SG.hu·
Digitális kép tárolása egyetlen molekulában
Bing Fung és munkatársai az Oklahoma Egyetemen felfedezték, hogy egy folyadékkristály-molekulában található 19 hidrogénatom képes legalább 1024 bit információ tárolására. Az adat a protonok mágneses momentumainak összetett kölcsönhatásában tárolódik.
Fung reméli a technika, amit "molekuláris fotográfiának" neveztek el, egy nap nagy mennyiségű digitális információ kis helyre való tömörítését eredményezi, bár elismeri, az eljárás jelenleg még csak kísérleti stádiumban van. "Ez a legeslegelső lépés a magspinen alapuló molekuláris információ feldolgozás felé" - mondta a New Scientist magazinnak.
Kísérleteikben a kutatók egy molekulát használtak egy 32x32 pixeles fekete-fehér kép tárolására. A képet binárisan kódolták egyesekké és nullákká, melyek könnyen feldolgozható a számítógépek számára.
A kutatók a molekulában egy olyan elektromágneses impulzust keltettek, ami 1024 különböző rádiófrekvenciából áll, közel a 400 MHz-hez. Minden amplitúdóval rendelkező frekvencia az "1"-et, míg az amplitúdóval nem rendelkező értelemszerűen a "0"-t jelentette. Ez véste bele az információt a molekulába.
A kutatók egy másik impulzus keltésével voltak képesek visszaolvasni az adatokat kissé eltolt frekvenciákkal, majd a következetes változásokat egy mágneses magrezonancia spektroszkópiai (NMR) eszközzel mérték meg.
Fung elmondása szerint több információ tárolása is lehetséges volna a molekula magját használva, de elismerte, hogy a forgási kölcsönhatások természetét még nem ismerik teljesen. "Tudjuk hogyan hatnak egymásra egyszerű esetekben, ám a kölcsönhatás ebben a molekulában rendkívül bonyolult" - mondta.
Fung reméli a technika, amit "molekuláris fotográfiának" neveztek el, egy nap nagy mennyiségű digitális információ kis helyre való tömörítését eredményezi, bár elismeri, az eljárás jelenleg még csak kísérleti stádiumban van. "Ez a legeslegelső lépés a magspinen alapuló molekuláris információ feldolgozás felé" - mondta a New Scientist magazinnak.
Kísérleteikben a kutatók egy molekulát használtak egy 32x32 pixeles fekete-fehér kép tárolására. A képet binárisan kódolták egyesekké és nullákká, melyek könnyen feldolgozható a számítógépek számára.
A kutatók a molekulában egy olyan elektromágneses impulzust keltettek, ami 1024 különböző rádiófrekvenciából áll, közel a 400 MHz-hez. Minden amplitúdóval rendelkező frekvencia az "1"-et, míg az amplitúdóval nem rendelkező értelemszerűen a "0"-t jelentette. Ez véste bele az információt a molekulába.
A kutatók egy másik impulzus keltésével voltak képesek visszaolvasni az adatokat kissé eltolt frekvenciákkal, majd a következetes változásokat egy mágneses magrezonancia spektroszkópiai (NMR) eszközzel mérték meg.
Fung elmondása szerint több információ tárolása is lehetséges volna a molekula magját használva, de elismerte, hogy a forgási kölcsönhatások természetét még nem ismerik teljesen. "Tudjuk hogyan hatnak egymásra egyszerű esetekben, ám a kölcsönhatás ebben a molekulában rendkívül bonyolult" - mondta.