SG.hu·

Csökken a nyugati nemzetek IQ-ja

Egy új tanulmány szerint a nyugat-európaiak IQ-ja az elmúlt évszázad során nem kevesebb, mint 14,1 ponttal csökkent.

"Egy metaanalitikai tanulmánnyal, az egyszerű vizuális reakcióidő mérésével teszteltük azt a feltevést, mely szerint a viktoriánus kor nemzedéke okosabb volt a high-tech eszközöket használó modern lakosságnál" - írták az Intelligence szaklapban megjelent tanulmány szerzői. "A reakcióidő szoros összefüggésben van az általános intelligenciával és az észlelés elemi mércéjeként tekintenek rá"

Az eredmények többeket meglephetnek, különösen, hogy a kutatók a vizuális reakcióidőt mérték, pedig egy digitális világban, ami folyamatosan próbára teszi a figyelmünket, azt gondolnánk, hogy a ma embere gyorsabban reagál a vizuális ingerekre. A kutatók szerint azonban nem is erről van szó.

A viktoriánus kor nagyjából 1837-től 1901-ig tartott, az eredményeket 1889 és 2004 közötti adatok méréséből állapították meg, melyeket Michael A. Woodleya, a brüsszeli Vrije Egyetem, Jan te Nijenhuis, az Amsterdami Egyetem, és Reagan Murphy, az írországi Cork Egyetem kutatói elemeztek ki.

Hogyan alakulhatott ki ez a visszaesés? A korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a 20. században a magasabb intelligenciahányadossal rendelkező nők az átlagot tekintve kevesebb gyermeket vállaltak, ami azt jelenti, hogy a populáció gyarapodását az alacsonyabb IQ-val rendelkezők segítették elő. Idővel a kevésbé intelligens utódok száma hatással lehet az adott földrajzi régió általános intelligenciahányadosára.

A mérések szerint a nyugati populációk általános IQ-ja évtizedenként 1,23 ponttal csökkent. "Ezek az eredmények egyöntetűen jelzik, hogy az általános intelligencia szempontjából a viktoriánusok lényegesen okosabbak voltak, mint a modern nyugati társadalmak" - mondja ki a tanulmány, ami más tekintetben is kedvezőbben ítéli meg a viktoriánus kort.

Kiemeli, hogy akkoriban kezdett virágozni a gazdasági hatékonyság, és az egy főre jutó tudományos és műszaki innovációk száma, valamint a tudományos géniuszok száma is akkoriban tetőződött, melyet stabil visszaesés követett.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© The Seer2013. 06. 07.. 18:56||#209
Már nem azért de az IQ állandó.
Pont ugyan ennyi IQ-ja volt egy ókori Görögnek is mint egy átlagos mai embernek, csak annyi a különbség, hogy a hülyék gyorsabban szaporodnak (pl cigányok) és ezért lehúzzák az átlagot.
© Vol Jin2013. 06. 01.. 18:11||#208
Amúgy csak szétspammelted az egész cikket. Offtopic faszságokkal árasztottad el. Erre csak annyit kaptál, hogy ez baromság ezért meg azért. Ha ekkor tahózol, akkor mit is vársz? Cizellált kedveskedést?

Amúgy a cikkhez két értelmes gondolat kapcsolódott. Szociális, azaz az alacsonyabb intelligenciájú emberek magasabb gyermekvállalása (vagy gyakoribb becsusszanó balesetei), illetve a kémiai szennyezés. Az ólomszennyezés miatt eleve 5 pont feletti csökkenést mutattak ki az érintettebb területeken.
© notarius12342013. 06. 01.. 00:43||#207
És ezt nem lehetett eddig ehhez hasonló, viszonylag normális hangnemben leírni? Elismerem, hogy igazad van, tényleg egy nem létezõ világról beszéltem, viszont nem igazán értem az arrogáns stílust, mivel sosem találkoztunk, nem kötöttem semmivel beléd, ellenben te már az elsõ hszben provokáltál alaptalanul.
© Vol Jin2013. 06. 01.. 00:06||#206
Hát baszod, ez egy igazi gyöngyszem. :-D

Elemezzük ki sorban!

"A Természetben semmi nem él önmagáért."

A természetben minden önmagáért él. Az élet a légöncélûbb jelenség.

"A folyók nem isszák a saját vizüket."

Értelmezhetetlen, mert a folyó nem egy személy. A magasabban lévõ víz a mederben a gravitációnak engedelmeskedve lecsordogál az alacsonyabb terület felé. Nem akar õ folyni se erre meg se arra, csak mûködik a fizika.

"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket."

Én sem eszem meg a saját faszom vagy a gecim, és a nõk sem esznek pinát vagy petesejtet. Mondjuk, ha egy nõ bekapja a faszom, és lenyeli a gecim, az jó. Ne akarja ezt senki betiltani.

"A Nap nem önmagát melegíti."

Konkrétan de. És eközben saját magát zabálja képletesen.

"A virágok nem maguknak illatoznak."

Meg nem is azért, hogy kellemes szaguk legyen. Konkrétan a méhecskéket csalogatják. Amelyik a legyekkel poroztatja magát az büdös. Sõt, olyan is akad, amelyik azért ereget szagokat, mert fel akarja falni azt a szegény legyet. AZ a húsevõ.

"Másokért élni, ez a Természet Szabálya."

Hát nem. A természet szabálya saját magunkért élni. Meg telenyomni utóddal a természetet. Meg megzabálni a másikat.
+1
© csimmasz2013. 05. 31.. 23:55||#205
Ez tetszett!<#taps>
© Vol Jin2013. 05. 31.. 23:54||#204
És amikor sokadjára nyomatja a hülyeséget, és elõjön egy másikkal, akkor csodálkozik, hogy azt mondja az ember, hogy öcsém, baromságokat hordasz össze. :-)
+1
© Vol Jin2013. 05. 31.. 23:49||#203
"Fajtárs alatt pedig nem ragadozó vs növényevõrõl beszéltem,"

Csimpánzok konkrétan a családon kívüli csimpánzokat levadásszák. Konkrétan háborúznak. Nem elkergetik, hanem, ha leválasztva észreveszik egy másik családtól, bekerítik, agyonverik, a teteme felett õrjöngenek, és ezt összehangoltan, szisztematikusan teszik. A hím oroszlán más oroszlán kölykeit megöli. Egyszerûen eszméletlen, hogy mennyi baromságot összehordasz. Az emberek így, az emberek úgy, az élõvilág bezzeg csak mosolygós WWF emblémáról lepottyant pandamaci. Hát nem. A falkában élõ ragadozók háborúznak a más falkában élõ fajtársaikkal.

De nem is errõl szólt a téma, csak ide terelted. Egy idealizált kommuna élõvilágról beszéltél, ahol mindenki kedves Miki egér meg Donald kacsa, és csak az ember megy az erõforrásai határáig. Többen jelezték, hogy nem. Erre jöttél, hogy na de az emberek háborúznak csak. Most mondom, hogy hát nem. A ragadozóknál természetes a háborúzás, a fajtárs legyilkolása. Kapaszkodj meg, a növényevõknél is elõfordul. És mindegyik faj a lehetõ legtöbb erõforrást akarja maga alá vonni. AZ élõvilág nem a nyuszikoma, mackó pajtás lakta idilli világ. Vigyázat, ezek egymást eszik. A növényevõk meg lezabálnák az összes növényt, ha tudnák.
+2
© Molnibalage2013. 05. 31.. 17:51||#202
Hol találad egyébként ezt a gyöngyszemet...?
© Zero 7th2013. 05. 31.. 16:09||#201
Én kicsit más irányból közelítettem:

"A Természetben semmi nem él önmagáért."
A természetben MINDEN önmagáért él. Táplálkozni és szaporodni akar minden egyes élõlény, és nagyjából semmi mást. A legtöbb esetben ezt más élõlény kárára teszi.

"A folyók nem isszák a saját vizüket."
A folyók mûködése tisztán fizika, az óceánokat érõ napsugárzás párologtatja a vizet, ami aztán a szárazföld fölött kicsapódik, és lefolyik a felszínen, vissza az óceánba. A megszemélyesítése, hogy bármit is inna teljesen szükségtelen, és retardált gondolat.

"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket."
A fák, meg úgy általában a gyümölcsök ARRA VALÓK, hogy az állatok megegyék õket. De ez sem "önzetlenség", hanem homlokegyenest az ellenkezõje, pont, hogy "önzés", mert egyetlen célja az egésznek a magok szétszórása az állatok segítségével.

"A Nap nem önmagát melegíti."
Hasonló a folyóhoz, ez fizika. Megszemélyesíteni a folyamatot szükségtelen és ostobaság, a Nap nem azért meleg, mert az bárkinek is jó, hanem mert nem tud máshogy mûködni a világ. És egyébként de, önmagát is melegíti.

"A virágok nem maguknak illatoznak."
Ugyanaz, mint az elõbb a gyümölcsöknél, de maguknak illatoznak, hogy magukhoz vonzzák a rovarokat, hogy azok beporozzák õket. Színtiszta "önzés", mások saját célra kihasználása.

"Másokért élni, ez a Természet Szabálya."
Fentiek alapján: NEM.

Asszem ezt a hozzászólást be is másolom faszbúkra az illetõnek, ha már így megírtam...
© inkvisitor2013. 05. 31.. 14:18||#200
Lássuk tételesen:

"A Természetben semmi nem él önmagáért.
A folyók nem isszák a saját vizüket."

Csak a beleömlõ folyókét

"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket."
Nem sok állatfaj zabálja a saját kicsinyét

"A Nap nem önmagát melegíti."
A saját maga által termelt hõ és fénynyomás akadályozza meg hogy magába omoljon

"A virágok nem maguknak illatoznak."
Csak így vonzzák magukhoz a megtermékenyítõ rovarokat, ami nélkül nem szaporodnak.

"Másokért élni, ez a Természet Szabálya."
Magadért és génjeid továbbadásáért élni, ez a természet szabálya.

Jól begombázott, aki ezt írta, vagy épp egy lányt akart levenni a lábáról a csöpögéssel, tehát õ sem önzetlenségbõl írt.