SG.hu·
Gyógymod gerincsérülésekre
Megkezdődnek annak a két antitestnek az emberi kísérletei, melyek patkányok esetében már regenerálódást váltottak ki a sérült gerinc idegeinél, segítve a rágcsálókat hogy újra képesek legyenek végtagjaik használatára.
Az antitestek egy, az idegsejtek új kapcsolódásainak kialakulását blokkoló protein, a Nogo tevékenységét gátolják, azonban emberi alkalmazásuk kapcsán több aggály is felmerült. Kérdéses, hogy a Nogo leállítása nem vezet-e féktelen idegsejti tevékenységhez az agyban vagy a gerincvelőben, de az sem volt egyértelmű, hogyan végezhető el egy ilyen gyógykezelés az embereken. Utóbbira már megvan a megoldás, előbbi pedig az állatkísérletek eredményei alapján szintén optimizmusra ad okot.
A Zürichi Egyetem kutatói két antitestet, a Novartis gyógyszergyárral közösen kifejlesztett 11C7-et és 7B12-t juttatták be a sérült gerincagyba, ugyancsak patkányok esetében. A műveletet egy hajszálvékony katéterhez kapcsolt ozmotikus minipumpával oldottak meg, ami közvetlenül a sérült részt körülvevő agyi-gerincvelői folyadékba juttatja az antitesteket.
A fenti eljárás tökéletesen alkalmazható lenne az embereknél is, hangsúlyozta a kutatás vezetője, Martin Schwab, így ez az akadály elhárult a kutatók elől. A bejuttatott antitestek beindították az axonok - a neuronokat összekötő ingerátadó nyúlványok - regenerálódását, visszaadva a patkányok finomra hangolt mozgását. Legalább ennyire fontos, hogy az antitestek nem okoztak hiperalgéziát, a rossz idegsejt-kapcsolódások kialakulását jelző állapotot sem, melynél minden érintés fájdalommal jár. A kísérletek eredményei mindenképpen optimizmusra adnak okot, nyilatkozott Schwab, ezért is vágnak bele a két-három évet felemésztő klinikai kísérletekbe.
Az ebből eredő terápia, azaz a Nogo blokkolása azonban önmagában nem valószínű, hogy teljes felépüléshez vezet, tette hozzá a svájci csapat egyik tagja, Lisa Schnell, aki szerint az antitestek egyéb készítményekkel kombinálva érhetnének el igazi sikert a gerincsérülések kezelésében. Schnell szerint nagy szükség lenne egy "hídra" ami összeköti a sérült ideget a gerincvelő többi részével, illetve az idegeknek is szükségük van egy fejlődési tényezőre, hogy növekedjenek és működőképesek maradhassanak.
Ezt a részt is kutatják, sőt a University College London munkatársai Geoffrey Raisman vezetésével már sikereket is értek el a területen, stimulánsaik klinikai tesztjei szintén az idei évre várhatók.
A szakértők természetesen némi távolságtartással viseltetnek az állatkísérletek eredményeivel kapcsolatban figyelmeztetve, hogy azokat nem szabad az emberre nézve is etalonként kezelni. Bár a Nogo blokkolása biztatónak tűnik a patkányoknál, koránt sem biztos, hogy ugyan olyan mérvű felépülést eredményez az embereknél, illetve az is elképzelhető, hogy egyéb, még ismeretlen hatásai lesznek az emberi testre.
Az antitestek egy, az idegsejtek új kapcsolódásainak kialakulását blokkoló protein, a Nogo tevékenységét gátolják, azonban emberi alkalmazásuk kapcsán több aggály is felmerült. Kérdéses, hogy a Nogo leállítása nem vezet-e féktelen idegsejti tevékenységhez az agyban vagy a gerincvelőben, de az sem volt egyértelmű, hogyan végezhető el egy ilyen gyógykezelés az embereken. Utóbbira már megvan a megoldás, előbbi pedig az állatkísérletek eredményei alapján szintén optimizmusra ad okot. A Zürichi Egyetem kutatói két antitestet, a Novartis gyógyszergyárral közösen kifejlesztett 11C7-et és 7B12-t juttatták be a sérült gerincagyba, ugyancsak patkányok esetében. A műveletet egy hajszálvékony katéterhez kapcsolt ozmotikus minipumpával oldottak meg, ami közvetlenül a sérült részt körülvevő agyi-gerincvelői folyadékba juttatja az antitesteket.
A fenti eljárás tökéletesen alkalmazható lenne az embereknél is, hangsúlyozta a kutatás vezetője, Martin Schwab, így ez az akadály elhárult a kutatók elől. A bejuttatott antitestek beindították az axonok - a neuronokat összekötő ingerátadó nyúlványok - regenerálódását, visszaadva a patkányok finomra hangolt mozgását. Legalább ennyire fontos, hogy az antitestek nem okoztak hiperalgéziát, a rossz idegsejt-kapcsolódások kialakulását jelző állapotot sem, melynél minden érintés fájdalommal jár. A kísérletek eredményei mindenképpen optimizmusra adnak okot, nyilatkozott Schwab, ezért is vágnak bele a két-három évet felemésztő klinikai kísérletekbe.
Az ebből eredő terápia, azaz a Nogo blokkolása azonban önmagában nem valószínű, hogy teljes felépüléshez vezet, tette hozzá a svájci csapat egyik tagja, Lisa Schnell, aki szerint az antitestek egyéb készítményekkel kombinálva érhetnének el igazi sikert a gerincsérülések kezelésében. Schnell szerint nagy szükség lenne egy "hídra" ami összeköti a sérült ideget a gerincvelő többi részével, illetve az idegeknek is szükségük van egy fejlődési tényezőre, hogy növekedjenek és működőképesek maradhassanak.
Ezt a részt is kutatják, sőt a University College London munkatársai Geoffrey Raisman vezetésével már sikereket is értek el a területen, stimulánsaik klinikai tesztjei szintén az idei évre várhatók.
A szakértők természetesen némi távolságtartással viseltetnek az állatkísérletek eredményeivel kapcsolatban figyelmeztetve, hogy azokat nem szabad az emberre nézve is etalonként kezelni. Bár a Nogo blokkolása biztatónak tűnik a patkányoknál, koránt sem biztos, hogy ugyan olyan mérvű felépülést eredményez az embereknél, illetve az is elképzelhető, hogy egyéb, még ismeretlen hatásai lesznek az emberi testre.