Kvantumfizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1078
Ha nem kapok itt is bannt, akkor minden reszletet leirom ennek a szimulacionak.
Ez zsarolas? Aha...wink
Ez zsarolas? Aha...wink
#1077
Nagyon erdekes, hogy az elektromagneses mezot eddig is hasonloan lehetett leirni, csak mas volt a neve a gyereknek.
en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_four-potential
Ha ebben a mezoben egy hullam terjed, akkor az egy osszecsatolodott skalarmezoben terjedo p-wave es a vektormezoben terjedo spinhullam. Csak igy lehet a haladasi iranyra meroleges elektromos es magneses vektorokat kapni, amelyek nem masok, mint az mezo elso derivaltjai.
"The name P-wave can stand for either pressure wave "
en.wikipedia.org/wiki/P-wave
Amennyiben ragaskodunk ahhoz, hogy a hypercharge es a weak isospin csatolasa 0.5 0.866 aranyu, akkor a menetiranyra merolegesen jobbra vagy balra forgo vektorokat kapunk. Erdekes modon a fotonnak pont ez a ket allapota lehetseges.
"The photon also carries a quantity called spin angular momentum that does not depend on its frequency.<23> The magnitude of its spin is {\displaystyle \scriptstyle {{\sqrt {2}}\hbar }} \scriptstyle{\sqrt{2} \hbar} and the component measured along its direction of motion, its helicity, must be ±ħ. These two possible helicities, called right-handed and left-handed, correspond to the two possible circular polarization states of the photon.<24>"
en.wikipedia.org/wiki/Photon
en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_four-potential
Ha ebben a mezoben egy hullam terjed, akkor az egy osszecsatolodott skalarmezoben terjedo p-wave es a vektormezoben terjedo spinhullam. Csak igy lehet a haladasi iranyra meroleges elektromos es magneses vektorokat kapni, amelyek nem masok, mint az mezo elso derivaltjai.
"The name P-wave can stand for either pressure wave "
en.wikipedia.org/wiki/P-wave
Amennyiben ragaskodunk ahhoz, hogy a hypercharge es a weak isospin csatolasa 0.5 0.866 aranyu, akkor a menetiranyra merolegesen jobbra vagy balra forgo vektorokat kapunk. Erdekes modon a fotonnak pont ez a ket allapota lehetseges.
"The photon also carries a quantity called spin angular momentum that does not depend on its frequency.<23> The magnitude of its spin is {\displaystyle \scriptstyle {{\sqrt {2}}\hbar }} \scriptstyle{\sqrt{2} \hbar} and the component measured along its direction of motion, its helicity, must be ±ħ. These two possible helicities, called right-handed and left-handed, correspond to the two possible circular polarization states of the photon.<24>"
en.wikipedia.org/wiki/Photon
#1076
Mindenkinek jogaban all megismerni a kutatasok eredmenyeit. Eleg volt az 50 evnyi terelesbol.
Lassuk honnan ered a foton "uj" egyenlete?
Sokan kérdezhetik, mi a foton és a Z bozon egyenletének az eredete?
https://en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
A valós egyenletet itt található. 18.oldal
https://www.nikhef.nl/~ivov/HiggsLectureNote.pdf
A cikk leírja a folyamatot, hogyan lehet eljutni ehhez az egyenlethez, de sok matematikai részletről nem beszél. Akkor lássuk a részleteket.
A 15.oldaltól indul a kérdéses rész. Van egy isospin doublet, ami a Higgs mező. Ennek a várható értéke nemnulla az alábbi vektorra.
fi0 = <0>
Ez egy fontos szerepet kap a 17.oldalon a mező Lagrangianjának egyenletében.
Ami ilyen formájú.
D=G + igTW/2 + ihYB/2
T=sigma matrix https://en.wikipedia.org/wiki/Pauli_matrices
g coupling constant of W field / csatolási állandó /
h=g' coupling constant of B field
D=covariant derivative https://en.wikipedia.org/wiki/Covariant_derivative
G= gradient of field https://en.wikipedia.org/wiki/Four-gradient
Első kérdés: miért alkalmazzuk a Pauli mátrixot? Nos a mező weak isospinje -1/2 tehát a Higg "isospinileg" fermion.
A matek. Adott a kiindulási egyenlet, ahol a Higgs-mező csatolódik a két mértékmezőhöz.
Dfi=
A W a weak isospin, aminek olyan komponensei vannak, mint a spinnek, /spinwave?/ SU(2) és a B mező a gyenge hypercharge. U(1)y Az y annyit mutat, hogy ez nem az elektromágnesesség, hanem a hypercharge.
...............
Dfi=
A következő lépés, hogy "kibontjuk" az egyenletet. Először beszorozzuk a mátrixokkal.
A <0>
Dfi= 1/sqrt(2)
Dfi= i/sqrt(8)
Dfi= i/sqrt(8) [g(<0,W1> + <0,-iW2> + [ W3,0]) + h
[ (
Dfi= i/sqrt(8) [
[
Dfi= iv/sqrt(8)
<-gW3+ hYB>
Dfi
Az eredeti egyenlet fele eltünik a zéró miatt. De ami marad az is bőven elég lesz ma délutánra.
Mivel a kérdés a Z és a foton, ezért a "valós" gerjesztéseket leíró egyenletnek is csak a második felét használom tovább.
Ebből feírjuk azt az mátrixok, aminek a sajátvektora lesz a két részecske.
(-gW +hYB)^2 =
h=g'
[ W3 g*g , B -g*hY ]
[ W3 -g*hY , B h*h ]
mivel Y=1 a Higgsmezőre, marad
[ W3 g*g , B -g*h ]
[ W3 -g*h , B h*h ]
avagy mátrix / vektor alakvan
[ g*g , -g*h ]
[ -g*h , h*h ]
Ennek a mátrixnak először megkeressük a sajátértékeit. Alap matek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Eigenvalues_and_eigenvectors
eigenvalue (A-IL)v=0
[ g*g -L , -g*h ]
[ -g*h , h*h -L]
Ehhez egy olyan L értéket kell találni, amivek a fenti mátrix determinánsa zéró lesz.
determinant =0
(g*g -L) * (h*h -L) - (-g*h) * (-g*h) =0
g*g*h*h -L*h*h -g*g*L +L*L - g*g*h*h =0
-L*h*h -g*g*L +L*L =0
-L*(h*h+g*g) +L*L =0
Ez egy közönséges másodfokú egyenlet, szóval
a=1
b=-(h*h+g*g)
c=0
L=(-b+-sqrt(b^2 - 4ac)) /2a
L= ((h*h+g*g) +-sqrt((h*h+g*g)*(h*h+g*g))) /2
L1= ((h*h+g*g) -(h*h+g*g)) /2= 0
L2= ((h*h+g*g) +(h*h+g*g)) /2= 2*(h*h + g*g) /2 = h*h + g*g
És meg is kaptuk a cikkben szereplő sajátértékeket.
...............
A következő lépés az első sajátértékhez tartozó sajátvektor megkeresése. Az alap egyenletek ezek.
(A-IL)v=0
Av=Lv
Az utóbbiból felírhatjuk a keresett
[ g*g ,-g*h ]
[ -g*h, h*h ]
Az első sajátérték volt a foton mezőhöz tartozó
L1=0
[ v1*g*g ,-v2*g*h ] =0
[ -v1*g*h , v2*h*h ] 0
v1*g*g -v2*g*h =0
-v1*g*h + v2*h*h =0
innen csak az első sor kell a mátrixból
v1 =v2*h/g
ha v1=1 nek vesszük, akkor -> v2=g/h
Ellenőrzés Av=Lv
1*g*g -g*g*h/h =0*1
-1*g*h + g*h*h/h =0*g/h PF=pont fsza
A vektort átskálázva h-val meg is kapjuk a cikkben szereplő értéket. Igazából ez majd normalizálva lesz egy sqrt(g^2 + h^2) faktorral, ahogy a QM-ben illik.
eigenvector of L1
normalization
(hW + gB) / sqrt(g^2 + h^2) = A photon
................
Jöhet a Z gyenge bozon-mező sajátértéke
L2=(h*h + g*g)
ismét Av=Lv
[ g*g , -g*h ]
[ -g*h , h*h ]
[ v1*g*g ,-v2*g*h ] =(h*h + g*g)
[ -v1*g*h , v2*h*h ] (h*h + g*g)
v1*g*g - v2*g*h =(h*h + g*g)v1
-v1*g*h + v2*h*h =(h*h + g*g)v2
legyen v1=1
g*g - v2*g*h =h*h + g*g
-v2*g*h =h*h
v2 =-h*h/(g*h)
v2 =-h/g
Visszaellenőrzés Av=Lv
1*g*g + h*g*h/g = (h*h + g*g)*1
-1*g*h - h*h*h/g =-(h*h + g*g)*h/g
g*g + h*h = h*h + g*g
-g*g*h - g*h*h*h/g =-h*h*h - g*g*h OK
eigenvector of L2
normalization / normalizáció
(gW - hB) / sqrt(g^2 + h^2) = Z boson
............
Szóval az egész folyamat leírható a mátrixoknál már megszokott módon. Sajátvektorral.
De mi ez a sajátvektor?
What is an Eigenvector?
https://www.youtube.com/watch?v=ue3yoeZvt8E
Aha, hogy az az irány , amit a transzformáció maximum átskáláz, de békén hagy. Ez a skálafaktor a sajátérték.
De hiszen az Av = Lv egyenlet pont ezt mondja. Csak meg kellene tanulni olvasni benne.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Saj%C3%A1tvektor_%C3%A9s_saj%C3%A1t%C3%A9rt%C3%A9k
Lassuk honnan ered a foton "uj" egyenlete?
Sokan kérdezhetik, mi a foton és a Z bozon egyenletének az eredete?
https://en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
A valós egyenletet itt található. 18.oldal
https://www.nikhef.nl/~ivov/HiggsLectureNote.pdf
A cikk leírja a folyamatot, hogyan lehet eljutni ehhez az egyenlethez, de sok matematikai részletről nem beszél. Akkor lássuk a részleteket.
A 15.oldaltól indul a kérdéses rész. Van egy isospin doublet, ami a Higgs mező. Ennek a várható értéke nemnulla az alábbi vektorra.
fi0 = <0>
Ez egy fontos szerepet kap a 17.oldalon a mező Lagrangianjának egyenletében.
Ami ilyen formájú.
D=G + igTW/2 + ihYB/2
T=sigma matrix https://en.wikipedia.org/wiki/Pauli_matrices
g coupling constant of W field / csatolási állandó /
h=g' coupling constant of B field
D=covariant derivative https://en.wikipedia.org/wiki/Covariant_derivative
G= gradient of field https://en.wikipedia.org/wiki/Four-gradient
Első kérdés: miért alkalmazzuk a Pauli mátrixot? Nos a mező weak isospinje -1/2 tehát a Higg "isospinileg" fermion.
A matek. Adott a kiindulási egyenlet, ahol a Higgs-mező csatolódik a két mértékmezőhöz.
Dfi=
A W a weak isospin, aminek olyan komponensei vannak, mint a spinnek, /spinwave?/ SU(2) és a B mező a gyenge hypercharge. U(1)y Az y annyit mutat, hogy ez nem az elektromágnesesség, hanem a hypercharge.
...............
Dfi=
A következő lépés, hogy "kibontjuk" az egyenletet. Először beszorozzuk a mátrixokkal.
A <0>
Dfi= 1/sqrt(2)
Dfi= i/sqrt(8)
Dfi= i/sqrt(8) [g(<0,W1> + <0,-iW2> + [ W3,0]) + h
[ (
Dfi= i/sqrt(8) [
[
Dfi= iv/sqrt(8)
<-gW3+ hYB>
Dfi
Az eredeti egyenlet fele eltünik a zéró miatt. De ami marad az is bőven elég lesz ma délutánra.
Mivel a kérdés a Z és a foton, ezért a "valós" gerjesztéseket leíró egyenletnek is csak a második felét használom tovább.
Ebből feírjuk azt az mátrixok, aminek a sajátvektora lesz a két részecske.
(-gW +hYB)^2 =
h=g'
[ W3 g*g , B -g*hY ]
[ W3 -g*hY , B h*h ]
mivel Y=1 a Higgsmezőre, marad
[ W3 g*g , B -g*h ]
[ W3 -g*h , B h*h ]
avagy mátrix / vektor alakvan
[ g*g , -g*h ]
[ -g*h , h*h ]
Ennek a mátrixnak először megkeressük a sajátértékeit. Alap matek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Eigenvalues_and_eigenvectors
eigenvalue (A-IL)v=0
[ g*g -L , -g*h ]
[ -g*h , h*h -L]
Ehhez egy olyan L értéket kell találni, amivek a fenti mátrix determinánsa zéró lesz.
determinant =0
(g*g -L) * (h*h -L) - (-g*h) * (-g*h) =0
g*g*h*h -L*h*h -g*g*L +L*L - g*g*h*h =0
-L*h*h -g*g*L +L*L =0
-L*(h*h+g*g) +L*L =0
Ez egy közönséges másodfokú egyenlet, szóval
a=1
b=-(h*h+g*g)
c=0
L=(-b+-sqrt(b^2 - 4ac)) /2a
L= ((h*h+g*g) +-sqrt((h*h+g*g)*(h*h+g*g))) /2
L1= ((h*h+g*g) -(h*h+g*g)) /2= 0
L2= ((h*h+g*g) +(h*h+g*g)) /2= 2*(h*h + g*g) /2 = h*h + g*g
És meg is kaptuk a cikkben szereplő sajátértékeket.
...............
A következő lépés az első sajátértékhez tartozó sajátvektor megkeresése. Az alap egyenletek ezek.
(A-IL)v=0
Av=Lv
Az utóbbiból felírhatjuk a keresett
[ g*g ,-g*h ]
[ -g*h, h*h ]
Az első sajátérték volt a foton mezőhöz tartozó
L1=0
[ v1*g*g ,-v2*g*h ] =0
[ -v1*g*h , v2*h*h ] 0
v1*g*g -v2*g*h =0
-v1*g*h + v2*h*h =0
innen csak az első sor kell a mátrixból
v1 =v2*h/g
ha v1=1 nek vesszük, akkor -> v2=g/h
Ellenőrzés Av=Lv
1*g*g -g*g*h/h =0*1
-1*g*h + g*h*h/h =0*g/h PF=pont fsza
A vektort átskálázva h-val meg is kapjuk a cikkben szereplő értéket. Igazából ez majd normalizálva lesz egy sqrt(g^2 + h^2) faktorral, ahogy a QM-ben illik.
eigenvector of L1
normalization
(hW + gB) / sqrt(g^2 + h^2) = A photon
................
Jöhet a Z gyenge bozon-mező sajátértéke
L2=(h*h + g*g)
ismét Av=Lv
[ g*g , -g*h ]
[ -g*h , h*h ]
[ v1*g*g ,-v2*g*h ] =(h*h + g*g)
[ -v1*g*h , v2*h*h ] (h*h + g*g)
v1*g*g - v2*g*h =(h*h + g*g)v1
-v1*g*h + v2*h*h =(h*h + g*g)v2
legyen v1=1
g*g - v2*g*h =h*h + g*g
-v2*g*h =h*h
v2 =-h*h/(g*h)
v2 =-h/g
Visszaellenőrzés Av=Lv
1*g*g + h*g*h/g = (h*h + g*g)*1
-1*g*h - h*h*h/g =-(h*h + g*g)*h/g
g*g + h*h = h*h + g*g
-g*g*h - g*h*h*h/g =-h*h*h - g*g*h OK
eigenvector of L2
normalization / normalizáció
(gW - hB) / sqrt(g^2 + h^2) = Z boson
............
Szóval az egész folyamat leírható a mátrixoknál már megszokott módon. Sajátvektorral.
De mi ez a sajátvektor?
What is an Eigenvector?
https://www.youtube.com/watch?v=ue3yoeZvt8E
Aha, hogy az az irány , amit a transzformáció maximum átskáláz, de békén hagy. Ez a skálafaktor a sajátérték.
De hiszen az Av = Lv egyenlet pont ezt mondja. Csak meg kellene tanulni olvasni benne.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Saj%C3%A1tvektor_%C3%A9s_saj%C3%A1t%C3%A9rt%C3%A9k
#1075
A foton avagy az elektromagneses kolcsonhatas egy maradeka ennek a szimmetria sertesnek,
en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
"As the Z boson is a mixture of the pre-symmetry-breaking W0 and B0 bosons (see weak mixing angle),"
en.wikipedia.org/wiki/W_and_Z_bosons
"what’s this funny B boson?"
Why do we expect a Higgs boson? Part I: Electroweak Symmetry Breaking
https://www.quantumdiaries.org/2011/11/21/why-do-we-expect-a-higgs-boson-part-i-electroweak-symmetry-breaking/
en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
"As the Z boson is a mixture of the pre-symmetry-breaking W0 and B0 bosons (see weak mixing angle),"
en.wikipedia.org/wiki/W_and_Z_bosons
"what’s this funny B boson?"
Why do we expect a Higgs boson? Part I: Electroweak Symmetry Breaking
https://www.quantumdiaries.org/2011/11/21/why-do-we-expect-a-higgs-boson-part-i-electroweak-symmetry-breaking/
#1074
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0804/PatkosA.pdf
"Peter Higgs (4. ábra jobb oldala) 1964-ben a mágneses térbe helyezett szupravezetôbe csak kis mértékben behatolni képes mágneses tér példáját általánosította relativisztikus modellekre"
"A szupravezetô analógiát tanulmányozva néhány hónappalkésôbb jött rá, hogy az eredmény egyben tömeges fotonok létét jósolja."
Aki irta ezt a cikket, az szakertoje a temanak.
"Korábbi heidelbergi és bielefeldi kutatómunkám
folytatásaként az elmúlt öt évben a királis kondenzá-
tum változását tanulmányoztam véges hômérsékleten
és véges izospin-, barionszám- és hipertöltés-sûrûsé-
gen Szépfalusy Péterrel, Szép Zsolttal, Jakovác Antallal,
valamint Herpay Tamás és Kovács Péter doktoranduszokkalegyüttmûködésben."
Az index allergias az igazsagra, es mindig letorlik, ha ezt belinkelem.
Hazudozni es terelni a tudomany neveben csunya dolog.
"Peter Higgs (4. ábra jobb oldala) 1964-ben a mágneses térbe helyezett szupravezetôbe csak kis mértékben behatolni képes mágneses tér példáját általánosította relativisztikus modellekre"
"A szupravezetô analógiát tanulmányozva néhány hónappalkésôbb jött rá, hogy az eredmény egyben tömeges fotonok létét jósolja."
Aki irta ezt a cikket, az szakertoje a temanak.
"Korábbi heidelbergi és bielefeldi kutatómunkám
folytatásaként az elmúlt öt évben a királis kondenzá-
tum változását tanulmányoztam véges hômérsékleten
és véges izospin-, barionszám- és hipertöltés-sûrûsé-
gen Szépfalusy Péterrel, Szép Zsolttal, Jakovác Antallal,
valamint Herpay Tamás és Kovács Péter doktoranduszokkalegyüttmûködésben."
Az index allergias az igazsagra, es mindig letorlik, ha ezt belinkelem.
Hazudozni es terelni a tudomany neveben csunya dolog.
#1073
"In superconductors, it is the generation of a mass of the
photon."
tu-dresden.de/mn/ressourcen/dateien/international-summer-school-symmetries-and-phase-transitions/Sudbo-Superconductivity_Theory.pdf?lang=en
"4 Formal analogies between the Higgs mechanism and
superconductivity"
" photon with effective mass"
philsci-archive.pitt.edu/12449/1/Fraser&Koberinski_HiggsAnalogiesSHPMP.pdf
"mass m A of the gauge field A‘ (photon mass) "
www.wmi.badw.de/teaching/Talks/Einzel,%20On%20the%20Higgs%20mechanism%20in%20the%20theory%20of%20superconductivity%202012.pdf
photon."
tu-dresden.de/mn/ressourcen/dateien/international-summer-school-symmetries-and-phase-transitions/Sudbo-Superconductivity_Theory.pdf?lang=en
"4 Formal analogies between the Higgs mechanism and
superconductivity"
" photon with effective mass"
philsci-archive.pitt.edu/12449/1/Fraser&Koberinski_HiggsAnalogiesSHPMP.pdf
"mass m A of the gauge field A‘ (photon mass) "
www.wmi.badw.de/teaching/Talks/Einzel,%20On%20the%20Higgs%20mechanism%20in%20the%20theory%20of%20superconductivity%202012.pdf
#1072
"stb. - ami azt jelenti, hogy egyik link sem arról ír, hogy szigorú értelembe vett, azaz nyugalmi tömege lenne a fotonnak, és főleg nem Cooper-párok adják a tömegét."
"Here, because Cooper pairs are charged particles (with charge 2 e), the order parameter is coupled with gauge fields (E and B fields). U"
http://www-personal.umich.edu/~sunkai/teaching/Fall_2014/Chapter9.pdf
"The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. In the nonrelativistic context, this is the Landau model of a charged Bose–Einstein condensate, also known as a superconductor. In the relativistic condensate, the condensate is a scalar field, and is relativistically invariant."
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
De egyszerubb ha vegig olvasod az egeszet ahelyett hogy adod az ertetlent.
"Here, because Cooper pairs are charged particles (with charge 2 e), the order parameter is coupled with gauge fields (E and B fields). U"
http://www-personal.umich.edu/~sunkai/teaching/Fall_2014/Chapter9.pdf
"The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. In the nonrelativistic context, this is the Landau model of a charged Bose–Einstein condensate, also known as a superconductor. In the relativistic condensate, the condensate is a scalar field, and is relativistically invariant."
en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
De egyszerubb ha vegig olvasod az egeszet ahelyett hogy adod az ertetlent.
#1071
" The gauge field now has one additional term in the free energy ~ A2. Remember that in a gauge theory, typically we only have terms like
∑ A
2. In k-space, this means that the dispersion relation of a photon is w2 = k2. However, once we have Ò A2, the dispersion becomes
w2 = k2 + Ò, and the coefficient of the A2 term is the square of the mass of photons, i.e. in a superconductor, photons become massive particles."
http://www-personal.umich.edu/~sunkai/teaching/Fall_2014/Chapter9.pdf
∑ A
2. In k-space, this means that the dispersion relation of a photon is w2 = k2. However, once we have Ò A2, the dispersion becomes
w2 = k2 + Ò, and the coefficient of the A2 term is the square of the mass of photons, i.e. in a superconductor, photons become massive particles."
http://www-personal.umich.edu/~sunkai/teaching/Fall_2014/Chapter9.pdf
#1070
"hülyegyerek"
Szep neved van. SG.fej
Szep neved van. SG.fej
#1069
Szia Hiper fizikus!
Igen, az roppant fontos és lényeges dolog. Viszont sok szakirodalom nem jól domborít ezen a téren. Olyan ok-okozati elsődlegességeket és másodlagosságokat sugallnak, ami nem igaz. Ebből én azt szűrtem le, hogy ezek írói nincsenek 100%-ig tisztában a dolgokkal, vagy nem látják át kellő mélyen a dolgokat. Bizonyos igen lényegi összefüggő dolgok teljesen egy szinten vannak. Lehet, de nem igazán jó egyiket sem megokolni a másikkal szemben, miután az következmény lenne csupán.
"csak azért van elektromágneses tér, mert elektront leíró egyenletet úgy választottuk meg, hogy invariánsak legyenek a lokális mértéktranszformációkkal szemben"
Na éppen azért nem, mert akkor könnyen ilyen megállapításokra jut az ember, amik szerintem hamisak; mert nem csak azért.
"Ez valójában rekurzív értelmezés, mert ha nincs elektromágneses tér, akkor nincs elektron se, ami invariáns lehetne a lokális mértéktranszformációkkal szemben!"
Na igen, de éppen arról beszélek, hogy így ezek a megállapítások nem a legszerencsésebbek.
El lehet gondolkozni azon, hogy miért, vagy mitől "kell" lokálisnak, azaz helyfüggőnek lennie egy mértéktranszformációnak. Erre gyökeres választ nem találunk. Van amikor nem merül fel a lokális mértéktranszformációk lehetősége, viszont van amikor igen, és az utóbbi lehetőség bűvölése igen gyümölcsözővé vállt a kölcsönhatások összefüggésének feltárására, egyesítésére.
"A lokális mértékszimmetria következménye a gyenge és az erős kölcsönhatás is."
Na ez már így jobb kijelentés, mert a kölcsönhatás létére vonatkozik, és nem a külön terek létére. Az elektromágneses mezőt (bozon mező) és az elektron-pozitron mezőt (fermion mező) jobb külön létezőnek tekinteni, még ha létük szorosan összefüggésben van is.
"Aztán a kvantumelmelét körében egyesített kölcsönhatások is a lokális szimmetria megértéséből következtek. Ez a lokális csoportelméleti izék fontos dolgok lehetnek."
Igen. A megértéséből és összekapcsolódásaikból, sérüléseikből. <#awink>
Igen, az roppant fontos és lényeges dolog. Viszont sok szakirodalom nem jól domborít ezen a téren. Olyan ok-okozati elsődlegességeket és másodlagosságokat sugallnak, ami nem igaz. Ebből én azt szűrtem le, hogy ezek írói nincsenek 100%-ig tisztában a dolgokkal, vagy nem látják át kellő mélyen a dolgokat. Bizonyos igen lényegi összefüggő dolgok teljesen egy szinten vannak. Lehet, de nem igazán jó egyiket sem megokolni a másikkal szemben, miután az következmény lenne csupán.
"csak azért van elektromágneses tér, mert elektront leíró egyenletet úgy választottuk meg, hogy invariánsak legyenek a lokális mértéktranszformációkkal szemben"
Na éppen azért nem, mert akkor könnyen ilyen megállapításokra jut az ember, amik szerintem hamisak; mert nem csak azért.
"Ez valójában rekurzív értelmezés, mert ha nincs elektromágneses tér, akkor nincs elektron se, ami invariáns lehetne a lokális mértéktranszformációkkal szemben!"
Na igen, de éppen arról beszélek, hogy így ezek a megállapítások nem a legszerencsésebbek.
El lehet gondolkozni azon, hogy miért, vagy mitől "kell" lokálisnak, azaz helyfüggőnek lennie egy mértéktranszformációnak. Erre gyökeres választ nem találunk. Van amikor nem merül fel a lokális mértéktranszformációk lehetősége, viszont van amikor igen, és az utóbbi lehetőség bűvölése igen gyümölcsözővé vállt a kölcsönhatások összefüggésének feltárására, egyesítésére.
"A lokális mértékszimmetria következménye a gyenge és az erős kölcsönhatás is."
Na ez már így jobb kijelentés, mert a kölcsönhatás létére vonatkozik, és nem a külön terek létére. Az elektromágneses mezőt (bozon mező) és az elektron-pozitron mezőt (fermion mező) jobb külön létezőnek tekinteni, még ha létük szorosan összefüggésben van is.
"Aztán a kvantumelmelét körében egyesített kölcsönhatások is a lokális szimmetria megértéséből következtek. Ez a lokális csoportelméleti izék fontos dolgok lehetnek."
Igen. A megértéséből és összekapcsolódásaikból, sérüléseikből. <#awink>
#1068
Szia Szabiku!
Találtam egy furcsa állítást a "Szimmetriák és megmaradás törvények – Sailer Kornél" című forrásban 135. lapon 12.sornál azt, hogy csak azért van elektromágneses tér, mert elektront leíró egyenletet úgy választottuk meg, hogy invariánsak legyenek a lokális mértéktranszformációkkal szemben. Ehez mit szólsz, érdekes ugye? Ez valójában rekurzív értelmezés, mert ha nincs elektromágneses tér, akkor nincs elektron se, ami invariáns lehetne a lokális mértéktranszformációkkal szemben! Továbbá; A lokális mértékszimmetria következménye a gyenge és az erős kölcsönhatás is. Hát nem fura? Aztán a kvantumelmelét körében egyesített kölcsönhatások is a lokális szimmetria megértéséből következtek. Ez a lokális csoportelméleti izék fontos dolgok lehetnek.
<#confused>
Találtam egy furcsa állítást a "Szimmetriák és megmaradás törvények – Sailer Kornél" című forrásban 135. lapon 12.sornál azt, hogy csak azért van elektromágneses tér, mert elektront leíró egyenletet úgy választottuk meg, hogy invariánsak legyenek a lokális mértéktranszformációkkal szemben. Ehez mit szólsz, érdekes ugye? Ez valójában rekurzív értelmezés, mert ha nincs elektromágneses tér, akkor nincs elektron se, ami invariáns lehetne a lokális mértéktranszformációkkal szemben! Továbbá; A lokális mértékszimmetria következménye a gyenge és az erős kölcsönhatás is. Hát nem fura? Aztán a kvantumelmelét körében egyesített kölcsönhatások is a lokális szimmetria megértéséből következtek. Ez a lokális csoportelméleti izék fontos dolgok lehetnek.
<#confused>
#1067
Szia Hiper fizikus!
Pozitrónium. Hasonló a hidrogénatomhoz, csak itt a két egymás körül "keringő" részecske nem proton és elektron, hanem pozitron és elektron. Lényeges különbség, hogy tömegük utóbbi esetben azonos, és nem ezres nagyságrenben eltérő. Ennek megfelelő kvantummechanikai hullámformát vesznek fel a tömegközéppont körül, aztán az instabilitásnak megfelelő idő elteltével már nagy valószínűséggel annihilálódnak.
Az elektron egy mondhatni jól viselkedő részecske; olcsó, könnyű előállítani, nem veszélyes, jól kezelhető, és mivel töltése van, viszonylag egyszerűen gyorsítható. Hátránya, hogy túl könnyű, és ezért a tömeg-energia ekvivalencia miatt adott sebességnél túl kicsi az energiája. Ebből a szempontból ezért jobb a proton. A proton viszont összetett részecske, és ezért az ütköztetésekor a széteső saját alkatrészei zavaróak lehetnek bizonyos megfigyelések esetén. Az elektront, ha elég nagy energiára gyorsítjuk, és ütköztetjük, nem esik szét alkatrészeire (mert elemi részecske), hanem tisztán a kinetikus energiából keletkező jeteket produkál. Ez tiszta részecskekeltés. Gondolom ezért szeretik olykor a jóval könnyebb elektront használni részecskeütköztető kísérletekben, de lehet, hogy tévedek. Egyébként mindegy miket ütköztetsz, ha képesek ütközésre, és van elég kinetikus energiájuk, akkor ott a valószínűségeknek megfelelően (amit ugye a hatáskeresztmetszettel amennyire csak tudnak, megnövelnek) részecskék keletkeznek, és repülnek szét a maradék kinetikus energiákkal. Ezeket érzékelik az eseményt körülvevő általában hatalmas és bonyolult detektorokkal.
"és hogy az elektront a protonnal mélyen ütköztetések is a pontszerű kvarkokat igazolták"
Igen, ezzel a módszerrel pl. nem a részecskekeltés volt a cél, hanem a proton belső szerkezetének szórással történő vizsgálata, ami azt körvonalazta, hogy kis kvarkok vannak benne.
Linket most ezzel kapcsolatban nem tudok, csak emlékezetből írtam mindezt, viszont van két jó könyv ezekkel a dolgokkal kapcsolatban: A kvark, vagy A kvarkok, és Az atomfizikán túl, vagy Az atomokon túl (Marx György). Mindkettőt érdemes elolvasni.
<#vigyor0>
Pozitrónium. Hasonló a hidrogénatomhoz, csak itt a két egymás körül "keringő" részecske nem proton és elektron, hanem pozitron és elektron. Lényeges különbség, hogy tömegük utóbbi esetben azonos, és nem ezres nagyságrenben eltérő. Ennek megfelelő kvantummechanikai hullámformát vesznek fel a tömegközéppont körül, aztán az instabilitásnak megfelelő idő elteltével már nagy valószínűséggel annihilálódnak.
Az elektron egy mondhatni jól viselkedő részecske; olcsó, könnyű előállítani, nem veszélyes, jól kezelhető, és mivel töltése van, viszonylag egyszerűen gyorsítható. Hátránya, hogy túl könnyű, és ezért a tömeg-energia ekvivalencia miatt adott sebességnél túl kicsi az energiája. Ebből a szempontból ezért jobb a proton. A proton viszont összetett részecske, és ezért az ütköztetésekor a széteső saját alkatrészei zavaróak lehetnek bizonyos megfigyelések esetén. Az elektront, ha elég nagy energiára gyorsítjuk, és ütköztetjük, nem esik szét alkatrészeire (mert elemi részecske), hanem tisztán a kinetikus energiából keletkező jeteket produkál. Ez tiszta részecskekeltés. Gondolom ezért szeretik olykor a jóval könnyebb elektront használni részecskeütköztető kísérletekben, de lehet, hogy tévedek. Egyébként mindegy miket ütköztetsz, ha képesek ütközésre, és van elég kinetikus energiájuk, akkor ott a valószínűségeknek megfelelően (amit ugye a hatáskeresztmetszettel amennyire csak tudnak, megnövelnek) részecskék keletkeznek, és repülnek szét a maradék kinetikus energiákkal. Ezeket érzékelik az eseményt körülvevő általában hatalmas és bonyolult detektorokkal.
"és hogy az elektront a protonnal mélyen ütköztetések is a pontszerű kvarkokat igazolták"
Igen, ezzel a módszerrel pl. nem a részecskekeltés volt a cél, hanem a proton belső szerkezetének szórással történő vizsgálata, ami azt körvonalazta, hogy kis kvarkok vannak benne.
Linket most ezzel kapcsolatban nem tudok, csak emlékezetből írtam mindezt, viszont van két jó könyv ezekkel a dolgokkal kapcsolatban: A kvark, vagy A kvarkok, és Az atomfizikán túl, vagy Az atomokon túl (Marx György). Mindkettőt érdemes elolvasni.
<#vigyor0>
#1066
Szia Szabiku!
Érdekelne engem, hogy mit tudsz az elektront elektronnal ütköztető kísérletekről? Mert azt tudom, hogy a Ting és Richter (1976) elektront pozitronnal nagy energiás ütköztetése egy új kvark rezonancia jelenségre vezetett, innen ered a bájos-kvark elnevezés, és hogy az elektront a protonnal mélyen ütköztetések is a pontszerű kvarkokat igazolták. És hogy van egy rövid életű kis energiás keringő elektron-pozitron pár is az annihiláció előtt, aminek neve is van csak nem emlékszek rá. Meg hogy építettek egy "nagy hadron ütköztető" kísérleti bázist. De mi van az elektront elektronnal ütköztető kísérletekkel? A magyarázatodat elláthatod linkekkel is.
<#confused>
Érdekelne engem, hogy mit tudsz az elektront elektronnal ütköztető kísérletekről? Mert azt tudom, hogy a Ting és Richter (1976) elektront pozitronnal nagy energiás ütköztetése egy új kvark rezonancia jelenségre vezetett, innen ered a bájos-kvark elnevezés, és hogy az elektront a protonnal mélyen ütköztetések is a pontszerű kvarkokat igazolták. És hogy van egy rövid életű kis energiás keringő elektron-pozitron pár is az annihiláció előtt, aminek neve is van csak nem emlékszek rá. Meg hogy építettek egy "nagy hadron ütköztető" kísérleti bázist. De mi van az elektront elektronnal ütköztető kísérletekkel? A magyarázatodat elláthatod linkekkel is.
<#confused>
#1065
Annak is nevezhetjük, mert valóban igen nehezek.
Az ősrobbanás kezdetének szerintem nincs oka vagy okozója. Igazából kezdete sincs. Az ősrobbanás szerintem egy visszafelé aszimptotikus jelenség tele kaotikus és statisztikus rezgésekkel. Az aszimptotikus jelleg jobban érzékelhető úgy, hogy ha az idő skáláján az ősrobbanás kezdőpontját, amely nem valódi esemény, a mínusz végtelenbe helyezzük. Ez egy átskálázás csupán. Azt még nem tudjuk, hogy az anyag és antianyag miért maradt fenn ennyire aszimmetrikusan, mint ahogy azt a megfigyeléseink alapján érzékeljük.
Az ősrobbanás kezdetének szerintem nincs oka vagy okozója. Igazából kezdete sincs. Az ősrobbanás szerintem egy visszafelé aszimptotikus jelenség tele kaotikus és statisztikus rezgésekkel. Az aszimptotikus jelleg jobban érzékelhető úgy, hogy ha az idő skáláján az ősrobbanás kezdőpontját, amely nem valódi esemény, a mínusz végtelenbe helyezzük. Ez egy átskálázás csupán. Azt még nem tudjuk, hogy az anyag és antianyag miért maradt fenn ennyire aszimmetrikusan, mint ahogy azt a megfigyeléseink alapján érzékeljük.
#1064
Szia Szabiku!
Szerintem nevezhetnénk inkább "nehéz mértékbozonnak", mert neki van a legnagyobb tömege a mértékbozonok közt; vagy elnevezhetjük még valamely más jelegzetes tulajdonságáról is.
Pl. azért nem láthatjuk az antianyag jelenlétét, mert az ősrobbanás kezdetét a normális anyag szuperinterakciója okozhatta. Ekkor pedig nincs jelen számottevő antianyag.
<#vigyor0>
Szerintem nevezhetnénk inkább "nehéz mértékbozonnak", mert neki van a legnagyobb tömege a mértékbozonok közt; vagy elnevezhetjük még valamely más jelegzetes tulajdonságáról is.
Pl. azért nem láthatjuk az antianyag jelenlétét, mert az ősrobbanás kezdetét a normális anyag szuperinterakciója okozhatta. Ekkor pedig nincs jelen számottevő antianyag.
<#vigyor0>
#1063
Gyenge mértékbozonok. Ez nem jó?
Szerintem a W+ és a W- bozon egymás antirészecskéje, ha úgy nézzük.
Kicsit aggasztó, hogy semmi nyomát nem látjuk fennmaradt nagyobb antianyaghalmaznak, és akkor felmerül a kérdés; hogyan lehetséges ez az anyag-antianyag aszimmetria? A CP-szimmetriát a gyenge kölcsönhatás csak bizonyos folyamatai sértik. Ebből még sehogyan sem adódik ki a keresett ok. A CPT-szimmetria a speciális relativitáselmélet szerint nem sérülhet. A részecskefizika speciálisan relativisztikus elmélet.
Szerintem a W+ és a W- bozon egymás antirészecskéje, ha úgy nézzük.
Kicsit aggasztó, hogy semmi nyomát nem látjuk fennmaradt nagyobb antianyaghalmaznak, és akkor felmerül a kérdés; hogyan lehetséges ez az anyag-antianyag aszimmetria? A CP-szimmetriát a gyenge kölcsönhatás csak bizonyos folyamatai sértik. Ebből még sehogyan sem adódik ki a keresett ok. A CPT-szimmetria a speciális relativitáselmélet szerint nem sérülhet. A részecskefizika speciálisan relativisztikus elmélet.
#1062
Szia Szabiku!
Azért, mert ha lenne közös elnevezésük, akkor nem kellene egyenként felsorolni őket hivatkozśasukban. Illik, hogy a kategóriákban a partikuláré szóknak legyen univerzálé szójuk.
Egyébbként furcsának tartom, hogy a +W antirészecske, miközben a -W nek nincsen normális anyagú "+W" párja. Ennek mi az oka, és mi a következménye?! Nekem ez valami szimmetria "sértődésnek" tűnik, biztosan a Higgs-bozon "megsértődött" valamiért, amikor a Higgs-téren átvonulva a W bozon tömeget nyert.
<#vigyor0>
Azért, mert ha lenne közös elnevezésük, akkor nem kellene egyenként felsorolni őket hivatkozśasukban. Illik, hogy a kategóriákban a partikuláré szóknak legyen univerzálé szójuk.
Egyébbként furcsának tartom, hogy a +W antirészecske, miközben a -W nek nincsen normális anyagú "+W" párja. Ennek mi az oka, és mi a következménye?! Nekem ez valami szimmetria "sértődésnek" tűnik, biztosan a Higgs-bozon "megsértődött" valamiért, amikor a Higgs-téren átvonulva a W bozon tömeget nyert.
<#vigyor0>
#1061
Szia Hiper fizikus!
Hát nekem ilyen nem jut eszembe, ha egyáltalán van. De miért fontos ez?
Hát nekem ilyen nem jut eszembe, ha egyáltalán van. De miért fontos ez?
#1060
Szia Szabiku!
Az érdekelne engem, hogy a mértékbozonok közé tartozó Z,+W,-W a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecskéknek van-e és, hogy mi a közös olyan elnevezésük, amibe mind a Z,+W,-W beletartozik, de más nem tartozik bele, és ez a név nem egy összetett utalásos kifejezés.
<#fejvakaras>
Az érdekelne engem, hogy a mértékbozonok közé tartozó Z,+W,-W a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecskéknek van-e és, hogy mi a közös olyan elnevezésük, amibe mind a Z,+W,-W beletartozik, de más nem tartozik bele, és ez a név nem egy összetett utalásos kifejezés.
<#fejvakaras>
#1059
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass
"Current commonly accepted physical theories imply or assume the photon to be strictly massless. If the photon is not a strictly massless particle, it would not move at the exact speed of light, c in vacuum. Its speed would be lower and depend on its frequency."
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Standard_model
Itt azt magyarázza meg, hogy gyenge kölcsönhatásért felelős W és Z részecskék mitől nehezek, amíg a elektromágneses erők nélkülözik a tömeget. A Higgs-mechanizmus nem ad tömeget a fotonnak, mivel nem lép vele kölcsönhatásba.
stb. - ami azt jelenti, hogy egyik link sem arról ír, hogy szigorú értelembe vett, azaz nyugalmi tömege lenne a fotonnak, és főleg nem Cooper-párok adják a tömegét.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.16. 10:55:49
"Current commonly accepted physical theories imply or assume the photon to be strictly massless. If the photon is not a strictly massless particle, it would not move at the exact speed of light, c in vacuum. Its speed would be lower and depend on its frequency."
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Standard_model
Itt azt magyarázza meg, hogy gyenge kölcsönhatásért felelős W és Z részecskék mitől nehezek, amíg a elektromágneses erők nélkülözik a tömeget. A Higgs-mechanizmus nem ad tömeget a fotonnak, mivel nem lép vele kölcsönhatásba.
stb. - ami azt jelenti, hogy egyik link sem arról ír, hogy szigorú értelembe vett, azaz nyugalmi tömege lenne a fotonnak, és főleg nem Cooper-párok adják a tömegét.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.16. 10:55:49
#1058
Mit segítesz hülyegyerek!?
Nem látod, hogy alattad már hetek óta meg van válaszolva, és beraktam az oda vonatkozó wikipédiás részt??
Balfasz!
Nem látod, hogy alattad már hetek óta meg van válaszolva, és beraktam az oda vonatkozó wikipédiás részt??
Balfasz!
#1057
Wittent erdemes vegigolvasni, mert vegigkovethetjuk a Higgs-mechanizmus kialakulasat.
http://www.physics.rutgers.edu/~pchandra/physics601/AndersonWitten.pdf
es akit a matek erdekel:
Standard Model: An Introduction
https://arxiv.org/pdf/hep-ph/0001283.pdf
http://www.physics.rutgers.edu/~pchandra/physics601/AndersonWitten.pdf
es akit a matek erdekel:
Standard Model: An Introduction
https://arxiv.org/pdf/hep-ph/0001283.pdf
#1056
" hogy cooper-párok adják a foton tömegét."
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors."
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via sym-metry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson hasdrawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas be-come longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged"
http://www.physics.rutgers.edu/~pchandra/physics601/AndersonWitten.pdf
"the symmetry is spontaneously broken by condensation, and the W and Z bosons acquire masses. "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Standard_model
"The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. In the nonrelativistic context, this is the Landau model of a charged Bose–Einstein condensate, also known as a superconductor. "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Examples
semmi gond, humanoid...lool
https://en.wikipedia.org/wiki/Photon#Experimental_checks_on_photon_mass
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors."
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via sym-metry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson hasdrawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas be-come longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged"
http://www.physics.rutgers.edu/~pchandra/physics601/AndersonWitten.pdf
"the symmetry is spontaneously broken by condensation, and the W and Z bosons acquire masses. "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Standard_model
"The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. In the nonrelativistic context, this is the Landau model of a charged Bose–Einstein condensate, also known as a superconductor. "
https://en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Examples
semmi gond, humanoid...lool
#1055
Ja es nem EN derivalom. Wikipediat linkeltem.
Es legkozelebb csak akkor irj, ha kerdeznek.
Menj vissza jatszani szepen...
Es legkozelebb csak akkor irj, ha kerdeznek.
Menj vissza jatszani szepen...
#1054
Segitek, mert latom nehezen megy a matek
https://en.wikipedia.org/wiki/Metric_tensor#Arc_length
Ott a negyedik egyenlet. A metrikus tenzor elemei az elso parcialis derivaltak(masodik sor) skalar szorzatai. (dot product).
A gomb feluleti pontjait r adja, amit egy
https://en.wikipedia.org/wiki/Parametric_surface
https://en.wikipedia.org/wiki/Metric_tensor#Arc_length
Ott a negyedik egyenlet. A metrikus tenzor elemei az elso parcialis derivaltak(masodik sor) skalar szorzatai. (dot product).
A gomb feluleti pontjait r adja, amit egy
https://en.wikipedia.org/wiki/Parametric_surface
#1053
#1052
Az egész elgondolás alapját nem is említed, hogy itt beágyazott térről van szó. Mégpedig olyanról, hogy az egész görbült tér egy magasabb dimenziószámú euklideszi térbe ágyazva van elképzelve. Sajnos ez csak eléggé speciális esetben lehetséges, amit nem szabad elfelejteni. A beágyazó tér szerint a térbeli pont r, a beágyazott általában görbe hiperfelület szerint x. A Wikipédia (https://en.wikipedia.org/wiki/Covariant_derivative#Informal_definition_using_an_embedding_into_Euclidean_space) pedig az r pontodhoz tartozó helyvektort Ψ-vel jelöli. (x-hez a hiperfelület szerint a görbültség miatt nem tud tartozni x helyvektor.) A < ... ; ... > kacsacsőrös zárójellel jelölt skalárszorzat pedig a beágyazó euklideszi térben értendő. A beágyazott görbe térben pedig ez alsó-felső indexösszeejtéssel történik. A sebességhez és gyorsuláshoz ennek az egésznek semmi köze, mert itt egyáltalán nem valami objektum mozgásáról van szó, hanem a tér szerkezetéről.
Ezeket nem tudom, hogyan gondolod, mert indexösszeejtésből nem lehet csak úgy átosztani:
" A Christoffel-szimbólumok olyan ...
Cuuu= <ruu ; ru> /<ru ; ru>
Cvuu= <ruu ; rv> /<rv ; rv>
...
Az <ru ; ru> val való osztás a kontravariáns vektorból kovariánsat készít."
Ezeket nem tudom, hogyan gondolod, mert indexösszeejtésből nem lehet csak úgy átosztani:
" A Christoffel-szimbólumok olyan ...
Cuuu= <ruu ; ru> /<ru ; ru>
Cvuu= <ruu ; rv> /<rv ; rv>
...
Az <ru ; ru> val való osztás a kontravariáns vektorból kovariánsat készít."
#1051
<#fejvakaras>
Ebből, hogyan szűrted ki ezt:
" g(uu)=<ru;ru> =E
g(uv)=<ru;rv> = F
g(vv)=<rv;rv> = G "??
Mi az r?? Egy pont? -> "Ha a gömb felületi pontja r, akkor az első parciális deriváltjai az ru rv, a második pedig az ruu ruv rvu rvv."
Most egy pontot deriválgatsz??
Használsz a,b,c indexjelölést. Majd i,j,k indexjelölést. És ezek értékeire u,v szimbólumot. Szerintem ez marhára összezavaró...
Akkor a parciális deriválást ∂ helyett helytelenül d-vel jelölöd, ahol egyáltalán jelölöd:
" gab /xc= <d ra/d xc ; rb> + <ra ; d rb/d xc >
g(uv) /dx u= < ruu ; rv> + <ru ; rvu > "
Akkor most a felületi pont r?? Vagy x??
Nekem úgy tűnik, hogy az az r inkább a Ψ vektor akar lenni... de szerintem úgy sem stimmel.
Hát ez a levezetéstől igen messze van.
Ebből, hogyan szűrted ki ezt:
" g(uu)=<ru;ru> =E
g(uv)=<ru;rv> = F
g(vv)=<rv;rv> = G "??
Mi az r?? Egy pont? -> "Ha a gömb felületi pontja r, akkor az első parciális deriváltjai az ru rv, a második pedig az ruu ruv rvu rvv."
Most egy pontot deriválgatsz??
Használsz a,b,c indexjelölést. Majd i,j,k indexjelölést. És ezek értékeire u,v szimbólumot. Szerintem ez marhára összezavaró...
Akkor a parciális deriválást ∂ helyett helytelenül d-vel jelölöd, ahol egyáltalán jelölöd:
" gab /xc= <d ra/d xc ; rb> + <ra ; d rb/d xc >
g(uv) /dx u= < ruu ; rv> + <ru ; rvu > "
Akkor most a felületi pont r?? Vagy x??
Nekem úgy tűnik, hogy az az r inkább a Ψ vektor akar lenni... de szerintem úgy sem stimmel.
Hát ez a levezetéstől igen messze van.
#1050
unfav a spam miatt.
#1049
mindez a Gauss egyenletben jobban látszik.
en.wikipedia.org/wiki/Gauss–Codazzi_equations#Derivation_of_classical_equations
A Christoffel-szimbólumok olyan vektorok komponensei, melyek a második parciális deriváltak első deriváltakra eső komponensei.
Cuuu= <ruu ; ru> /<ru ; ru>
Cvuu= <ruu ; rv> /<rv ; rv>
Cuuv= <ruv ; ru> /<ru ; ru>
Cvuv= <ruv ; rv> /<rv ; rv>
Cuvv= <rvv ; ru> / <ru ; ru>
Cvvv= <rvv ; rv> /<rv ; rv>
Az <ru ; ru> val való osztás a kontravariáns vektorból kovariánat készít. / mivel a "sebesség" kontravariáns, hiszen az értéke ellentétesen változik a koordináták változásával. /
Ez azért kell, mert ezekkel később szorozni fogunk, és a második deriváltakat akarjuk megkapni.
Nyilván 1=10 *(1/10) lol
b=a/dot(a,a) = normalize(a)/length(a) mivel dot(a,a) a vektor hosszának a négyzetét adja.
en.wikipedia.org/wiki/Gauss–Codazzi_equations#Derivation_of_classical_equations
A Christoffel-szimbólumok olyan vektorok komponensei, melyek a második parciális deriváltak első deriváltakra eső komponensei.
Cuuu= <ruu ; ru> /<ru ; ru>
Cvuu= <ruu ; rv> /<rv ; rv>
Cuuv= <ruv ; ru> /<ru ; ru>
Cvuv= <ruv ; rv> /<rv ; rv>
Cuvv= <rvv ; ru> / <ru ; ru>
Cvvv= <rvv ; rv> /<rv ; rv>
Az <ru ; ru> val való osztás a kontravariáns vektorból kovariánat készít. / mivel a "sebesség" kontravariáns, hiszen az értéke ellentétesen változik a koordináták változásával. /
Ez azért kell, mert ezekkel később szorozni fogunk, és a második deriváltakat akarjuk megkapni.
Nyilván 1=10 *(1/10) lol
b=a/dot(a,a) = normalize(a)/length(a) mivel dot(a,a) a vektor hosszának a négyzetét adja.
I do not think soo
#1048
Az a,b,c változók, melyek a gömbfelület esetén u vagy v szimbólumokat vehetnek fel.
gab /xc= <d ra/d xc ; rb> + <ra ; d rb/d xc >
lehet például uv elem u irányú deriváltja.
g(uv) /dx u= < ruu ; rv> + <ru ; rvu >
na most minden Christoffel-szimbólum három ilyen tagból áll /6 skalár szorzat/ , amelyek közül egy előjele negatív. Már látszik a megoldás, a 6 szorzatból el fog tünni 4, mivel ezek ugyan azok.
Ezt látszuk a képen. Sőt a maradék kettő is azonos, ezért van a kettes az egyenletben.
gab /xc= <d ra/d xc ; rb> + <ra ; d rb/d xc >
lehet például uv elem u irányú deriváltja.
g(uv) /dx u= < ruu ; rv> + <ru ; rvu >
na most minden Christoffel-szimbólum három ilyen tagból áll /6 skalár szorzat/ , amelyek közül egy előjele negatív. Már látszik a megoldás, a 6 szorzatból el fog tünni 4, mivel ezek ugyan azok.
Ezt látszuk a képen. Sőt a maradék kettő is azonos, ezért van a kettes az egyenletben.
I do not think soo
#1047
en.wikipedia.org/wiki/Covariant_derivative#Informal_definition_using_an_embedding_into_Euclidean_space
Igazából amit lefogok vezetni, az szinte mind itt van, de én egy egyerűbb jelölésmódot használok.
Ha a gömb felületi pontja r, akkor az első parciális deriváltjai az ru rv, a második pedig az ruu ruv rvu rvv.
Ugye az idő szerinti deriváltnál van a gyorsulás és kész. Na itt több "gyorsulásunk" is van.
Azért nem hívja senki ezeket gyorsulásnak, mert azt a fogalmat csak a pozició másidik idő szerinti deriváltjára használjuk.
I do not think soo
#1046
így néz ki a metrikus tenzor a legegyszerűbb esetben, pl egy gömb felületén. Ez ugyan úgy egy görbült felület, mint a téridő, csak kevesebb koordinátával kell számolni, Tehát az egyenletek is közel azonosak.
g(uu)=<ru;ru> =E
g(uv)=<ru;rv> = F
g(vv)=<rv;rv> = G
Tehát az E F és a G a metrikus tenzor elemei, melyek valójában vektorok skaláris szorzatai / vagy ahogy az angol nevezi dot product/. Ennek a jelölése a <a;b>.
A két vektor pedig nem más, mint a felület első parciális deriváltjai. Ezek olyanok, mint a sebesség vektor, de nem az idő szerint deriváltunk, hanem koordináta szerint. Ez a továbbiakban fontos részlet lesz.
És most jön, ami a bonyodalmakat okozza. Nem ezeket a vektorokat fogjuk tovább deriválni, hanem a metrikus tenzor elemeit. És mint ki fog derülni, valójában a két módszer ugyan oda vezet majd.
I do not think soo
#1045
Az Einstein egyenletekkel számolni az Christoffel-szimbólumokon keresztül lehet, hiszen általában a második deriváltakat akarjuk kiszámolni teszem azt egy gravitációs térben mozgó testre.
en.wikipedia.org/wiki/Christoffel_symbols#Christoffel_symbols_of_the_first_kind
Gondolom sokat feltették már a kérdést, miért van ott az a kivonás?
Nos a válasz meglepően egyszerű, de sok apró részletet kell hozzá tudni,
en.wikipedia.org/wiki/Christoffel_symbols#Christoffel_symbols_of_the_first_kind
Gondolom sokat feltették már a kérdést, miért van ott az a kivonás?
Nos a válasz meglepően egyszerű, de sok apró részletet kell hozzá tudni,
I do not think soo
#1044
Legközelebb Einstein egyenletét szedem szét. Akár tetszik a "gyári trolloknak" akár nem.
I do not think soo
#1043
Quasicrystals Vs Crystals
www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.
Ugye megdöbbentő így hallani? Pedig évekkel ezelőtt levezettem itt is, hogyan lehet felépíteni a specrelt hullámokkal, akár vízben is. Csak a "testeket" is ezekból a hullámokból kell felépíteni, Persze ki olvas el egy "elmebeteg bizonygatását". Nos én elfogadom a valóságot olyannak amilyen. Nem én élek hazugságokkal, és filmeből vett fságokkal körülvéve. Én elfogadom amit Lorentz kiszámolt. Hiszen másképp nem is lehet leírni azt, hogy a fény sebességét mindig ugyan annyinak mérjük. Ez van.
Nem tetszik a valóság? Akkor csak Feynmant tudom idézni: El lehet innen menni, egy másik univerzumba, ahol a világ sokkal "elfogadhatóbb" az agyad számára. Bár ahogy elnézem a világot, a legtöbb ember pont ezt teszi,
www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.
Ugye megdöbbentő így hallani? Pedig évekkel ezelőtt levezettem itt is, hogyan lehet felépíteni a specrelt hullámokkal, akár vízben is. Csak a "testeket" is ezekból a hullámokból kell felépíteni, Persze ki olvas el egy "elmebeteg bizonygatását". Nos én elfogadom a valóságot olyannak amilyen. Nem én élek hazugságokkal, és filmeből vett fságokkal körülvéve. Én elfogadom amit Lorentz kiszámolt. Hiszen másképp nem is lehet leírni azt, hogy a fény sebességét mindig ugyan annyinak mérjük. Ez van.
Nem tetszik a valóság? Akkor csak Feynmant tudom idézni: El lehet innen menni, egy másik univerzumba, ahol a világ sokkal "elfogadhatóbb" az agyad számára. Bár ahogy elnézem a világot, a legtöbb ember pont ezt teszi,
I do not think soo
#1042
Azért viccesek az ilyen szubzeró tudású emberkék, mert olyanba kötnek bele, mint mennyi 2x2.
Sajnos a tudomány nyelve a matek, szóval itt eddig én beszéltem csak fizikáról, és még fogok is.
Látod, 360 fokos forgatásnál előjelet vált a spin vektor. Nem olyan nehéz a fizika, csak tudni kell számolni,
A Pauli-mátrixok a 3d térbeli vektort "traszformálják" át komplex 2d vektorrá.
Sajnos a tudomány nyelve a matek, szóval itt eddig én beszéltem csak fizikáról, és még fogok is.
Látod, 360 fokos forgatásnál előjelet vált a spin vektor. Nem olyan nehéz a fizika, csak tudni kell számolni,
A Pauli-mátrixok a 3d térbeli vektort "traszformálják" át komplex 2d vektorrá.
I do not think soo
#1041
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
struct complex
{
double real , img;
complex() {real = img = 0;};
complex(double r, double i) {real =r ; img = i;};
void set(double r, double i) {real=r ; img = i;};
void conjugate() {img *= -1;}
complex operator + (complex c)
{
complex e;
e.real = real + c.real;
e.img = img + c.img;
return e;
}
complex operator - (complex c)
{
complex e;
e.real = real - c.real;
e.img = img - c.img ;
return e;
}
complex operator * (complex c)
{
complex e;
e.real = real*c.real - img *c.img;
e.img = img *c.real + real*c.img;
return e;
}
complex operator / (complex c)
{
complex e;
double denominator = c.real*c.real + c.img*c.img;
e.real = (real * c.real + img * c.img) / denominator;
e.img = (img * c.real - real *c.img ) / denominator;
return e;
}
};
double probability (complex * c1, complex *c2 )
{
complex c3<2>, P;
c3<0> = c1<0>;
c3<1> = c1<1>;
c3<0>.conjugate(); // c3 = <c1|
c3<1>.conjugate();
P = c3<0>*c2<0> + c3<1>*c2<1>; // <c1|c2>
P = P*P; // ^2
return P.real;
}
complex sigma_z<2><2>, sigma_x<2><2>, sigma_y<2><2>,spin_n<2>, n<3>;
void func(const char *str)
{
complex sigmaDOTn<2><2>, v2<2>;
sigmaDOTn<0><0> = sigma_x<0><0>*n<0> + sigma_y<0><0>*n<1> + sigma_z<0><0>*n<2>;
sigmaDOTn<0><1> = sigma_x<0><1>*n<0> + sigma_y<0><1>*n<1> + sigma_z<0><1>*n<2>;
sigmaDOTn<1><0> = sigma_x<1><0>*n<0> + sigma_y<1><0>*n<1> + sigma_z<1><0>*n<2>;
sigmaDOTn<1><1> = sigma_x<1><1>*n<0> + sigma_y<1><1>*n<1> + sigma_z<1><1>*n<2>;
v2<0> = sigmaDOTn<0><0>*spin_n<0> + sigmaDOTn<0><1>*spin_n<1>;
v2<1> = sigmaDOTn<1><0>*spin_n<0> + sigmaDOTn<1><1>*spin_n<1>;
spin_n<0>=v2<0>;
spin_n<1>=v2<1>;
printf( "%s : %.2f/%.2f %.2f/%.2f \n",str, spin_n<0>.real, spin_n<0>.img, spin_n<1>.real, spin_n<1>.img);
}
int main ()
{
//Pauli matrices
sigma_x<0><0>.set(0,0); sigma_x<0><1>.set(1,0);
sigma_x<1><0>.set(1,0); sigma_x<1><1>.set(0,0);
sigma_y<0><0>.set(0,0); sigma_y<0><1>.set(0, -1);
sigma_y<1><0>.set(0,1); sigma_y<1><1>.set(0,0);
sigma_z<0><0>.set(1,0); sigma_z<0><1>.set(0,0);
sigma_z<1><0>.set(0,0); sigma_z<1><1>.set(-1,0);
//spin
spin_n<0>.set(1,0);
spin_n<1>.set(0,0);
n<0>.set(0, 0);
n<1>.set(0, 0);
n<2>.set(1, 0);
func("0 ");
n<0>.set(0, 0);
n<1>.set(0, 0);
n<2>.set(-1, 0);
func("180");
n<0>.set(0, 0);
n<1>.set(0, 0);
n<2>.set(1, 0);
func("360");
n<0>.set(0, 0);
n<1>.set(0, 0);
n<2>.set(-1, 0);
func("540");
n<0>.set(0, 0);
n<1>.set(0, 0);
n<2>.set(1, 0);
func("720");
}
/*
the output:
0 : 1.00/0.00 0.00/0.00
180 : -1.00/0.00 0.00/0.00
360 : -1.00/0.00 -0.00/0.00
540 : 1.00/0.00 -0.00/0.00
720 : 1.00/0.00 0.00/0.00
*/
I do not think soo
#1040
Egyébként, nekem úgy tünik, magadat jellemezted. Ugyanis engem nem ismersz annyira, hogy ilyeneket ki tudjál jelenteni.
Szóval jó lenne te IS fizikáról pampognál egy fizika topikban,
Köszi...L
Szóval jó lenne te IS fizikáról pampognál egy fizika topikban,
Köszi...L
I do not think soo
#1039
Voltam már ilyen "jobb fórumon". Leírom neki, hogy a feles spinű hullámfüggvény előjelet vált 360 forgatás után, és az ilyen "beépített troll" egyből vágta , hogy nem.
Szerencsére ott volt Dávid Gyula, és beégette szegény trollt. haha
Szerencsére ott volt Dávid Gyula, és beégette szegény trollt. haha
I do not think soo
#1038
Magyarországon kinyilatkoztatás-szerűen oktatják, hogy nincs éter.
Én sejtem, ki miatt.
De hát az már nem az én problémám, ha olyan dolgokat tanultál, ami nem igaz...
Én sejtem, ki miatt.
De hát az már nem az én problémám, ha olyan dolgokat tanultál, ami nem igaz...
I do not think soo
#1037
Quasicrystals Vs Crystals
www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.
Szerinted miért költenek ilyen kutatásokra?
Szerinted én készítettem ezt a videót csak azért hogy bosszantsalak?
www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.
Szerinted miért költenek ilyen kutatásokra?
Szerinted én készítettem ezt a videót csak azért hogy bosszantsalak?
I do not think soo
#1036
Igazából el van magával a gyerek, szórakoztatja magát. Számomra egyértelmű a tünetegyüttes, nárciszitkus személyiségzavar grafomániával. Jobb fórumokon az ilyet kivágják, de itt...!
#1035
Nincs mute gomb? Vagy rendtétel?
#1034
A feladvány ideje lejárt
a megfejtés
a megfejtés
I do not think soo
#1033
hmm az a CURL biztos valami nagyon komplikált dolog
Nos nem
www.youtube.com/watch?v=vvzTEbp9lrc
és kiszámolni sem bonyolult, olyan mint a Vektoriális szorzat / Cross Product /
csak éppen a komponensek azok a parciális deriváltak, amelyeket a divergencia és a gradiens már használt.
Ezért is azonos a jelük.
en.wikipedia.org/wiki/Del
A magyar wiki cikk erről szánalmasan rövid. Ha érdekel a fizika, az elsődleges az angol tudás.
Nos nem
www.youtube.com/watch?v=vvzTEbp9lrc
és kiszámolni sem bonyolult, olyan mint a Vektoriális szorzat / Cross Product /
csak éppen a komponensek azok a parciális deriváltak, amelyeket a divergencia és a gradiens már használt.
Ezért is azonos a jelük.
en.wikipedia.org/wiki/Del
A magyar wiki cikk erről szánalmasan rövid. Ha érdekel a fizika, az elsődleges az angol tudás.
I do not think soo
#1032
kis segítség
I do not think soo
#1031
Még egy érdekes véletlen.
Keresd meg Doctor Who igazi nevét ... xD
Keresd meg Doctor Who igazi nevét ... xD
I do not think soo
#1030
Ha már elektromágnesesség, akkor négyes potenciál.
Mi az az elektromos- és mágneses tér a relativitás szerint?
A négyes vektor egy skalár / időszerű / és 3 térszerű / vektor / komponensből áll.
A mi (E)lektromos mezőnk ennek a skalár mezőnek / potenciálnak / a gradiense.
A mágneses (B) mező pedig a vektor potenciál / a térbeli rész / rotáció / örvényessége, curl-ja /.
Ami igazán érdekes, hogy ez a négyes vektor mutathat kizárólag az idő-irányába / csak skalár poenciál van/. Ekkor mi csak statikus elektromos teret észlelünk. Ellenben egy hozzánk képest mozgó megfigyelő mágneses teret is észlel, mivel a Lorentz-transzformáció "elfordítja" a négyes potenciál időszerű részét a térbeli mágneses vektorpotenciálba.
Számomra ez az egyik legszemléletesebb bizonyítéka annak, hogy az idő ténylegesen egy negyedik térbeli dimenzió.
Mi az az elektromos- és mágneses tér a relativitás szerint?
A négyes vektor egy skalár / időszerű / és 3 térszerű / vektor / komponensből áll.
A mi (E)lektromos mezőnk ennek a skalár mezőnek / potenciálnak / a gradiense.
A mágneses (B) mező pedig a vektor potenciál / a térbeli rész / rotáció / örvényessége, curl-ja /.
Ami igazán érdekes, hogy ez a négyes vektor mutathat kizárólag az idő-irányába / csak skalár poenciál van/. Ekkor mi csak statikus elektromos teret észlelünk. Ellenben egy hozzánk képest mozgó megfigyelő mágneses teret is észlel, mivel a Lorentz-transzformáció "elfordítja" a négyes potenciál időszerű részét a térbeli mágneses vektorpotenciálba.
Számomra ez az egyik legszemléletesebb bizonyítéka annak, hogy az idő ténylegesen egy negyedik térbeli dimenzió.
I do not think soo
#1029
A maradék a
en.wikipedia.org/wiki/Proca_action
ami szintén egyfajta Klein-Gordon egyenlet, de itt olyan négyesvektor található, mint amilyennel az elektromágneses tér írható le. Tehát van egy idő-szerű tag és három térszerű tagja. Ezek ugyan úgy Lorentz transzformálódnak, mint a pozició koordináták.
"The Proca equation is closely related to the Klein–Gordon equation, because it is second order in space and time."
en.wikipedia.org/wiki/Proca_action
ami szintén egyfajta Klein-Gordon egyenlet, de itt olyan négyesvektor található, mint amilyennel az elektromágneses tér írható le. Tehát van egy idő-szerű tag és három térszerű tagja. Ezek ugyan úgy Lorentz transzformálódnak, mint a pozició koordináták.
"The Proca equation is closely related to the Klein–Gordon equation, because it is second order in space and time."
I do not think soo