SG.hu·
A szem az IQ tükre?
Egy új tanulmány szerint a retina vérereinek szélességéből lemérhető az agy egészségi állapota, előre jelezve a kóros elváltozások kialakulásának kockázatát.
Egy kutatás szerint azoknál a fiataloknál, akik alacsony pontszámokat érnek el az intelligencia teszteken, magasabb az egészségügyi problémák kialakulásának és a rövidebb élettartamnak a kockázata. Mindez nem magyarázható teljes mértékben az intellektuális fejlődésben jelentős szerepet játszó tényezőkkel, mint a szocioökonómiai státusz, vagy az egészségmagatartás. Idan Shalev, az amerikai Duke Egyetem pszichológusa munkatársaival azt szerette volna kideríteni, vajon az intelligencia szolgálhat-e az agy egészségi állapotának jelölőjeként, különös tekintettel az érrendszerre, ami az oxigént és a tápanyagokat biztosítja az agy számára.
Az intelligencia és az agy egészségi állapota közötti potenciális kapcsolat kivizsgálásához a kutatók egy, a témától egészen távolinak tűnő területtől, az szemészettől kölcsönöztek egy technikát. Shalev és kollégái egy viszonylag új és nem-invazív megoldást, a digitális retina leképezést alkalmazták, hogy rálátásuk legyen az agy vaszkuláris állapotára, méghozzá a retina apró vérerein keresztül, melyek a szem hátsó részén helyezkednek el. A retina erei hasonló mérettel, szerkezettel és funkciókkal rendelkeznek, mint az agyi erek. A kutatók egy korábbi, nagy volumenű felmérés adatait vizsgálták meg, melyben ezer 1972 áprilisa és 1973 márciusa között született ember egészségét és viselkedését elemezték az új-zélandi Dunedin-ben. Az eredmények meglepőek voltak.
A szélesebb retinai venulákkal, kisméretű vénákkal rendelkezők alacsonyabb IQ eredményeket értek el még úgy is, hogy a kutatók figyelembe vették a különböző egészségügyi, életvitelből adódó, és környezeti kockázati tényezőket, melyek szerepet játszhatnak a pontszámok alakulásában. A szélesebb retinai venulákkal rendelkező egyének az általános kognitív problémák bizonyítékait mutatták, gyengébb teljesítményt adva több neurofiziológiai mérésnél, beleértve a szóértést, az érzékszervi következtetést, a munkamemóriát és a végrehajtó funkciókat.
Az adatok azt is elárulták, hogy azok, akiknél a venulák 38 éves korukban szélesebbek voltak, gyermekkorukban - 25 évvel korábban - alacsonyabb IQ-val rendelkeztek. A felfedezés arra utal, hogy az érrendszeri egészséget és a kognitív funkciókat befolyásoló folyamatok sokkal korábban elkezdődnek, mint azt eddig feltételezték, évekkel a demencia és más korfüggő elmeállapotbeli hanyatlás kialakulása előtt. "A digitális retinai leképezést ma főként a szem betegségeit tanulmányozó orvosok használják" - jegyezte meg Shalev. "Kezdeti eredményeink szerint azonban hasznos vizsgáló eszköz lehet azoknak a pszichológusoknak is, akik az intelligencia és az egészség egy életpályán átívelő kapcsolatát akarják tanulmányozni"
A mostani tanulmány nem emel ki egyetlen mechanizmust sem, ami a retinai erek és a kognitív funkciók közötti kapcsolathoz vezetne, a kutatók azonban az agy oxigén ellátásával hoznák összefüggésbe felfedezésüket. "A retinai vérerekről szerzett tudás elmélyítésével a tudósok jobb diagnózisokat és kezeléseket fejleszthetnek ki az agy oxigénszintjeinek megemelésére, ezáltal meggátolva a kognitív képességek korral járó leépülését" - összegzett a tanulmány.
Egy kutatás szerint azoknál a fiataloknál, akik alacsony pontszámokat érnek el az intelligencia teszteken, magasabb az egészségügyi problémák kialakulásának és a rövidebb élettartamnak a kockázata. Mindez nem magyarázható teljes mértékben az intellektuális fejlődésben jelentős szerepet játszó tényezőkkel, mint a szocioökonómiai státusz, vagy az egészségmagatartás. Idan Shalev, az amerikai Duke Egyetem pszichológusa munkatársaival azt szerette volna kideríteni, vajon az intelligencia szolgálhat-e az agy egészségi állapotának jelölőjeként, különös tekintettel az érrendszerre, ami az oxigént és a tápanyagokat biztosítja az agy számára.
Az intelligencia és az agy egészségi állapota közötti potenciális kapcsolat kivizsgálásához a kutatók egy, a témától egészen távolinak tűnő területtől, az szemészettől kölcsönöztek egy technikát. Shalev és kollégái egy viszonylag új és nem-invazív megoldást, a digitális retina leképezést alkalmazták, hogy rálátásuk legyen az agy vaszkuláris állapotára, méghozzá a retina apró vérerein keresztül, melyek a szem hátsó részén helyezkednek el. A retina erei hasonló mérettel, szerkezettel és funkciókkal rendelkeznek, mint az agyi erek. A kutatók egy korábbi, nagy volumenű felmérés adatait vizsgálták meg, melyben ezer 1972 áprilisa és 1973 márciusa között született ember egészségét és viselkedését elemezték az új-zélandi Dunedin-ben. Az eredmények meglepőek voltak.A szélesebb retinai venulákkal, kisméretű vénákkal rendelkezők alacsonyabb IQ eredményeket értek el még úgy is, hogy a kutatók figyelembe vették a különböző egészségügyi, életvitelből adódó, és környezeti kockázati tényezőket, melyek szerepet játszhatnak a pontszámok alakulásában. A szélesebb retinai venulákkal rendelkező egyének az általános kognitív problémák bizonyítékait mutatták, gyengébb teljesítményt adva több neurofiziológiai mérésnél, beleértve a szóértést, az érzékszervi következtetést, a munkamemóriát és a végrehajtó funkciókat.
Az adatok azt is elárulták, hogy azok, akiknél a venulák 38 éves korukban szélesebbek voltak, gyermekkorukban - 25 évvel korábban - alacsonyabb IQ-val rendelkeztek. A felfedezés arra utal, hogy az érrendszeri egészséget és a kognitív funkciókat befolyásoló folyamatok sokkal korábban elkezdődnek, mint azt eddig feltételezték, évekkel a demencia és más korfüggő elmeállapotbeli hanyatlás kialakulása előtt. "A digitális retinai leképezést ma főként a szem betegségeit tanulmányozó orvosok használják" - jegyezte meg Shalev. "Kezdeti eredményeink szerint azonban hasznos vizsgáló eszköz lehet azoknak a pszichológusoknak is, akik az intelligencia és az egészség egy életpályán átívelő kapcsolatát akarják tanulmányozni"
A mostani tanulmány nem emel ki egyetlen mechanizmust sem, ami a retinai erek és a kognitív funkciók közötti kapcsolathoz vezetne, a kutatók azonban az agy oxigén ellátásával hoznák összefüggésbe felfedezésüket. "A retinai vérerekről szerzett tudás elmélyítésével a tudósok jobb diagnózisokat és kezeléseket fejleszthetnek ki az agy oxigénszintjeinek megemelésére, ezáltal meggátolva a kognitív képességek korral járó leépülését" - összegzett a tanulmány.