Génmanipulált élelmiszerek

Az oltásoké nem lehet, hiszen nem virulens anyaggal történik, hanem csak elpusztitott vagy legyengitett kórokozókkal, esetleg azok egyes jellegzetes anyagaival. A lényeg a szervezet immunválaszának kiváltása.
Ami a GMO-t illeti, nos pont azt oldhatja meg amit a cikkben jeleznek! Géntechnológiával elõállitani baktériumölõ anyagokat termelõ növényeket nagyüzemi termelésben is. Amúgy a cikket nem igen értem, mivel az antibiotikumok jelentõs része gomba eredetû, még ha utólag szintétizálással is állitoták elõ. Kifogytak volna a gombák? Valami nem stimmel az értelmezésében.

Az utolsó antibiotikum

Szinte valamennyi MRSA kórokozóval fertõzött ember legyengült immunrendszerrel és számos más, krónikus táplálkozási problémával rendelkezett a fertõzéskor.

Legyengült immunrendszer lehet akár az oltások következménye is, nem?
Krónikus táplálkozási probléma és a GMO között is lehet összefüggés, nem?

No igen, de ehhez az kelelne, hogy minéál többen kertészkedjenek, ne csak diszfákat, bokrokat ültessenek, no meg, hogy rendelkezzenek egy minimális területtel is. Csak az igazság az, hogy a kertvárosi kertekben a fa alatt rothad meg az érett gyümölcs, mert valamilyen rejtélyes okból kifolyólag enm szedik fel és eszik meg!
Arról már ne is szóljunk, hogy a vadon élõ gyümölcstermõ növényekhez meg pláne alig nyúl valaki. A bodza, kökény, a szeder, a som, a berkenye, vadcseresznye, stb. szinte kizárólag a madarak zsákmánya. Ez már a kényelmesség és a tudatlanság rovására írható. S nem látom a lehetõõségét annak, hogy ez a trend normális, békés állapotok esetén megváltozzon. Én átéltem a Vh-s idõket és ehhez élelmesnek kellett lenni! Erdei-mezei gyümölcsöt, gyógynövényeket, gombát, mindent felhasználtunk. Sõt, fekete cipõkrémet is faggyúból, bodza és fagyal termésébõl készitett nagyapám. S még mennyi trükköt ismertünk....
Mostani, nem nagy kertünkben s a keritésen kivül is kb. 20 féle gyümöcstermõ bokor és fa található, legalább harminc fajtával. Többsége már terem. És még tervezünk újakat is betelepiteni....

Azért ezzel más megvilágításba került az amit írtál: "Kedves ellenzõk, ez a hajó már elment!"

bocsi, de ki kell ábránditsalak! A beszerzés a feleségem és a menyem dolga. Azt eszem amit vesznek és amit fõznek belõle. Igaz gyümölcs dolgában jól állok GMO szempontból is, mert az idén is több mint tucatnyi gyümölcsfélét ettem saját termésbõl! (kezdtem az eperrel s most végzem a szõlõvel, a mogyoró meg a mandula az plusz).

Arról mesélj, hogy veszel-e GMO-t vagy bio-t, import vagy helyi árut, mit veszel és hol? Arra keresem a választ, hogy mit jelent az, hogy elõttem jársz ezekben a kérdésekben.

mirõl? kényelemben, nyugalomban dolgozgatom itthon, figyelem a világ eseményeit, bele-belepofázok ha valami nem tetszik, publikálom a kutatási eredményeim, írogatok s élvezem annak a gyümölcseit amire eddig jutottam. Egyszóval nagyjából elégedett embernek tarthatom magam. Tart ameddig tart, ez már nem tõlem függ! -:))

Egy okkal több arra, hogy mesélj!

aha, csak a világ nélkül az sem megy! -:)) Amúgy én meg már ezen is túl vagyok! Ergo, elõtted járok....

6 évnyi NWO topikozás után engem az már nem nagyon érdekel, hogy melyik ideális megoldást miért nem lehet hatékonyan elterjeszteni, és az se nagyon érdekel, hogy az "emberek" milyenek. Olyanok amilyenek. Ezt szépen kitárgyaltuk ott, rengeteg példát felhozva. Ahogy azt már ezerszer megfogalmazták különféle módokon: se embert, se népet-nemzetet nem lehet boldogítani önmaga ellenére.

Engem az érdekel, és errõl ritkán lehet érdemi vitába bonyolódni itt az sg-n, hogy mi az, amit én megtehetek, mert képes vagyok rá, mert akarom, mert adottak a lehetõségek rá, és mi az amit nem tehetek meg. Mert nem gondolkodok én már nemzetstratégiában, meg világmegváltásban. Annak lehetõsége érdekel, amit megtehetek én magam magamért. Ha én megtehetem, hogy nem megyek be a TESCO-ba, akkor ez egy alternatíva és ez egy megoldás. Az meg továbbra is hidegen hagy, hogy más miért nem képes ellenállni a csábításnak. (Tudom hogy miért nem képes, ahogy írtam, ezt már ezerszer kiveséztük az NWO topikban.)

Ami pedig megoldás, még ha csak számomra jelent is megoldást, azt érdemes leírni. Érdemes összegyûjteni, hogy ki számára mi jelentett megoldást, és érdemes egymástól ellesni a "titkokat". Nem lényeges, és ezért teljességgel értelmetlen azon rágódni, hogy egy fecske csinál-e nyarat. Senki se akar nyarat csinálni, hanem szimplán a fecskék kíváncsiak egymásra.

Tehát nekem nem kell a GMO. Nekem vannak alternatíváim, pl. az, hogy egyre kevesebbet megyek multik közelébe, de mást is megtehetnék, ha már ott tartanék. Ezeket a jövõben megvalósítandó dolgokat akarom gondolatban összeszedni a beszélgetések során. Magamat akarom megváltani, nem a világot.

Ideális megoldás lenne, csak nem mûködik. Az oka, az emberek gyarlósága (lustaság) és veszélyérzet hiánya. Miért menne tíz-húsz boltba, ha egyhelyen mindent megtalál? Miért fizetne többet, ha olcsóbban is megkapja! A multik mindig akciókkal csalogatják a jónépet,a mit egy boltos nem tehet meg.
A Tv-t nem kell kidobni, ahogy a Pc-t sem, csak nem kell arabjának lenni és csak értelmes dolgokra kell felhasználni. DE mindez hegyi -beszéd, amikor a fiatalok, de egyre inkább már az idõsebbek fülébõl is lóg a madzag, bávatagon, elrévedezve hallgatnak valamilyen zenét, ahelyett hogy pl. gondolkodnának, tanulnának - ha már buszra, vonatra, HÉB V-re, stb kényszerültek - átismételve az aznapi új információkat. Saját tapasztalatomból tudom, hogy jól mûködik a dolog! Járás és helybenûlés esetén is. Persze, a zenehallgatás is szükséges, de nem lehet kizárólagos jellegû. más kérdés, hogy pár évtized múlva milyen állapotban lesz az illetõk Corti-féle szerve, vagyis a hallásuk.

Fõleg az a téma érdekel, hogy mi lehetetleníti el a kiskereskedõk, a "kisgazdák" életét. A TESCO-ba (Spar-ba, Auchan-ba, Lidl-be, Aldi-ba stb. stb.) szimplán nem kell bemenni. Részemrõl ez ennyi. El kell kerülnie a multikat mindenkinek, rá kell szánni azt a plusz fél órát, amibe az élelmiszer más forrásból történõ beszerzése kerül, és kész. Ennek a fél órának heti szinten többszörösét meg lehet teremteni azzal, ha kidobjuk a TV-t az ablakon. Persze csak képletesen. Bár van aki szó szerint kidobja. <#smile>

sajnos nem rendelkezem velük! sokat olvasok s megragadnak bennem a dolgok, de nem gyûjtök linkeket! utálom - kutatóként is - a mai napok hivatkozási mániáját, mintha az ember egy papagáj vagy magnó lenne, s ne lehetnének saját érlelésû gondolatai a világ dolgairól. A plágium vitákba is azért szóltam bele rendszerint, mert azt is felfújják. Ugyanis csak eredeti szellemi terméket lehet ellopni, plagizálni. Ami mindennapos információ, az bárki által felhasználható, azt nem lehet ellopni, hiszen attól közismert. A volt KE meghurcolásánál - amúgy emberként nem túl szimpatikus számomra - is jegyzõkönyvi adatokat állitottak be eredeti szellemi termékként. Csak hát azokat a bolgár pasi sem maga találta ki, hanem szintén másolta. Mi benne a plágium?
Sajnos, egy új s nagyon furcsa értékrend térhóditásának vagyunk tanúi.

Ezekrõl a témákról örömmel olvasnék részletesen is, ha van kéznél pár linked cikkekre vagy más anyagra, akkor ne kímélj!

a globális kereskedelem esetén, a multik beszerzési módszereinek ismeretében, a GMO mentesség illuzió! Az EU-s szabályok is neki kedveznek. Ld. a versenyhivatal kötözködését, amikor végre a kormány elárte, hogy nem import dinnyét, hanem a hazait árusitsák a nayg kereskedelmi láncok is! Rögtön jött a kartelezés vádja, pedig egyszerûen a hazai jobb minõséget elõállitók helyzetbehozás volt a cél. De a magyar termékek jelzése elleni EB -i háborgás is jellemzõ tünet.
Mig az utólag csatlakozottakra rá akarnak késnyszeriteni egy csomó, szinte végrehajthatatlan szabályt, a régi tagok maradnak a régi szabályoknál.
Az EU-ba való belépés után elkezdték cseszegetni a kisboltok mûködtetõit, miközben aki járt pl. nyugaton az jól tudja, hogy arrafele szó sincs ilyesmikrõl ennél a kategóriánál.

Én értem amit írsz, és a többség ezzel valóban így van. Viszont egyrészt van egy kisebbség is, másrészt arról beszélgetünk, hogy mi a "megoldás", avagy mi a GMO alternatívája. És megoldás az van, csak nem azt választjuk, nem? Szerintem ez érdekesebb kérdés, hogy mik a megoldás részletei, és hogyan lehetne elérhetõbbé tenni több ember számára.

én akkor hiszem el, hogy az embereknek fontos , hogy mit esznek, ha tényleg a minõséget nézik s nem az ára alapján vásárolnak. S a minõség inkább belbecs legyen mint külcsin. Ugyanis az õsj honos fajtál k- már amennyi maradt - nem túl szemet gyönyörködtetõek, viszont finomak. A mai vásárló viszont a kinézet alapján választ!

A magyarországi trendekrõl nem akarok nyilatkozni. Hollandiában éltem 10 évig és pár hónapja költöztem haza. Ott is a tápevõk vannak többségben, de azért érezhetõ volt a változás. Magyarországon is valószínûleg egy kisebbség számára lesz csak cél és a hétköznapokban megvalósítható az egészséges élelmiszerek felhasználása. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen céljai vannak az életben. Én nem szólok bele. Az se zavar, hogy a többséget nem érdekli az egész téma. De azért legyünk tárgyilagosak a témát illetõen, ez szerintem mindenkitõl elvárható.

A trendekrõl egyébként azért is nehéz véleményt formálni, mert a jellege miatt az általam preferált megoldásokról nem áll rendelkezésre adat. Adat a nagyüzemi bio térnyerésérõl van inkább. Ez viszont ha jól rémlik pl. Németországban a bio elõretörését mutatja. Ez arra példa, hogy az embereknek azért fontos az, hogy mit esznek, és talán még azt is mutatja, hogy mindez egyre fontosabb lesz. Hollandiában gombamód szaporodtak el a bio boltok, majd lettek a kis boltokból nagy boltok. (De ez persze csak szubjektív vélemény.)

De azért az meglehet, hogy a jövõ épp hogy a fecskéké! ...

Én nem akarok semmit se megváltoztatni. Azt írtam, hogy a megoldás nyilvánvaló, itt van az orrunk elõtt. Ha megvan az akarat, akkor lesz egészséges élelmiszerünk. Ha nincs, akkor marad a nagyüzemben elõállított tápszer. Ennyit írtam, nem többet. És ezt nem is cáfolod, tehát úgy gondolom egyetértünk.

egy fecske....amúgy is a fecskék kihalóban vannak Mo-on....

Ugyan, nézd már meg hogy a házikertek többségében mi van: vetemény vagy pázsit? ez még városon is szemet szúr, de vidéken, falun pláne. A mai generációk már nem szeretnek, s nem is tudnak ilyesmivel foglalkozni. Hobbikertészek persze vannak, de õk fõleg különlegességeket nevelnek, gondoznak. Ha végigmész egy-egy kertváros utcáin, láthatod, hogy nemcsak a keritéásen kivül ültetett gyümölcs fák termése rothad, taposódik szét a földön, hanem a kertekben is vastagon álla a fa alatt a lehúlt gyümölcs! mert hazánkfiai rászoktak, hogy gyümölcsöt csak üzletben/piacon vegyenek,m a saját fáról már nem szedik le/vagy alóla fel! Ezeket akarod megváltoztani?

A paradicsomos példámnak semmi köze a bio kérdéshez. Azért jöttem elõ vele, hogy adjak egy példát arra, hogy milyen egyszerû a megoldás: le kell mondanod arról a termékrõl, ami nem tetszik neked, és azt kell választani, ami tetszik neked... amíg van választási lehetõséged.

Tömegesen nem kell élelmiszert elõállítani. Pont ez a lényeg. Tömegesen nem is lehet. Pont ahogy te írod. Amit tömegesen állítanak elõ, az nem élelmiszer, hanem tápszer. Tápszert eszünk. Lásd: Visszaadni a bio értelmét azaz: a nagyüzemi bio az nem bio!

Amíg rengeteg a munkanélküli és van szabad föld, addig nem értelmezhetõ az a kérdés, hogy "meg tudjuk-e fizetni a jó minõségû élelmiszert". A jó minõségû élelmiszer mindössze akarat kérdése. Persze ha a földterület a nagyüzemek kezébe, a spekulánsok kezébe, a "tõke" kezébe kerül, akkor az is értelmét veszti, amit én írok.

Amúgy, kétségbevontad, hogy a biotechnológiai gazdasági kérdés.

Számomra nem az. Számomra nincs értelme annak, hogy elõállítsunk egy olyan növényt, amibõl a nagyüzem jól profitálhat, miközben már most léteznek ennél sokkal jobb megoldások is, ami az emberek élelmiszerrel történõ ellátására jobb megoldások, csak nem azt választjuk. Nem ezen az úton halad a civilizációnk. Nem ezek a civilizációs célok!

A maygar államnak mennyibe kerül évente a határszéleken vagy a a bepalizott termelõk kukuricásait kiszántatni sé kárpótolni a termelõket?

A mezõgazdaság számomra nem ott kezdõdik, hogy takarmánykukorica. Mert gondolom a kukorica nagy része nem az asztalokon köt ki. A nagyüzemi élelmiszer termelés eleve zsákutca. Ott kizárólag gazdasági szempontok érvényesülnek, aminek az egyenes következménye az, hogy (emberi és állatok számára készült) tápszer elõállítására koncentrálunk élelmiszer elõállítása helyett.

Tehát gyakorlatilag jól látod a helyzetet, de én is. Te az élelmiszeriparról írsz, ami akkor is defektes ha bio, és akkor is, ha nem bio (de, ahogy immovable cikkében is leszögezésre került, ha bio, akkor kevésbé defektes). Én pedig arról írok hogy hogyan termelhetõ meg a testet kellõképpen tápláló ízletes élelmiszer, amivel se a nagyüzem nem összeegyeztethetõ, se a génmanipulálás nem összeegyeztethetõ. Annak bio minõségûnek és "kisgazdák" által helyben termesztettnek kellene lennie. Termesztettnek, mert húsból a mainak a töredéke is elegendõ. Húst a "harcos kaszt" tagjaival etetnek csak nagy mennyiségben, mert azoknak nem feladatuk a célok megjelölése, csak a végrehajtás, a célmegjelöléshez mértékletesség és elsõsorban növényi eredetû táplálék szükséges. Ezzel kapcsolatban: Étrend és egészség

nem kell eltúlozni a bioélelmiszerek jelentõségét. A paradicsmotok attól jobb izû mert nem szállitásra hozták létre s nem mesterséges fényben jött létre. DE ahogy a régi gyümölcs és zöldségfajtáink eltünedeztek, a mostabni paradicsomtok is el fog. valódi bioterméket már csak a városoktól, ipartól távolesõ zugokban lehet létrehozni, saaját vetõmagvakból. Ezt pedig tümegesen nem lehet.
Jó üzlet lesz a termelõknek s aki tudja megfizeti.
Amúgy, kétségbevontad, hogy a biotechnológiai gazdasági kérdés. ha nem az lenne , miért fektetnek v bele anyni pént zt, s az ellenzõk úgyszintén? A maygar államnak mennyibe kerül évente a határszéleken vagy a a bepalizott termelõk kukuricásait kiszántatni sé kárpótolni a termelõket? Nem azért, hogy a GMO mentes kukoricánkat r drágábban tudjuk eladni külföldön? ha bioetanolt akarnánk csinálni belõle, akkor felesleges lenne. Ott nem számit hogy milyen a mag, csak legyen.

ez így lak ikus szájból szépen hangzik, csak éppen a valóság cáfol rá! azok a járványszerû tömeges megbetegedések amelyek egyre gyakoribbak. Miután majdnem eltûnt, újra megjelent népbetegségként a TBC, a szifilisz s még sok eltûntnek vélt betegség. De ma már nem pusztulnak el a penicilintõl és társaitól!
Amúgy, miért pusztulnának ki csak úgy spontán? mi pusztitaná ki õket? ja, hogy elfogyna a gazadállat(ember). S ezt meg kellene várnunk?

"Hogy a gyógyszergyártás következményeként létrejött rezisztens baktérium törzsekrõl már ne is beszéljünk. "

Annyira egysíkú a mondanivalód, hogy az már fáj. <#nevetes1>
Ezt mindenhol el tudod sütni?
A rezisztens bacijaid simán kipusztulnak, ha megszûnik a gyógyszerezés, mert életképtelenebbek az eredeti baciknál. Csak gyógyszerrel a hátuk mögött tudnak keménykedni. <#nyes>

Pont ma határoztam el, hogy leszokok a paradicsomról is. Teljességgel értelmetlen paradicsomot venni. Minek? Fûrészpor ízû piros golyót én is tudok gyártani, akkor meg minek adjak érte pénzt.

Aztán megjelent a párom egy szatyor kertben termett paradicsommal. Mégsem szokok le. Van még remény, van még ehetõ paradicsom Magyarországon. Csak nem a boltban. (Tisztelet a kivételnek.)

Mindig az számit, hogy milyen célbõl történnek ezek akutatások, kisérletek és milyen eredménnyel jár az alkalmazásuk!

Ezt írtam én is. Meg azt is, hogy elsõsorban pont itt van a probléma, hogy mire használják fel a kutatások eredményét. Másodsorban pedig állítólag a technológiával magával, de errõl nincsenek naprakész információim, ezért hagyjuk inkább.

A génmódositások ellenzõi tudomásul kellene vegyék, hogy az ember a növények és állatok házasitásával már évezredek óta beleavatkozik a természet rendjébe!

Beavatkozás és beavatkozás között van különbség. Más dolog elutasítani mondjuk a banán fogyasztását itt Magyarországon, és más dolog atomot dobni az összes olyan országra aki banánt merészel exportálni.
Egyébként a nemesítésekbõl származó esetenkénti problémák is létezõ problémák, nem?

Hogy a gyógyszergyártás következményeként létrejött rezisztens baktérium törzsekrõl már ne is beszéljünk.

Igen, az "egészség"-ügyben és az "orvoslásban" is tele vagyunk szemléletbeli problémákkal.

Tehát a problémák generálása nem a génmódosítással kezdõdött, már eddig is rengeteg baj volt abból, hogy az ember "beavatkozott". Problémák, az elsivatagosodástól az elhülyülésig.

A GMO növények, a klónozott állatok, az õssejtekkel való kisérletek elsõsorban gazdasági érdekeket sértenek?

Szerintem nem.

Hol az a kapacitás - ha akarat lenni is esetleg -amellyel ezt az óriási tömeg import árut ellenörizni lehetne pont egy meglehetõsen drága vizsgálattal?

A bio is génmódisított? A helyben termesztett igazoltan magyar eredetû áru is génmódosított? Kávéról, teáról, déligyümölcsrõl, a különbözõ állati termékekrõl, arról ami nem hazai, arról ami nem bio, azokról egyébként is ajánlott leszokni. Fogyaszd azt amivel egyetértesz, és onnan kezdve nincs GMO probléma. Kivéve azt a problémát, amit a GMO mint "szennyezõdés" jelent.

Elment a hajó? Ha úgy tartod hogy elment, akkor számodra el is ment.

Bocs, hogy belekotyogok a magasröptû csevelybe, de szerintem a biotechnológia, a génmódositás, a klónozás s társaik nem ördögtõl való dolgok! Mindig az számit, hogy milyen célbõl történnek ezek akutatások, kisérletek és milyen eredménnyel jár az alkalmazásuk! Az atomenergiának sem válik dicsõségére az atombomba, ahogy a számitástechnikának sem a hackerek , virusgyártók , spamolók s társaik. De ettõl még nem akarják betiltani sem a békés célú atomkutatásokat, vagy az elektronikát.
A génmódositások ellenzõi tudomásul kellene vegyék, hogy az ember a növények és állatok házasitásával már évezredek óta beleavatkozik a természet rendjébe! Hogy a gyógyszergyártás következményeként létrejött rezisztens baktérium törzsekrõl már ne is beszéljünk.
A GMO növények, a klónozott állatok, az õssejtekkel való kisérletek elsõsorban gazdasági érdekeket sértenek? Mivel Mo-on a génmódositott burgonya vagy kukorica nem terjedt el, ezt haszonra lehet váltani. De ettõl nem leszünk egészségesebbek, hiszen számtalan vetõmag (zöldsé, virág) amit behozunk i és minden probléma nélkül termelünk, szintén génmódositott! HOgy a déli gyümölcsökrõl, kávéról teáról, rizsrõl, no meg a különbözõ állati termékekrõl már ne is beszéljünk. Hol az a kapacitás - ha akarat lenni is esetleg -amellyel ezt az óriási tömeg import árut ellenörizni lehetne pont egy meglehetõsen drága vizsgálattal?
Kedves ellenzõk, ez a hajó már elment!

Hasogatta vagy nem hasogatta, most újra felmerült a kérdés, hogy ki milyen megfontolásból módosíthasson és mit. Mármint az ember génállományában. Mert a technológia az egy dolog, mint az atombomba esetében is. Aztán hogy kire dobják az egészet, az meg egy másik, de szorosan kapcsolódó kérdés. Utóbbival kapcsolatban semmiféle jó tapasztalatom nincs: mindenki csak széttárja a karját, hogy az nem az õ dolga, az az "emberek" dolga. Ja kérem, hogyne. És kik azok az emberek? Pl. azok, akik az elõbb említett esetben tárogatják a karjukat, hogy az nem az õ dolguk. Nem?

Ugyanaz a cikk más címmel: Most akkor biokaja?

-kissé lemaradtunk róla;
A Biblia már, Ádám-, => Éva esetében is "hasogatta" ezt a témát.

A hatásvadász és félrevezetõ címen kívül: <#eljen>

Bár ez nem az a topik, de ha már szóba jött a bio: Visszaadni a bio értelmét

Bár nem pont élelmiszer, de ez most kacsa? Megszülettek az elsõ GMO babák (mainstream forrást így hirtelen nem találtam)
Mert akkor nyithatunk egy új topikot "génmanipulált emberek" címmel.

<#eljen>

4 hónap alatt túltehetted volna már magad ezen.

nah ezen kérdésed mutatja a legjobban, h mennyire tudsz szövegértelmezni, hiszen a critbiomass hivatkozások közt ott volt a válasz, de te csak a szubjektív véleményeket találtad lényegesnek és csak azokra reagáltál (a szelektív szemüveged pedig átsiklott az érdekes tények fölött)

az újabb linkek meg jól mutatják, h tényleg nem az objektív dolgok érdekelnek, hanem csak a politikai vonatkozású vélemények
tehát igen, ennyiben maradtunk

Génmódosítás: a veszélyek és a felelõsség kérdése (2010-04-02)

Génmanipulált élelmiszerek után: Most, hogy át tudjuk írni az élet kódját, nem állíthat meg minket a darwini evolúció, mondja Juan Enriquez befektetõ.

A Gates Alapítvány Monsanto részvényeket vásárol

A Monsanto már eddig is negatív hatással volt az afrikai mezõgazdaságra. Például 2009-ben, Dél-Afrikában a nagyobb hozamot ígérõ génmódosított kukoricájuk nem hozott termést, több száz gazdát tönkretéve vele. Mariam Mayet környezetvédelmi jogász, a johannesburgi Africa Centre for Biosafety (Afrikai Biológiai-biztonsági Központ) igazgatója szerint egyes kistermelõk termésük közel 80 %-a is tönkrement. Míg a Monsanto kárpótolta azokat a nagybirtokos gazdákat, akik számára közvetlenül értékesítette a hibás terméket, semmit sem adott a kistermeiknek, akiknek marketing célokra kis tasakokban ingyenesen osztogatták a magokat.

Génmódosított élelmiszerek, Pusztai Árpád

Pusztai Árpád maga sem gondolta volna azt, mennyire hosszú és nehéz harca lesz, és azt sem, hogy ha a tudományos hírnevét a politikai érdek bemocskolja, akkor sem a világ sok tudósának rokonszenv-nyilatkozata, sem a Lancet kiállása, sem az intézeti belsõ audit (hivatalos ellenõrzés) javára szóló eredménye nem tudja tisztára mosni. Olyan ez, mint a kabátlopás: az övét lopták el, de már csak arra akarnak emlékezni, akiknek útjában áll, hogy kabátlopási ügybe keveredett.

Így eshetik meg, hogy még a magyar biotechnológusok is megengedhetik maguknak, hogy lekicsinylõen mosolyogjanak, ha valaki Pusztai Árpádra hivatkozik.

GM dolgokkal kapcsolatos válogatás.

Nagyon jó az az írás! Amikor a DNS-rõl ír, nekem szinte bizonyítottá válik, hogy ezt a tökéletes rendszert, csakis egy teremtõ erõ hozhatta létre, ilyen véletlenek nincsenek! Ráadásul ezzel a génmanipulációval mi emberek is Istent próbálunk játszani. Nagy baj lesz még ebbõl!

"..."Félremódosított tájékoztatás"

Pusztai a Tv-ben a Rowett Kutatóintézet igazgatójának engedélyével szerepelt (1998. aug. 10.). Az igazgató másnap még felhívta Pusztaiékat és gratulált a sikeres szerepléshez, harmadnap viszont felfüggesztette Pusztait állásából és felmentette nemzetközi kötelezettségei alól. No comment. Pusztaitól elvették az összes kísérleti jegyzõkönyvet és a kiszámított adatokat. A korábban nyílt, ún. akadémiai témát titkosnak minõsítették. Megtiltották Pusztainak, hogy szóba álljon húszfõs kutatócsoportjának tagjaival, a GMO kutatási program automatikusan megszûnt. Azt is megtiltották Pusztainak, hogy bárkinek is nyilatkozzon GMO-ügyben. Felhívták figyelmét az általa aláírt, könyvvastagságú szerzõdés egyik oldalára, miszerint joguk van a tiltásra, és ha nem tartja be, akkor beperlik. Pusztai egy ilyen pert megnyerhetett volna, de közben anyagilag tönkremegy, ezért nem mert szóba állni a lakásához özönlõ újságírókkal. Pusztait tehát úgy hallgattatták el, hogy bármit lehetett mondani róla, nem védhette meg magát. ..."

http://mkh.web4.hu/cikk/csontos-erika-gmgame-a-pusztaibotrany-hullamveresei-a-nemzetkozi-es-a-magyar-sajtovisszhang-tukreben

Innen:
"De ki vagy mi parancsoljon neki ? Jelenleg úgy tûnik, hogy döntõ súllyal az anyagi érdekeltség és a gyors haszonszerzés - valamiféle karitatív, emberiségmentõ jelmezbe bújtatva. Lehetõleg úgy parancsol, hogy arra, aki fenntartásokat hangoztat és óvatosságra int, könnyen rá lehessen mondani - akár egy nagy tekintélyû testület felhasználásával - hogy korlátolt, szakmájához nem ért, a tudomány és a haladás ellensége."

"Meggyõzõdésem, hogy a tudományos racionalitás felül fog kerekedni, és tudósokhoz illõen, hagyományaink szerint és társadalmi felelõsségünk teljes tudatában elkezdjük azt a munkát, amit már 20 évvel ezelõtt meg kellett volna indítanunk. A génmódosítás módszereit tovább kell fejleszteni, és új módszereket kell felállítani, hogy a jelenlegi, nem biztonságos technológiát egy precízebb és veszélytelenebb technológiával helyettesítsük."

Nem tudom mikori ez az írás. A veszélyesnek minõsített technológia helyett van már új technológia?