SG.hu·
Leyen repülőjének GPS zavarása miatt az EU további műholdak fellövését tervezi
Európában Oroszországot hibáztatják, miután GPS-zavarás miatt megszakadt az elnök repülőgépének navigációja. Az EU zavarásellenes intézkedéseken dolgozik, és további műholdakat tervez bevetni a segítségnyújtás érdekében.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Bulgáriába tartó repülőgépe kénytelen volt kézi navigációs technikákra támaszkodni, miután GPS-zavarás miatt megszakadt a műholdas navigációja. Arianna Podesta helyettes szóvivő megerősítette, hogy a von der Leyen-t szállító chartergép valóban nem tudott GPS-jeleket fogni vasárnap, amikor Plovdiv városához közeledett. Podesta elmondta, hogy a bolgár hatóságok szerint Oroszország okozta a zavarást, és amikor megkérdezték, hogy ez a feltevés helytálló-e, azt válaszolta, hogy az EB elfogadja ezt az elméletet. Anna-Kaisa Itkonen szóvivő hozzátette, hogy Európa „elég sokat ilyet lát”, különösen keleti határnál, vagyis az Oroszországhoz legközelebb eső országokban. Nem tért ki arra a kérdésre, hogy az EU szerint von der Leyen repülőgépét szándékosan vették-e célba.
Von der Leyen repülőgépével történt incidens akkor következett be, amikor négy napos körutazást tett az EU Oroszországgal, Fehéroroszországgal vagy a Fekete-tengerrel határos tagállamaiban. "Első kézből tapasztalta meg az Oroszországból és annak megbízottjaitól érkező fenyegetések mindennapi kihívásait” - mondta a Bizottság szóvivője. "Az EU ezután az incidens után még többet be fog fektetni a védelmi kiadásokba és Európa felkészültségébe.”
A GPS-zavarás során a GPS-műholdak által használt frekvenciákon sugároznak rádióhullámokat. Mivel ezek a műholdak több ezer kilométerre vannak a Földtől, az általuk küldött jelek meglehetősen gyengék. Egy földi adó elnyomhatja a GPS-információkat. Lehetséges a GPS-műholdak adatait is hamisítani, hogy félrevezessék azokat, akik a műholdas navigációra támaszkodnak. Sem Podesta, sem Itkonen nem írta le a zavarás pontos természetét, sem azt, hogy az elnöki repülőgép hogyan kezelte a helyzetet. Itkonen említette az autopilótáról kézi repülésre való átállás eljárását. Megjegyezte azt is, hogy az EU Oroszországra vonatkozó szankciói kiemelten kezelik azokat a vállalatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy Moszkvának GPS-zavarási képességeket biztosítanak.
Az Európai Unió védelmi és űrpolitikai biztosa, Andrius Kubilius X-fiókján keresztül sajnálatát fejezte ki az incidens miatt. "A zavarás és a hamisítás károsítja légi, tengeri és közlekedési gazdaságunkat” - írta, hozzátéve, hogy "az Unió növelni fogja az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak számát a megbízhatóság érdekében, és javítani fogjuk az interferencia észlelését”. Ezek a törekvések még évekig eltarthatnak. Itkonen szerint a tagállamok egy cselekvési terven dolgoznak a jövőbeli GPS-zavaró támadások enyhítésére, de hogy ez mikor valósul meg, az még nem ismert. Hozzátette, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) is részt vesz ebben a törekvésben.
Az EASA már tett néhány lépést: júniusban bejelentette „a globális navigációs műholdas rendszer (GNSS) zavarásából eredő kockázatok enyhítésére irányuló átfogó tervét”, amelyben leírta a GPS-zavarás kezeléséhez szükséges feladatokat, többek között a zavaró eszközök ellenőrzésének szigorítása (beleértve az export- és engedélyezési korlátozásokat); egy minimális működőképes hagyományos navigációs segédeszközökből álló hálózat fenntartása; és a polgári-katonai koordináció javítása, beleértve a GNSS rádiófrekvencia-interferencia (RFI) események adatainak megosztását. A terv arra is felszólítja Európát, hogy „készüljön fel az új fenyegetésekre, beleértve a drónokat is”.
De nincs határidő ezeknek a dolgoknak a megvalósítására. Ez pedig egy fontos kérdést vet fel: biztonságos-e jelenleg Európában repülőgépre szállni? A válasz igen, mert a repülőgépgyártók és a légitársaságok a kereskedelmi repülőgépeket más navigációs eszközökkel is felszerelik. A pilóták képzést kapnak ezek használatáról. Jobb kérdés lehet, hogy "Bízhatnak-e jelenleg az európai hadseregek a GPS-ben drónok vagy rakéták irányításához?” A válasz valószínűleg titkos.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Bulgáriába tartó repülőgépe kénytelen volt kézi navigációs technikákra támaszkodni, miután GPS-zavarás miatt megszakadt a műholdas navigációja. Arianna Podesta helyettes szóvivő megerősítette, hogy a von der Leyen-t szállító chartergép valóban nem tudott GPS-jeleket fogni vasárnap, amikor Plovdiv városához közeledett. Podesta elmondta, hogy a bolgár hatóságok szerint Oroszország okozta a zavarást, és amikor megkérdezték, hogy ez a feltevés helytálló-e, azt válaszolta, hogy az EB elfogadja ezt az elméletet. Anna-Kaisa Itkonen szóvivő hozzátette, hogy Európa „elég sokat ilyet lát”, különösen keleti határnál, vagyis az Oroszországhoz legközelebb eső országokban. Nem tért ki arra a kérdésre, hogy az EU szerint von der Leyen repülőgépét szándékosan vették-e célba.
Von der Leyen repülőgépével történt incidens akkor következett be, amikor négy napos körutazást tett az EU Oroszországgal, Fehéroroszországgal vagy a Fekete-tengerrel határos tagállamaiban. "Első kézből tapasztalta meg az Oroszországból és annak megbízottjaitól érkező fenyegetések mindennapi kihívásait” - mondta a Bizottság szóvivője. "Az EU ezután az incidens után még többet be fog fektetni a védelmi kiadásokba és Európa felkészültségébe.”
A GPS-zavarás során a GPS-műholdak által használt frekvenciákon sugároznak rádióhullámokat. Mivel ezek a műholdak több ezer kilométerre vannak a Földtől, az általuk küldött jelek meglehetősen gyengék. Egy földi adó elnyomhatja a GPS-információkat. Lehetséges a GPS-műholdak adatait is hamisítani, hogy félrevezessék azokat, akik a műholdas navigációra támaszkodnak. Sem Podesta, sem Itkonen nem írta le a zavarás pontos természetét, sem azt, hogy az elnöki repülőgép hogyan kezelte a helyzetet. Itkonen említette az autopilótáról kézi repülésre való átállás eljárását. Megjegyezte azt is, hogy az EU Oroszországra vonatkozó szankciói kiemelten kezelik azokat a vállalatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy Moszkvának GPS-zavarási képességeket biztosítanak.
Az Európai Unió védelmi és űrpolitikai biztosa, Andrius Kubilius X-fiókján keresztül sajnálatát fejezte ki az incidens miatt. "A zavarás és a hamisítás károsítja légi, tengeri és közlekedési gazdaságunkat” - írta, hozzátéve, hogy "az Unió növelni fogja az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak számát a megbízhatóság érdekében, és javítani fogjuk az interferencia észlelését”. Ezek a törekvések még évekig eltarthatnak. Itkonen szerint a tagállamok egy cselekvési terven dolgoznak a jövőbeli GPS-zavaró támadások enyhítésére, de hogy ez mikor valósul meg, az még nem ismert. Hozzátette, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) is részt vesz ebben a törekvésben.
Jamming and spoofing harms our air, maritime & transport economies.
— Andrius Kubilius (@KubiliusA) September 1, 2025
Our????EU Galileo space project can help! We already provide authentification service to detect spoofing.
We will increase satelites in low Earth orbit for robustness and we will enhance interference detection. https://t.co/HTb7Js3BUw
Az EASA már tett néhány lépést: júniusban bejelentette „a globális navigációs műholdas rendszer (GNSS) zavarásából eredő kockázatok enyhítésére irányuló átfogó tervét”, amelyben leírta a GPS-zavarás kezeléséhez szükséges feladatokat, többek között a zavaró eszközök ellenőrzésének szigorítása (beleértve az export- és engedélyezési korlátozásokat); egy minimális működőképes hagyományos navigációs segédeszközökből álló hálózat fenntartása; és a polgári-katonai koordináció javítása, beleértve a GNSS rádiófrekvencia-interferencia (RFI) események adatainak megosztását. A terv arra is felszólítja Európát, hogy „készüljön fel az új fenyegetésekre, beleértve a drónokat is”.
De nincs határidő ezeknek a dolgoknak a megvalósítására. Ez pedig egy fontos kérdést vet fel: biztonságos-e jelenleg Európában repülőgépre szállni? A válasz igen, mert a repülőgépgyártók és a légitársaságok a kereskedelmi repülőgépeket más navigációs eszközökkel is felszerelik. A pilóták képzést kapnak ezek használatáról. Jobb kérdés lehet, hogy "Bízhatnak-e jelenleg az európai hadseregek a GPS-ben drónok vagy rakéták irányításához?” A válasz valószínűleg titkos.
