Elektronika

Szia! A lábak melletti kis résznél annál a kis körnél lekapargattam óvatosan a festéket hogy majd tudjak mérni.(hogy ne a lábaknál mérjek nehogy összeérjenek)A kapargatás után megnéztem szakadásvizsgálattal(persze még be nem kapcsolt gépnél) és mindkét oldalon OUTL+és OUTL- között valamint OUTR+ és OUTR- között sípol a mûszer. Ennek így kell lenni? Üdv

Szia! Nagyon köszönöm a profi hozzászólást,akkor mérem így ahogy írtad és csináltam magamnak egy képet mérés. Ahogy lemértem írok hátha van valami ötleted. Elõre is köszöntem. <#worship>

"Azért mértem ezeket a 23-24 lábat mert ezt mondták nekem"
Pedig az ábrán tökéletesen leolvasható, hogy az a láb nem arra való.

De úgy is beazonosítható, hogy az adatlapról származó kapcsolási rajzon a VSS és CpVSS lábakat összekötik (pirossl jelöltem). Hol található ez a két láb? A chip jobb oldalán, felülrõl a 3. és 4. láb (12 és 11 számmal jelölve). Összekötötték õket az alaplapon? Össze - zöld színnel jelölve.

Szia! Nagyon köszönöm a választ.Azért mértem ezeket a 23-24 lábat mert ezt mondták nekem.Akkor megmérem így ahogy te írtad. Végül a hangszóró kimeneti hangjával van bajom,a fülessel nincs.,az tökéletesen mûködik. A kérdésem az hogy mehet így fél hangerõvel a gép úgy hogy közbe az IC (tegyük fel hogy) nem jó? Holnap du. lemérném ezeket és majd írok. Ha mégis jó az IC akkor szerinted milyen alkatrésznél keressem még a bibit? Körülötte lemértem az ellenállásokat azok jónak tûnnek. A választ elõre is köszöntem. Üdv.

Ha az adatlapról származó, a chip tetejét mutató ábrát összeveted az általad belinkelt képen mutatott mérési pontokkal láthatnád, hogy a mûveleti erõsítõ bal oldalán felülrõl a 2. és 3. láb között mérsz feszültséget, ami a GAIN és a GND lábaknak felelnek meg.

Ha az aszimmetrikus fejhallgatókimenetet akarod kimérni, a HPOUTL (jobb oldalon felülrõl az elsõ) és a GND (bal oldalon felülrõl a második) vagy a HPOUTR (jobb oldalon felülrõl a második) és a GND (bal oldalon felülrõl a második) lábak között kell mérned.

Ha a hangszórókimenetet akarod kimérni, akkor az OUTL+ (alul balról a negyedik) és OUTL- (alul balról az ötödik) vagy az OUTR+ (felül balról a negyedik) és OUTR- (felül balról az ötödik) lábak között mérj feszültséget.

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni!
A laptopom hangja lecsökkent kb a 40% ra,tehát ha maximumra húzóm akkor is nagyon halk.,aztán rendeltem bele hangszórókat(igaz nem újakat) de ezzel is ugyan így szól. Próbáltam cserélni rajta hang drivert de semmi.Szétszedtem a gépet és úgy néz ki hogy meglenne a bûnös IC végfok persze ha jól mértem a lábain. Maxim 9755E feliratú az erõsítõ. erõsítõ IC A 23-24 lábain mértem feszültséget persze bekapcsolt állapotban és raktam rá hangot de semmit nem mutatott a mûszer. kép jól lett mérve? Ha valaki tudna ez ûgyben választ adni megköszönném. A válaszokat elõre is köszönöm. Üdv.

Láthatóan a két erõsítõ kezelhetõ külön-külön. Annyi a közös, h az elsõ kimenete megegyezik a második bemenetével.
Az (egyenáramú) munkapont-beállításhoz a kondikat szakadásnak veszed és Ohm-törvényével, meg hurok és csomóponti egyenletekkel számolsz (vagy az ezekre alapuló - így ekvivalens - egyéb módszerekkel). Váltakozóáramú jellemzõk - ha jól emléxem - a bemeneti-, kimeneti ellenállás, feszültség-, áram-, teljesítményerõsítés.
A határfrekvenciákat meg ugyanúgy számolod, mint egy RC szûrõnél, csak a megfelelõ C-khez kell a megfelelõ R-ket társítanod. Sávszélességhez is van egy képlet. Asszem gyök alatt a felsõ- és alsó határfreki.

Úgy látom a szokásos szerencsétlenkedések miatt az SDT régi adatbázisát nem tudják olyan könnyen átmenteni az újban. De régiben elvileg le van írva, ami kellhet. Már csak bele kellene kezdeni a számolásba...

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi feladat megoldásában:

Amíg írsz neki addig õ is ír. Lényegtelen hogy mi az. Van egy rögeszméje, miszerint ért a fizikához, és emellett az hogy senki más nem ért hozzá.
Ez nála a kiindulási alap, mondhatsz neki akár mit, így fog maradni örökre.

"és felhasználásával foglalkozó tudomány."

"erõsáramú technika, amely az elektromos áram energiájával (pl. elektromotorok, "

Tehát ide tartozik.

Ami pedig a számértéket illeti: F=2,30E-04
és R=1 am távolságon pedig F=2,30E+08

Azaz csak a távolság csökkentésével iszonyú nagy nyomatékú motorok készíthetõk.

Igen, féleírtam a faszi nevét, Coulomb nem Coulumb. Francért nem lehet szerkeszteni hozzászólást.

Hát akkor meg számold ki Coulumb törvénnyel ha ennyire ezt akarod, persze totál baromság fog kijönni, mert nincs olyan számológéped amivel az állandókat elég sok tizedesjegyig beüthetnéd, ahhoz hogy értelmes eredményt kapj.
És igen, ez így se elektrotechnikai kérdés.

Wiki:
Az elektrotechnika az elektromos energia elõállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozó tudomány. Ide tartoznak az erõmûvek, transzformátorok, erõsáramú kábelek és fogyasztók
Az elektrotechnika két fõ részterületbõl áll:
gyengeáramú technika, amely az elektromos áram jeltovábbító képességével foglalkozik (pl. távközléstechnika).
erõsáramú technika, amely az elektromos áram energiájával (pl. elektromotorok, transzformátorok, erõsáramú kapcsolók stb. alkalmazása),

Mekkora erõ ébred F=k*Q*Q/R² függvény szerint két elektron között R=1 pm távolságon?
Talán így fogalmazva sem elektrotechnikai kérdés?

ennek aztán abszolút semmi köze elektrotechnikához
A kérdés eleve rossz, mert elektronok meg köztük kifejtett erõk, távolságok, fotonok által kifejtett erõk stb. ilyen fogalmi kontextus szerintem nem is létezik.
Nem véletlenül alakult ki a 20. század elsõ felében a kvantummechanika diszciplínája, mert részecskeszinten a newtoni modellek használhatatlanok.

Elektrotechnikai kérdés.

Mekkora erõt fejt ki egy elektron által kisugárzott foton egy másik elektronra ha a köztük lévõ távolság 1 pm és a foton hatásideje 1e-34 sec?

Oké, igaz!

Menjetek át a Fizika topikba!

Ami pedig a leendõ fizikusok értelmi színvonalát jelzi az a viselkedés amit minden részleten jól hallhatóan mutattak.
A tanáraik megszólalásai is jellemzõ: személyeskedõ elsõ mondatoktól.

Egyébként Egelynek az a fõ gondja, hogy sehol a világon nem lehet szabadalmi oltalmat kérni energia megmaradást sértõ eszközre.
Design-re sok helyen lehet, (Ilyen eszközre például a Németeknél igen, nálunk nem,) de az nem nyújt védelmet a mûködési elv ellopása ellen.

Egyébként pedig a KFKI ill. az ATOMKI kutatója nem lehetett volna kb 20 éven át ha igazad lehetne a tudását illetõen.

A fehér lap a doboz belseje.

Jól látod, a bal oldali m tömeg alig mozdul, mert az Impulzus változása kisebb mint a vele szemben mozgó jobboldali m tömeg impulzus változása.

(Ezt a levezetés bizonyítja.)

Az ütközésük után megmarad a két m tömegnek együttesen Ie=m*k*f impulzusa.

Azaz a zárt doboz falának ütközve, tolja maga elõtt a dobozát.

Vagyis a zárt dobozban olyan jelenség zajlott le ami a két m tömegnek

v= m*k*f/(2*m) = /m-el egyszerûsítünk/ =k*f/2

azaz v=k*f/2 sebességet okoz.

Magyarul kitesszük a dobozt a távoli világûrbe és történik benne valami, és a doboz v=k*f/2 sebességû mozgásba kezd.

A fizika mai állítása szerint ilyen csak akkor történhetne, ha vagy rakétaként kilõne valamit, vagy kívülrõl meglökné valami.

A két oldal eltérõ sebességgel fog mozogni.
A baloldali F erõnek egy része forgat, másik része meg húz, te meg nem osztottad szét.
A törvényszerûségeket értelmüknek megfelelõen kell használni, másképp nyilván nem mûködnek.

Égelynek is az a legfõbb gondja hogy nem érti a fizikát, és el se tudja képzelni milyen az mikor valaki képes rendeltetés szerûen használni a modelleket.

Meghallgatva Egely elõadását bohóckodó hallgatóságot, alaptalan "lemosási" próbálkozásokat hallottam.

Az elõadásnak az impulzus megmaradással kapcsolatos részérõl mit mond a fizika?


Az impulzus momentum és az impulzus egyenértékû, egymásba átalakítható:

Kössünk egy kifeszített rugó egyik felére "jojókat", másik felére ugyanakkora tömegû nem forgatható testet.

A rugó elengedése után a jobboldali merev test impulzusa I2 a jojók tömegközéppontjának impulzusa I1

Nézzük I1 és I2 nagyságát!

A tehetetlenségi nyomaték: theta= m * R*R

körfrekvencia kisomega= delta fi/ delta t= 2*Pi*f
(ahol f a fordulatszám (=frekvencia))

Azaz
N= thete*kisomega
N = m*R*R * 2* Pi*f
N=I*R

I=N/R
I= m*R*R * 2* Pi*f /R
I= m*R * 2* Pi*f ahol pedig, a kerület K=2*R*Pi
I= m*K*f

I1=F*t-m*K*f
I2=F*t
Ie=I2-I1

Ie=F*t - F*t-m*K*f

Vagyis a keletkezõ, "pár nélküli" szabad impulzus nagysága:

Ie= - m*K*f

Tehát ilyen elrendezéssel sem teljesül az impulzus tétel, és sérül az impulzus szimmetria.

Azaz amikor ezt az elrendezést zárt dobozban üzemeltetjük, és a jobboldali tömeg helyett a doboz falához kötjük a zsinórt,
akkor a doboznak:

Ie= m*K*f impulzusa (lendülete képzõdik) ami az itt a középiskolás szintû ismereteket felhasználva levezetett tény,.

Ennek ellenére ha egy zárt rendszer impulzusának megmaradása kerül szóba akkor a fizika mai állítására hivatkozva kijelentjük, hogy ez lehetetlen.

A ma fizikusainak van két állítása amibõl a levezetés szerinti impulzus sértõ elrendezéssel és a matematikával bizonyított, hogy tény.

Ez a tény ellent mond a másik, a mindenkori megmaradást kikiáltó, kísérlettel nem igazolható feltételezésnek.

Mit jelent ez?

Csak azt, hogy Egelynek igaza van, ez bizonyított tény. Bárki, bárhol, bármikor megismételheti a jojós kísérletet mindig ugyanaz az eredmény:

Hamis értelmezéssel használjuk az impulzus megmaradásának tételét.

A Szilárd? Az lényeges különbség :D

Végig hallgattam és valóban szét szedték Egely-t, hogy teljesen fizikán kívüli képleteket használ.
De ez nem feltétlen jelenti azt, h rosszak.
Ha megnézzük Einstein elmélete is sok új dolgot állít és ha jól tudom Newton mûködõképes elméletét is felülírja.

Errõl ez jut eszembe. Persze nem azt jelenti, h nem úgy vannak a dolgok ahogy te mondod.

"Egy eléggé fejlett technológia megkülönbözhetetlen a varázslattól."
Arthur C. Clarke

Nos megnéztem a linkelt videót.
Az általad emlegetett "zsinóros cucc" valószínûleg egy ilyesmi berendezés lehet, egy 555-ös IC-bõl elõállított oszcillátor, esetleg egy trafó - kisebb kimenõfeszültségre állítva, és a villanócsõ helyett ledek vannak.

Olyan ez, mint egy rádióadó, ami csak vivõjelet sugároz, és ennek a berendezésnek az antennakimenetére csatlakoztatnánk diódákból és kondenzátorból álló egyenirányító egységet, és a kapott egyenfeszültséget LED-ek meghajtására használnánk fel.

Miért nem terjedt el - ha már Tesla is felfedezte?
Azért mert a villamos ellátó-hálózatok - aminek kifejlesztésében Teslának is jelentõs szerepe volt - energiatermelõ eleme, a generátor 3 fázison adja le az alacsony frekvenciás váltóáramot. Ezt utólag konvertálgatni csak energiapocsékolás lenne.
Másrészt magasabb - több kHz-nyi - frekvencián nagyobb is lenne a veszteség.
Harmadrészt zavart okozna a rádiótechnikai berendezésekben (ezért sem szeretik a rádióamatõrök a PLC - Power Line Communication ~ villamos energiaelosztó-hálózaton való magas frekvenciás jelátvitelt, mert a távvezetékek antennaként viselkednének)
Az alacsony frekvenciára kihegyezett berendezésekrõl - leginkább a a váltófeszültségû villamos motorokról - nem is szólva.

"Ez az egy zsinóros cucc tényleg annyira eltitkolt?"
Nem néztem meg a videót - csak elöljáróban pár szösszenet.

Egely - na az egy érdekes fazon. Mindenféle marhaságokat állít (tudományos maszlaggal körítve), de bebizonyítani, levezetni nem tudja. Az ELTE-n még 2004-ben próbálták rávenni állításainak igazolására, de csúfos kudarcot vallott - elõadás 13+1 részben:
#1
#2
#3
#4
#5
#6
#7
#8
#9
#10
#11
#12
#13
#14

Tesláról: Tesla korának zseniális feltalálója volt, nevéhez köthetõ a rádió, a 3 fázisú villamos energiaátviteli rendszer, a nagyfeszültségû Tesla-tekercs.
Mint minden feltalálónak voltak fantazmagóriái, voltak szabadalomként beadott (a szabadalmi védés egy jogi eljárás, nem biztosítja a találmány mûködõképességét) - ámbár nem mûködõ - dolgai, már életében sok legenda lengte körül. De nem kell õt túlmisztifikálni.

"Elvileg, nem hidrogén ég el, hanem a plazma."
Nem. Az orosz plazmavágó berendezésben a vizet bontják hidrogénre és oxigénre, majd a hidrogén ég el, ezzel nagy hõmérsékletû plazma keletkezik. Csak ehhez a mókához 3,5 kW teljesítményt vesz fel a villamos hálózatból.

Ennek a jómadárnak meg az az ötlete, hogy ezt autókban alkalmazza - vagyis a vizet hidrogénre és oxigénre bontja, majd a motortérben egyesíti.
Csak azt felejti el, hogy a vízbontás több energiát igényel, mint amennyit az elégésekor fel tudunk szabadítani (bazisok akkumulátor kell hozzá, ami plusz súly a kocsiban), másrészt speciális motorblokkra lenne szükség (a hidrogén eléggé magas hõmérsékleten ég el), harmadrészt õ is áltudományos maszlaggal (vízplazma, víz nukleáris energiája), a "meg nem értett feltaláló siralmaival" (ellopták az oroszok a találmányát, el akarják hallgattatni "a Kennedy gyilkosaival kokettáló UFO-zsidók", nem akarja eladni a találmányát külföldre, mert õ hazafias).

Summa-summárum: ne dõlj be minden csodának látszó dolognak - mint Rodolfo a híres bûvész mondaná: "vigyázat, csalok" (De átültethetõ ez "vigyázat, csalók!"-ra is).

ezen mondatodnak annyi értelme volt, mintha azt mondtad volna, h a táborhelyünkön nem fa ég el, hanem szilárd

Elvileg, nem hidrogén ég el, hanem a plazma.

Video

Ez az egy zsinóros cucc tényleg annyira eltitkolt?

A BME tájékoztatója: a vízhajtású autóról
Dr. Orosz László elõadása #1
Dr. Orosz László elõadása #2

Gondolom a vizet szetbontja a beepitett akkus tapforras, es az igy kapott hidrogen hajtja meg a benzines motorblokkot, nemi atalakitassal.

Arról tudsz valami konkrétat hogyan mûködik, stb..?

Nem, én csak a Gróf Spanyol Zoltán "féle" vízzel hajtott autót ismerem.

Egeli "féle" hideg-fúzióról van ismereted?

megalapozott véleményem, hogy a szolenoid tekercshez képest kompaktabb, bizonyos esetekben jobban elfér a NYÁK-on

Hello!

Van itt olyan aki ismeri a tórusz tekercset és van is róla megalapozott véleménye?

Aki nem ismerné annak ajánlom ezt a filmet.

A végtelen energiáról szól.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=40PDCjH05ro

Például ez (itt érhetõ el az adatlapja)?

Ahamm.Köszi a segitséget:) Kitben drága nagyon,és amilyet találtam az nem is tetszett.Mondjuk külföldi oldalakon néztem csak..

LED VU meter vagy LED-es kivezérlésmérõ néven keress rá.

A lényegi részt a LED-eken kívül egy darab IC és pár passzív alkatrész (kondenzátor, ellenállás) végzi. Ha számítógép vonalkimenetérõl akarod hajtani, szükséged lesz valami elõerõsítõre. Szóval summa-summárum ilyesmi kapcsolásra lesz szükséged.

Nagyobb elektronikai boltokban kitként kapható, például [url=http://www.velleman.eu/products/view/?id=19052iilyesmi.

Hello!

Ez érdekelne

Azt szeretném megtudni hogy érdemes e házilag csinálni ilyet? Mennyire nehéz vagy hogy mit...elektronika szint nem sok:P És hogy készen lehet e venni amit PC -re tudok kötni,Akár egy torony is elég volna bõven.

Éveken át használtam trafót párhuzamosan kötött tekercsekkel. Az adattábláján is szerepelt mindenféle variáció különbözõ feszültségekhez/áramokhoz.
Ha azonosak a feszültségek, mehet párhuzamosan, nem folyik köztük áram.

A Te példád is jó.
De most gondolj bele, ha kettõt összekötsz, akkor hoszabb lesz, viszont nem lesz olyan erõs.
12+12=24V, de teljesítményben elmarad..
Ha kettõt összekötöd mind a két végénél, akkor a hossza változatlan, viszont erõsebb lesz..
Trafó tekercseket mondjuk nem nagyon lehetne párhuzamosan kötni, az totál zárlat, de diódákkal igen, ami csak az egyik irányba ad át, nem greatzre értem.. :)

Azt azért tenné, mert rossz kedve van, vagy mert nehogy már valaki megmondja neki :D..
A hasonlat nagyon is jó. :)

A példa majdnem jó..

Csak a teljesítmény P=U*I aminél mindegy, hogy P= 2*U * 1*I vagy
P= 1*U * 2*I

Azaz párhuzamos kapcsolásnál egyszeres feszültség, de dupla áram, ugyanakkora teljesítmény, mint a sorosnál a dupla feszültség szimpla árammal.
A szorzat így is úgy is P= 2* U*I

A madzagos példát másra célszerû felhozni. Ilyen például a huzal áram terhelhetõsége.. Dupla zsinór párhuzamosan, kétszer akkora áramot elvisel.. sorosan meg az ellenállása négyszer akkora mint a párhuzamosan kapcsoltnál. Mert nem elég, hogy a keresztmetszete fele akkora, de még a hossza is kétszer akkora..

ezt a madzagos hasonlatot itt villamosmérnöki fõsulin elõadnám 1 tanárnak vizsgán azzal a lendülettel kivágna :DDD

a teljesítmény nem felezõdik meg! az marad ugyanaz mint ami felvan tüntetve a legkissebb szekunder ágra...

Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot és segítséget. Hálás vagyok Nektek érte!

Igen, pontosan így fogod megkapni a 24V-ot.
De a teljesítmény az változatlan marad, vagy szerintem meg is felezõdik.(bár ebben nem vagyok biztos, hogy meg felezõdik-e, szerintem nem)
Képzelj el 2 darab ugyanolyan hosszú, ugyanolyan vastag madzagot.
Ha összekötöd a két végét, akkor dupla olyan hosszú lesz, viszont nem lesz olyan erõs.
Ha mind a két végét összekötöd, akkor összekötöd a másik kettõvel, tehát külön-külön, akkor ugyan a hossz nem változik, viszont a madzagot erõsebb lesz, mivel ha elszakad egyszerre, vagy egymás után 2-nek kell elszakadni-a.
Ez a soros-párhuzamos kötésnél is valahogy így mûködik.. :)