Egy aktív világ tárult a Huygens elé
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#133
na abba bele is rokkana a Föld gazdasága.
#132
azért ez csodálatos, le a kalappal!
#131
Már találtak. Csak még nem igazán tudják hasznosítani.
#130
Képzeljétek mi történne akkor, ha (valami csoda folytán) aranyat, gyémántot, vagy valami nagyon ritka,de hasznos fémet találnának a Holdon.( Persze sokat) Azonnal mindenki ûrhajókat, és leszállóegységeket kezdene el gyártani..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Érdekelne h mikor lõtték fel ezt a cuccot,
(mennyi ideig tartott neki odajutnia,)
mennyi idõ kell ahhoz h az általa sugárzott jel ideérjen a Földhöz, ill. h milyen technikai szinten vannak a szondán elhelyezett kütyük??
(mennyi ideig tartott neki odajutnia,)
mennyi idõ kell ahhoz h az általa sugárzott jel ideérjen a Földhöz, ill. h milyen technikai szinten vannak a szondán elhelyezett kütyük??
________ `_~_\" noss
#125
He3+deutérium=He4+p ez így már nem tûnik hülyeségnek ...
#124
A He3-ról volt szó, ez eggyel kevesebb neutront tartalmaz, mint a "normál" hélium.
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=34665
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=34665
#123
Héliummal is megy a fúzió, csak nehezebben. De nekem is rémlik az a cikk, amit dez említett. Abban már nem vagyok biztos, hogy He volt benne, de úgy rémlik.
#122
jó az igaz hogy a He izotóparány lehet más ...
#121
dez ezt meg honnan vetted? Héliummal fúzós erõmû? Meg a holdon más az izotóparány? jujjj ... hogy van az a Naszka fensík vonalaival?
#120
Hát, bizonyára igaz, hogy sokmindenért nem kell egy darabig máshova menni, de pl. nemrég volt itt is cikk róla, hogy max. néhány évtizeden belül az egyik fajta fúziós erõmû fütõanyagáért a Holdra fognak járni, mert édeskevés van belõle a Földön (a He egyik "variánsa"). (Ha jól emlékszem, ilyen erõmûvet könnyebb is lesz építeni, csak azért nem foglalkoztak vele jobban, mert túl drága volt a fütõanyag.)
#119
az egész nyugati piac az USA piaca a multcégek világában, az hogy made in valahol az nem jelent semit, csak az számít kinek kezében van az a tõke ami megtermelte az árút, és a tulaj milyen kapcsolatokkal rendelkezik ...
#118
na akkor az egész képbõl vedd ki az USA katonai hegemóniát ... és képzeld el akkor mi lesz ...
#117
Ja, pl. Japán közel zéró katonai potenciállal olyan gazdasági nagyhatalom, hogy öröm nézni. Költenek is ûrhajózásra rendesen. Legyen gazdasági szféra is, de ilyen Titán-szerû ûrmisszókra még sokáig nem lesz tõke. Még sok-sok száz évig aligha lesz rá gazdasági szükség, hogy bármiért is elhagyjuk a Földet.
#116
Épp azt magyarázom, hogy hiába Amerika katonai hegemóniája, gazdasági téren akkor is bukni látszik, és ezen a fegyverkezéssel nem tud változtatni. A kis kínai textilkereskedõ le se tojja az egyesült államok lopakodó bombázóit, sõt, még örül is nekik, mert õ gyártja bele az üléseket. Ugyan mit csinálsz ellene a hadsereggel? Megfenyegeted, hogy ha dömpingáron gyártja, akkor szétbombázod a raktárait? Mi a fenének a stratégiai fölény a tajvani alaplapok ellen? Ha fegyverrel kényszeríted ki, hogy adják magasabb áron, gazdasági blokádot hirdetnek ellened és abba belerokkansz, ha meg szétbombázod õket, akkor az meg visszaüt a gazdaságodra. Persze lokális konfliktusokban nagyon jól jön egy kis hadsereg, de a világversenyt nem a fegyverkezés fogja eldönteni. Ha meg valami kretén mégis úgy dönt, hogy megpróbálja, akkor mindenki bukni fog.
#115
nem költségvetési pénzekbõl kell elképzelni az ürkutatás jövõjét, hanem a gazdasági szféra általi kiaknázás a járható út, csak éppen lassabb út, de a törekvés megvan ...
#114
a piacot az erõfölénnyel fenn lehet tartani, mert senki nem vállal fel katonai konfliktust, aki valamennyire normális
#113
a gondolat ott bukik, hogy ki a fene vállalna egy nyílt háborút egy ilyen egyértelmû hegemónia ellen? Ha pedig azt a pénzt ûrkutatásra szánnák, a gazdaságnak tényéleg mindegy lenne mert az is innováció, csak éppen semmi stratégiai fölényt nem biztosít már, nem úgy mint az ûrverseny kezdetén, mikor még nem lehett teccés szerinti pontra csapást mérni mint jelenleg.
#112
Semmi sem indokolja, hogy az Egyesült Államok annyi pénzt költsön fegyverkezésre, mint a világ többi állama összesen. Az USA ma a siker esélyével vívna meg egy globális háborút a világ összes többi államával szemben, ami egy teljesen valószínûtlen forgatókönyv, tehát az önvédelem fenntartása semmiképp sem indokolja a további katonai kiadásokat és fejlesztéseket. A másik felvetésedrõl pedig úgy gondolom, hogy az a politikai naivitás, ha valaki úgy gondolja, hogy ma a gazdasági kérdések a fegyvereken dõlnek el... Az USA folyamatosan piacot veszít, és nem Tajvan elfoglalása miatt, hanem mert a kínai gazdaság izmosodik, és miután a világgazdaság globalizálódik, egy háború egyre kevéssé lesz érdeke bármelyik érdekelt félnek. Az USA hovatovább majdnem annyit veszítene egy Kínával folytatott háborúban, mint Kína maga. Bõven elegendõ lenne, ha a vezetõ gazdasági hatalmak lépéselõny keresgélése helyett csak a hadseregek között meglevõ technikai különbségek fenntartására koncentrálnának, de akkora lendülete van a katonai ipari komplexumnak, hogy ezt nehéz a lobbikon keresztülvinni, ráadásul a gondolkodni képtelen választók meg asszisztálnak hozzá. Ha ez a trend folytatódik, mint ma, az USA hamarosan abszolút katonai fölénybe de gazdasági hátrányba kerül, és EZ, pontosan ez vezet az elkerülhetetlen háborúhoz, mert nem marad más lehetõsége, mint hogy használja katonai fölényét. A Szovjetuniót is csak az fogta vissza, hogy ott volt az USA ellenpólusnak, most ez nincs... Azt a pénzt meg, amit improduktív tankokba meg repülõkbe ölnek, hogy meglegyen az innováció, pontosan ugyanolyan hatékonysággal lehetne ûrkutatásba ölni.
Nos még egy két kép:
http://index.hu/gal/?dir=0501/tech/huygens0114/
http://index.hu/gal/?dir=0501/tech/huygens0114/
Tpe - http://www.daciaklub.hu
#110
az egyesült államoknak meg külön erõfeszítés fenntartani a satus qvót, amit egy évtizeden belûl elveszíthetne ha jelentõsen csökkentené hadi kiadásait, ami egyet jelentene piacai szükölésével, a recesszió erõsödésével, és egy ilyen világpolitikai helyzetben egy újabb nagy háború fenyegetésével ...
#109
kukacos ahogy a felfedezés vágya emberi vonás úgy az agresszió is az ... politikai naivitás azt hinni hogy fegyverkezésre szánt összegek kidobott pénzek lennének. Ha nem költenének rá akkor a nemzetek közötti farkastörvények gyorsan megpecsételnék az ország sorsát ... evvan ...
#108
Ja, és még egy apróság:
Az összes ûrkutatásra költött pénz semmiség ahhoz képest, amennyit alkoholra, dohányra és drogokra költenek az emberek. Szerintetek melyik a hasznosabb ?
Az összes ûrkutatásra költött pénz semmiség ahhoz képest, amennyit alkoholra, dohányra és drogokra költenek az emberek. Szerintetek melyik a hasznosabb ?
#107
B-2-rõl bõvebben itt lehet olvasni : http://www.fas.org/nuke/guide/usa/bomber/b-2.htm
"Unit cost: Approximately $2.1 billion "
"Inventory: Active force: 21 (planned operational aircraft);"
Meg az is érdekes, hogy az ûrsikló különféle utódainak fejlesztését sorban leállították a költségekre hivatkozva, pedig ezek egyik fõ célja épp az lett volna, hogy azt a küldetésenkénti 1 milliárd dollárt megspórolják. Ha ezt összehasonlítjuk a SpaceShip One 1 útjának költségével...
(persze nem egészen egy kategória a kettõ)
"Unit cost: Approximately $2.1 billion
"Inventory: Active force: 21 (planned operational aircraft);"
Meg az is érdekes, hogy az ûrsikló különféle utódainak fejlesztését sorban leállították a költségekre hivatkozva, pedig ezek egyik fõ célja épp az lett volna, hogy azt a küldetésenkénti 1 milliárd dollárt megspórolják. Ha ezt összehasonlítjuk a SpaceShip One 1 útjának költségével...
(persze nem egészen egy kategória a kettõ)
#106
jah, az amerikai hadsereg idei költségvetése 450 Mrd dollár, a NASAé 15
30-szoros a különbség
30-szoros a különbség
#105
Annyira szánalmas, aki az ûrkutatásra fordított, egyébként a költségvetésekben elenyészõ összegeket sajnálja. Még ha elvonatkoztatnánk is attól a mérhetetlenül szûklátókörû véleménytõl, hogy ne foglalkozzunk alapkutatással, mert nem biztos, hogy megtérül - minden technikai haladás, amit elértünk, valamikor valakinek csak értelmetlen játéknak tûnt - akkor is nevetséges, hogy ugyanezek a személyek elsõ helyen nem a hadseregekre elköltött iszonyatos ezermilliárdokat sajnálják. Egyetlen B-2 bombázó darabja 2 milliárd dollár körül van, ha jól emlékszem, és egy olyan hidegháborús relikvia, amire ma már igazából az égvilágon semmi szüksége még az amerikai hadseregnek sem. Az ilyen gyermeteg gondolkodású idióták miatt csökken évrõl évre az ûrkutatásra fordított pénz, mert mindig lesz politikus, aki populárissá tesz egy ilyen gondolatot és érvényesíti a döntéshozásban is, miközben bal kézrõl milliárdokat juttat mondjuk olajipari cégeinek, felmarkolja a kenõpénzt és boldogan támogatja a fegyverkezést is. Amíg a Cassinirõl hallva az az elsõ reakció, hogy "kinek jó ez ennyi pénzért", addig az illetõ éretlen, nem tud semmit a világ mûködésérõl. Sajnos nem vagytok egyedül...
Igazán nem akartalak megbántani, de ha kicsit visszaolvasol, rájöhetsz, éktelen hülyeségeket irtál, ami nem lenne baj, csak ne eröltesd, és ne sértödj meg mikor fel hivják a figyelmedet rá. Ennyi.....
Csak hogy értsd miröl irok:
1: senki (én sem) éllitotta itten hogy a titán a jupiter holdja lenne
2: de, "leszálltak" a jupiterre, függetlenül attol hogy az gázoriás
3:leszálltak a venusra is..igaz vagy a 6-ik szonda volt, mire kikisérletezték hogy kibirja az irreális felszini körülményeket..
na, ennyi 😊<#buck>#buck><#buck>#buck>
Csak hogy értsd miröl irok:
1: senki (én sem) éllitotta itten hogy a titán a jupiter holdja lenne
2: de, "leszálltak" a jupiterre, függetlenül attol hogy az gázoriás
3:leszálltak a venusra is..igaz vagy a 6-ik szonda volt, mire kikisérletezték hogy kibirja az irreális felszini körülményeket..
na, ennyi 😊<#buck>#buck><#buck>#buck>
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#103
"A Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az elsõ elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetû anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínûleg egy metán ködön haladt át a berendezés. A külsõ hõmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K. "
http://www.telescopium.hu/
Végremá vmi..
http://www.telescopium.hu/
Végremá vmi..
#102
kezdem azt hinni, hogy tényleg nincs egy jó minõségû kép sem, az pedig nagy marketing hiba, mert az ilyen projekteket nem csak a tudósoknak kell eladni, hanem a nagyközönségnek is, és ez a sok fekete fehér pacákkal tarkított elnemtudomképzelnimicsodákon kívûl nincs semmi ...
#101
Akkor tágítsad szépen még a tudásod a hobbidban mert ez így csak "hobbika" a hiányos ismeretek miatt. 😊
#100
Keldor Vénusz ügyben tényleg mûvelõdjél még egy cseppet figyelmedbe ajánlom a Venyera projektet !!!
Az ESA-nak meg jogosan jár a lecseszés, mert ha a marsroverek hazaküldnek valamit azt fél órán belûl megtalálod az oldalukon, míg az esa ... inkább nem mondok semmit ...
Az ESA-nak meg jogosan jár a lecseszés, mert ha a marsroverek hazaküldnek valamit azt fél órán belûl megtalálod az oldalukon, míg az esa ... inkább nem mondok semmit ...
#99
ez kur** sz@r volt má nem azé<#zavart2>#zavart2>
A hobbid?
és ott leragadtál, hogy vannak szép kis fénylö pontocskák az égen és azokat csillagoknak hivják ? 😊))))
és ott leragadtál, hogy vannak szép kis fénylö pontocskák az égen és azokat csillagoknak hivják ? 😊))))
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#96
"hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá"
Én nem villognék ezzel a helyedben, mert oltári baromságokat írtál... Mellesleg figyelj a helyesírásra is!
Én nem villognék ezzel a helyedben, mert oltári baromságokat írtál... Mellesleg figyelj a helyesírásra is!
#95
Han nem hiszed www.urvilag.hu
"A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után."
"A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után."
#94
Jupiter légkörébe küldtek szondát.(ami feladata végeztével biztosan leszállt. 😄)<#idiota>#idiota>
#92
Ez a kép itt elég sokat mond 😊
Kép
Ezen az oldalon: http://anthony.liekens.net/index.php/Main/Huygens számos érdekesség van.
Kép
Ezen az oldalon: http://anthony.liekens.net/index.php/Main/Huygens számos érdekesség van.
#90
áá nem hinném hogy a pénz
azért EU se szegény ám..<#eljen>#eljen>
azért EU se szegény ám..<#eljen>#eljen>
#89
Ez nem igaz, pár képpel kiszúrják a szemünket, amikor az adatok már sokkal fontosabbak lennének.
Az OK hogy feldolgozás alatt vannak, de pár alapadotot azért közölhetnének.
Az ESA elég rosszul kommunikál szvsz, a Mars Expressrõl is csak néha mondanak valamit, szemben a Nasa-val, aki a marsjárók tevékenységét napokra lebontva összefoglallja, ill. közzétesznek minden képet.
De úgy veszem észre az USA-ban más tudományágakkal szemben is sokkal közlékenyebbek mint az eu-ban. 😞( Ezt nem lehet a pénzre fogni!
Az OK hogy feldolgozás alatt vannak, de pár alapadotot azért közölhetnének.
Az ESA elég rosszul kommunikál szvsz, a Mars Expressrõl is csak néha mondanak valamit, szemben a Nasa-val, aki a marsjárók tevékenységét napokra lebontva összefoglallja, ill. közzétesznek minden képet.
De úgy veszem észre az USA-ban más tudományágakkal szemben is sokkal közlékenyebbek mint az eu-ban. 😞( Ezt nem lehet a pénzre fogni!
#88
hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá de egy páran itt elég hülyeségeket mondtok..
a Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja..
nem a Jupiter-é<#bee1>#bee1>
a Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja..
nem a Jupiter-é<#bee1>#bee1>
#87
a Jupiterre nem száltak le mert az gázóriás!!
ami azt jelenti h nem szilárd hanem létnemû<#vigyor2>#vigyor2>
és a Vénuszra sem száltak még le csak 1 szodna kõrõzi mert ott nagyon meleg a felszin a közlekedésre! tudniillik a bolygó 95%-nál is több az aktív vulkán..
ami azt jelenti h nem szilárd hanem létnemû<#vigyor2>#vigyor2>
és a Vénuszra sem száltak még le csak 1 szodna kõrõzi mert ott nagyon meleg a felszin a közlekedésre! tudniillik a bolygó 95%-nál is több az aktív vulkán..
felreertetted hogy mit akartam megtudni. az a baj a forummal hogy a hangsulyt nem lehet hallani. en nem azt mondtam hogy ha nincs 50 even belul hatasa akor nincs ertelme! en azt akartam megtudni hogy van e valami konkret dolog mint pl: ahogy kepler ellipszis palyai meg a muholdak.
szoval semmifele urkutatas ellenesseg nincs a kerdesembe, egyszeruen nem ismerem es szeretnem megismerni.
tudom, biztos vesz csomo olyan amit sok sok ev mulva tudunk meg h mert volt jo.
ok???
szoval semmifele urkutatas ellenesseg nincs a kerdesembe, egyszeruen nem ismerem es szeretnem megismerni.
tudom, biztos vesz csomo olyan amit sok sok ev mulva tudunk meg h mert volt jo.
ok???
És azt ismeritek hogy két FIAT megy a sivatagban ?
A link amit adtál nálam is megy. Köszi!
Nekem ez az oldal nem jön be:
http://saturn.jpl.nasa.gov/multimedia/images/index.cfm
Nekem ez az oldal nem jön be:
http://saturn.jpl.nasa.gov/multimedia/images/index.cfm
Oldal 1 / 3Következő →