt próbálta hangsúlyozni, hogy az Xbox nem csupán egy konzol, hanem bármely eszköz, legyen az PC, okostelevízió, Windows alapú kézi eszköz vagy akár a telefon, amely képes Xbox játékokat futtatni. Amikor ezek az erőfeszítések nehézségekbe ütköztek, a Microsoft még egy lépéssel tovább ment, és stratégiájának egyik alappillérévé tette, hogy játékait a rivális platformokra is eljuttassa. Lehet, hogy az Activisiont és a Bethesdát exkluzív címekért vásárolta fel, ma azonban a PlayStation egyik legnagyobb kiadója. Úgy tűnik, az Xbox mára inkább egyfajta gondolkodásmód lett.
Sharmát máris érték kritikák amiatt, hogy Spencerrel ellentétben nem játékos, hanem a Microsoft MI törekvései terén szerzett tapasztalatot, valamint olyan vállalatoknál, mint az Instacart és a Meta. Ugyanakkor a Nintendo és a Sony jelenlegi vezetői sem arról ismertek, hogy játékosok lennének, mégis, saját botlásaik mellett is sikerült az Xbox előtt maradniuk. Az pedig, hogy Spencer maga is játékos volt, nem feltétlenül segített, hiszen bár felismerte, merre tart az iparág, nem tudta eléggé átalakítani az Xboxot ahhoz, hogy megfeleljen a kihívásnak. Sharma hatalmas változást képviselhet abban, ahogyan a Microsoft a játékiparban működik, de talán éppen erre van most szüksége a vállalatnak.
Mindez azt jelenti, hogy az Xbox visszatérése sok mindent jelenthet, mert az Xbox ma már sok mindent jelent. Sharma feljegyzésében úgy fogalmazott, hogy ez az Xbox iránti megújult elköteleződést jelenti, a konzollal kezdve, miközben azt is megjegyezte, hogy ahogy terjeszkednek a PC, mobil és felhő irányába, az Xboxnak zökkenőmentesnek, azonnalinak és a közösségeinkhez méltónak kell érződnie. Ez azonban nagyjából megfelel a jelenlegi állapotnak.
Lehet, hogy soha nem fogjuk igazán megtudni, mi is az az Xbox.
Az Xbox elmúlt néhány éve költséges volt. Phil Spencer vezetése alatt a Microsoft dollármilliárdokat költött arra a kísérletre, hogy a játékok jövőjét egy ambiciózus, a Netflixhez hasonló modell mentén építse fel. És bár a Game Pass előfizetéses szolgáltatás kezdetben jó ajánlatnak számított a játékosok számára, ma már kevésbé az. A költekezési hullám katasztrofális elbocsátásokhoz, stúdióbezárásokhoz, valamint zavaros és következetlen üzengetésekhez vezetett arról, hogy mit is jelent valójában az Xbox. Most, hogy Spencer visszavonul, és új vezetés veszi át az irányítást, a Microsoft játékos törekvéseinek jövője egyre bizonytalanabbnak tűnik.
Spencer a múlt héten jelentette be visszavonulását, miután több mint egy évtizeden át vezette az Xbox részleget, és közel négy évtizedet töltött a Microsoftnál. A vezérigazgatói poszton Asha Sharma váltja, aki korábban a Microsoft CoreAI Product üzletágának elnöke volt, míg az Xbox Game Studios vezetőjét, Matt Bootyt ügyvezető alelnökké és kereskedelmi igazgatóvá léptették elő. Az átszervezés részeként az Xbox elnöke, Sarah Bond elhagyja a Microsoftot. Sharma egy belső feljegyzésben azt írta, hogy egyik vállalása az Xbox visszatérése. Az azonban, hogy ez pontosan mit jelent, különösen a márka Spencer alatti bizonytalan helyzetét követően, jelenleg legfeljebb találgatások tárgya lehet.
Spencer 2014-ben vette át az Xbox részleg irányítását, egy évvel az Xbox One megjelenése után. Bár a rajongók körében népszerű volt, mert ritka módon olyan felsővezetőnek számított, aki valóban szenvedélyesen viszonyult a játékokhoz, örökségét végső soron a Game Pass és a felhőalapú játék körül végbement átalakulások fogják meghatározni.
Annak ellenére, hogy a Microsoft viszonylag későn lépett be a konzolpiaci versenybe, gyorsan ledolgozta hátrányát a Sonyval és a Nintendóval szemben, nagyrészt annak köszönhetően, hogy előrelátó módon az Xbox Live szolgáltatáson keresztül az online játékra helyezte a hangsúlyt. A következő generációs Xbox 360 esetében a Microsoft már szorosan versenyzett a PS3 konzollal, ám ez a lendület a harmadik konzol, az Xbox One esetében elveszett. A termék a zavaros indulást követően soha nem tudott igazán talpra állni, és végül kevesebb mint feleannyi példányban kelt el, mint a PS4.
Ekkoriban több jel is arra utalt, hogy a konzolparadigma átalakulóban van, és az ötévente megjelenő új eszközök ciklusát egy rugalmasabb modell válthatja fel, ahol a hardver szerepe kisebb, a játékok pedig eszközök között öröklődnek tovább. Eközben az olyan streaming szolgáltatások, mint a Netflix, alapjaiban forgatták fel a film és a televízió világát. A Game Pass jellegű szolgáltatás lehetőséget adott a Microsoftnak arra, hogy kilépjen a harmadik helyről, és idejekorán pozíciót foglaljon el ott, amerre a játékipar tartott. Akkoriban a Game Pass még kezdeti, de izgalmas kilátásnak számított, amely ésszerű áron kínált korlátlan hozzáférést egy széles játékkínálathoz. A még ki nem próbált lehetőség azonban úgy tűnt, hogy az Xbox teljes stratégiájának újragondolására készteti a vállalatot. Ha a konzoleladásokban nem tud versenyezni, talán az előfizetők számában győzhet.
Spencer már 2019-ben arról beszélt, hogy hosszú távon a konzoleladások valójában nem számítanak. "Nem kell egyetlen konkrét konzolverzióból sem meghatározott mennyiséget eladnunk ahhoz, hogy elérjük üzleti céljainkat" - mondta. "Az üzlet nem arról szól, hány konzolt adsz el." Ez kétségtelenül kedvező megvilágítás, ha éppen nem fogynak jól a konzolok. A hangsúly így a játékosok elérésére került ott, ahol éppen vannak, a Game Passon és a felhőn keresztül.
Ehhez azonban a Game Passnak játékokra volt szüksége, ezért a Microsoft annyit vásárolt fel belőlük, amennyit csak tudott. Először 7,5 milliárd dollárért megszerezte a Bethesdát, és vele együtt olyan sorozatokat, mint a Fallout és az Elder Scrolls, kifejezetten azért, hogy több exkluzív címet kínálhasson a szolgáltatásában. Ezt követően elképesztő, 68,7 milliárd dolláros összegért felvásárolta az Activision Blizzardot, a világ legnagyobb kiadóját, így hozzáférést szerzett a Call of Dutytól a Candy Crushon át a World of Warcraftig számos meghatározó franchise-hoz. Ezek a műfajteremtő sorozatok azonban versenyjogi aggályok miatt végül nem váltak Xbox exkluzívvá.
A probléma az, hogy még mindezen játékokkal együtt is a Game Pass növekedése megtorpant. A Microsoft 2024-ben bejelentette, hogy elérte a 34 millió előfizetőt, de azóta nem közölt friss adatot. Annak ellenére, hogy a szolgáltatást dotált, viszonylag megfizethető áron kínálták, egyre világosabbá vált, hogy az ilyen típusú előfizetés közönsége nem olyan széles, mint azt a Microsoft korábban feltételezte. Spencer még 2022-ben azt remélte, hogy 2030-ra elérik a 100 millió előfizetőt. Ez ma egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Eközben a felvásárlási hullám pusztító következményekkel járt. Az Activision Microsoftba történő integrációja során több ezer embert bocsátottak el, miközben a Bethesda két stúdióját végleg bezárták. Játékokat töröltek, és még a sikeres stúdiókat is súlyosan érintette a leépítés, például a Forza fejlesztőjét, a Turn 10-et. Az üzleti oldalon a Game Passra helyezett hangsúly az egyik legstabilabb bevételi forrást, az évente megjelenő Call of Duty eladásait is megingatta a videojáték-iparban. A lövöldözős sorozat szolgáltatásba bevonása állítólag 300 millió dolláros kiesést okozott az eladásokban. A Game Pass ára a fogyasztók számára folyamatosan emelkedik, és nem világos, hogy képes-e ellensúlyozni a közvetlen játékértékesítésből származó bevételek csökkenését.
Ez az irányváltás jelentősen felhígította a márkát. Kezdetben az Xbox értékesítési üzenete egyértelmű volt: egy erőteljes videojáték-konzol a Microsofttól. A Game Pass és a felhőalapú játék megjelenésével azonban az üzenet megváltozott. A "This is an Xbox" reklámkampány azt próbálta hangsúlyozni, hogy az Xbox nem csupán egy konzol, hanem bármely eszköz, legyen az PC, okostelevízió, Windows alapú kézi eszköz vagy akár a telefon, amely képes Xbox játékokat futtatni. Amikor ezek az erőfeszítések nehézségekbe ütköztek, a Microsoft még egy lépéssel tovább ment, és stratégiájának egyik alappillérévé tette, hogy játékait a rivális platformokra is eljuttassa. Lehet, hogy az Activisiont és a Bethesdát exkluzív címekért vásárolta fel, ma azonban a PlayStation egyik legnagyobb kiadója. Úgy tűnik, az Xbox mára inkább egyfajta gondolkodásmód lett.
Sharmát máris érték kritikák amiatt, hogy Spencerrel ellentétben nem játékos, hanem a Microsoft MI törekvései terén szerzett tapasztalatot, valamint olyan vállalatoknál, mint az Instacart és a Meta. Ugyanakkor a Nintendo és a Sony jelenlegi vezetői sem arról ismertek, hogy játékosok lennének, mégis, saját botlásaik mellett is sikerült az Xbox előtt maradniuk. Az pedig, hogy Spencer maga is játékos volt, nem feltétlenül segített, hiszen bár felismerte, merre tart az iparág, nem tudta eléggé átalakítani az Xboxot ahhoz, hogy megfeleljen a kihívásnak. Sharma hatalmas változást képviselhet abban, ahogyan a Microsoft a játékiparban működik, de talán éppen erre van most szüksége a vállalatnak.
Mindez azt jelenti, hogy az Xbox visszatérése sok mindent jelenthet, mert az Xbox ma már sok mindent jelent. Sharma feljegyzésében úgy fogalmazott, hogy ez az Xbox iránti megújult elköteleződést jelenti, a konzollal kezdve, miközben azt is megjegyezte, hogy ahogy terjeszkednek a PC, mobil és felhő irányába, az Xboxnak zökkenőmentesnek, azonnalinak és a közösségeinkhez méltónak kell érződnie. Ez azonban nagyjából megfelel a jelenlegi állapotnak.
Lehet, hogy soha nem fogjuk igazán megtudni, mi is az az Xbox.