SG.hu·
Pusztulás fenyegeti Európa legősibb tavát
Európa Galápagos-ának tartják. A macedóniai Ohrid-tó a maga nemében a világ biológiailag legváltozatosabb tava. Több mint 350 olyan fajnak ad otthont, ami sehol máshol nem található meg a világon. Az UNESCO Világörökség része, emellett Európa legöregebb tava, több mint egymillió éves, azonban úgy tűnik mindez nem elég a megmentéséhez.
Egyre több turista látogat el a tóhoz, a partjánál fekvő, azonos nevű városhoz, ahol a tó legkritikusabb ökoszisztémájától vennének el területet egy új apartman-komplexum és egy kikötő megépítéséhez. "Az Ohrid-tó világszerte a biológusok szent grálja, azonban biodiverzitási krízissel kell szembe néznie" - mondta Christian Albrecht, a németországi Giessen Egyetem tudósa, aki 2013-ban egy nemzetközi csoporttal közel 600 méteres mélységbe fúrt le a tó üledékébe, hogy felmérjék összetett történelmét.
A kutatók az időtlenség és a stabilitás kombinációjaként értékelték a tavat, táplálva a helyi fajok evolúcióját. "A tó nem olyan idős, mint a híres nagy tavak, a Bajkál, vagy a Tanganyika" - taglalta Albrecht. "Azonban, ha a méretét is figyelembe vesszük, ez a legsokszínűbb tó a világon. Komolyan aggódóm az itt élő fajok jövőjéért. Sokuk csupán a tó néhány négyzetméterére korlátozódik"
A tó halainak és csigáinak nagy része csak itt található meg, akárcsak a szivacsok és férgek többsége. Ezek a fajok gyakran vízalatti források környezetében élnek, melyek mészkő szerkezeteken keresztül bugyborékolnak fel a mélyből, és kis ökológiai birodalmakat alakítanak ki, magyarázta Daniel Jablonski, a szlovák Pozsonyi Egyetem biológusa.
Az Ohrid-tó élővilága sok viszontagságot túlélt hosszú története során, a víz többször került fagyott állapotba, illetve vulkán kitörések is sújtották, az emberi terjeszkedés azonban minden eddiginél súlyosabb csapást jelenthet, mivel a tó legfontosabb pufferterülete, védőövezete, a Studenchishta-láp tűnhet el. "A puffer funkció veszélybe kerül" - mondta Albrecht.
A Studenchishta az egyetlen fennmaradt láp a tó partján, megtisztítja a tóba áramló szennyvizet és egyéb szennyeződéseket. Saját élővilággal, ritka fajokkal is rendelkezik, a macedóniai tarajosgőtével (Triturus macedonicus) és négy globálisan veszélyeztetett lepkefajjal. Tavaly Ohrid polgármestere Nikola Bakraceski ismertette a teljes 75 hektáros láp lecsapolásának terveit, ahová luxusingatlanok és egy kikötő kerül.
"Ezek a fejlesztési tervek visszafordíthatatlanul elpusztítják ezt a fontos ökoszisztémát" - mondta Albrecht. Jablonski a macedón elnökhöz intézett levelet, teljesen elfogadhatatlannak nevezve a láp lecsapolásának tervét, valamint a közeli nádas kiirtását és importált homokkal történő feltöltését, hogy ezáltal mediterrán stílusú strandot alakítsanak ki. A város hatóságait eddig nem reagáltak a kérelmekre, miközben egy helyi polgári kezdeményezés az SOS Ohrid is útjára indult az élőhelyek megmentésére.
Egyre több turista látogat el a tóhoz, a partjánál fekvő, azonos nevű városhoz, ahol a tó legkritikusabb ökoszisztémájától vennének el területet egy új apartman-komplexum és egy kikötő megépítéséhez. "Az Ohrid-tó világszerte a biológusok szent grálja, azonban biodiverzitási krízissel kell szembe néznie" - mondta Christian Albrecht, a németországi Giessen Egyetem tudósa, aki 2013-ban egy nemzetközi csoporttal közel 600 méteres mélységbe fúrt le a tó üledékébe, hogy felmérjék összetett történelmét.
A kutatók az időtlenség és a stabilitás kombinációjaként értékelték a tavat, táplálva a helyi fajok evolúcióját. "A tó nem olyan idős, mint a híres nagy tavak, a Bajkál, vagy a Tanganyika" - taglalta Albrecht. "Azonban, ha a méretét is figyelembe vesszük, ez a legsokszínűbb tó a világon. Komolyan aggódóm az itt élő fajok jövőjéért. Sokuk csupán a tó néhány négyzetméterére korlátozódik"
A tó halainak és csigáinak nagy része csak itt található meg, akárcsak a szivacsok és férgek többsége. Ezek a fajok gyakran vízalatti források környezetében élnek, melyek mészkő szerkezeteken keresztül bugyborékolnak fel a mélyből, és kis ökológiai birodalmakat alakítanak ki, magyarázta Daniel Jablonski, a szlovák Pozsonyi Egyetem biológusa.
Az Ohrid-tó élővilága sok viszontagságot túlélt hosszú története során, a víz többször került fagyott állapotba, illetve vulkán kitörések is sújtották, az emberi terjeszkedés azonban minden eddiginél súlyosabb csapást jelenthet, mivel a tó legfontosabb pufferterülete, védőövezete, a Studenchishta-láp tűnhet el. "A puffer funkció veszélybe kerül" - mondta Albrecht.
A Studenchishta az egyetlen fennmaradt láp a tó partján, megtisztítja a tóba áramló szennyvizet és egyéb szennyeződéseket. Saját élővilággal, ritka fajokkal is rendelkezik, a macedóniai tarajosgőtével (Triturus macedonicus) és négy globálisan veszélyeztetett lepkefajjal. Tavaly Ohrid polgármestere Nikola Bakraceski ismertette a teljes 75 hektáros láp lecsapolásának terveit, ahová luxusingatlanok és egy kikötő kerül.
"Ezek a fejlesztési tervek visszafordíthatatlanul elpusztítják ezt a fontos ökoszisztémát" - mondta Albrecht. Jablonski a macedón elnökhöz intézett levelet, teljesen elfogadhatatlannak nevezve a láp lecsapolásának tervét, valamint a közeli nádas kiirtását és importált homokkal történő feltöltését, hogy ezáltal mediterrán stílusú strandot alakítsanak ki. A város hatóságait eddig nem reagáltak a kérelmekre, miközben egy helyi polgári kezdeményezés az SOS Ohrid is útjára indult az élőhelyek megmentésére.