Atomi regiszterek kövezik ki a kvantumszámítógép útját?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#45
Száz szónak is egy a vége, ez az egész egy nagy parasztvakítás. Többek között azért, mert pár atomocskával játszadozni, felsikítani, ha egyszer véletlenül sikerül azt az eredményt kapni, amit szeretnének látni, valamint egy megbízható, tartós, gyors mûködésû komplett számítógép létrehozása és üzemeltetése nem ugyanaz. Viszont elég jól el lehet éldegélni vadabbnál vadabb "eredmények" publikálásából, kisérletezgetésbõl, meg vágyálmok kergetésébõl.
Antigravitációs készülék fejlesztésérõl is hallottunk már (a sci-fiben mindennapos dolog), az más kérdés, hogy képtelenség, mint az idõutazás és társai. Sajnos a szélhámosok manapság már a tudomány világába is beférkõztek.
Antigravitációs készülék fejlesztésérõl is hallottunk már (a sci-fiben mindennapos dolog), az más kérdés, hogy képtelenség, mint az idõutazás és társai. Sajnos a szélhámosok manapság már a tudomány világába is beférkõztek.
#44
Igen (mint a #31-ben is írtam).
#43
"Egyébként meg bármilyen módszerrõl is van szó, valahogy garantálnod kell a feltörhetetlenséget, és erre a legjobb ismert módszer a matematika."
A kvantumszámítógép esetén a fizika.
A kvantumszámítógép esetén a fizika.
#42
Szerintem az ezzel a géppel végzett titkosítás sem algoritmikus, nem a kulcs hossza a lényeg, hanem a fizikája.
#41
Én a bizonyítottságon nem a kulcs másolhatatlanságát, hanem magát a kvantummechanikai effektust értettem, ami a kvantumszámítógép alapja. Mint írtam, a kriptográfia csak az egyik felhasználási terület, sok más dologra lehet ezt még használni. Ha a most elképzelt titkosítás nem válik be, nem dõl össze a világ (csak a fizikai világkép fog legalábbis változni). És talán ki lehet találni más titkosítási eljárásokat is ezen.
#40
A belépési kódok, és egy encryptált állomány kettõ. Ha te titkosítasz egy állományt, azt jó esetben csak egyféleképpen lehet visszanyerni. Ha már több kulcs is nyitja, az régen rossz.
A beléptetés az másik dolog. Ott természetesen lehet akár olyat is csinálni, amit leírtál.
A beléptetés az másik dolog. Ott természetesen lehet akár olyat is csinálni, amit leírtál.
OFF OFF © HUmanEmber41st tegnap 18:36 | #7
... csak rentgeteg idõ kell hozzá (vagy hatalmas számítási kapacitás lásd: Swordfish )
helyesebben: mint a Swordfish-ben,amikor a hekker egy egész
számítógéptermet dolgoztatott egy hétvégén ...
Kódok: lehet olyan progit csinálni, amely percenként (vagy gyakrabban )változtatja a "zárat" csak olyan "kulcssal" tudsz belépni, amely tudja, hogy az adott idõintervallumban milyen módon kell bekódolni a passwordot Folyamatosan változó zárhoz folyamatosan változó kulcs..ez talán egy kicsit nehezebb..
... csak rentgeteg idõ kell hozzá (vagy hatalmas számítási kapacitás lásd: Swordfish )
helyesebben: mint a Swordfish-ben,amikor a hekker egy egész
számítógéptermet dolgoztatott egy hétvégén ...
Kódok: lehet olyan progit csinálni, amely percenként (vagy gyakrabban )változtatja a "zárat" csak olyan "kulcssal" tudsz belépni, amely tudja, hogy az adott idõintervallumban milyen módon kell bekódolni a passwordot Folyamatosan változó zárhoz folyamatosan változó kulcs..ez talán egy kicsit nehezebb..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#38
Amikor lassabban ment, akkor is vákumban ment!!
#37
lola : ""tudsz olyan adatokkal végzett mûveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?" - igen, de ez nem publikus. Jelenleg is használt titkosítási módszer. És hogy miért nem publikus? Azért, mert bõven elég, ha azok ismerik, akik használják. Legyen ennyi elég."
Ha nem matematikai alapú, akkor nem is lehet gépesíteni, tehát emberek csinálják. Egy ilyen módszer jut csak eszembe : A navajo kódbeszélõk. Csak az velük a baj, hogy hosszú távon nem lehet használni õket, mert elõbb-utóbb az ellenség is megtanulhatja a nyelvet.
Egyébként meg bármilyen módszerrõl is van szó, valahogy garantálnod kell a feltörhetetlenséget, és erre a legjobb ismert módszer a matematika.
Ha nem matematikai alapú, akkor nem is lehet gépesíteni, tehát emberek csinálják. Egy ilyen módszer jut csak eszembe : A navajo kódbeszélõk. Csak az velük a baj, hogy hosszú távon nem lehet használni õket, mert elõbb-utóbb az ellenség is megtanulhatja a nyelvet.
Egyébként meg bármilyen módszerrõl is van szó, valahogy garantálnod kell a feltörhetetlenséget, és erre a legjobb ismert módszer a matematika.
#36
lola : "a fény sebessége vákuumban állandó, meghatározták azt is, hogy mennyi. Ezt igazolták mérésekkel. Meg azt is, hogy lehet kevesebb is, akár lényegesen. Ezt is igazolták mérésekkel. Most akkor melyik kezemmel melyik fülemet vakarjam?"
A fény sebessége vákuumban állandó. Viszont ha valamilyen közegben halad, akkor kisebb. Minkét állítás viszonylag egyszerûen levezethetõ a Maxwell egyenletekbõl, és persze alaposan igazolták kísérletekkel is.
A fény sebessége vákuumban állandó. Viszont ha valamilyen közegben halad, akkor kisebb. Minkét állítás viszonylag egyszerûen levezethetõ a Maxwell egyenletekbõl, és persze alaposan igazolták kísérletekkel is.
#35
lola :
"Az a kód, ami matematikai algoritmussal leírható, az törhetõ, csak idõ kérdése. Ezért ezek nem is megfelelõ biztonságúak. Maga az elv rossz."
A trükk az, hogy a kódolás gyors, a dekódolás viszont kulcs nélkül reménytelenül hosszú. Ráadásul a feltöréshez szükséges idõ legalább exponenciálisan függ a kulcshossztól, így annak kis növelésével könnyen kompenzálható a számítógépek fejlõdése. A kvantumszámítógépnek viszont épp az a lényege, hogy ezt az exponenciális függést lineárissá változtatja (ha jól rémlik). De, a titkosítás elve továbbra is érvényes marad, mindössze algoritmust kell váltani.
Persze elõfordulhat, hogy valaki magát az algoritmust töri fel, de ez is kivédhetõ, ha megfelelõen "nehéz" matematikai problémára alapozunk (pl. egy NP-teljes problémára).
"Az a kód, ami matematikai algoritmussal leírható, az törhetõ, csak idõ kérdése. Ezért ezek nem is megfelelõ biztonságúak. Maga az elv rossz."
A trükk az, hogy a kódolás gyors, a dekódolás viszont kulcs nélkül reménytelenül hosszú. Ráadásul a feltöréshez szükséges idõ legalább exponenciálisan függ a kulcshossztól, így annak kis növelésével könnyen kompenzálható a számítógépek fejlõdése. A kvantumszámítógépnek viszont épp az a lényege, hogy ezt az exponenciális függést lineárissá változtatja (ha jól rémlik). De, a titkosítás elve továbbra is érvényes marad, mindössze algoritmust kell váltani.
Persze elõfordulhat, hogy valaki magát az algoritmust töri fel, de ez is kivédhetõ, ha megfelelõen "nehéz" matematikai problémára alapozunk (pl. egy NP-teljes problémára).
#34
Tudod, én a matematikát tisztelem. Az egyetlen tiszta tudomány (leszámítva a sallangjait). Ugye te is belátod, hogy matematikával nem lehet mindent leírni?
#33
"#4-re: tudsz olyan adatokkal végzett mûveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?" - igen, de ez nem publikus. Jelenleg is használt titkosítási módszer. És hogy miért nem publikus? Azért, mert bõven elég, ha azok ismerik, akik használják. Legyen ennyi elég.
"#2-re: az alapelveit jelentõ jelenségek kísérletileg már igazoltak..." - a fény sebessége vákuumban állandó, meghatározták azt is, hogy mennyi. Ezt igazolták mérésekkel. Meg azt is, hogy lehet kevesebb is, akár lényegesen. Ezt is igazolták mérésekkel. Most akkor melyik kezemmel melyik fülemet vakarjam?
"#2-re: az alapelveit jelentõ jelenségek kísérletileg már igazoltak..." - a fény sebessége vákuumban állandó, meghatározták azt is, hogy mennyi. Ezt igazolták mérésekkel. Meg azt is, hogy lehet kevesebb is, akár lényegesen. Ezt is igazolták mérésekkel. Most akkor melyik kezemmel melyik fülemet vakarjam?
#32
Mármint nem lehet mondani, és lehet mondani.
#31
Válaszolva magamnak a másodikra: nem lehet, ha az valamiféle algoritmikus mûvelet (végülis bármi, amit egy mai számítógép csinál); és lehet, ha nem olyan. Na, a kvantumszámítógép a "nem olyan" kategória... Akkor mi a baj?
#30
#2-re: az alapelveit jelentõ jelenségek kísérletileg már igazoltak...
#4-re: tudsz olyan adatokkal végzett mûveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?
#4-re: tudsz olyan adatokkal végzett mûveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?
#29
Hidd el (ha már nem akarsz olvasni róla), hogy ez egy igazán forradalmi dolog. Sok ember képzeletét is felülmúlva, mégis valóság.
#28
Ezért emeltem ki a mait... Viszont a titkostás csak az egyik felhasználási terület! Azért emlegetik annyit, mert ezzel lehet laikusoknak valamennyire érzékeltetni a lehetõségeket.
Én sem ismerem és értem ennek a dolognak a nagy részét, de azt hiszem, azt nagyjából értem, mi az a qubit, és a qubitek közötti mûvelet, és ez nekem egyelõre elég is.
Én sem ismerem és értem ennek a dolognak a nagy részét, de azt hiszem, azt nagyjából értem, mi az a qubit, és a qubitek közötti mûvelet, és ez nekem egyelõre elég is.
#27
Ne akard itt az okostojást játszani. Neked sincs fingod se róla.
"Pontosabban az eredetivel, vagy annak "ikertestvérével", vagy valami ilyesmi. Ezek az ikrek a fizika mai állása szerint csak ketten vannak, és nem másolhatóak..." - hát persze. A holnapi álláspont szerint meg a mai hülyeség. Számtalanszor kiderült már. Ez az egész olyan "zavarosban való halászás".
"Pontosabban az eredetivel, vagy annak "ikertestvérével", vagy valami ilyesmi. Ezek az ikrek a fizika mai állása szerint csak ketten vannak, és nem másolhatóak..." - hát persze. A holnapi álláspont szerint meg a mai hülyeség. Számtalanszor kiderült már. Ez az egész olyan "zavarosban való halászás".
#26
Pontosabban az eredetivel, vagy annak "ikertestvérével", vagy valami ilyesmi. Ezek az ikrek a fizika mai állása szerint csak ketten vannak, és nem másolhatóak... (Mai állása szerint...
)
)
#25
Ha többet akarsz érteni belõle, utána tudsz nézni a fogalmaknak. Gondolom, a bit, byte, regiszter, és hasonlók sem voltak belédprogramozva születésedkor... :)
#24
Kriptográfiai szempontból ebben a kvantumos dologban az az egyik érdekes dolog, hogy pl. itt az adat érzékeli, ha nem az eredeti kulccsal nyúlnak hozzá, és eltûnik... Szóval itt már a fõszerepet a fizika játsza, nem az algoritmusok. (Mondjuk a mûveletekhez ki kell majd találni algoritmusokat, na ahhoz kell majd az ész...)
Itt a feltörés csak a mai gépekkel létrehozott titkosításokra érvényes.
Itt a feltörés csak a mai gépekkel létrehozott titkosításokra érvényes.
#23
Ezek nem a szokványos digitális kapuk, ezekbõl nem kellenek tizmillió darabok.
És hidd el, ennél sokkalta nagyobb baromságokra is elköltenek milliárdokat.
Aki azt írta, ez parasztvakítás, annak ugyanúgy fogalma sincs róla, mint neked (te mondtad), és azt sem gondolta végig, hogy nem olyasmivel szokták vakítani a népet, amit a többsége fel sem fog.
És hidd el, ennél sokkalta nagyobb baromságokra is elköltenek milliárdokat.
Aki azt írta, ez parasztvakítás, annak ugyanúgy fogalma sincs róla, mint neked (te mondtad), és azt sem gondolta végig, hogy nem olyasmivel szokták vakítani a népet, amit a többsége fel sem fog.
#22
Kénytelen vagyok elismerni, hogy az egész cikkbõl lassan csak a kötõszavakat értem meg, de annyi azért világos volt, hogy még két ivig fogják az adófizetõk pénzét az ablakon kiszórni mire lesz 1 azaz egy logikai kapujuk. Ha megnézitek acikket, akkor az egy ilyen regiszterhez röpke két lézert, egy mikrohullámú sugárzó bizbaszt, meg egy nagy érzenységû digitális kamerát használtak fel.
Na most ezt szorozzátok meg 2-vel vagy 3-al és már meg is van az elsõ kapu, két év múlva. De jó!!! Már a kapukat döngeti a kvantumszámítógép!
Valaki azt írta, hogy az egész egy parasztvakítás. Szerintem igaza volt, valamivel igazolni kell a kutatásra kidobott dollármilliókat.
Na most ezt szorozzátok meg 2-vel vagy 3-al és már meg is van az elsõ kapu, két év múlva. De jó!!! Már a kapukat döngeti a kvantumszámítógép!
Valaki azt írta, hogy az egész egy parasztvakítás. Szerintem igaza volt, valamivel igazolni kell a kutatásra kidobott dollármilliókat.
#21
off: a filmekrõl annyit h a Swordfish egy nagy rakás sz*r, semmi köze a valósághoz, önmaga paródiája.
A Terminator (legalábbis az elsõ) szvsz egy naon jó film, mégpedig azért mert egy elképzelt jövõt, technológiát.. elég realisztikusan vázol (persze hollywoodi elemekkel). Az 1ik legjobb, 'leghihetõbb' sci-fi.
on: az IBM (a kedvenc fejlesztõlaborom :) már tíz-15 éve irogat mindenféle atomokkal, néhány éve elektronszintekkel úgyhogy szvsz õk lesznek a világon az elsõk akik quantumszámgépeket állítanak elõ, remélem azt is bedobják a közösbe! :)
A Terminator (legalábbis az elsõ) szvsz egy naon jó film, mégpedig azért mert egy elképzelt jövõt, technológiát.. elég realisztikusan vázol (persze hollywoodi elemekkel). Az 1ik legjobb, 'leghihetõbb' sci-fi.
on: az IBM (a kedvenc fejlesztõlaborom :) már tíz-15 éve irogat mindenféle atomokkal, néhány éve elektronszintekkel úgyhogy szvsz õk lesznek a világon az elsõk akik quantumszámgépeket állítanak elõ, remélem azt is bedobják a közösbe! :)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#20
Ez se rossz oldal, fõleg az F.A.Q. :)
http://www.qubit.org/
http://www.qubit.org/
#19
Mármint ez logikus.
#18
Az viszont valószínû, hogy ha egy szuper-MI logikusan végiggondolja, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy õ okosabb, gyorsabb, strapabíróbb, stb., mint az ember, sõt, az ember a butaságával veszélyezteti is õt, tehát "elavult", szemétben a helye...
#17
Az "idióta sci-fi filmek" nagyon hasznosak ha "képileg" el akarsz valamit képzelni,persze ez csak vizuális segítség,nem kell,nem is szabad kész tényként kezelni...A jövõt nem láthatjuk csupán megpróbálhatjuk elképzelni..,ha némi ésszel csináljuk ez nem rossz irány...

#16
"a kvantumszámítógép kvantum biteket, úgy nevezett kubiteket alkalmaz. Mivel a részecskék egy idõben, több állapotban is lehetnek, a kubitek hatalmas mennyiségû számítás egyidejû végrehajtását tennék lehetõvé"
Ez elég enyhe megfogalmazás... :)
A kubitek olyasmit csinálnak, amit nehéz teljesen felfogni, és beilleszteni a mai hétköznapi világképbe. (A szokásos véletlenszámgenerátor dolog csak egy rossz hasonlat.)
Egy legalább viszonylag közérthetõ módon megfogalmazott (viszont angol nyelvû) oldal errõl: http://www.cs.caltech.edu/~westside/quantum-intro.html
Ez elég enyhe megfogalmazás... :)
A kubitek olyasmit csinálnak, amit nehéz teljesen felfogni, és beilleszteni a mai hétköznapi világképbe. (A szokásos véletlenszámgenerátor dolog csak egy rossz hasonlat.)
Egy legalább viszonylag közérthetõ módon megfogalmazott (viszont angol nyelvû) oldal errõl: http://www.cs.caltech.edu/~westside/quantum-intro.html
#15
A sebesség még nem minden. Egyelõre pl. a hang és képfelismerés még gyerekcipõben jár. Egy emberhez képest legalábbis.
#14
Idióta sci-fi filmekkel nem kéne dobálózni...
#13
A kvantumszámítógép nyilvánvalóan az MI kutatásában lehet a leghasznosabb.Késõbb egy-egy ilyen gép hálózatokat felügyelhet vagy központi egységként egy halom robotot irányíthat akár egyszerre,öszehangoltan.Ha ezt az MI-vel egyben csinálják abból még komolyabb dolgok sülhetnek ki...(SKYNET)
..,de az még távol van...
..,de az még távol van...
#12
hát ez egy értelmetlen mondat :)
A kvantumszámítógép egyik lehetséges alkalmazása két nagy prímszám eredményének faktorizációja.
két prímszámnak nincs eredménye .. 2 az egy prímszám 3 meg még egy és pont .. most ha ez nagyggyon nagggyon hosszú prímszám (pl Fermat prímek..) akkor is csak úgy vannak, és nincs semmi eredményük. ahoz kéne valami mûvelet , aztán azt lehet faktorizálni .. de lehet hogy egy nyelvész lélek jobban megtudja magyarázni :)
A kvantumszámítógép egyik lehetséges alkalmazása két nagy prímszám eredményének faktorizációja.
két prímszámnak nincs eredménye .. 2 az egy prímszám 3 meg még egy és pont .. most ha ez nagyggyon nagggyon hosszú prímszám (pl Fermat prímek..) akkor is csak úgy vannak, és nincs semmi eredményük. ahoz kéne valami mûvelet , aztán azt lehet faktorizálni .. de lehet hogy egy nyelvész lélek jobban megtudja magyarázni :)
hátö .. az elõzõ aláírásom sokkal jobb volt :]
#11
a kardhal címû igen fontos szakmai értékû filmben , egy szupervírussal loptak pénzt ... legalábbis ez volt az átlag-okos nézõ benyomása...
hátö .. az elõzõ aláírásom sokkal jobb volt :]
Nem érveltem, csak hasonlítottam és én úgy emlékszem, a Swordfish megtörtént esetet dolgoz fel...de mindegy
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#9
Nem hogy hacker, más sem fog hozzájutni. Parasztvakítás az egész.
#8
A Swordfish kb. olyan film, mint a többi, sci-fi elemekkel tûzdelt film. Ezzel nem kéne érvelni.
"A mostaniakkal is fel lehet törni (elvileg) bármit" - ez nem így van. Csak az ismert, matematikai algoritmussal leírható kódokra igaz.
Bármilyen gyors is legyen egy számítógép, azt nem árt elmagyarázni neki (program), hogy mit is kell nagyon gyorsan kiszámítani. Ha eleve nem tudják neki "megmondani", akkor elmehet a gyorsaságával kapálni...
"A mostaniakkal is fel lehet törni (elvileg) bármit" - ez nem így van. Csak az ismert, matematikai algoritmussal leírható kódokra igaz.
Bármilyen gyors is legyen egy számítógép, azt nem árt elmagyarázni neki (program), hogy mit is kell nagyon gyorsan kiszámítani. Ha eleve nem tudják neki "megmondani", akkor elmehet a gyorsaságával kapálni...
Ha bármilyen zárat készítesz, ahhoz kell valamilyen kulcs is.
A mostaniakkal is fel lehet törni (elvileg) bármit, csak rentgeteg idõ kell hozzá (vagy hatalmas számítási kapacitás lásd: Swordfish ) Mivel a kvantum gép nagyságrendekkel gyorsabb, és jobb ezért
hamarabb sikerül a betörés...
Azért nézzük a jobbik oldalát is: a mai grafikus chippek se semmik, de ezzel a technológiával vajon már milyen képet lehet elõállítani??
Ne ezen parázzon mindenki, hogy széthekkelik az összes szervert! Mire a hekkerek kezébe jut, addira már a szerverek is kvantum alapúak lesznek, és nem fognak beengedni senkit, mert olyan hosszú kulcsot fognak csinálni, hogy ne érje meg betörni még a kvantum géppel sem. Ahogy manapság is...
A mostaniakkal is fel lehet törni (elvileg) bármit, csak rentgeteg idõ kell hozzá (vagy hatalmas számítási kapacitás lásd: Swordfish ) Mivel a kvantum gép nagyságrendekkel gyorsabb, és jobb ezért
hamarabb sikerül a betörés...
Azért nézzük a jobbik oldalát is: a mai grafikus chippek se semmik, de ezzel a technológiával vajon már milyen képet lehet elõállítani??
Ne ezen parázzon mindenki, hogy széthekkelik az összes szervert! Mire a hekkerek kezébe jut, addira már a szerverek is kvantum alapúak lesznek, és nem fognak beengedni senkit, mert olyan hosszú kulcsot fognak csinálni, hogy ne érje meg betörni még a kvantum géppel sem. Ahogy manapság is...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#6
"A kvantumszámítógép egyik lehetséges alkalmazása két nagy prímszám eredményének faktorizációja. Ez azonnal lehetõvé tenné a számítógépes kommunikációk többségének biztonságához használt titkosító kód feltörését" ez nemes?
Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
#5
Lesz még itt változás,ha egy jobban eleresztett hacker hozzájut egy ilyen tech.hez...

#4
Az a kód, ami matematikai algoritmussal leírható, az törhetõ, csak idõ kérdése. Ezért ezek nem is megfelelõ biztonságúak. Maga az elv rossz.
#3
"Ez azonnal lehetõvé tenné a számítógépes kommunikációk többségének biztonságához használt titkosító kód feltörését."............Na ezt is rögtön jóra akarják használni...

#2
mese.
#1
Na... kvantumszámítógéppekl fognak ezután hackelni. :-D
← ElőzőOldal 2 / 2