SG.hu·
Több jel is figyelmeztetett a Deepwater Horizon katasztrófájára
Változtatásokat rendelt el a BP a Deepwater Horizon robbanásának napján, derült ki a CNN által megszólaltatott túlélők beszámolójából. A fúrótorony robbanása tizenegy ember halálát okozta, öten maradtak életben.
Április 20. reggelén, nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt, az olajtársaság egy vezetője a fúrótornyot működtető Transocean egyik tisztségviselőjével vitatkozott, idézte fel az eseményeket Douglas Brown, a Deepwater Horizon főgépésze. A BP képviselője azt kérte, hogy a nehéz iszapot - ami alacsonyan tartotta az olajkút nyomását - cseréljék le a jóval könnyebb tengervízre, ezzel segítve elő a fúrásról a kitermelésre történő átállást. Brown elmondása szerint a fúrási fázis befejezésével már így is öthetes késésben voltak, a BP-nek pedig napi 750 000 dollárjába került a Deepwater Horizon fúrótorony használata. Összehasonlításként a katasztrófa által okozott, a BP-re háruló költségek 1,25 milliárd dollár körül mozognak eddig, miközben a kiáramlott olaj még csak most kezdi meg pusztító munkáját a partvidéken.
Az iszap vízzel való felváltásáról hozott döntés a robbanás bekövetkezésének egyik fontos tényezője lehetett, azonban a múlt hónapban lezajlott kongresszusi meghallgatások több más műszaki és eljárásbeli hibát is feltártak, melyek szintén hozzájárultak a balesethez. A fúrószáron fellövellő, a tornyot lángba borító gáz valószínűleg a zárószerkezet meghibásodása miatt került a rendszerbe. A robbanást megelőző órákban elvégzett negatív nyomástesztek, melyek a zárószerkezet épségének legfontosabb biztonsági diagnosztikai eszközei, nem adtak egyértelmű eredményeket. Ezzel szinte egy időben felfelé szálló gázbuborékokat észleltek a kútban. Azonban a figyelmeztető jelek ellenére folytatódott a nehéz iszap tengervízre való cseréje, esélyt sem adva a buborékok elfojtására.
Mindent egybevetve az iszap kiürülése után a fúrótorony tengerfenéken elhelyezkedő kitörés-gátlójának még így is meg kellett volna akadályoznia az április 20-án éjjel 10 előtt néhány perccel bekövetkezett katasztrofális feltörést. Hogy ez az utolsó esély miért mondott csődöt aligha derül ki addig, míg az eszközt a felszínre nem hozzák egy átfogó vizsgálat érdekében. A fúrótorony életben maradt munkásai gondatlanság miatt pert indítottak a BP, a Transocean és a fúrótoronnyal kapcsolatban álló több más cég ellen.
Április 20. reggelén, nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt, az olajtársaság egy vezetője a fúrótornyot működtető Transocean egyik tisztségviselőjével vitatkozott, idézte fel az eseményeket Douglas Brown, a Deepwater Horizon főgépésze. A BP képviselője azt kérte, hogy a nehéz iszapot - ami alacsonyan tartotta az olajkút nyomását - cseréljék le a jóval könnyebb tengervízre, ezzel segítve elő a fúrásról a kitermelésre történő átállást. Brown elmondása szerint a fúrási fázis befejezésével már így is öthetes késésben voltak, a BP-nek pedig napi 750 000 dollárjába került a Deepwater Horizon fúrótorony használata. Összehasonlításként a katasztrófa által okozott, a BP-re háruló költségek 1,25 milliárd dollár körül mozognak eddig, miközben a kiáramlott olaj még csak most kezdi meg pusztító munkáját a partvidéken.
Az iszap vízzel való felváltásáról hozott döntés a robbanás bekövetkezésének egyik fontos tényezője lehetett, azonban a múlt hónapban lezajlott kongresszusi meghallgatások több más műszaki és eljárásbeli hibát is feltártak, melyek szintén hozzájárultak a balesethez. A fúrószáron fellövellő, a tornyot lángba borító gáz valószínűleg a zárószerkezet meghibásodása miatt került a rendszerbe. A robbanást megelőző órákban elvégzett negatív nyomástesztek, melyek a zárószerkezet épségének legfontosabb biztonsági diagnosztikai eszközei, nem adtak egyértelmű eredményeket. Ezzel szinte egy időben felfelé szálló gázbuborékokat észleltek a kútban. Azonban a figyelmeztető jelek ellenére folytatódott a nehéz iszap tengervízre való cseréje, esélyt sem adva a buborékok elfojtására.
Mindent egybevetve az iszap kiürülése után a fúrótorony tengerfenéken elhelyezkedő kitörés-gátlójának még így is meg kellett volna akadályoznia az április 20-án éjjel 10 előtt néhány perccel bekövetkezett katasztrofális feltörést. Hogy ez az utolsó esély miért mondott csődöt aligha derül ki addig, míg az eszközt a felszínre nem hozzák egy átfogó vizsgálat érdekében. A fúrótorony életben maradt munkásai gondatlanság miatt pert indítottak a BP, a Transocean és a fúrótoronnyal kapcsolatban álló több más cég ellen.