SG.hu·
Az MI rézéhsége átrajzolja a globális nyersanyagpiacot
A réz iránti globális kereslet a következő másfél évtizedben ugrásszerűen nőhet, elsősorban a mesterséges intelligencia, a védelem és a robotika térnyerése miatt, ám a kínálat komoly lemaradásba kerülhet, ha nem indulnak új bányák és nem nő érdemben az újrahasznosítás. Az S&P Global friss elemzése szerint 2040-re a világ rézigénye mintegy 50 százalékkal haladhatja meg a jelenlegi szintet, miközben éves szinten több mint 10 millió tonnás hiány alakulhat ki, ha a termelés nem tud lépést tartani.
A réz évtizedek óta fontos alapanyagnak számít az építőiparban, a közlekedésben, az informatikában és az elektronikai gyártásban. Kiváló elektromos vezetőképessége, korrózióállósága és könnyű formálhatósága miatt gyakorlatilag pótolhatatlan számos alkalmazásban. Az elmúlt tíz évben az elektromos járművek terjedése már jelentősen megemelte a keresletet, az S&P szerint azonban az igazi ugrást a következő időszak hozza el, amikor az MI-hez kapcsolódó adatközpontok, a védelmi ipar és a robotika együttese még nagyobb mennyiségeket igényel majd, miközben a hagyományos fogyasztói kereslet, például a légkondicionálók és más rézigényes háztartási eszközök iránti étvágy sem csökken.
A tanulmány szerint a globális éves rézkereslet 2040-re elérheti a 42 millió tonnát, szemben a 2025-re becsült 28 millió tonnával. Ha nem jelennek meg új kínálati források, ennek a mennyiségnek csaknem egynegyede fedezetlen maradhat. „Az alapvető keresleti tényező itt a világ villamosítása, és a réz a villamosítás fémje.” - mondta Dan Yergin, az S&P alelnöke és a jelentés egyik szerzője. A MI különösen fontos növekedési motor, hiszen csak tavaly több mint száz új adatközponti projekt indult, összesen közel 61 milliárd dollár értékben, amelyek jelentős mennyiségű rezet igényelnek.
A jelentés arra is rámutat, hogy a geopolitikai feszültségek tovább fokozhatják a keresletet. Az ukrajnai háború, valamint Japán, Németország és más országok döntései a védelmi kiadások növeléséről szintén hozzájárulnak a rézigény emelkedéséhez. Carlos Pascual, az S&P alelnöke és korábbi amerikai ukrajnai nagykövet szerint a védelem különösen érzéketlen terület ebből a szempontból. Szavai szerint „a réz iránti kereslet a védelmi szektorban valójában rugalmatlan”, vagyis a szükségletek akkor is fennmaradnak, ha az árak emelkednek.
Ma gyakorlatilag minden elektronikai eszköz tartalmaz rezet, a globális ellátási lánc pedig földrajzilag erősen koncentrált. A legnagyobb bányászok Chile és Peru, míg a legnagyobb rézolvasztó kapacitások Kínában találhatók. Az Egyesült Államok évente szükségleteinek mintegy felét importból fedezi, miközben bizonyos rézfajtákra vámokat is kivetett. Az S&P elemzése nem számol a mélytengeri bányászatból származó potenciális kínálattal, amely ugyan technológiailag és környezetileg vitatott, de hosszabb távon új forrást jelenthetne.
A mostani jelentés módszertanában is eltér egy korábbi, 2022-es S&P tanulmánytól, amely azt vizsgálta, miként alakulna a rézkereslet, ha a világ 2050-re elérné a karbonsemlegességet. A friss elemzés alapforgatókönyve abból indul ki, hogy a rézigény a kormányzati klímapolitikától függetlenül is nőni fog. Dan Yergin szerint ennek oka, hogy az energiatranszformáció politikai környezete jelentősen megváltozott. Mint mondta: „Az energiatranszíció politikája meglehetősen drámaian átalakult.” Az S&P figyelmeztetése szerint a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a bányászati beruházások, az újrahasznosítás és az ellátási láncok átalakítása képes-e lépést tartani a technológiai és geopolitikai változásokkal. Ellenkező esetben a rézhiány nemcsak az MI és a védelem fejlődését fékezheti, hanem az egész villamosított gazdaság működését is.
A réz évtizedek óta fontos alapanyagnak számít az építőiparban, a közlekedésben, az informatikában és az elektronikai gyártásban. Kiváló elektromos vezetőképessége, korrózióállósága és könnyű formálhatósága miatt gyakorlatilag pótolhatatlan számos alkalmazásban. Az elmúlt tíz évben az elektromos járművek terjedése már jelentősen megemelte a keresletet, az S&P szerint azonban az igazi ugrást a következő időszak hozza el, amikor az MI-hez kapcsolódó adatközpontok, a védelmi ipar és a robotika együttese még nagyobb mennyiségeket igényel majd, miközben a hagyományos fogyasztói kereslet, például a légkondicionálók és más rézigényes háztartási eszközök iránti étvágy sem csökken.
A tanulmány szerint a globális éves rézkereslet 2040-re elérheti a 42 millió tonnát, szemben a 2025-re becsült 28 millió tonnával. Ha nem jelennek meg új kínálati források, ennek a mennyiségnek csaknem egynegyede fedezetlen maradhat. „Az alapvető keresleti tényező itt a világ villamosítása, és a réz a villamosítás fémje.” - mondta Dan Yergin, az S&P alelnöke és a jelentés egyik szerzője. A MI különösen fontos növekedési motor, hiszen csak tavaly több mint száz új adatközponti projekt indult, összesen közel 61 milliárd dollár értékben, amelyek jelentős mennyiségű rezet igényelnek.
A jelentés arra is rámutat, hogy a geopolitikai feszültségek tovább fokozhatják a keresletet. Az ukrajnai háború, valamint Japán, Németország és más országok döntései a védelmi kiadások növeléséről szintén hozzájárulnak a rézigény emelkedéséhez. Carlos Pascual, az S&P alelnöke és korábbi amerikai ukrajnai nagykövet szerint a védelem különösen érzéketlen terület ebből a szempontból. Szavai szerint „a réz iránti kereslet a védelmi szektorban valójában rugalmatlan”, vagyis a szükségletek akkor is fennmaradnak, ha az árak emelkednek.
Ma gyakorlatilag minden elektronikai eszköz tartalmaz rezet, a globális ellátási lánc pedig földrajzilag erősen koncentrált. A legnagyobb bányászok Chile és Peru, míg a legnagyobb rézolvasztó kapacitások Kínában találhatók. Az Egyesült Államok évente szükségleteinek mintegy felét importból fedezi, miközben bizonyos rézfajtákra vámokat is kivetett. Az S&P elemzése nem számol a mélytengeri bányászatból származó potenciális kínálattal, amely ugyan technológiailag és környezetileg vitatott, de hosszabb távon új forrást jelenthetne.
A mostani jelentés módszertanában is eltér egy korábbi, 2022-es S&P tanulmánytól, amely azt vizsgálta, miként alakulna a rézkereslet, ha a világ 2050-re elérné a karbonsemlegességet. A friss elemzés alapforgatókönyve abból indul ki, hogy a rézigény a kormányzati klímapolitikától függetlenül is nőni fog. Dan Yergin szerint ennek oka, hogy az energiatranszformáció politikai környezete jelentősen megváltozott. Mint mondta: „Az energiatranszíció politikája meglehetősen drámaian átalakult.” Az S&P figyelmeztetése szerint a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a bányászati beruházások, az újrahasznosítás és az ellátási láncok átalakítása képes-e lépést tartani a technológiai és geopolitikai változásokkal. Ellenkező esetben a rézhiány nemcsak az MI és a védelem fejlődését fékezheti, hanem az egész villamosított gazdaság működését is.