SG.hu·

Lepkeszárnyakból újgenerációs monitor?

Úgy tűnik, nem csak a repülőgép tervezők profitálhatnak a rovarok szárnyaiból, hanem a festékipar, a kozmetikai cégek, de akár még a síkképernyős monitorok gyártói is tanulhatnak a természettől.

A lényeg most nem a szárny formájában, vagy a szárnycsapások technikájában keresendő, hanem egyes lepkefajok szárnyainak rendkívüli fémes színezetében. A kutatók egy ideje már tudják, hogy ezek a varázslatos színek a szárnyon található természetes fotonikus kristályszerkezetnek köszönhető, ami egy poliszacharidból, a jól ismert kitinből jön létre. A pár mikrométer átmérőjű kitinpikkelyek úgy helyezkednek el a szárnyon, mint a cserepek a háztetőn. Ez a szerkezet a fényt interferenciára készteti, melynek hatására az csak bizonyos irányokba és frekvenciákon tud tovább terjedni. Lepkénk esetében a kék szín az, ami egyedüliként nem képes behatolni a pikkelyek mélyebb rétegeibe.

Több kutatócsoport figyelmét is felkeltette már a természet ezen alkotása, a legújabb ötletekkel egy európai-amerikai társulás állt elő, melynek Dr. Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézetének anyagtudósa személyében magyar tagja is van. A kutatócsoportnak elsőként sikerült megmérnie a Cyanophrys remus lepke szárnyain elhelyezkedő fotonikus kristályok szerkezetét és optikai jellemvonásait.

A szóban forgó lepkefaj hímjei szárnyának egyik oldalán rendkívül jellegzetes, gyönyörű fémes kék színt kölcsönöz a kristályszerkezet, ami elvileg a nőstény egyedek figyelmét hivatott felkelteni, míg a másik oldal egyszerű, tompa zöld színt kapott. Ez azonban szintén nem haszontalan, ugyanis tökéletes álcázást biztosít a rovar számára.

A területet évek óta kutató magyar tudós és munkatársai a pikkelyekről készült elektron mikroszkópos felvételeik és a fényvisszaverésről készült tanulmányaik kombinálása alapján határozták meg a színek gazdagságáért felelős szerkezeteket. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a szárnyak oldalai eltérő fotonikus finomszerkezetekkel rendelkeznek. A fémes kék színt a szabályos pikkelyek hozzák létre, míg a tompa zöld színt véletlenszerű elrendezésű fotonikus kristályok produkálják. Ez utóbbi az, ami igazán nagy lehetőségeket rejt magában, ugyanis a kristályok elrendezésüktől függően különböző színek előállítására képesek.

A rejtőzködéshez alkalmas zöld a különböző irányba rendeződő kristályok egyfajta elegye. A kutatóknak sikerült vörös színt is előcsalniuk a szerkezetből, így már csak karnyújtásnyira vannak egy RGB paletta létrehozásától, melyet a monitorgyártásban kamatoztathatnának. Dr. Bíró László Péter a Physical Review E-ben közétett publikációja szerint a kristálytömbök mikroelektromechanikus karokra ültetve változtathatnák elrendezéseiket, lehetővé téve minden egyes pixelben a három alapszín előállítását.

A kristályok jó szolgálatot tehetnek a kozmetikai cégek és a festékgyártók számára is, mivel a színezés ezentúl nem függne a nehézfémektől.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dez2006. 12. 05.. 15:56||#104
Nyilván úgy értettem, hogy nem egyforma azzal, amit látni kellene.
© BiroAndras2006. 12. 05.. 10:46||#103
Most sem egyforma a színek fényereje, pontosan ugyanezért.
© dez2006. 12. 04.. 15:09||#102
Ha azt nem lehet, akkor mást sem lehet, mert nem lesz egységes a fényerõ... Vagy az egyéb esetek megemelkedõ fényerejét kompenzálni kell a (közel) alapszínû területek fényerejének megnövelésével. De ehhez egyrészt meg ráhagyást kell hagyni, azaz az egész kép fényerejét le kell csökkenteni valamennyivel, másrészt az így egyenetlenné váló RGB-értékek miatt nem fog helyesen megjelenni sima RGB-s megjelenítõkön. Tehát, ez a sok-komponenses rendszer sem igazán kompatibilis az RGB-vel... Átszámítások nélkül itt sem lehet megúszni.
© BiroAndras2006. 12. 04.. 11:28||#101
Elõfordul, hogy kimarad egy-egy kérdés.

"Hogy akarod pl. a piros szín fényerejét emelni a többi komponenssel?"

Azt nyílván nem lehet, de nem is errõl volt szó.
© dez2006. 12. 02.. 01:19||#100
A 3. idézetben lévõ kérdésre is válaszolj...
© BiroAndras2006. 12. 01.. 18:45||#99
Egyébként érdemes nézegetni a lézer projektorokat. Majdnem a teljes látható színteret lefedik RGB-vel is.
© BiroAndras2006. 12. 01.. 16:31||#98
"Csak ha az összes felhasznált hullámhoszt be kell vetni egyszerre az összes pixelen. De szerintem nem kell."

Már leírtam, hogy miért kell, és erre még mindíg nem reagáltál érdemben.

"Igen, és itt behoztad a szemet, ami ezt csinálja. De mindegy, inkább azt írd le, hogyan is gondolod."

Már leírtam. Pl. ahol a szem sárgát lát, bekapcsoljuk a sárgát.

"Hogy akarod pl. a piros szín fényerejét emelni a többi komponenssel?"


"Szóval, olyan projektort láttál, ami egy elég világos, azaz nappali fényes szobában olyan erõvel vetítette ki a képet, hogy a sötét részeket feketének láttad? És még nem is égette ki a szemed?"

Képzeld el, nem égette ki a szemem, mert nem néztem bele. És mint már többször felhívtam figyelmedet eme triviális tényre: "elég világos" != "nappali fényes". Az "elég világos" azt jelenti, hogy jól lehet látni, vagyis a fehéret már bõven fehérnek látom. Egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nep pont besüt az ablakon rá a vetített képre.

"Ugye, ugye, nappali fényes szobánál már nem mûködik a dolog."

Ki a franc beszélt nappali fényrõl???

"Persze, csak azt magyarázom egy ideje, hogy ennek megvannak a határai."

Te teljesen nem vagy normális. Nem errõl beszéltél, hanem arról, hogy egyáltalán nincs ilyen. Természetes, hogy megvannak a határai. Ugye nem gondolod komoylan, hogy én ezt nem tudom?

"De nem érted, hogy annak kapcsán voltam kénytelen felhozni, amit elõtte írtál?"

Nem. Még mindíg halvány fogalmam sincs, hogy miért nem tudtál értelmesen válaszolni.

"Na látod, ez a kötekedés. Most nem mindegy, milyen sûrûn van? Van néha, és kész."

Nem mindegy. Te azt maygarázod, hogy nem nagy dolog egy ilyen váltás, nem pedig azt, hogy egyáltalán lehetséges. Másrészt azt is írtam, hogy egyre nehezebb, mert a készülékek száma folyamatosan növekszik.

"Nem feltétlenül, a DSP-k többsége programozható. Lásd pl. codec frissítés DivX-es DVD-lejátszókhoz, stb."

Azért a legtöbb nem ilyen.

"Nem kell váltani."

Hanem?

"Más a monitor esete, és más a tévéé. A tévénél nagyon is kell a nagy fényerõ."

Mire ez érdekes lesz, addigra lesz megfelelõ technológia ehhez is.

"Ez így egyszerûnek tûnik, de ha jobban belegondolsz, elõjön pár dolog."

Még mindíg sokkal egyszerûbb, mint a te megoldásod.

"Miért, a sok-komponsnses megoldáshoz nem kellenek új eszközök?"

Nem kötelezõ. Épp az elõbb írtam le, hogy miért. Ha jó a szabvány a régi készülék is megjelenítheti az új képeket.

"Uhh, ezt kissé felesleges volt ilyen bõ szóval kifejteni."

Muszály, mert a rövid változatokkal láthatóan nehezen boldogulsz.

"Nos, nem úgy tûnt, hogy úgy értetted volna, hogy csak eddig. Még írtad is, hogy "Majd valamikor biztos lesz.". Tehát, az én véleményemet nem csak eddig nem ismerted, ezután sem veszed figyelembe, ezt jelentette ez..."

Na látod, hiába írtam le hosszan, így se értetted meg. Hogy ne venném figyelembe a véleményed? Már rég nem arról szól a vita, hogy az RGB jó vagy nem, hanem arról, hogy hogyan lehet jobbat csinálni.
De a kedvedért mégegyszer megfoglamazom precízen: Rajtad kívül még senkit sem hallottam panaszkodni az RGB-re.

"Viszont a H (Hue) felfogható úgy, hogy beazonosít egy adott hullámhosszt (bár a lilánál "cselesen"), a V meg annak amplitúdóját. Az S meg azt, hogy a kiválasztott hullámhossz hogy aránylik az összes többihez, azokat egyforma amplitúdójúnak feltételezve."

Nagyjából errõl van szó. Bár igazából nem hullámhosszról van szó, hanem a komponensek egymáshoz viszonyított arányáról, amihez 3 komponens esetén történetesen hullámhossz rendelhetõ.

"H+V értékek sorozata egy pixelre többet mond, mint egy v. akár több RGB számhármas."

A Hue értelmezését nem tudod egyszerûen kiterjeszteni, pont a lila körüli "cseles" mûködés miatt.

"Talán elfelejtik, hogy a CMYK is tud olyan színeket, amit az RGB nem."

Nyílván, de ettõl még lehet rosszabb. Az legalábbis biztos, hogy nem jobb.

"Nem, nem csak arra reagáltam, hanem mindkettõre egyszerre."

Nézd meg jobban. Csak a másodikat idézted.

"Mi azon az értelmetlen, hogy megkérlek, hogy válaszolj érdemben arra, amit írtam?"

Én érdemben válaszoltam, te viszont nem. Egyébként sem kértél, hanem jól lecsesztél. Ráadásul értelmetlne is volt, hiszen a másik esetõl is beszéltünk ettõl függetelnül is.

"Nézd már vissza, hányszor vágod vissza, amit elõtte én írtam."

Gondoltam egyértelmû, hogy akarok utalni ezzel. De ha nem, akkor elmagyarázom. CSomószor olyan dolgokkal vádolsz engem, amikben te legalább annyira hibás vagy (sõt, inkább jobbam). Ezen kívül, mint már nagyon sokszor írtam (hiába), nem illik ilyeneket mondani a másik emberrõl, függetlenül attól, hogy igaz-e.

"Hát, nem tudom, mire hallgathatsz te, ha arra nem, hogy pl. légyszi figyelj oda egy kicsit jobban, mert különben nincs értelme a vitának."

Ha így írtad volna, nem is reklamálnék.

"Na de épp az volt a lényege annak, amit írtam, hogy csak bizonyos határok között igaz az általad citált elmélet."

Ki mondott mást?

"Miért kell ezt ennyit magyarázni?"

Mert látszólag nem akarod megérteni, hogy mirõl beszélek.

"Lényeg: egy bizonyos szint alatt már szürkének látod a fehéret."

A lényeg az, hogy bizonyos határok közt fehérnek látod, függetlenül a fényerõtõl. A te állításod az volt, hogy ha a monitor fényerejét a felére csökkentem, akkor a fehér már szürkének látszik. Ez csak akkor igaz, ha eleve se volt túl erõs a monitor fénye.

"Ha mindketten tudjuk, hogy mit jelent, akkor de. Pont egy ilyen sokatmondó kifejezésnél eléggé várható, hogy tudjuk."

Nem igaz, hogy még mindíg nem érted. De az egész hót lényegtelen, nem magyarázom tovább.

"A fehérnél elég, ha egyenlõ arányban stimuláljuk a receptorokat."

De a fehéret is 3 komponenssel állítod elõ. Az nem ingerel egyformán minden receptort.
© dez2006. 11. 25.. 02:08||#97
"Természetesen nem kell mindet, csak azokat, amikre a szem érzékeny, és így vissza jutunk a fix hullámhosszakhoz."
-- Nem feltétlenül. Csak ha az összes felhasznált hullámhoszt be kell vetni egyszerre az összes pixelen. De szerintem nem kell.

"Ha nem kell, akkor jó az RGB is."
-- A kettõ között még vannak fokozatok.

"Ha egy színt több pixellel akarsz elõállítani, akkor azonos képminõséghez arányosan több pixel kell."
-- Rosszul gondolod, de nem fejtem ki újra.

"Mert általában szükség van rájuk."
-- Szerinem meg általában nincs szükség az összesre.

"Arról beszéltünk, hogy hogy lehet RGB képet több komponensûvé konvertálni. De te is könnyedén visszaolvashatnál."
-- Igen, és itt behoztad a szemet, ami ezt csinálja. De mindegy, inkább azt írd le, hogyan is gondolod. Hogy akarod pl. a piros szín fényerejét emelni a többi komponenssel? 😊

"Felejtsd már el a nappali fényt."
-- Miért?

"Elméletben létezõ projektort láttam élõben???"
-- Szóval, olyan projektort láttál, ami egy elég világos, azaz nappali fényes szobában olyan erõvel vetítette ki a képet, hogy a sötét részeket feketének láttad? És még nem is égette ki a szemed? 😊

"Hagyd már a francba a nappali fényt. Senkit sem érdekel. Én "viszonylag világos" szobáról beszéltem."
-- Ugye, ugye, nappali fényes szobánál már nem mûködik a dolog.

"A lényeg még mindíg az, hogy a szem alkalmazkodik az átlagos fényerõhöz. És ez nem csak a pupillák tágulását és összehúzódását jelenti. A képfeldolgozásnál is figyelembe veszi a fényviszonyokat. Sõt, egy képen belül is különbözõnek látja ugyanazt a színt a különbözõ környezetekben fordul elõ. Még linkeket is írtam ehhez."
-- Persze, csak azt magyarázom egy ideje, hogy ennek megvannak a határai.

"Nem mindegy, mert arról beszéltünk. Nem cseszhetsz le, hogy arról beszélek, ha egyszer te hoztad fel."
-- De nem érted, hogy annak kapcsán voltam kénytelen felhozni, amit elõtte írtál?

"Ilyen nagy nem sûrûn van."
-- Na látod, ez a kötekedés. Most nem mindegy, milyen sûrûn van? Van néha, és kész.

"Számítógépen nem gond, de máshol új DSP-ket kell tervezni hozzá. Tehát új készülékeket kell vásárolni ehhez. És rengeteg sok készülékrõl van szó."
-- Nem feltétlenül, a DSP-k többsége programozható. Lásd pl. codec frissítés DivX-es DVD-lejátszókhoz, stb.

Egyébként a sok-komponenses rendszernél is felmerül átszámolási igény régi készülékek esetén, ha a rendszer része az RGB forrás esetén a többi komponens kihasználása: ekkor az R-t, G-t, és B-t ennek megfelelõen módosítani kell, mivel egy R+O+G erõsebb lehet, mint egy pl. egy R maximuma önmagában. Tehát az önálló R-eket (ahol nagyrészt piros a kép) ennek megfelelõen fel kell erõsíteni. Emiatt egy régi megjelenítõn, ami csak az RGB-t használja, nem megfelelõen jelik meg visszaszámolás nélkül.

"Rengeteg algoritmust és adatstruktúrát kellene áttervezni. És a szoftver váltás nem olyan egyszerû dolog."
-- Nem kell váltani.

"Fogd fel, hogy a lehetséges maximum nagyobb is lehet. De a mai monitorok fényereje sincs teljesen kihasználva."
-- Más a monitor esete, és más a tévéé. A tévénél nagyon is kell a nagy fényerõ. Ha persze könnyedén tudsz a kellõ legerõsebbnél is 2x nagyobb fényerõt adó pixeleket csinálni, nincs gond...

"3 helyett több komponens. Ez nem olyan nagy változás. Legalábbis egy nagyságrenddel egyszerûbb, mint a te megoldásod esetén."
-- Ez így egyszerûnek tûnik, de ha jobban belegondolsz, elõjön pár dolog. Lásd pl. hárommal feljebb.

De egyébként a két rendszer együtt is mûködhet. A képfeldolgozás, tárolás sok-komponenses, a megjelenítõ meg ilyen nem-fixes, ami az adatokból szépen kiszámolja, mely hullámhosszakat érdemes adott helyen bevetni.

"Nem visszafelé kompatibilitásról van szó. A fekete-fehér TV-k változtatás nélkül meg tudták jeleníteni a színes képet (persze nem színesben), mert a szín információ külön volt kódolva, és arról egyszerûen nem vettek tudomást."
-- LOL, de, ez is visszafelé kompatibilitás! 😄 Csak ilyenkor nem egy eszköz visszafelé kompatibilis, hanem egy eljárás.

"De gond, ha emiatt új készüléket kell vásárolni. Vagy legalábbis egy átalakító eszközt. Ez milliárdos nagyságrendben nem kis probléma."
-- Miért, a sok-komponsnses megoldáshoz nem kellenek új eszközök? Többek között megjelenítõ, de más is? Az analóg átvitel pár éven belül amúgy is megszûnk (kábelen még élhet egy darabig), a digitális vételhez sok setben set-top-box kell, ami igen olcsó lesz, nem gond a csere, fõleg, ha egy szolgáltató intézi. A digitális tunereseket le kellene cserélni (nem nem programozható DSP van benne), de ezt a sok-komponenses esetben is meg kellene tenni, legalábbis szerintem nincs felkészítve a rendszer erre a kiterjesztésre, átlátszóan a maiak számára.

"Figyelj, ultratriviális dolgokat nem szokás megemlíteni. Ha beszélget az ember valamirõl, és megkérdezik, hogy hallott-e már róla, akkor elfogadható válasz a "nem", annak ellenére, hogy épp most hallott róla. Ez egy ilyen emberi szokás. Idõt és energiát spórolnak a beszélgetésben azzal, hogy a mindkettõjük számára triviális információt kihagyják. Informatikus szemmel természetesen a korrekt párbeszéd ez:
"- Hallottál már errõl korábban?
- Nem, most hallok róla elõször."
Viszont egy kellõen intelligens informatikus képes elbánni az egyszerûsített változattal is.
Valóban azt kellett volna írnom, hogy "korábban nem hallottam róla", mert tudom, hogy imádsz belekötni az ilyen teljesen triviális és rettentõen lényegtelen részletekbe, de hát én is emberbõl vagyok, néha hibázom."
-- Uhh, ezt kissé felesleges volt ilyen bõ szóval kifejteni.

Nos, nem úgy tûnt, hogy úgy értetted volna, hogy csak eddig. Még írtad is, hogy "Majd valamikor biztos lesz.". Tehát, az én véleményemet nem csak eddig nem ismerted, ezután sem veszed figyelembe, ezt jelentette ez...

"Azt viszont nem értem, hogy miért kell minden ilyen apróságot a végtelenségig iterálni, amikor már rég tisztázódott minden lehetséges félreértés."
-- Még te kérdezel tõlem ilyeneket, amikor ez a te szokásod?

"Természetesen. De ez nem több információ, mint az RGB."
-- Attól függ, hogy foguk fel. Igaz, átszámolható az egyik a másikba, ha pixelenként 1-1 számhármasunk van. Viszont a H (Hue) felfogható úgy, hogy beazonosít egy adott hullámhosszt (bár a lilánál "cselesen"), a V meg annak amplitúdóját. Az S meg azt, hogy a kiválasztott hullámhossz hogy aránylik az összes többihez, azokat egyforma amplitúdójúnak feltételezve. De az S-t most ki is hagyhatjuk. H+V értékek sorozata egy pixelre többet mond, mint egy v. akár több RGB számhármas.

"Igen, de pontosan így használják. Elvileg persze lehetne tágabb tartományban használni, de attól még nem tudna leírni minden színt. Az RGB komponensekhez a HSV színtér azért jó, mert mindkettõ 3 független adat. A HSV értékekbõl pontosan ki lehet számolni az RGB értékeket. Viszont ha túllépsz az RGB színtér határain, akkor már nincs jó leképezésed egyik irányban sem. HSV-bõl valódi színt sokféle tranzformációval elõállíthatsz, és valódi színbõl csak egy kis tartományt tudsz HSV-vel reprezentálni."
-- Lásd, amit eggyel feljebb írtam.

"Olvasd el jobban: "CMYK and RGB have different gamuts. For example, pure blue (rgb 0, 0, 100%) is impossible to produce in CMYK."
There is no single "good" conversion rule between RGB and CMYK, because neither RGB nor CMYK is an absolute color space."
-- Ettõl még lehetne nagyobb. Egyszer egy összehasonlításban jóval nagyobbnak is ábrázolták.

"A CMYK ugyan 4 komponens, de ezek nem függetlenek."
-- Tudom.

"A másik link, amit írtam határozottan állítja, hogy a CMYK színtér rosszabb, mint az RGB, és csak azért használják, mert nyomtatásban az RGB nem mûködik.
The RGB color space is capable of producing many more colors than the process (CMYK) color space."
-- Talán elfelejtik, hogy a CMYK is tud olyan színeket, amit az RGB nem.

"Nem. Az elsõ mondat mindkettõre vonatkozik. Az már más kérdés, hogy a késõbbiek fényében téves feltevésen alapszik."
-- Mindkettõre vonatkozhat, de szövegkörnyezet inkább azt sugallja, hogy itt csak az egyikre vonatkozólag írtad le.

"Csak a második mondat kapcsán, mive te arra reagáltál."
-- Nem, nem csak arra reagáltam, hanem mindkettõre egyszerre.

"De tegyük fel, hogy csak errõl beszéltem, ettõl még reagálhattál volna rá értelmesen."
-- Mi azon az értelmetlen, hogy megkérlek, hogy válaszolj érdemben arra, amit írtam?

"Nem."
-- Dehogynem. Nézd már vissza, hányszor vágod vissza, amit elõtte én írtam.

"A jó szóra halgatok. Amiket te írsz, azok nemgyon messze vannak ettõl."
-- Hát, nem tudom, mire hallgathatsz te, ha arra nem, hogy pl. légyszi figyelj oda egy kicsit jobban, mert különben nincs értelme a vitának.

"Na, akkor viszont a nappali fényt még legyõzi egy jobb projektor."
-- Ilyet én még nem láttam, pedig jópár komoly projektort láttam már. (Ugyebár arról beszélünk, hogy nappali fényben is feketének kell látszódnia, ami a képen fekete. Hát...)

"Ha besüt a Nap, azt már nem. De ha szõrszálakat akarunk hasogatni, akkor mondjuk azt, hogy olyan fény legyen a szobában, amiben egy erõsebb projektor jó képet ad."
-- Na de épp az volt a lényege annak, amit írtam, hogy csak bizonyos határok között igaz az általad citált elmélet. Továbbá hogy azok a határok nem épp extrémek (világos szoba). Miért kell ezt ennyit magyarázni?

"Ismétlem: lényegtelen. Nem arról van szó, hogy meg lehet-e csinálni, hanem hogy mi történik, ha sikerül. Ráadásul én olyan esetrõl beszéltem, ami a gyakorlatban elõfordul, csak te tereltél másfele."
-- Nyilván ha megfelelõek a körülmények, sikerül, ha meg nem, akkor nem. Tehát a kürülmények nagyon is fontosak. És az is kiderül, hogy az elmélet nem általános érvényû, megvannak a határai, és én pont errõl beszéltem. Ráadásul asszem nem is én hoztam fel a projektort.

Lényeg: egy bizonyos szint alatt már szürkének látod a fehéret. Eléd tesznek egy "közép-sötét fehér" lapot, és azt mondod: szürke.

"Mit nem mondassz. Most ha azt írom, hogy értelem szerûen errõl a tartományról beszélek, akkor megint bele fogsz kötni?"
-- Csak épp elfelejtetted, mirõl is beszéltünk. Éppen arról, hogy egy biznyos fényerõ alatt a fehérbõl menthetetlenül szürke lesz. Nyilván afölött meg még nem.

"De hát pont azt magyarázom már sokadszorra, hogy nem egyszerûbb."
-- Ha mindketten tudjuk, hogy mit jelent, akkor de. Pont egy ilyen sokatmondó kifejezésnél eléggé várható, hogy tudjuk.

"Én? Te szoktál mindenbe belekötni!"
-- Ja, belekötök a feleslegesen behozott dolgokba. 😛

"Próbáld értelmezni amit írtam, és majd rájössz, hogy hogy ki nem figyel."
-- Értelmezve volt. Vedd inkább úgy, hogy elõzõleg ezt írtam: "Nalátod! Mondom, hogy nem figyelsz!"...

"Pont errõl beszélek. Túl sok esetben nem elég az 1-2 hullámhossz, és emiatt elveszik a megoldásod legfõbb elõnye."
-- 1. Nem vész el, csak te nem értettél meg 1-2 fontos tényezõt itt.
2. Ha nagyon kell, be lehet iktatni fehér szubpixeleket, vagy úgy megoldani az alap mini-pixeleket, hogy megfelelõ beállítás mellett az összes fényt visszaverjék. Ez a szürkeárnyalatoknál, fehérnél, és a kevésbé szaturált színeknél megoldja, hogy ne legyen szükség sok hullámhosszra.

"Én írom, hogy a fehérhez sem elég a 3, ha a színekhez kevés."
-- Ez tévedés. A fehérnél elég, ha egyenlõ arányban stimuláljuk a receptorokat. Színekhez azért kell több komponens, mert az RGB nem fedi le a teljes ember által látható színteret, csak annak egy belsõ szegletét.
© BiroAndras2006. 11. 16.. 15:25||#96
© BiroAndras2006. 11. 16.. 15:15||#95
"Írtad, hogy egyes dolgok jópár hullámhosszon sugároznak, de 1x(?) már megbeszéltük, hogy miért nem kell minden egyes ilyen hullámhosszt kiadni."

Természetesen nem kell mindet, csak azokat, amikre a szem érzékeny, és így vissza jutunk a fix hullámhosszakhoz.

"Eddig te bizonygattad, hogy nem kell full tökéletességre törekedni..."

Ha nem kell, akkor jó az RGB is.

"Mihez? Szerintem nem értetted, amit írtam."

Ha egy színt több pixellel akarsz elõállítani, akkor azonos képminõséghez arányosan több pixel kell.

"Már miért ne lennének kihagyhatók, ha épp nincs rájuk szükség???"

Mert általában szükség van rájuk.

"Most már inkább írd le, mirõl is beszélsz konkrétan."

Arról beszéltünk, hogy hogy lehet RGB képet több komponensûvé konvertálni. De te is könnyedén visszaolvashatnál.

"Csak nem egy nappali fényes szobához."

Felejtsd már el a nappali fényt.

"De értsd már meg, hogy ez csak elmélet"

Elméletben létezõ projektort láttam élõben???

"és a szem sem bírná azt a fényerõt, ami mellett a napfényes megvilágítás is feketének látszik."

Hagyd már a francba a nappali fényt. Senkit sem érdekel. Én "viszonylag világos" szobáról beszéltem.
A lényeg még mindíg az, hogy a szem alkalmazkodik az átlagos fényerõhöz. És ez nem csak a pupillák tágulását és összehúzódását jelenti. A képfeldolgozásnál is figyelembe veszi a fényviszonyokat. Sõt, egy képen belül is különbözõnek látja ugyanazt a színt a különbözõ környezetekben fordul elõ. Még linkeket is írtam ehhez.

"Az most tök mindegy, melyiket hoztam fel."

Nem mindegy, mert arról beszéltünk. Nem cseszhetsz le, hogy arról beszélek, ha egyszer te hoztad fel.

"Volt már pár váltás a technika történetében."

Ilyen nagy nem sûrûn van.

"Mellesleg, mint írtam, van átjárási lehetõség a kettõ között. Van visszafelé kompatibilitás, és a mai megjelenítõk is meg tudják jeleníteni az ilyen képeket, csak át kell számolni RGB-re."

Számítógépen nem gond, de máshol új DSP-ket kell tervezni hozzá. Tehát új készülékeket kell vásárolni ehhez. És rengeteg sok készülékrõl van szó.

"Igen, kellenének új programok a teljes kihasználáshoz, na bumm."

Rengeteg algoritmust és adatstruktúrát kellene áttervezni. És a szoftver váltás nem olyan egyszerû dolog.

"Fogd fel, hogy ha csak a felület fele világíthat (pontosabban kevesebb), az fél fényerõ a lehetséges maximumhoz képest."

Fogd fel, hogy a lehetséges maximum nagyobb is lehet. De a mai monitorok fényereje sincs teljesen kihasználva.

"Ez így nem igaz, hogy alig."

3 helyett több komponens. Ez nem olyan nagy változás. Legalábbis egy nagyságrenddel egyszerûbb, mint a te megoldásod esetén.

"Akkoriban még nem volt digitális jelfeldolgozás a tévékben, olyan visszafelé kompatibilitást kellett csinálni, ami egyszerû, analóg technikával könnyen megvalósítható."

Nem visszafelé kompatibilitásról van szó. A fekete-fehér TV-k változtatás nélkül meg tudták jeleníteni a színes képet (persze nem színesben), mert a szín információ külön volt kódolva, és arról egyszerûen nem vettek tudomást.

"Ma már nem gond egy kis átszámolás."

De gond, ha emiatt új készüléket kell vásárolni. Vagy legalábbis egy átalakító eszközt. Ez milliárdos nagyságrendben nem kis probléma.

"És? Felhívtam a figyelmed, hogy én is reprezentálok egy ilyen igényt, és utána még másikat is mutattam."

Figyelj, ultratriviális dolgokat nem szokás megemlíteni. Ha beszélget az ember valamirõl, és megkérdezik, hogy hallott-e már róla, akkor elfogadható válasz a "nem", annak ellenére, hogy épp most hallott róla. Ez egy ilyen emberi szokás. Idõt és energiát spórolnak a beszélgetésben azzal, hogy a mindkettõjük számára triviális információt kihagyják. Informatikus szemmel természetesen a korrekt párbeszéd ez:
"- Hallottál már errõl korábban?
- Nem, most hallok róla elõször."
Viszont egy kellõen intelligens informatikus képes elbánni az egyszerûsített változattal is.
Valóban azt kellett volna írnom, hogy "korábban nem hallottam róla", mert tudom, hogy imádsz belekötni az ilyen teljesen triviális és rettentõen lényegtelen részletekbe, de hát én is emberbõl vagyok, néha hibázom.
Azt viszont nem értem, hogy miért kell minden ilyen apróságot a végtelenségig iterálni, amikor már rég tisztázódott minden lehetséges félreértés.

"Már bocs, de minek szólsz bele ilyen témába, ha még egy ilyen egyszerû dolgot sem értesz?"

A dolgokat értem, az nem volt világos, hogy konkrétan melyekre gondolsz ezen dolgok közül.

"Egy RGB-s képnek is lehet módosítani a(z RGB-bõl számolt) HUE értékeit. Hanem lehet alapvetõen HUE+SAT+VAL alapú színkezelés is."

Természetesen. De ez nem több információ, mint az RGB.

"Akkor miért is teszel úgy, mintha nem tudnád, hogy mi az?"

Nem teszek úgy.

"Figyelj, átszámolható, de: a HUE az lényegében felfogható a szín hullámhosszának, csak épp egy végtelenített, elejét-végét összekapcsolt színkörben..."

Igen, de pontosan így használják. Elvileg persze lehetne tágabb tartományban használni, de attól még nem tudna leírni minden színt. Az RGB komponensekhez a HSV színtér azért jó, mert mindkettõ 3 független adat. A HSV értékekbõl pontosan ki lehet számolni az RGB értékeket. Viszont ha túllépsz az RGB színtér határain, akkor már nincs jó leképezésed egyik irányban sem. HSV-bõl valódi színt sokféle tranzformációval elõállíthatsz, és valódi színbõl csak egy kis tartományt tudsz HSV-vel reprezentálni.

"Inkább kisebb?"

Olvasd el jobban: "CMYK and RGB have different gamuts. For example, pure blue (rgb 0, 0, 100%) is impossible to produce in CMYK."
There is no single "good" conversion rule between RGB and CMYK, because neither RGB nor CMYK is an absolute color space.

A CMYK ugyan 4 komponens, de ezek nem függetlenek.

A másik link, amit írtam határozottan állítja, hogy a CMYK színtér rosszabb, mint az RGB, és csak azért használják, mert nyomtatásban az RGB nem mûködik.
The RGB color space is capable of producing many more colors than the process (CMYK) color space.

Itt meg ábrázolva is vannak: http://dx.sheridan.com/advisor/cmyk_color.html
Ez alapján mondjuk nem kisebb, inkább csak más alakú.

"Nem mondasz igazat, mert az a két mondat értelemszerûen egy dologra vonatkozik"

Nem. Az elsõ mondat mindkettõre vonatkozik. Az már más kérdés, hogy a késõbbiek fényében téves feltevésen alapszik.

"és még meg is erõsítetted, hogy az egy csoportba tartozó sejtekrõl beszélsz."

Csak a második mondat kapcsán, mive te arra reagáltál. De tegyük fel, hogy csak errõl beszéltem, ettõl még reagálhattál volna rá értelmesen.

"Csak egy egyszerû, ellenõrízhetõ tényt írtam le."

Nem.

"Tudod, néha hallgatnod kellene a jó szóra."

A jó szóra halgatok. Amiket te írsz, azok nemgyon messze vannak ettõl.

"Miért, a nappali fény nem viszonylag világos. Igazán világos meg akkor van, ha még be is süt a nap."

Na, akkor viszont a nappali fényt még legyõzi egy jobb projektor. Ha besüt a Nap, azt már nem. De ha szõrszálakat akarunk hasogatni, akkor mondjuk azt, hogy olyan fény legyen a szobában, amiben egy erõsebb projektor jó képet ad.

"Azért ne mismásoljuk már el a gyakorlatot az elmélet fényében..."

Ismétlem: lényegtelen. Nem arról van szó, hogy meg lehet-e csinálni, hanem hogy mi történik, ha sikerül. Ráadásul én olyan esetrõl beszéltem, ami a gyakorlatban elõfordul, csak te tereltél másfele.

"Csak egy bizonyos értékhatáron belül érvényes ez."

Mit nem mondassz. Most ha azt írom, hogy értelem szerûen errõl a tartományról beszélek, akkor megint bele fogsz kötni?

"Csak egy javaslat volt, hogy nevezzük nevén, mert úgy egyszerûbb"

De hát pont azt magyarázom már sokadszorra, hogy nem egyszerûbb.

"tehát nem olyan feleslegesség, amiket sokszor te behozol."

Én? Te szoktál mindenbe belekötni!

"Persze, hogy nem ezt írtam le! Mondom, hogy nem figyelsz!"

Próbáld értelmezni amit írtam, és majd rájössz, hogy hogy ki nem figyel.

"De ha tényleg fontos, be lehet vetni még 1-2 hullámhosszt."

Pont errõl beszélek. Túl sok esetben nem elég az 1-2 hullámhossz, és emiatt elveszik a megoldásod legfõbb elõnye.

"Ne kavarj, nem a fehérrõl írtam, hogy kevés a 3 komponens."

Én írom, hogy a fehérhez sem elég a 3, ha a színekhez kevés.