Kvantumfizika

"..egyszóval a pénzérme fej/írás kimenetele pontos mérõrendszerekkel és az az adatokból következtetõ számítógépekkel megmondható.."
Pont ez a lenyege..nem mondhato meg tetszoleges pontossaggal(pl.Planck), onnantol kezdve az egyenleted hibas eredmenyt fog produkalni, barmilyen priman vezetted is le...(nem merheto meg abszolut pontossagig..pl. sosem tudhatod meg h hogyan viselkedne a termeszetben egy feketerigo par, ahhoz kepest mintha nem zavarnad a figyeleseddel..akkor se szamithatod ki ha azt hiszed h tokeletes rejtozkodesben vagy..)

"Schrödinger argued that x-rays can be diffracted on a standing “charge density” wave, due to the incident and recoiling electron, just as light is diffracted on a standing wave of ultrasound (Born and Wolf 1959)."

http://knol.google.com/k/lev-regelson/compton-effect-as-wave-process/1i7aar4mqflvt/51#
http://www.regels.org/Compton-effect.htm

A puttónál esetleg meg lehet csinálni, ha jól tudom ott elektronikus álvéletlen számsorokat generálnak. Sok sikert!<#nevetes1>
A lottónak pont az a lényege hogy minden egyes szám kihúzásának közel azonos a valószínûsége. Azért írom, hogy közel azonos, mert ha azt írnám hogy teljesen azonos akkor belekötnél, hogy de függ a színétõl, szagától, súlyától stb. Ezek a befolyásoló paraméterek közel egyformán hatnak minden golyóra, ezért kiejtik egymást. Matematikailag bebizonyítható, hogy az SZRT akkor tesz szert a legnagyobb haszonra, ha törekszik a számok tökéletesen véletlenszerû kihúzására. Ha bármilyen szabályszerûséget megállapítanának azt azonnal kiiktatnák a rendszerbõl. Sajnos <#hehe>

Ja bocs😊 Én is keverem néha a véletlen és a valószínû fogalmát.
De, ha abból indulunk ki amit mondasz és csak szemlélõk leszünk, akkora következõ kép nézne ki a dolog.
Van egy pénzérme feldobás... feldobjuk>leesik>felvesz egy állapotot.
Ami a feldobás elõtt és közben van, az amit ki lehet számolni, ha ismerjük a kimenetelig bekövetkezõ összes behatást és azok okozta változást.
//most itt jöhet olyan szó, hogy: "véletlen" pl: valaki kinyit egy ablakot és huzat lesz, ami változtatja a pénzérme röppályáját, de a befolyásoló hatások dimenziója véges (remélem <#wow1>) szal... pl a Földön feldobott érme kimenetelét remélem nem befolyásolja egy Marson tomboló elektromos vihar)// Szóval egy nagyon precíz szimulált modellel nagy pontossággal lehet tudni valamilyen eseményt.
Most ha nagyon durvulni akarok a lottóhúzáskor (kézi) sem véletlen semmi. (a golyók állapota még hagyján😊, mert mikor a gömb tekerõ csajszi megállítja a tekerést viszonylag nyugalmi helyzetben maradnak. A durvább a kihúzás folyamatának lemodellezése. A gömbbe nyúló kart mozgató idegrendszer alapelemei az agysejtek, sem random generálnak impulzusokat. De most annak az egyénnek, aki kihúzza a számokat lemodellezni, azt az állapotát (idegrendszeri, fiziológiai, stb,)ami érdemben befolyásolja a golyók kihúzását, na az a nem semmi és egyelõre (ha nem örökre megoldhatatlan).
Ha pl 50 éves csávó húzza ki: lehet gyerekkorában arról álmodott, hogy õ lesz a lottószámok kihúzója. Ez gondolatot generál benne a húzás pillanatában, de nem is fogja fel a gondolatait csak a keze lelassul. Irányt vált és másik golyót fog elõbb megtapintani, majd kihúzni. Egy idõ után, ha nincs semmi radikális változás a folyamatok megtörténésekor (itt a kézi lottóhúzás) akkor születhet valóban egy valószínûségi minta, ami a következõ hétre érvényes számokat megmondja.
Ami meg a magyar lottózási szokásokat illeti: 3 fõ csoport van
-fix számmal játszók
-random számokkal játszók (akik néha 6 mezõt is képtelenek úgy gyorsan kitölteni, hogy ne legyen 2 azonos szám, pedig a 6 mezõ 5 száma a lehetséges számok 33%-a)
-statisztikai adatokkal dolgozók, mint jómagam<#circling><#vigyor5><#nevetes1> (bár 1 mezõt Én is fix számokkal töltök ki), de ezek nagyon buta kiértékelések. Melyik számot húzták a legrégebben stb.
Nyilván, ha lesz olyan nevezetes számsor (ha jól értem amit írtok lennie kell) amire ráilleszkednek a lottószámok kihúzásai, akkor nem lesz többé értelme a lottónak.....

Elvi esetról van szó! Van egy objektum aminek 2 lehetséges véletlenszerû állapota van és 10 különbözõ idõpillanatban megnézem az éppen aktuális állapotát. Vagy veszek tíz ilyen objektumot és egy idõpillanatban megnézem mindnek az állapotát. Ha nehéz elképzelni hogy lehet valaminek véletlenszerûen két állapota, akkor feltételezzük hogy az állapota nagyságrendekkel gyorsabban változik mint a legkisebb idõköz melyek közt meg tudjuk nézni. Mondjuk idõt 0,00000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec pontosan tudunk mérni az állapota pedig kb. 0,000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec-enként változik de nem pontosan (most kicsit túloztam, ha ez kevesebb mint a Planck-idõ akkor bocs). Hiszen ha mondjuk 1s-ig fej és 1s- ig írás periodikusan, akkor minden páratlan másodpercben fej, minden párosban írás az állapota, tehát attól függõen mikor nézem meg olyan állapotot kapok. Vagyis azt az illúziót kapom mintha én mint megfigyelõ befolyásolnám az állapotát (ebbe szokott belezavarodni a legtöbb kvantumfizikus). <#csodalk>
Hihetetlen, hogy itt mindenki mindent ki akar számolni.<#vigyor4>
Valszeg az emberi elme mûködése az ami tiltakozik a valószínûségi leírás ellen.
De jó nézzük a valóságos pénzérmét. Érdekes módon az is 50% eséllyel lesz fej vagy írás. Miért? Azért mert végtelen paraméter végtelen folytonos függvénye befolyásolja, mely összességében tart a véletlenszerû kimenetelhez. Persze ha nagyon ügyes vagyok fel tudok dobni egy pénzérmét hogy mindig fej legyen, vagy kiszámolhatom hogy fej lesz-e, de én most éppen a valószínûség elvi megközelítésérõl értekezem, úgy mint a kvantumfizika.
Nem véletlenül olyan nagy a szerencsejáték zrt. profitja.

Most ha a pénzérme feldobását nézem, úgy nagyjából:
a pénz anyaga,
felületi érdessége,
kialakítás,
a légmozgás, levegõ por és páratartalma
a dobó kéz izzadsága,
a dobás kinetikai jellemzõi,
a kéz statikus töltöttsége,
a Föld forgása,
az asztal felülete,
a külsõ hõmérséklet,
egyéb gravitációs és mágneses erõterek,
az apró rezgések, amit a földkéreg mozgási az asztalra juttathatnak

egyszóval a pénzérme fej/írás kimenetele pontos mérõrendszerekkel és az az adatokból következtetõ számítógépekkel megmondható (ilyen mérõmûszerezettség, ha van is, ilyen pitiáner dologra nem fecsérelnék el).

Ha egyszerre 10 érmét dobsz fel az mind hatással van egymásra.

már a példa se jó.
nem ugyanaz a kettõ😊

A tér-idõ-beli bizonytalanság a létezés velejárója. Feldobok egy pénzérmét 10-szer egymásután, vagy 10 pénzérmét feldobok egyszerre. A végeredmény ugyanaz. Elvileg nem lehet megmondani elõre, hogy mikor lesz az egy darab pénzérme állapota fej, vagy hogy a 10-bõl melyik pénzérme lesz fej.

Persze..nincs koztunk ellentmondas..

1.Azt pontosan meg tudom hatarozni h hol lesz foldrenges, VAGY h mikor..(TETSZOLEGES PONTOSSAGGAL)
2.De azt nem h hol es mikor...
(1.pl. azt mondom h X koordinataban lesz foldrenges--valamikor biztos h lesz-a foldkereg folyamatosan mozog, kisebb-nagyobb foldrenges mindenhol elofordul.., vagy azt mondom 2011.02.13.--ugyanaz..valhol biztos h lesz foldrenges..)
2.ezt TETSZOLEGES PONTOSSAGGAL sosem lehet megmondani..legfeljebb tobb-kevesebb pontossaggal lehet majd elorejelezheto a technika feljodesevel..)
Mint a kvantum-elmeletben= a reszecske pozicioja-sebessege nem allapithato meg tetszoleges pontossaggal..

Helyesen:

100 Ft * 3 krumpli + 170 Ft * 4 alma= 70 Ft * 14 dinnye

Bocs! Az elírásért..

"3 krumpli + 4 alma = 14 dinnye ,akkor a keplet eredmenye igaz, "

Nos, bár helybõl oda értjük, ezért nem feltétlenül jelöljük, de matematikailag az életben is csak akkor helyes a függvény, ha az együtthatókat jelöljük, vagy odaértjük.

100 Ft+ 3 krumpli + 170 Ft * 4 alma= 70 Ft * 14 dinnye

A kihagyott együtthatók valóban hibássá tették az egyenletet.
A helyesen megadott összefüggés pedig matematikailag is helyes, ezért megoldható.

A "helyes, jól" kifejezéseket azért használjuk, hogy a velük jellemzett eseteket elkülönítsük a tõlük eltérõ esetektõl.

"Pl. azt mondom, hogy 50% valószínûséggel esni fog holnap az esõ."
Igen..erdekes kerdes..,csak a pelda nem mond semmit az eso bekovetkezesenek a tenyleges valoszinusegerol, hanem inkabb ennek a valoszinusegnek a meghatarozasara rendelkezesemre allo ismereteket fejezi ki..
Tehat azt mondom pl. h holnap meghalok annak 50% a valoszinusege, ez lehet tenyleg ennyi, de inkabb az van h ennyire tudom megjosolni, mert tul keves az adatom a pontosabb valoszinuseg meghatarozasara..(lehet h 26% az esely..ha van eleg adatom akkor pontosabb lehet a kep..)

Egyetertek, csak ezeknek a szavaknak a hasznalataval nem: "helyesen.jol,stb." felvett,felepitett egyenletek..ez igy szurrealis..
pl. 1+1= 2 ez "igaz"
3+8=14 ez "hamis" ha matematikai allitast teszunk..
ha viszont ezt mondom:
3 krumpli + 4 alma = 14 dinnye ,akkor a keplet eredmenye igaz, mindennapos cserekereskedelemben peldaul ,ahol lehet h a valtozo korulmenyek miatt a kereslet valtozik irantuk,2 nap mulva az lesz igaz h: 2 krumpli + 3 dinnye = 2 alma..(azert igaz a matematikai peldaval szemben mert tartalmaz meta-matematikai megallapitast is ami nelkul a valosagban nem lenne ertelme a "tiszta matematikanak" a valosag ertelmezeseben.)
Vagy pl; 1TV + 1DVD lejatszo = 990 dollar..Tokeletesen mukodnek a matek mindennapi hasznalata soran (a matek alapelvei ervenyesek maradnak, tehat a szereplok kozotti viszonyrendszer)csak meta-matematikai megallapitas nelkul nincs ertelmuk..
De ez termeszetes..ezert irtad mas formaban h 1TV + 1 DVD = 2 Elektronikai Eszkoz

Ezzel én is egyetértek.
Nem értem hogy érthetsz egyet mikor én is.
Te ilyen ellenfizikus vagy vagy mi, törvénytelen amit csinálsz.<#hamm>

Tökéletesen egyetértek! Minél helyesebb a kérdés felvetés, annál pontosabb a megadható válasz is.

uwu, te önjelölt!
Nem kérdeztelek. Kérlek kímélj meg minket az ostobaságaidtól! Nagyon kétlem, hogy a topic olvasói a személyeskedõ üres mellébeszéléseidre lennének kíváncsiak.

Minden válasz pontossága/értelmezhetõsége <= mint a kérdés pontossága/értelmezhetõsége. Ezt sokféleképpen lehet megfogalmazni a különbözõ tudományterületeken.
Pl. azt mondom, hogy 50% valószínûséggel esni fog holnap az esõ.
De hol, mikor, mennyi? Minél inkább pontosítom a kérdésfeltevést a válasz tart a 0 vagy 100% valószínûséghez, de azt soha nem éri el. Ahhoz végtelen pontosságú kérdést kellene feltenni, ami végtelen ideig tartana. Ez a gyakorlat.
Elméletben viszont egy elvi döntéssel véges számú kimenetelt határozhatok meg egy eseményre, ekkor már rendelhetõk konkrét valószínûségek a bekövetkezésükhöz (még ahhoz is ha esetleg nem következne be az esemény). Lásd tippmix.
Ebbõl is látszik, ha értelmes választ akarunk kapni, akkor értelmes kérdést kell feltennünk.

Hát igen, de az lemaradt, hogy ez csak a te kis megalapozatlan magánvéleményed.<#nevetes1>

Igatából a valóság is egy dolog meg a számítás is, amit a fizikai modell matematikai modellbe való fordítása után végzünk.
Ezért aztán lehet, hogy adódnak olyan összefüggések amiknek nem minden tartományban van megoldásuk mégis jól használhatóak.
Tökéletesen pontosan semmit se lehet megismerni, minden számításban van hiba, mert minden adat hiányos. A valóságot tökéletesen leírni nem lehet, ahhoz meg kéne duplázni az egészet, az meg már varázslat. Közelíteni kell, és keresni a törvényszerûségeket, ezt csinálják a fizikusok.

Csak az alulinformált önjelölt zsenik hiszik azt hogy õk aztán tudják hol lakik az úristen, és mindenki más téved. Azt elhiszem hogy magadat örökre elkábítottad azzal, hogy okosnak képzeled magad, de valójában rengeteg ilyen embereke rohangál ám szabad lábon. Mind azt hiszi amit te, hogy kitalált valamit, és majd az idõ bebizonyítja hogy igaza van. Hát én elõre szólok, hogy tök ismeretlenül fogsz meghalni, és a meddõ meló amit sikerült összehoznod, tök haszontalan, és senkit sem érdekel. Már elég régóta egyértelmû, hogy a valóság effajta vizsgálata lehetetlen, eleve kudarcra ítélt. A végsõ nagy igazsághoz nem vezet út, a mindentudás képtelen ábránd, amit mára már csak az olyan õrültek hajkurásznak mint te. Akinek egy kis köze van a tudományokhoz, annak ez tök egyértelmû, ezért aztán a hsz-eid egyértelmû bizonyítékok arra, hogy csak egy dilettáns vagy.

Azzal egyetértek, hogy léteznek rosszul felvett peremfeltételek, helytelen kiindulásokkal képzett egyenletek, amelyeknek nincs megoldása.
Sem gyakorlatilag, sem elméletileg nincs.

Na igen, de erre mondtam azt, hogy minden ilyen esetben más szemléletre kell váltani. Olyan szemléletre amellyel helyesen felírható a megoldandó egyenlet.

De sosem lehet gyorsabban kiszamolni semmit a fenysebbessgnel..
Szal az informacio tovabbitasnak megvannak a korlatai..
En az elvi hatarokrol beszeltem, csak lehet h rosszul talaltam..
Letezhet a vak orasmester..?

".Pedig elméletileg elég lenne, ha nagyon nagy pontossággal ismernénk mindent, ami szüksége.."
Sajnos elmeletileg sem eleg mert nem lehetseges mindent ismerni( foleg nem mert a kvantum-bizonytalansag megszabja a lehetseges maximalis--vagy minimalis?-- merteket..)
Nem kavar be..csak az alapelvei ervenyesek itt is..Az is csak nagy valoszinuseggel josolhato meg h pl. beersz e munkahelyedre elve(van X % akiknek nem sikerul, mert balesetben meghalnak..)csak mondjuk 96,2 % valoszinuseggel josolhato meg h igen, vagy nem..( a biztositok jot kaszalnak..)
Ugyanugy ahogy csak a valoszinuseget tudjuk megadni egy elktron poziciojanak az atomban egy bizonyos idoben...
Egtyszeruen a VALOSAG csak statisztikailag ertelmezheto, mert csomo olyan dolog van ami kiszamithatatlan es meghatarozhatatlan modon befolyasolja az eletet(a billiard golyot az asztalon a masik X golyo 0pontossagal kiszamithatatlan mozgasa)..csak az a baj vele h azert ilyen mert elvileg sem lehetseges(nem azert mert nincs eleg ismeretunk)
Nem mondhatjuk h a vilag ma azert olyan amilyen, mert pontosan ilyennek akartuk, szamoltuk ki, hanem apro,pici "veletlenek" egymasra hato koivetkezmenyei is alakitottak...Meg jobban ervenyesulnek a kvantum elmelet alapelvei a makro-vilagban..
Bizonyos iranyokban nagy szorodast mutatnak az esemenyek itt a mi vilagunk, tehat sok vonatkozasban egy iranyba mennek a dolgok..(de sosem lesz megjosolhato semmi 100%-osan..akarcsak a kvantum vilagban..Einstein sosem nyugodott bele h ilyen a vilag"Isten nem vet kockat.." az EPR kiserlettel--EisteinPodolskiRosen--pont a kvantum elmelet megcafolasa volt a cel ezek miatt a vonatkozasok miatt..)
A makro vilagban noveli is a bizonytalansagot az emberi viselkedes kiszamithatatlansaga..

Ezek csak velemenyek en nem tudom mi a "valosag" csak van ertelme ilyenekrol beszelgetni...

Az a helyzet, hogy a statisztikus megközelítés éppen olyan hasznos, mint amennyire egyben zsákutca is.
Nyilván, aki ezt szeretné minden áron alkalmazni, annak paradox lesz a felvetése olyan esetekben ahol végtelen nagy számítási teljesítmény kellene.
De éppen ilyen paradox az évekig tartó népszámlálás is, miután India esetében átlag 10 másodpercenként véletlenszerûen meghal vagy születik valaki.. Persze tendenciózusan tudjuk, hogy pillanatnyilag a születéseknek nagyobb a statisztikai valószínûsége, de miután nincs korrekt adat arra, hogy milyen mértékben, így nem prognosztizálható a pontos statisztikai jellemzõ.

Nos, továbbra is érvényes: Csak a rosszul felállított egyenletek megoldhatatlanok..
Vegyünk egy példát!
Amikor informatikán elkezdünk a számlálásokkal foglalkozni mindig úgy kezdem, hogy:"Mindenki tud számolni? Ismerõs? 1,2,3,4,5, stb.. ki tudna leggyorsabban elszámolni 100-ig, ezerig, 10 000-ig?"
A válaszok többnyire gyorsan számlálgató hallgatók. Elvétve akad olyan akinek a válasza:"1, 10 000! Azaz a lépés 9999"..
Ez is pont ilyen. Ha szánt szándékkal beépítjük az egyenletbe a paradoxont, akkor nincs megoldása..
De nem valamennyi idõ alatt nincs, hanem egyáltalán nincs jó megoldás..
Vagyis ha ilyennel találkozunk, akkor a kérdést kell másként felvetni.

"Egyszeruen tul sok adat es barmekkora szamitastechnikai kapacitas sem lenne eleg h pl egy billiardgolyo palyajat kiszamitsuk az 50. utkozest kovetoen"

Pedig elméletileg elég lenne, ha nagyon nagy pontossággal ismernénk mindent, ami szükséges. A KM itt makro-szinten is bekavar? Nem hiszem.

Ok..basszus tenyleg erosen sarkitottak a peldak, de aszittem igy erthetobb h azert vannak elvi hatarok itt-ott..(aszittem igy jobban erteheto..hat nem vagyok egy nagy magyarazo azt elismerem.)

Nem annyira..ez jol van felteve(amennyiben az ertelmezesevel van) ha nem akkor bocsanat..
Nem derulhet ki h: pl megszamlalhato e az emberek szama a foldon(amugy meg, csak ossze kell adni)ha 2 evig tart(indiaban most ennyi ideig fog tartani) es mondjuk a vilag hatralevo elettartama 2 honap..
Ha akkarmennyi idod lenne konnyeden megszamlalhato lenne, tehat megoldhato az egyenlet..de jelen esetben az ido veges volta megakadalyozza..es az a matekban veges, mert a vegtelen mennyisegeknek nem sok ertelmuk van..De annyira nem lenyeges, csak a kvantum mechanika jo peldaja h a matek miert csak statisztikailag es korlatozottan ertelmezheto a "valosag" leirasaban a szamunkra..Egyszeruen tul sok adat es barmekkora szamitastechnikai kapacitas sem lenne eleg h pl egy billiardgolyo palyajat kiszamitsuk az 50. utkozest kovetoen, nem beszelve h a 17.utkozesnel a golyo palyalyanak bizonytalnsaga(a kvantum bizonytalansagbol eredoen)az egesz asztal meretere no....Csak ha vegtelen idonk lenne.. 😛

"Egyben jól példázza azt is, hogy csak a helytelenül felvett egyenletek valóban megoldhatatlanok.."
Igy van..
De ez akkor pl. 1 elvi hatar/korlat a megismeresnek..?
Lehet egy "helyesen felvett"(lehetseges olyan egyenletet alkotni)egyenletnek tobb helyes megoldasa..?

Abban egyetértünk, hogy a megoldhatatlan függvények-egyenletek hibásan lettek felvéve. Különben megoldhatók lennének.
Mint a példádban:
helytelen felvétel: "10 alma + 15 krumpli = ? dinnye.."
helyes felvétel: "10 alma + 15 krumpli = ? termés.."
Egyben jól példázza azt is, hogy csak a helytelenül felvett egyenletek valóban megoldhatatlanok.

Nos, ha minden nap elszív egy szivart, és feljegyzi, hogy a mai napig elszívott szivarok száma Z db, akkor a világ vége után már nem kell lennie senkinek sem a számláláshoz, mert a vége elõtti, azaz a határértéket még megszámlálta a szivarozó a világ végéig elszívott szivarok számosságát.
vagyis megint csak azt látjuk egy példán, hogy lehet rosszul is feltenni és lehet jól is feltenni egy kérdést, ugyanazon eredmény elérése érdekében.

Sehol nem beszeltem egy egyenlet "allitasarol"...(persze attol meg az igaz amit irtal)
Amirol en irtam az ennyi: semmit nem ersz egy olyan egyenletnek az esetleges "allitasarol" amit nem tudsz megoldani..(vagy mert lehetetlen, vagy mert ugy hulyeseg ahogy van es megoldhatatlan..)
Tehat en a matekkal szemben tamasztott az egyik legfontosabb kovetelmenyrol beszeltem: egy egyenletnek megoldhatonak kell lennie kulonben nem veheto bele a valosagertlemezesbe..en csak ennyit fogalmaztam meg..
(Erted.?! 10 alma + 15 krumpli = ? dinnye..ez megoldhatatlan pl..)

Egyszeru pelda: tegyuk fel mr. kelvin mindennap elsziv egy szivart es barmi tortenik mindig megteszi ezt, de csak napi egyet(azt viszont biztosan), tegyuk fel azt is h mr.kelvin nem orok eletu, de addig fog elni amig a vilagegyetem megsemmisul..kerdes: hany szivart szivott el mr. kelvin az eleteben..?! tudjuk mikor szuletett, hany nap telt el csak be kell szorozni a napokat egygyel..soha nem fogod tudni megszamolni, mert vege lesz a vilagegyetemnek, a let-nek, nem lesz senki aki megtudna szamolni,stb..(tehat nem elvileg nincs megoldasa, hanem gyakorlatilag nem lehet..soha..)

Nagyon helyesek a gondolataid! Ajánlom figyelmedbe .. ha jól emlékszem Gankovszkij az író a mû címe "Három nap egy esztendõ".
A történet szerint egy atomreaktorba becsapódó gömbvillám olyan "fénysugarat" kelt amitõl két ember ideje hihetetlen 100-szoros sebességûre növekszik és tovább nõl. A fantasztikus kisregényben azt próbálta meg leírni a szerzõ, hogy ilyen esetben mit látnánk, milyen lenne a világunk..

Való igaz vannak, és mindig is voltak ilyen kijelentések. Aztán jött valaki, aki olyan megközelítést alkalmazott a megoldásra, amellyel egy perc alatt megoldotta a véges idõn belül megoldhatatlannak nyilvánítottat.
Mint Lord Kelvin híres kijelentése, a tudományos akadémián, miszerint akkorra már minden lényeges felfedezhetõt felfedezett az emberiség..

Pontosítanék, nem megoldható, vagy megoldhatatlan, hanem igaz vagy hamis egy egyenlet állítása. Ebben a formában már is látható, hogy nincs olyan, hogy megoldhatatlan egyenlet, csupán idõ és logika kérdése minden.

Igen.. A TUDOMANY--szuken veve--a matematika, ismer veges idon belul megoldhatatlan egyenleteket( tehat nem amik eleve megoldhatatlanok, hanem a megoldasukhoz tobb idore lenne szukseg mint amennyi a vilagegyetem lehetseges elettartama..
De a tudomany( es a matematika) az egyetlen ami ezt sajat magarol be is tudja bizonyitani..es ez nagyon fontos mondat!!(ha nem, akkor mnem foghato fel valosagkent az elmelet..)

Igen, a valóságot értem.

Persze, ha az "univerzum" alatt a VALOSAGOT erted akkor igazad van..

Haat evvel nem teljesen ertek egyet..
en hiszem azt h termeszeti torvenyek mukodnek,es abban h a a vilagegyetem egyetlen pontja sem kituntetett hely, tehat ugyanazok a torvenyek mukodnek mindenhol..
Az teny h minden reszletet nem ismerhetjuk meg..de akkor viszont objektive nem is sokat tesznek hozza a dologhoz..

Az egyetlen dolog amivel érdemes törõdni, az saját magunk... és úgy megismerjük a többi embert is. Az Univerzumot soha nem fogjuk megismerni.

Es akkor az ember megalkotta a fenysebesseg fogalmát.. 😊

Marmint a kerdesednek nincs ertelme (ebben a formaban)

Persze..utazunk az idoben..nemregen volt szilveszter.. 😉

Sztm nincs ertelme a kerdesnek..a mozgas relativ..mindig talalhatsz egy olyan koordinata rendszert amelyikhez kepest mozog vagy nyugalomban van..nincsenek kituntetett koordinata rendszerek az univerzumban..(barmelyiket valaszthatod szabadon amihez kepest ertelmezed a mozgasodat, valtozasodat..)
Nem tudom..sztm igy helyesebb: nem tudhatom h lehetseges e kulonbseget tenni 2 kvantumallapot kozott..(mert nem tudhatom mennyiben valtoztatja meg a megfigyelesem barmelyiket..bevalom, en a kaventum elmelet koppenhagai ertelmezeset osztom..)

De tudok, honnan gondolod, hogy nem?

Hogy ha nem tudsz különbséget tenni két kvatumállapot között akkor hogy döntöd el hogy a megfigyelt test mozog-e vagy sem?

Mindenki idõutazó


Pár tér-idõ elmélet értelmezése után hatalmas zûrzavar keletkezett a fejemben. Sok dolgot fel tud fogni az emberi agy: a szemmel látható, megtapintható, füllel hallható dolgokat. Vannak "stabil" pontok a térben ahova eljuthatunk, de a teret és idõt mégsem ismerjük igazán.
Mi emberek nem tudjuk felfogni az "idõt", se gyorsítani, se lassítani nem tudjuk. Ha "2 másodperc" folyamatot veszünk figyelembe, tegyük fel egy labda repülését szeretnénk videófelvételen részleteiben megtekinteni valószínûleg hamar kifogynánk a képkockákból ellentétben a szemünkkel észlelt folyamattal. Nincs olyan pillanat, amikor a labda mozdulatlan. A végtelenbe nyúló "másodperc" tizedelésében vizsgáljuk meg, akkor is mozog. Ha a másodperc 10 milliomod részében mozdulatlan lenne, valószínûleg a "2 másodperc" alatt sem mozdult volna.
Tegyük fel, hogy a Föld egy olyan tér-idõbe érkezik, ahol az idõ százszorosára gyorsulna. Mit érzékelnénk belõle? Egy ingaóra a gyorsulást megelõzõen "10 másodperc" alatt üt 10-et, de a felgyorsult idõben ezt a mennyiségeta megelõzõ tér-idõben számított "0,1 másodperc" alatt véghez viszi. Ha az óra mellett tartózkodtunk volna sem vettünk volna észre semmit, mivel egy idõsíkon voltunk az órával.
Szerény véleményem szerint, ha az ingaóra "százszorosára gyorsul" a felfogásunk is egyenes arányossággal nõ, mivel mindent az idõ mér. Az idegszálak szállítási sebességét is a végtelenbe nyúló "tizedes másodperc" méri. Ebbõl kifolyólag azt gondolom, hogy még ha nem is szó szerint, de minden napon idõt utazunk. Ettõl is csodálatos ez a világ.


(A kollégiumi szobában fogant meg ez a gondolatsor, elnézésüket kérem, kicsit laikus vagyok a száraz fizika terén, ezért lehet néhol érthetetlen a megfogalmazás.)

A Bragg-diffrakcio jo abban az esetben, ha a hullamfront pontokra bonthato.
Amennyiben nem, mint a Compton-szoras eseteben, akkor termeszetesen ez rossz megkozelites. Ezert nem volt jo az egyenlet erre az esetre.

kep1
kep2
kep3

De mostmar biztos, hogy a feny az elektron hullamfrontjan torik meg.

En tobbszor emlitettem a Lorentz-elvet. Az egy eterre epulo leirasmod, ami matematikailag teljesen egyezik Einstein elmeletevel.

Abban van egy kozeg, az eter. Sot van egy modositott eter is, ez a Dirac-eter.
Dirac munkajara epit a modern fizika a kvantum-elektrodinamikatol kezdve a hurelmeleteken at az M-elmelettel bezarolag.
Csodalkoznek, ha a vakuum nem egyfajta kozeg lenne. A rezgesek ebben terjednek. A fenysebesseg is ezert hatarsebesseg. Minden kozegben van egy hullam terjedesi sebesseg.

Hm, kicsit tényleg jobban oda kellene figyelned, ráadásul pesszimista vagy, ez a két tulajdonság értsd: pesszimizmus és figyelmetlenség, csak olyan kakaskodásokhoz vezet, melyekkel elveszíted hiteled, próbálj megszabadulni ezektõl kérlek.
Ha valójában az én hozzászólásomra reagáltál volna akkor arról csevegnénk vajh hogyan is lehetséges a hullám víz nélkül? Kápis? Ennyit a figyelmetlenségedre, most jöjjön a pesszimizmusod: Honnan veszed, hogy én nem bóknak szántam a féldilettantizmus bélyegét irányodban? Az szerintem mindenki számára nyilvánvaló, ha te komoly szakértõje lennél a témának, nem itt az sg fórumán töltenéd emberöltõd, viszont avval, hogy nem totál dilettánsnak neveztelek mintegy óhajtottam rávilágítani annak értékére amikkel színesíted a topikot. Kápis?