Fénysebességű gravitáció

Kedves remark.
Hiszen a Te elõfordulásod valószínûsége ezen a fórumon egyenlõ a nullával!
Biztos, hogy valós vagy?
Mert nehezen hiszlek el... De azért jó.
<#eljen>

"Newton, Kepler, Koppernikusz, Maxwell, Faradey, Einstein... kiváló tudósok mind, és jókat mondtak.
Én meg miért ne akarjak szintén jót mondani? Mert nincs rizsporos parókám?"

A tudomány akkor kezdett el fejlõdni az 1500-as évek környékén, mikor az ember kilépett az ókori tudósok árnyékából, és merészelt legalább akkorát alkotni, mint õk alkottak, sõt, nagyobbat is.
És kik voltak ezek, kik nagyot alkottak? Senkik. Hétköznapi emberek, akik attól váltak valakivé, hogy "vették a fáradtságot".

Legalábbis ez az elképzelésem.

pontosítom: "...ha a nevezõben egy r1xr2*r3 szorzat..."
(átkozott agkori szenilitás)

Kedves qetuol.
Pont errõl van szó:
Newton, Kepler, Koppernikusz, Maxwell, Faradey, Einstein... kiváló tudósok mind, és jókat mondtak.
Én meg miért ne akarjak szintén jót mondani? Mert nincs rizsporos parókám?
Igazad van- Kepler egy stacioner világképet láthatott akkor csak. Én azért is nagyon tisztelem õt is.
Azokat viszont kevésbé, akik az azóta tapasztalható eltéréseket az õ stacioner világképébe akarják gyömöszölni!
A világegyetem változik , pld. az árapály miatt, ez egy sokkal késõbbi eredmény.

Hogy van iránya, az csak a te dumád! A képletbõl ugyanis nem következik, mert abban a nevezõben és a számlálóban is csak skalárok vannak!
Ami miatt az eredmény csak úgy válhatna vektorrá, ha a számlálóban egy r1xr2*r3 vektoriális és skalár szorzat állna, aminek eredménye egy skaláris mennyiség, vagyis a térfogat (=3V/4Pi). Amivel ha a tömeget osztod, sûrûséggé lesz, ami szintén skaláris, és amit a számlálóban is bevezetett r3 vektorral szintén skalárisan szorzunk. (r1; r2; r3- a három merõleges helyvektor, az r1xr2: felületvektor, r3-al ellentétes, vektor).
Ez tehát a gravitációs gyorsulás igazi, elsõdleges vektoriális képlete, és értelmezése, amibõl levezethetõ lehetne a másik. Történelmileg azonban fordítva alakult, és így most is azt használjuk, ezt meg csak aki maga kitalálja, mint én. (A programjaim erre is építettem).
Azonban az nem a helyes eljárás, hogy egy skalár tényezõkbõl kapott eredményrõl végén azt mondom, hogy az igazából egy vektor!
Ez egyike a fizikus varázslatoknak, amelyet már úgy megszoktak, hogy rá se hederitenek.
Így van okom azt mondani, hogy lehet, hogy emiatt is megelégedtek azzal a félig kész teóriával, amelynek egyik vége csak egy vonzó gravitáció, a másik külön vége egy állandóan vitatott, és bizonygatott tehetetlenség, és a harmadik meg egy soha külön meg nem található antigravitáció lett!
Ezáltal a Fizika maga adott tápott az ezotérikus képzeteknek.
Így a fizika maga is egy olyan ezotérikus tudománnyá válhat,amelyet a leghangosabbak mondanak, és a legtöbben fogadnak el?
Szép varázslatok...

Majd ha ezt befejeztük, még hátra van Dr Szász Gyula, magyar fizikus elmélete a szabadesés egyetemlegességérõl, hogy az nincs, és amiben én is részben egyetértek vele.
Értsd meg- ennyi ellentmondás után, amit a fizika félvállról vesz, nem tehetem meg, hogy még csak ne is mukkanjak.




De megsdzoktátok az elsõ leírást, és a fáradtságot se vettétek
Az elsõ képlet, ami itt megjelent, én irtam. Ez nevezetes dátum.
ünnep.

Én szeretem ezt csinálni, valamiért szórakoztat.
Én is ilyen voltam kb. 9 évesen, csak aztán tanítottak nekem fizikát.
Van aki meg felnõtt korára jut el idáig, ez van😄
Persze nem fûztem össze ennyi idegen szót egymás után értelem nélkül, csak szimplán okoskodtam. "Feltaláltam" az elektromos autót mai egy dinamó segítségével ingyen megy (nekem is volt elemes autóm, meg biciklim is, onnan jött az ötlet), meg hasonlók... csak nekem szólt faterom, hogy az nem úgy van ám, és kiderült, hogy igaza volt😄

itt nincsen semmiféle vita. itt csak albertus egy újabb alregje van, aki idejön az ökörségeivel. pár ember meg azzal üti el szabadidejét h leáll vele feleselni, vagy azzal, hogy elolvassa ezeket "wall of text"-eket a semmirõl

nos, melyik kérdésedre válaszoljak? a hozzászólásodban 2 kérdést találtam:

1: "Létezik,hogy ennyire elõrehaladtam, és többet tudok másoknál?"

ezt erõsen kétlem

2: " Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt?"

idézni tõlük ez ügyben nem tudok, de valószínûleg azt mondták volna, hogy semennyit szinte

Van iránya is. Úgyhogy vektor. Innentõl van értelme tovább olvasnom, vagy a továbbiakban is azt ecsetelgeted, hogy mennyire nem érted, mirõl van szó?

Na itt, egy vitaalap.
Azt mondják, a gravitációs gyorsulás vektor, (én is úgy gondolom, csak eredõ vektorként).
Valójában azonban skalárként számolják, mert az
a=G*M/r^2
az nem vektor, emellett szinguláris is a középpontban, ami nem igaz. Pedig az iskolában csak így tanítják: skaláris gyorsulásképletként.

Vektoriális alakban ez ugyanis csak így irható fel:
a= 4Pi/3*G*(ró)* r
ahol ró= kg/m3 a helyvektor (r) vonatkoztatási térsûrûsége.
Itt nincs szingularitás, és egy jól kezelhetõ, szimpatikus lineáris függvény adódik, számszerûen ugyanaz, mint a másiknál.
De a szemléleti különbség óriási!
Itt ugyanis szó sincs semmiféle "Tömegrõl", csak sûrûségrõl, ami merõben más!
A piaci gondolkodás, hogy "egy kiló (tömegû) tonhal", minden tudományban (a matematikában is) eluralkodott- azt hívják logikának.
Igaz, nagyon hasznos. De csak piac.
Valóban- a speciális képzés kell ahhoz, hogy elfelejtsük: a gravitációs gyorsulás vektormennyiség, amely egy, vagy több vektoráramkör eredõje.
Mit mondjak, ha kisiskolás korunktól azt szajkózzák nekünk:
a egyenlõ Gészer em per er négyzet?
Én szerencsétlenségemre vagy átaludtam, vagy felébredtem belõle.
Így most még csak nem is vitatkozhatok, nincs kivel.




Persze, nem csoda, ha a gravitációt gyorsulást csak mondják, de nem tekintik

De azért végül illik megköszönnöm, hogy egyáltalán társalogtatok velem.
Bizony, más helyeken ennél kisebb dolgokért is kitiltottak volna.
Itt ez nem történt meg, és ezt nagyon értékelem.
Maradjunk jó viszonyba. Illetve olyanba, mint eddig.

Cowie- ez bosszantóbb, mint bármi más. Beszélj inkább az USP rõl. Vitassuk azt meg! Mert ez kibirhatatlan!
És ráadásul még én is okoztam, mert bölcselkedtem!
Mea culpa... (izé, bocsi: "az én bûnöm"- ez az alap szégyenkezési önvádoló fokozatom, de késõbb nagyobb sebességre is kapcsolhatok, és az igen változatos szokott lenni)
Una- lom.

Azért ragadt ez meg, mert ez mutat egy fajta hozzáállást.
Hogy a fenébe vitatkozzon veled bárki a saját magad által kitalált agyrémekkel.
"Például mondhatnád, hogy a bolygók nem távolodnak, mert zuhannak a Napba, és a Hold is csak azért távolodik, mert errõl nem tud semmit."
Mitõl nem távolodnak? egymástól? a naptól?
És valóban a Hold nem tud semmit arról, hogy távolodna vagy közeledne bármihez. A tárgyak már csak ilyenek, nincsenek tudatában saját helyzetüknek. Sõt egyáltalán semminek nincsenek a tudatában.

Iszonyú unalmasak vagytok! Még egy kicsit erõlködöm, és megyek a dolgomra.

Még valami- annyi mindenrõl irtam, ami nem bölcselet...te ebbõl csak ennyit ragadtál ki? Mit szólsz az USP elvhez, a monovalens, bivalens, és multivalens sugárzásokhoz (csak azért is), meg rengeteg mindenhez. Azokon lehetne vitatkozni.
Például mondhatnád, hogy a bolygók nem távolodnak, mert zuhannak a Napba, és a Hold is csak azért távolodik, mert errõl nem tud semmit.
Én meg kétségbe esnék, jaj már megint tévedtem?
Ugye milyen klassz? Kezdjük ezzel akkor a vitát!
Én remekül tudok szégyenkezni, igazán látványosan.

Ebben maradhatunk, engem nem zavar.
A bölcselet hiánya a logika túltengése esetén se zavar- csak látom - hová vezet.
Mert amirõl én írok, azok "bölcseletek", nem az én bûnöm, ha ez nevetségesnek tûnik. Te nyilván úgy gondolod, hogy a Te (mi) köldökünkön mehet csak át az egyenlítõ, aki meg korábban élt, gondolkodott, az mind hülye volt.
Szerintem tévedsz.
(Az elõbbi hozzászólást meg Zérónak, nem magamnak címeztem.)

- ...bocs : 25 mkm tõl taszít minden anyagot....
Én megértem, hogy nem fogadhatod el amit én itt irok.
Rendben. Legyen úgy, hogy én csak írom, te meg továbbra is szemrehánysz, meg nem fogadod el, meg kitiltasz, ha moderátor vagy (azt különösen élvezem, mert akkor végre dolgozhatok...)

"Istenrõl csak ritkán írok, és mindig tisztelettel, nagybetûvel.
Mert én nem hiszem, hanem tudom, hogy van, mert kell- hogy legyen."
Én meg azt mondom: "Én nem hiszem, hanem tudom, hogy nincs, mert nem kell hogy legyen."
És akkor vitatkozzunk!
Így nem lehet vitatkozni semmirõl.

Egyre szimpatikusabb vagy, már eddig is sokat tanultam tõled.
No rendben van- írd le amit akartál, végig elolvasom, megigérem.
Frappáns, ahogy rájöttél, hogy csöves szakmám van, s így fennáll a veszély, hogy csõbe húzlak. Ezzel ki is húztad a méregfogam. Már nem vagyok rád veszélyes.
Most komolyan- én vitatkozni szeretnék! De min vitatkozzunk?
Amit én irtam, azon nem alakult vita, sajnálom.
De- az USP elméletet ne bántsd! Számtalan bizonyitékom van rá! Az úgy jó ahogy van!
És amikor az amcsik oda érnek majd a Marsra, találnak majd egy táblát, amelyen ez áll:
"Vazze- melyik köcsög olvasztotta a nyakunkba a Phobos-Deimos kisholdat, most nyakig járhatunk a slamasztikába."
Majd egy másikat:
"Sajna, a slamasztika is elfogyott- mindennek vége, irány a Föld!"

Szóval, ha én viccelek, Te azért vegyél komolyan!
Mert levezettem az árapály teljesítményt, csillagászati feladatokhoz.
Bevezettem a gáztömegek és szilárd bolygókra érvényes árapály -csatolási tényezõt (F =0-1,0) ami azok disszipációs (áramlási, deformációs...) jellemzõje. Vagyis megmutatja, az energia hányadrésze alakul át munkává.
100 millió éves szakaszokra felépítettem egy excel programot 5,0 Mrd évre visszamenõleg.
Az 100 millió évenként mutatja az össze bolygó helyzetét, árapály vándorlását.
Ugyanigy a Föld-Hold viszonylatban is.
Ami meg az USP -t illeti, a Cascini rés, nagyjából oda esik, ahová az USP is.
A galaktika gyorsan forgó SG"A" központi fekete lyuk (11 perc!) taszít minden anyagot az egyenlítõ síkján, ~25 mkm-ig, ott van az USP-je. Nem "éhes"!
Végül az univerzum tágulása- ugyancsak az árapály hatására, a forgás lassul, a határ kitolódik.
Az excel programban a bolygók távolodási sebessége is számítható.
Errõl soha szó sem esik, pedig mennél távolabb vannak, annál nagyobb ez, több tíz méter év is lehet!
De nem is mérik éppen a skolasztikus meggyökeresedett porbacsomósodási röghöz kötöttség miatt.
Figyuzz- akárhogy hülyéskedek, azért vedd komolyan amit írok, mert lehet hogy többet dolgoztam rajta, mint te talán az életedben.
Ne siránkozz- én tudom ki vagyok.
Azt is tudom közelitõleg, mennyi a Nap árapálycsatolási tényezõje- az nagyságrendileg megfelel egy olyan gázgömb áramlásos disszipációjának, és jellemzõ minden csillagra.
A gázbolygóké kevéssel nagyobb, a szilárdoké meg sokkal kisebb.
Tudom mit, és hogyan kell számolni.
Kepler és Kopernikusz világképe stacioner- ez meg változó!.
Nem tudsz semmivel sértegetni. De ha figyelsz, nagyobb élményben lehet részed, mintha lepkehálóval hadronokat kergetnél.
A fizika ezen része- egyszerûen csodálatos!

Í

Nem, tökéletesen egyértelmûen látszik, hogy fingod nincs róla, hogy mit beszélsz, nem értesz alapfogalmakat, és amit többtízezer karakterben itt fejtegetsz, az zagyvaság és semmi értelme.

Nem fogok veled most játszadozni, nem húzol be a csõbe. Ismerem már a tenyérbemászó sunyi fajtádat nagyon jól, nem te vagy itt az elsõ ilyen kis köcsög.

Nem, nem fogunk olyat játszani, hogy feldobsz egy témát, én elmagyarázom, hogy az valójában hogyan is van, és aztán a következõ pillanatban egy totál más példát hozz fel hasonlóan ostobán elõadva és faszságokkal tarkítva. Nem, ilyet nem csinálunk. A bizalmat eljátszottad, amikor felajánlottam, hogy elmondom neked, mit nem értesz, de nem fogadtad el. Ez bõven elég bizonyíték arra, hogy te csak a saját hangodat szeretnéd hallatni, a vita nem érdekel, csak hogy terjedjen a hülyeséged. Ebben én nem leszek partner.

Menj a doktoridért, keress egy egyetemet, ahol nem röhögnek pofán azonnal, amint kinyitod a szád. Hajrá, elõtted a lehetõség! Egyébként nem kisdoktorit érne, hanem Nobel-díjat, ha nem lenne totálisan légbõl kapott faszság, ami csak azért tûnik (kizárólag számodra) reálisnak, mert kurvára nem értesz hozzá.

Kedbves Pet.
A gravitáció egy gyûjtõfogalom nálam, amelybe beletartozik a tömegvonzás, a tehetetlenség, és a tömegtaszítás (amit antigravitációnak nevezünk).
Ugyanis a gravitációs sugárzás- az egy zárt vektoráramkör- elõremenõ és visszatérõ ággal (ezt a fûtéstechnikából vettem). Így attól föggõen, hogy ez az áramkör hogyan találkozik önmagával, vagy másokéval, lép fel a tömegvonzás, taszítás, tehetetlenség,
Newton azt mondta, hogy ez tömegvonzás, és azóta egyetlern fizikus se merte azt mondani -nem Newton (nagybetûvel!) nem egészen kerek így!
Én meg, nem vagyok fizikus- nekem lehet.

Zéro
Istenrõl csak ritkán írok, és mindig tisztelettel, nagybetûvel.
Mert én nem hiszem, hanem tudom, hogy van, mert kell- hogy legyen.
(De persze nem olyan, amilyennek a festõk ábrázolják.)Errõl ennyit.

Velem azért társaloghatnál nagyobb tisztelettel, mert én feladom: gorombaságban és értetlenségben messze jobb vagy nálam.
A fizikának abban a részében azonban, amirõl itt irtam- nem!
Túl korán jött nektek a relativitás, s így már a képzés során se törödtök a classikus fizikávaél. (Mondván, ha a villamost se érem utol, miért ne fussak inkább a taxi után? Mégis csak elõkelõbb!)
Aki teheti, rohan tehát a Higgs bozontost felfedezni, mert az most a csúcs. (Maga a tömeg töltés nem látható, hordozója meg eddig is volt bõviben.)
Micsoda élmény lehet, amikor többszáz fizikus egyszerre kávézik? Biztos Te is szeretnél ott lenni, sõt- én is.

Közben csodaszép részei a fizikaiának maradnak érdektelenül, a szemétre kihányva, amelyekbõl öröm válogatni.
Azért beszélj velem legalább normálisan, mert egyedül az USP pálya újszerû értelmezése többet érdemel, mint egy fizikus kisdoktorit!
Az árapály és a Hubble effektus összefüggése pedig egyenesen Nobel díjat érdemelne, hiszen a sötét tömegek utáni kajtatást fejezné le...
De engem már a Nóbel díj se érdekel...
Tegnap is jöttek, hogy fogadjam már el, de én egyenesen megmondtam nekik- amíg a Zéró, meg az uwu nem fogadják el az elveimet, addig velük se állok szóba!
Látod- milyen kalamajka van itt miattad!
Tréfa ide- vagy oda- amit a töltésekrõl és a sugárzásokról hebegtem, az le fogja söpörni a vákuumra épülõ összes süket dumát (beleértve a kvantum elméletet is, talán még elõbb is, mint megismerhettem volna igazán).
Szóval, én nem haragszom soha reád, szeles fiatalember lehetsz, és még dogozhatsz lelkesedéssel azon, amit én itt immár 30000 leütésben elindítottam.
Ha nem itt, akkor máshol, és másokkal.
(Ui. ha köpni nyelni tudtál volna, már rég megkritizáltad vola az USP teóriát, vagy válaszoltál volna a feltett kérdéseimre. Eddig egy épkézláb mondatod se volt, de megsértõdtél, mert nem érdekelt az unalmas beszámolód, amit jobban tudok nálad. Tehát : figyuzz arra, amit én írok!
A tehetetlenség fogalmát pedig értem: az maga a mai Fizika

Nem érti a tehetetlenség fogalmát, ja. Meg nagyjából semmit, csak azt hiszi, hogy ha ilyen szavakat használ, akkor õt már vitapartnernek kell, hogy tekintsük. Hát nem.

Tipikus kreacionista "vitastílus", ha lehet ezt annak nevezni. És még szarul is csinálja.

Bocs nem olvastam végig mindet (sok is volt, meg sztem nem teljesen igaz).

Forrai tényleg azt hitte h a centripetáslis erõ az antigravitáció? jólértettem?

"Termeld a leütést máshol, a büdös kurva isten faszát már!"

Mert neked még ezt is szabad. <#nemtudom>

Bocsi, de kivülrõl is látnunk kell magunkat néha.
Ne sértõdjetek meg, mondjatok inkább rám valami disznóságot, én megköszönöm, nekek meg jól eshet.
Zéró megjegyzése pedig lényegében azt bizonyítja, amit kezdetben irtam arról, hogy a "Tudatos Létezésnek" két alapja van: a filozófia és a logika.
A logika csodálatos, pontos légvárat építhet bármely alapon, egy ideig még lakhatót is talán.
De ha kitagadja a filozófiát, akkor csak egy kerek....
Nem is minõsítem- de Zéró megjegyzése kiváló bizonyítékom.

Kedves lotsopa.
Legalábbis a Holdról már bebizonyitották, pld. paleontologiai módszerekkel (ez is egy külföldi szó, de legalább nem "monovalens- ezt elfogadjátok?).
Szóval a paleontológia egy tudományág, kagylóhéj kövületekbõl képes meghatározni az elmúlt napok hosszát.
Ez alapján a Föld 17 órás kezdeti körülfordulásáról írnak, és arról, hogy a hold 280000 km- es pályán keringett. Szerintem túlbecsülik ezt is, mert a Hold valaha egy, a Napból kiszakadó, attól elszáguldó gázbolygól (Uránusz) kb 130 Mkm-re a Naptól kikondenzálódó, még olvadék, gyorsuló forgású Földbõl szakadt ki, és indult valaha. (Kész krimi a porbacsomósodáshoz képest).

De az árapály, ami régen sokkal intenzivebb volt (kezdetben ~200 mm/év), most is évi 38 mm-t távolitja a Holdat. Ezt meg szintén fizikusok állapították meg.
Szóval ha az árapály a Holdat távolítja még ma is, (akkor Zéró képies stilusát felkarolva, mert abban is jobb vagyok nála) akkor mi a kutyafaszát nem távolodott a Föld, a Mars, de a Neptunusz is a Naptól, 2, vagy 4 Mrd év alatt? Jelzem: én több tízmillió km távolodást számítottam, ami furcsa módon a Naptól való távolsággal nemhogy csökkene, hanem nõ, ahogyan az aproximative (lehet hogy ez a szó sem jó?) a Hubble törvényben is irva vagyon...
Kedves Barátaim.
A fizikának és a csillagászatnak anyagi erõforrásra van szüksége, amihez nem jönnének rosszul a sötét tömegek...
Én is támogatom az igényüket, mert az kell a fejlõdéshez.
A sötét tömegeknek egyébként több formája is van:
- Az univerzumunkon kivüli, hatalmas erejüek
- Az univerzumunkon belüli, kis fényûek, amelyek közül csak az igazán nagy, és jelentõs csillagok világítananak ki! Mert amint megjelenik egy kicsit jobban piskáló fényforrás, azt tömegükkel azonnal elnyomják. Így a nemes cél, hogy anyagi erõforráshoz jussanak, óhatatlanul a szellemi erõforrások csökkenéséhez vezethet, ami viszont a fejlõdés gátja, sõt!
Szóval én a megfelelõ arányuk tartásának híve vagyok.
Ti meg ne mondjátok, hogy világítotok, mert csupán a sötétben tartott tömeg részei vagytok, ha mit sem tudtok az általános árapályról, ami az egyik legfontosabb Forgástörvény, és amely szétfújná a sötét tömegeket.
Ja, hogy forgástörvények? Hiszen azok sincsenek.
Várom Zéró faszányos válaszát, ahogy az egy alkalmazott fizikustól elvárható.

"Ez egy gyönyörû definició, amelyet sokkal tömörebben a Biblia"

Itt írtad ki magad a tudományos fórumból.

Menj, terjeszd az igét máshol, itt baromira fárasztó ez a sok baromság, amit összehordasz. Termeld a leütést máshol, a büdös kurva isten faszát már!

Pont az elõbb. Elmagyarázzam?

Azt elárulod hogy te mikor szóltál hozzá ehhez a vitához konstruktívan?

Azt elárulod hogy te mikor szóltál hozzá ehhez a vitához konstruktívan?

"2,0 Mrd éve mely pályán keringet a Föld a Nap körül, a Hold a Föld körül?"

Valószínûleg nem volt jelentõs mértékü eltérés, itt csak arra gondolok ha egyáltalán nem sejthetõ hogy nem a Pluto közelében és nem is a Merkúr helyén...

Tudtommal a Hold a Föld körül egyre elnyúló pályán kering, tehát régebben(2 Mrd éve) közelebb volt) :-))

Hát igen.
- A Big-Bang modell
- A fény modell
- A bolygók csomósodási modellje
- stb.
Gratulálok. Ezek azok a hátul vakarósak, amirõl beszéltem.
Kiöregednek persze, mint minden modell, sajna.
Igaz is, miért nem várom meg? Megvárhatom?

A mérnökök tudnak tervezni.
A fizikusok (egy része) meg jelenleg olyan cirkuszi mutatványosnak látszódnak, akik a hátukon keresztül is meg tudják vakarni a hasukat.
A nézõk meg csak ámuldoznak- hát így is lehet, és hazamenve elõlrõl õk is megvakarják, ugyanúgy.
Közben irigykedve gondolnak azokra, akik hátulról is meg tudják vakarni, miközben azok meg lenézik õket- mihaszna elõlvakarozók vagytok.
<#integet2>

Na de kérlek, válaszolj Te, vagy akár uwu a kérdésemre.
Mert Keplernek ehhez ugyan nincs semmi köze! Ebbõl látszik hogy nemcsak a választ, de a kérdést sem értitek, akármilyen nyelven mondom.
Sõt- az a benyomásom, hogy egyetlen tudós haverotok se tudna válaszolni ma, se fizikus, se csillagász. Jó tanáraitok voltak, mindent megtanítottak, amit õk is tanultak. Pedig érdekes, egyszerû kérdés. De hiába, a "bolygók porbacsomósodása" folyik ma orrba- szájba, ami egy égimechanikai paradoxon, bizonyítja a kisbolygó õv, a gázbolygó övek, meg az egész univerzum.
uwu miatt eddig úgy véltem, van értelme, hogy válaszoljak.
Egyébként soha nem hittem volna, hogy ilyen öröm lehet a meg nem értés is. Létezik,hogy ennyire elõrehaladtam, és többet tudok másoknál?
Nem, az nem lehet. Csupán csak titkolóztok! Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt? Vagy akár Einstein is!
Pedig én kiváncsi vagyok nagyon!

az biza... jellemzõ h az magyarázza a bizonyítványát, akinek a háza ég..<#idiota>

LOL
El vagy maradva 400 évvel, ajánlom Keplert.
Tanulnod kéne egy kis kinematikát is.

Piszkosul el vagy tévedve.
Amivel erõlködsz felesleges. A világ nem ismerhetõ meg olyan szinten ahogy te azt elképzeled. Olyat szeretnél amit nem lehet. Ilyen hozzáállással nem fog menni, a dogmáidra alapozva nem fog menni az építkezés.

A bugyuta alképzeléseid semmit sem érnek, az olyan tudás aminek nincs eredménye haszontalan. Csak egy gyerekes játék amit csinálsz, biztos csudaszép amit a világról képzelsz, de még el se tudod mondani mi az! Ez itt a baj. Még egyes szavak jelentését sem ismered, nem tudom mit játszod itt a nagyokost, mi nem azok vagyunk akinek beböfögsz pár idegen szót és hasraesnek. A halandzsád nem hat meg.

A fizikusok már rég rájöttek hogy kell csinálni. Modelleket gyártanak a világ leírására, hogy kiszámíthassák mi várható, hogy tudjanak tervezni, és formálni a környezetüket.

Kedves Zéró
Légyszíves, most Te válaszolj nekem arra, hogy pld, 2,0 Mrd éve mely pályán keringet a Föld a Nap körül, a Hold a Föld körül, mennyi volt a Hold keringési ideje? A Föld forgássebessége? Ja- és a Napé?
Kiváncsi vagyok, hiszen ugyebár a bolygóknak állítólag zuhanniuk kellene a napjuk felé? Nos- mennyit zuhantak?
Te bizonyára értesz ehhez is, legalább közelítõleg.
Látod-kérlek...

Sajnos túllihegtem magam.
Lehet itt javítani?
Ha akarjátok, törüljétek ki a 290-et.

Kétségkivül, azt a fizikát nem ismerem úgy ahogy Te.
Ha ismered, kérlek írj egy definiciót a vákumra, és azt is, hogyan lehet annak permeabilitása?
Mert mostanában sokkal ezotérikusabbak a fizikusok, mint egy erdei banya, aki fõzeteket fõz.
Ha valamit nem tud megmagyarázni, azt a vákum szönyeg alá sepri, mi meg el kell, hogy higgyük?
Nos pont ebbõl van elegem!
Mért kell elhiggyem a fizikusok hagymázait, ha ugyanolyan, vagy jobb képtelenséget magam is kitalálok?
Hogy az én stilusom ilyen, azért van, mert a Tied olyan.
Amit meg az árapályról írtam, azt csak szagolni tudjátok, mert ezt a legfontosab tudomány ágat egyáltalán nem mûvelitek.
A geofizika foglalkozik vele, meg a technika. Csillagászat meg azokból meritkezik, de szégyenletes, hogyan..
Mint mondtam: a Hubble efekktus éppen az árapály általánosításából következik, szerintem.
A fizika meg közben sötét tömegeket keresgél.
Persze baj, ha valaki köztük kivétel...
Hiszen ha úgyse érjük egyiket se utol, akkor, miért a villamos, és miért nem a taxi után fussunk?

"Az ilyen kijelentéseidet azét kicsit illene körülírni (mert így ahogy van nem jelent semmit):"
Uwu, válaszolok, remélem elég lesz.

1.Minden ami létezik és megismerhetõ: valamely teremteni (alkotni) képes Tudat által, annak valamely szándékából, a teremtés (alkotás) folyamatában készül ugyancsak valamibõl, emellett tulajdonsága van, mértéke van (szétválasztható), azonosítható, és rendeltetéssel bír."

Ez egy gyönyörû definició, amelyet sokkal tömörebben a Biblia a fény teremtésében, a legelején ír le. (Ha most valaki azt írja, hogy a tudományos rovatban arra ne hivatkozzak, az tényleg nem ért semmit. Ajánlom, hogy olvassa a Genezist, de figyelmesen, elfelejtve mindent, amit arról hallott, mert az ott egy "bölcseleti" mû is)

Ebbõl következik, hogy mi az, ami megismerhetõ, és mi az, ami nem?
Az univerzumok pld. megismerhetõk, mert mérhetõk, tulajdonságuk vannak, stb. Azt most nem feszegetem, és soha nem is fogom, hogy kik, hogyan alkották, mert nem megismerhetõ(k)...
A Világmindenség sziontén emiatt nem ismerhetõ meg (csak a nagyon pozitív gondolkodásúaknak...:-)

A világmindenségben egyetlen dolog kewll, hogy kompatibilis legyen: az elemeinek és egészének a tudata, beleértve a fizikai és szellemi dolgokat, a számokat is.
Ezek mind egymásból, valamely terv alapján épitkeznek, egyedinek, vagy tömegesnek.
Tudati szintjük viszont különbözõ!
Az egyszerû tudat csak "észlelni, dönteni és cselekedni" tud.
Ilyen a hidrogén atom, amely észleli a két vegyértékû oxigén jelenlétét, dönt, és hozzá megy feleségül, hogy nekünk lehessen jégesõnk, mint most volt. Ugyanakkor elutasítja a héliumot, akinek nincs egy vegyértéke, vagy pitykegombja se, ráadásul magszerinti leszármazottja is.
Egy bizonyos összetettség felett jelenik meg csak a teremtõ-alkotó tudat, amely "emlékezik, értékel, és tervez" is.
Van egy ötletem, az ember, aki még nem jött le a fáról, lehet hogy ilyen lesz!
Mert minden egyszerû tudatot,ilyen teremtõ-alkotó tudat hozhat csak létre, és irányíthat. Egyedül a káosznak nincs tudata, de Istennek az nem is tetszett, nekünk se tetszene, csak egyeseknek talán. (jaj, micsoda felháborodás jön most...)
Szóval a töltés egy olyan terv, (eszköz) amely sem nem anyag, sem nem energia, amelynek töltéshordozója kell, hogy legyen.
Olyan, mint az emberi DNS is, csak egyszerûbb formában.
Mindkettõ a környezetét alakítja, illetve próbálja azt megtenni.
Vagyis még jóval az emberi teremtés elõtt, ezek a tudati elemek létrehozták a világmindenséget, amelyben elkezdõdött az a lassú folyamat, amelynek egyik legfontosabb eredménye a mai marhapörkölt volt.
Egyébként éppen a Biblia is azt irja, hogy a fényt elsõként teremtették, a gravitációt meg utána.
Nem vagyok misztikus, de legalább is a hátamon feláll a szõr, amikor ilyesmit olvasok ...bizony nem ebbõl indultam ki! Ezt csak úgy olvastam, és meglepett.

"Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényezõ", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét."
Nos, a töltéshordozót arra készteti, hogy a már említett sugárzást, a kétirányút, mint forrás és nyelõ létrehozza azon a fényatom- alapon, amelyre rátelepül. Errõl többet, és jobbat tényleg nem tudok mondani, de mutathatok egy távfûtési tervet, ami kezdetben csak papiron van, késõbb sajnos megvalósul, nyilt mezõs beruházáson, de soha se anélkül.
Hogy magyarázzam el nektek, mik is azok az ákombákomok, amelyeket a papirra rárajzoltam? Sem nem anyagok, sem nem energiák, csak információk.
Nektek furcsa, hogy a gravitáció is így épül fel, valamely alapon?
Nekem nem. Egész életemben ezt cselekedtem. Szóval ez a töltés. Egy tudati információ csupán. Szinte bizonyos, hogy nem az Ember hozta létre, aki még alig jött le a fáról.
De akkor ki?
A tudomány ennél a kérdésnél kibukik, és azt mondja: minden más inkább, akár a vákuum is...
"A sugárzás pedig a mezõre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenõ mértékben."

Képzelhetõ egy vektorfának, amely felfelé ágaival szaporodik, amelyek egyre gyengébbek, tíz méter felett pedig már nem is láthatók, de azért vannak.

"ha egyedül van"
Igazad van: fogalmazzunk úgy, nincs a közelében más tömeg, amelynek vektofája felé nõ. Természetesen ez csak fikció

"ha egyenletesen áll"
Hát igen. Egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Most ugyebár nem kell részleteznem, hogy nincs semmiféle térgörbület se

"vektoraik a találkozásuktól függõen"
-Ha két ellentétes irányú vektor azonos mértékû, kioltják egymást. Ez történik, ha gyorsul.
- Ha a gravitáció véges sebessége miatt gyorsulásnál nem azonosak ezek a vektorok, akkor tehetelenség lép fel.
- Ha két azonos forgású vektáráramkör találkozik, akkor azok egymásba kapcsolódva közös áramkört alkotnak, vonzzák egymást.
- Ha két ellentétes forgású vektoráramkör találkozik, akkor azok taszigálják egymást.
- Ha valamely test kering a másik körül, vektoráramaik találkozásánál szintés taszítás lép fel. Ennek hála nem esik a fejünkre a Hold.

"a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad"
A vektor áramkör minden pontján elágazik, kitöltve a bõvülõ teret, mindkét ága, az elõremenõ, és a visszatérõ is.
(Ez már tipikus fûtési rendszer). De így van, sajna, ezt fejezi ki a négyzetes szabály.
"azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak"
Errõl irtam már.
Rajzolgassátok le a vektoráramkört, én egy kis távolságot szoktam hagyni a vonzó és a taszító irányú vektorok között, és képzeljétek el a különféle szituációkat.
Fontos szabály, hogy a monovalens gravitációt sem az anyag, sem a fény nem árnyékolja, mert azok tudati összetevõi mások. Ezért úgy hatol át az anyagon, mint a neutrínó a fazék húslevesen.
Ugyanakkor a gravitáció önmagával képes összeadódni, kivonódni, vektoriális és skaláris szorzatot létrehozni.
Az utóbbira példa éppen a Poyting vektor gravinerciális összetevõje, amely az elekromágneseshez hasonló, és azt minden periódusban 90 o fáziseltolással állandóra egészíti ki!
(csak jelzésként: sin2+cos2=1)
Mert a tehetelenségi gyorsulási összetevõ ekkor éppen merõleges a tömegvonzásra, s így kettõjük vektoriális szorzata ugyanúhgy változik, ahogyan az elektromágnességben is.

A Poynting teljesítmény- sûrûség vektor állandósága miatt nincs szükség sem vákumra, se éterre.- azokat a tömeg-elektromos töltés periódikus átmenete helyettesíti. Minden fényatom: külön világ, amelyeken a fény úgy terjed, mint a levegõben a hang.
Mégse mondjuk: hangsugár.
Pedig az analógia közeli.

Kedves Zéró- ellenõrizd ezt az állításom, hátha tévedtem.

"Én nem próbálom elõadni, hogy egy témában (amihez NEM ÉRTEK) az én seggembõl sütne a napfény."

Vagy megpróbálod, vagy nem. Ezt csak a nálad okosabbak tudhatják, te nem...

Én nem próbálom elõadni, hogy egy témában (amihez NEM ÉRTEK) az én seggembõl sütne a napfény. Kibaszott nagy divat lett ez mostanában.

Veled is csak olyan témákban álltam le vitatkozni, amit személyes tapasztalataim szerint nem stimmeltek.
Meg van egy elbaszott ideológiád, hogy ez a világ maga lenne a mennyország, ha a buzi zsidó bankok nem lennének, ezzel meg nem fogok azonosulni soha, és ebbõl is származnak nézeteltéréseink, amik miatt tényeket másképp értelmezünk.

Õ meg hiába adja itt az ártatlant, én felajánlottam, hogy segítek, baszott rá, csak szerepelhetnéke van, viszont a faszságaira nem vagyok kíváncsi.

Másik fele, hogy nem fogok leállni ilyen szinten vitázni, szerintem te sem állnál le egy kisiskolással egyenlõ félként tárgyalni. Mert ez a helyzet itt. Tudod alkalmazott fizika a szakmám, és eléggé kurvára kitûnik akár már egyetlen mondatból is (nemhogy húszezer leütésbõl), hogy ha valakinek kurvára fogalma sincs a témáról, amiben épp sommás véleményekkel fossa tele az étert.

De gondolj már arra egyszer, hogy aki meg nálad tud többet, az téged nevezhetne nagyarcú ostoba seggfejnek. De nem teszi, mert nálad többet tud...

Olvastad már a privát üzenetemet? <#wave>

Jaj de uwu- azokra is sor kerül majd, hisz nem nehezek! Dehát irtam vagy 20000 leütést, azt is figyelembe vehetnétek! Ma még dolgoznom is kellene!

Én mondom, leveszem a kalapom mindnyájatok elõtt, hisz tényleg pocsék a stilusom, a stilus pedig maga az ember.
Oké, mindent visszavonok, és még se forog a Föld.

Csak úgy ontotta magából a válaszokat.
Alig maradt pár kérdés.

Nem, az ég õrizzen attól! Amíg lehet, elmondom- hiszen a kedvenc témám az árapály!(Mondjuk az egyik definiálatlan fõneved helyet én pld. a "fekete lyukat" szoktam használni, a helyett meg hogy "fényzárt".)
Szóval az Univerzális Stacioner Pálya (USP) az égitest forgássíkjában lévõ azon körpályát jelenti, amelynek távolsága a központi forgó égitesttõl (ez a mindenkori viszonyítás szerint "központi") pontosan olyan távolságban van, hogy a két égitest forgási / keringési ideje azonos legyen.
Vagyis a központi égitest mindig azonos pontja felett látható.
Szilárd bolygók körül ez egy viszonylag pontos távolság, gázbolygók és a Nap körül meg egy sáv.
1. Ami az USP pály alatt van, az gyorsabban kering, mint a központi égitest, az árapály erõkkel annak forgását gyorsítja, maga impulzust veszítve lassan zuhan. Ezt teszi most a Phobos, ~9000 km-re a Marstól.
2. Ha meg túl van rajta, akkor lassabban kering, mint az forog, ezzel annak forgását lassítja, míg önmaga impulzust kap tõle, és távolodik, ahogy a Hold a Földtõl, vagy a Deimos a Marstól (~24000 km), a Föld a Nsptól, a Naprendszer a galaxismagtól, a galaxisok általában egymástól (milyen fura, a számítás alapján éppen a Hubble törvény szerint- lehet, hogy a sötét tömegek maga a mai fizika?)
Mindezt részben elméletileg vezettem le, részben programot csináltam.
3. Ha valami meg éppen az USP páyán van, és elég nagy, akkor egyik fele távolodni, másik meg zuhanni kivánván, és nem tudván, felhevül, és szétolvad (ismétlem-ez nem a Roche pálya)!
Jelenleg a Marsi USP ~22000 km-re van, éppen a zuhano Phobos és a távolodó Deimos között.
Amikor azonban a baj történt, kb. 17-18000 km-re lehetett a középtõl.
Azonban a Marsi USP-t a Nap árapálya távolítja. Hamarosan beéri majd a Deimost, és akkor majd az is zuhanni kezd (szétovadni talán nem tudna már).
A két kis holdat az amcsik "krumplinak" mondják.
Én inkább dinyehéj kéreg formát látok, amelyet olvadt üledék fedett be.
Hiszen nem kis dolog: az USP így megolvasztotta!
Hozzátenném, ez kb 0,5-1,0 Mrd éve lehetett, amikor még a Mars, meg a Föld is közelebb keringett a Naphoz.
Én levezettem a Hold kiszakadását a még olvadék földbõl, és lassú árapály távolodását is.
A Naprendszer impulzusmomenuma kezdetben a Napban öszpotosult (néhány órás forgásperiódus), most lelassulva átadta azt a Jupiternek és Szaturnusznak.
Sejtem, mit gondoltak rólam,de nekem meg szinte fáj, amit én tudok, és amit mások nem.
Figyuzz Zéró.
Ne írd errõl, hogy ez baromság. Kérdezz rá inkább elõtte.
Mert mindez- nagyon igaz!
A fing pedig-te is tudod- kellemetlen ugyan, de jobb kint, mint bent, ahogy Srekk mondaná a mesehõs.
Maxwell fényelmélete pedig elavult, hiszen nincs vákuum!
Tudod mit, írj te egy vákuum definiciót, amibe belefér a peermabilitás, meg minden más hülyeség, amit belemagyaráznak.
Nem csoda, hogy ma is keresik az étert...