Kihalt állatok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
1 perc az egész
<#rinya>#rinya> https://index.hu/tudomany/2018/03/20/meghalt_az_utolso_him_szelesszaju_orrszarvu/
Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.03.23. 14:51:04
itt
Nézzetek föl az oldalra 😊 Jó sokan 😊
http://hobbyallat.hupont.hu/
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
Akk még lehet van remény...
-erre nem tok mit írni😊 igazad van.
-valaki mégis lecsillagozta 1-re
- 1 perces néma csend kissé rossz megfogalmazás ha zene megy alatta
- Helyesírást egy kicsit leellenõrizhetted volna (kipusztult, ugyanerre)
Egyébként díjazom az ötletet!
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Szeretnék még Corleone hozzászólásához hozzászólni,aki már lehet nem olvassa ezt a fórumot mert az 2002-es hozzászólás,az a tengeri tehenes,h nem csak az az egyfajta tengeri tehén van és a leírás szinte mindegyikre illene(tömzsi test,rövid úszók stb) úgyhogy szerintem nem azt látott fõleg h a képen asszem egy indiai manátusz van(az egyik könyvembe van róla kép)
Nem a populáció állt annyi egyedbõl, hanem egyetlen raj. A populáció nem élt együtt, egyszerûen annyian voltak hogy ilyen méretû csapatokat alkottak. Azon, hogy mi történt volna ha jön egy klímaváltozás felesleges merengeni (talán éppen alkalmazkodtak volna), annak fényében, hogy halomra lõtték az összeset.
De igazad van, mondjuk azt, hogy ez egy természetes folyamat, beletartozik az ember törekvésébe, hogy átalakítsa a környezetét. Hulljon a férgese! Aztán pár száz év múlva majd nem lesz más növény a földön csak búza, kukorica, krumpli állatokból meg disznó, tehén meg csirke. Ja nem az életrevalóak megmaradnak! Velünk marad majd a parlagfû, az üröm a patkány meg a csótány. Milyen szép világ is lesz az... Remélem már nem érem meg.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetõdõnek.)
Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetõdõnek.)
De tényleg sajnálom ezeket az állatokat:'(A hosszúfarkú kabócaegér télleg cuki:é
\"A békefenntartás nem a katonák dolga, de csak õk értenek hozzá\" \"De ki a fasznak kell ez?!Én inkább ezt választom!Imádom\" \"Brothers everywhere Raise your hands into the air we\'re WARRIORS\"
PSP user n\' soon ps3 user too :)
Sooner or later all our games turn into Calvinball...

A fajról az elsõ - és egyetlen - részletes leírás egy hajótörést szenvedett orvos és természetbúvár, Georg Wilhelm Steller tollából származott, aki megfigyeléseit 1751-ben közölte. A híradás nyomán a helyszínre érkezõ hajók legénysége húsáért és zsírjáért gátlástalanul öldöste a tengeri teheneket. Steller leírása után mindössze 27 évvel az utolsó példányt is megszigonyozták, ezzel mindörökre eltüntetve a fajt a Földrõl. A tengeri tehén a Parancsnok-szigetek körüli sekély, hideg vizek lakója volt. Hossza meghaladta a hét métert. Az erõsen hullámzó tengerben a szikláktól és a jégtábláktól három centiméter vastag bõre és 20 centiméteres zsírréteg védte, egyben jó hõszigetelést is biztosítva. A nagy mennyiségû zsír felhajtóereje miatt az állat valószínûleg nem volt képes mélyre merülni (bár ezt némiképp ellensúlyozták a rendkívül nehéz, tömör csontok), és a felszín közelében található moszatokat fogyasztotta. Mivel fogai nem voltak, táplálékát az állkapcsok mélyen barázdált szarulemezeivel õrölte meg.

Hosszúfarkú kabócaegér
Notomys longicaudatus (Gould, 1844)
A hosszúfarkú kabócaegér Dél- és Közép-Ausztrália számos, egymástól távolesõ területén honos volt. Eleven példányokat mindössze néhányszor láttak, az utolsót 1902-ben figyelték meg. Bár azóta csaknem száz év telt el, többen úgy vélik, Közép-Ausztrália ember nem járta vidékein még fennmaradhatott a faj.

\"Born to Lose, Live to Win\" --Motörhead
Cervus schomburgki (Blyth 1863)
Schomburgk szarvasa Thaiföldön élt. A faj úgy halt ki, hogy egyetlen nyugati természettudós sem látta az állatot természetes környezetében. Egyetlen kitömött példányt és néhány agancsos trófeát õriznek a világban. Egyetlen élõ példányát (amit ma kitömve a Kihalt Állatok Csarnokában õriznek a párizsi Természettudományi Múzeumban) 1867-ben mutatták be a közönségnek a Növények Kertjében, öt évvel a felfedezése után. A felfedezése és kihalása között eltelt 70 évben közel 200 bõrt adtak el, de ezt a szarvast kevésbé bõréért, inkább fejlõdésben lévõ agancsának pihés hártyájáért vadászták, melynek a kínaiak gyógyító hatást tulajdonítottak.
A szarvasok gyakran ellátogattak a mocsarakba, szigetrõl szigetre jártak, eközben a vadászok szigonyozták õket csónakjaikból. A mocsarak lecsapolása és a földek mûvelésbe vonása élõhelyeik elvesztését eredményezte, a vadászat még inkább siettette kihalásukat.

\"Born to Lose, Live to Win\" --Motörhead
A kvagga egy zebraféle, amely Dél-Afrika szavannás területein hatalmas csoportokban élt. Alapszíne barna, feje és a nyaka csíkos. A tudósok a mai napig vitatják, hogy különálló faj-e vagy csak egy alfaj.
Mikor a búrok letelepedtek Dél-Afrikában, a kvaggát szórakozásból vadászták, húsát csak a szolgák és a munkások fogyasztották. Bõrét lakásokban használták, de exportálták is. Agresszív viselkedése miatt marhacsordák õreként is alkalmazták, tudniillik riasztó hangjukkal jelezték, ha idegen közeledett. Búr eredetû elnevezése - kvagga - is erre utal.
Az utolsó vad kvaggát 1878-ban ölték meg, míg a legutolsó példány az amszterdami állatkertben pusztult el 1883. augusztus 12-én. Az 1800-as évek elsõ felében még viszonylag gyakori volt az állatkertekben, de tenyésztését elmulasztották idõben elkezdeni.

A holdkarmú kenguru egy kis törpekenguru, aminek hossza az orrától a farka végéig 30 cm volt. Félénk állatként ismerték, mely a legkisebb zajra elmenekült. Néha odvas fákban keresett menedéket, de ha a kutyák nyílt terepre szorították, akkor könnyedén zsákmánnyá vált.
Élõhelyének pusztulása és a háziállatok betelepítése vezetett a faj kihalásához. Valószínûleg 1964-ben pusztult ki.

Hosszú ideig nem hallottam a témáról, pedig rettentõ fontos lenne foglalkozni a kérdéssel. Kb. 1 éve a Spektrum TV-n láttam két mûsor között egy kihalt állatról szóló néhány perces összeállítást, majd egyre több hasonlót a késõbbiekben. Egészen elképesztõ, hogy csak az elmult 500 évben mennyi élõlényt törölt el az ember a föld szinérõl.
Van 1-2 weboldal ezzel kapcsolatban, meg néhány fotó is, hamarosan belinkelem ezeket.