SG.hu·

Algoritmussal a nyelvek fejlődése nyomában

Akárcsak az élő dolgok, a nyelvek is fejlődnek. A szavak mutálódnak, a hangok elcsúsznak, és új nyelvek keletkeznek a régiekből.

Ennek a folyamatnak a feltérképezése általában manuális kutatással történik, most azonban egy számítógépet is sikerült megtanítani az eltűnt nyelvek rekonstruálására a modern utódnyelveket beszélők által kiejtett hangokból.

Alexandre Bouchard-Coté, a kanadai Brit-Kolumbia Egyetemen és munkatársai egy tanulási algoritmust fejlesztettek ki, ami a szavak hangváltozásainak szabályait alkalmazva következteti ki a legvalószínűbb fonetikai változásokat egy nyelv elkülönböződésében. Ilyen például az úgynevezett kanadai-eltolódás. Sok kanadai az "about"(əbaʊt) szót "aboot" (əbʊ:t) kiejtéssel mondja. "Ez minden hasonló hangot tartalmazó szónál előfordul" - tette hozzá Bouchard-Coté, aki több ezer szópárnál alkalmazta a technikát 637 ausztronéz nyelv esetében - ebbe a nyelvcsaládba tartoznak a fidzsi, hawaii-i és a tongai nyelvek.

A rendszer képes volt javaslatot tenni az előd nyelv hangzására, és azt is azonosította, mely hangok változtak legnagyobb valószínűséggel. Amikor a csapat összevetette eredményeit a nyelvészek kutatásaival, megállapították, hogy a javaslatok több mint 85 százaléka egy karakteren belül van a tényleges szóhoz képest. Például a "szél" a modern fidzsi nyelvben "cagi". Ezt, valamint ugyanezen szó más modern ausztronéz nyelvekben megtalálható megfelelőjét felhasználva az automata rendszer a "beliu" szót rekonstruálta elődként, ami a nyelvészek kutatásai szerint valójában a "bali" szó.

Az ősi nyelvek rekonstruálása saját történelmünk részleteibe is betekintést nyújthat. Például a "kerék" szó európai nyelvekben történő divergálásának vizsgálata segít az emberek a kontinens különböző területein történő letelepedésének időbeni elhelyezésében. A technika emellett fokozhatja a fonetikailag hasonló - mint a francia és a portugál - nyelvek közötti gépi fordítás hatékonyságát, illetve a kihalófélben lévő nyelvek is megőrizhetők, amennyiben fonetikailag rokonok a szélesebb körben beszélt nyelvekkel, összegzett Bouchard-Coté, aki jelenleg a technika egy online változatán dolgozik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© immovable2013. 02. 14.. 10:11||#10
<#nevetes1><#taps>
© tomonor2013. 02. 14.. 03:09||#9
Csak kicsit ironikus volt azt elírni pont ebben a témában.
© Mekong Delta2013. 02. 13.. 12:58||#8
és Tilknek mi a szar van a homlokán?
© jackoneill902013. 02. 13.. 12:16||#7
Na meg persze akinél ékezetes billentyûzet van, az miért nem ír ékezettel?
© hszilard2013. 02. 13.. 11:42||#6
A nyelvek is egyfajta evolúció szabályszerûségeit követik a változásban, ahogy a fajok változása az élõvilágban.
-1
© Soundmaker2013. 02. 13.. 10:55||#5
Micsoda Grammar Natzik vannak itt... Bele kell kötni egy pontba vagy egy tévesen kimaradt betûre... Ennél durvább elírások vannak az Origo-n ahol a cikkek címei sem értelmesek néha... de kössünk bele mindenbe :):D
-1
© TSL16b2013. 02. 13.. 10:21||#4
Azért, mert a nyelek is fejlõdnek. :)
© MuchACHO792013. 02. 13.. 08:42||#3
Hát nem figyeeetéééé? Azé maratt ki 1 betû mee oda vaa írva, hogy mutál a nyelvünk :)))
© MANOWAR2013. 02. 13.. 08:40||#2
Ne is mond - meg a legvegerol a pont. De a cikk erdekes volt.
© Attilawap2013. 02. 13.. 06:48||#1
Rögtön az elsõ sorban "nyelvek" szó helyett "nyelek" van írva.
+2