Gravitáció vs. Kvantummechanika

Elsõre? LOL

Tudod mikor pár éve az indexen a két fõokosnak lerajzoltam az ikerparadoxont Lorentzel, ott vergõdtek hogy az nem jó, mert nem ugorhat arrébb a látvány az iker fordulásakor. Mutogattak nekem valami félresikerült rajzot valami katonai fõiskoláról, ahol a vonalak össze vissza mennek.
Tavaj végre eljutottak arra a szintre, hogy felfogják mit is rajzoltam.

Érted, akik tanulták és értik a specrelt.
A többiekrõl akik szöveges feladatot csinálnak belõle, hagy ne beszéljek.

Különbenmeg számold ki egy konkrét helyzetre, minden úgy van ahogy meskhenet vagy kicsoda leírta.

Nehogy azt hidd, hogy így tanítják. Egyszerûen csak nem tanítják sehogy, és aki nem tudja, annak így fog logikusnak tûnni elsõre.

Te mi között méred? Két ruhaszárítókötél között?

Nálatok magyarországon egy ideje így tanítják.

Megdöbbentõ! Te vagy a sokadik aki szerint a fény sebességét, minden rendszerben, két anyagi pont között mérjük, és nem két fáziscsúcs között..
Egyszerûen megdöbbentõ, mivé lett az egykoron oly színvonalas magyar oktatás!

Ez nem más, mint a Lorentz elmélet ami teljesen ugyan azt az eredményt adja, mint a speciális relativitás.

Relativitás elmélet és a klasszikus fizika viszonya - esettanulmány

Lehet hogy csak te nem tudsz olvasni?
LoL

Szia!

Ez nagyon érdekes, mert Einstein szerint:

http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/

vagy magyarul a wikipedia szerint:

"2. axióma (a vákuumbeli fénysebesség (c) invarianciája)

A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerbõl is mérjük meg és bármelyik irányban, nem függ a fényt kibocsátó forrás sebességétõl sem"

Felhívnám a figyelmed arra, hogy ha az anyagtól mért sebesség szerepelne benne, ha igaz lenne az állításod..

De sajnos, tévedsz. Tudom, hazánkban több helyen úgy oktatják,
ahogyan mondtad.. nem tud mindenki olvasni.

" A közeghez, vagy helyesebben az anyaghoz képest mért sebessége minden esetben c-tõl eltérõ értékû."

Akkor én is helyesbítek, pont fordítva van minden.
Az anyaghoz képest mindig c-nek mérjük a sebességét.

Nem variálom, csak leírtam, hogy tudd.

Fénysebesség-váltás?

"
A princetoni kísérlet

Tulajdonképpen mit is értenek itt az impulzus sebességén? Az elejét, a végét, vagy a közepét?

P: No itt van a kutya elásva! Egyiket sem. A cikkben az úgynevezett group velocity-t, a csoportsebességet mérték, amely az impulzus csúcsának a haladási sebessége. Bár igyekeznek a kísérleteket úgy kialakítani (a kapszulában lévõ anyagot úgy kiválasztani és elõkészíteni), hogy az impulzus alakja ne nagyon változzon, amikor áthalad a kapszulán, de végül is ez kismértékben mindig megtörténik. A kilépõ jel nem ugyanúgy néz ki, mint a belépõ. Elõször is sokkal gyengébb. Ezen kívül minden valószínûség szerint a kilépõ impulzus eleje egy kicsit meredekebbé vált, a csúcs a kilépõ jelnek nem a közepére esett, hanem egy kicsit jobb oldalára, a farka pedig egy kicsit laposabb lett. Csiribá-csiribú, a jel csúcsa gyorsabban haladt c-nél, vagy akár hamarabb jelent meg a kapszula jobb oldalán, mint ahogy a bemenõ jel csúcsa elérte volna azt.


"

http://index.hu/tech/tudomany/feny070209/

Szia!

Nem baj, hogy mondod. Igaz, hogy tévedés, vagy rosszul értelmezett újságírói tévedés.

Fotont nem lehet lelassítani. Kilép és megy utolérhetetlenül.

Nincs olyan hatás ami utolérhetné. Gyakori tévedés, hogy a feketelyukak felszíni szökési sebessége miatt nem hagyhatja el a
foton a feketelyukat.
Miközben a gravitáció el tudja hatni.
A valóság az, hogy csupán az idõlassulás miatt minden kilépõ frekvencia
a nagyon nagy (gravitációs tartományú) hullámhossz felé lassult.

( Egy példával: sárga fényforrás -utcai Na lámpa- fénye sárga,
de ha a lámpa rendszerének idejét lelassítjuk akkor narancs, ha jobban akkor vörös, ha még jobban akkor infra (csak melegít, de nem látjuk) tartomány felé tolódik el a színe. Ezt egészen a gravitációs fotonok "színéig" eltolhatjuk ha még sokkal jobban lelassítjuk a rendszerét.)

Szia!

Gyorsan helyesbítsünk: a foton sohasem a közeghez képest mozog c sebességgel, hanem a pucér üres térben.

A közeghez, vagy helyesebben az anyaghoz képest mért sebessége minden esetben c-tõl eltérõ értékû.

dopler ide-oda, a foton minden rendszerbõl az adott közegnek megfelelõ fénysebességel megy

Most nemértem mit kellett igy megvariálni...azt mondta Tommy, hogy gyufaszálhoz képest, gyufaszáklhoz képest milyen fény(foton) nem mehet fénysebességgel?
Hol mondtam én ilyesmit? akármi ilyet...

Gyorsuló lassuló állapota az viszont tényleg nincs.

Nagyon fontos hogy mindig megadd mihez viszonyitassz, honnan szemléled a dolgot.
A fénysebesség állandó minden inerciarendszerbõl megmérve.
Logikus, ha ehhez a rendszerhez képest mozog egy másik rendszer, ahoz képest nem mehet c-vel a fény az ELSÕ RENDSZER SZERINT.
A második rendszer ettõl még mérhet c-értéket, de ha csak az elsõ rendszerbõl szemlélõdünk, akkor ez minket nem érdekel.

Igaz, de az csak csopotsebességre vonatkozik.
Itt nem arról van szó.

Nem ilyen egyszerû, albertnek valamennyire igaza van.

Ha egy külsõ referencia rendszerbõl nézel egy fotont és egy elektront ami mozog hozzád viszonyítva, akkor a foton az elektronhoz képest szerinted mint külsõ megfigyelõ szerint c-tõl eltérõ sebességgel mozog.
Most vegyünk egy második elektront, ami megint más sebességgel mozog.
Ez az elektron ugyan azt a fotont más energiájúnak érzékeli mint az elsõ elektron a doppler miatt.
De az egészet fel lehet úgy is fogni, hogy nincs frekvenciája a fotonnak, hanem egyféle foton van, ami más sebességgel ütközött.
Emiatt más energiájú volt.

A fénysebesség állandósága a belsõ mérésre igaz.

én úgy tudom, hogy bizonyos körülmények között már lassítottak le/állítottak meg fényt, de bocs, hogy beledumálok

A foton CSAK fénysebességû részecske, nincs lassabb vagy gyorsabb foton, mindig az adott közegnek megfelelõ "fénysebességgel" mozog.
Ezzel azt akarom mondani hogy a fotonnak se gyorsuló se lassuló állapota sincs, mindig c-vel megy ahogy létrejön(kilép).

Szia!

Nos, azt tudjuk, hogy a fény gyorsulással nem születhet.

Akkor hogyan? Mi is a sebesség?

Idõegység alatt megtett útszakasz hossza.

Idõegységet lehet zsugorítani vagy útszakaszt nyújtani?

Nos, a relativitásnak köszönhetõen igen! Mindkettõ, igen. Sõt!

Nagy energiasûrûségû zónában, (pl. gravitációs erõtérben) egy adott sebesség sokkal nagyobbnak számít.

Ha a sebesség nagyobbnak számítana c-nél? Akkor c sebességgel terjedõ foton a beérkezéskor nem csak a frekvenciájának megfelelõ energiát adja át, hanem még plussz impulzust is..
mozgó test

Hogy lehet egy sebességet gyorsítás nélkül elérni?

Amikor a gyufaszálból a fotonok kiindulnak akkor azok egybõl fénysebességgel utaznak?Azt hogy érik el?

jó lesz a nõtt. xD

nõlt.. ha nem gépeltem volna mellé.. :)

Szia!
Légyszíves figyelj a részletekre!

Nem azt mondtam, hogy nem lehet fénysebességgel utazni, hanem azt, hogy a fénysebességet nem lehet gyorsítással elérni!

Lásd a fény fotonjait! Ha egyetlen fotont is szeretnénk fénysebességre gyorsítani, akkor a Föld összes energiaforrásának kapacitása is kevés lenne hozzá!

Ugyanakkor egy szál gyufa lángja is ontja magából a fénysebességre
ugratott fotonok milliárdjait!

A tömeg és a méret sincs egymással összefüggésben.
Egyetlen gyorsított részecske mérete sem növekedett meg, a tehetetlensége, amit tehetetlen tömegként érzékelük, pl egy 99,99%c
sebességre gyorsított elektron esetén közel háromszázszorosára nõtt!

És azért nem lehet fénysebességgel haladni, mert ahhoz már végtelen nagyságú energia kellene mint a sebesség eléréséhez mint annak fentartásához!
Ha azt mondtad h végtelen nagylenne a tömege az nem jelentené azt hogy úgy megtörné a tér-idõt,mint egy fekete lyuk?...

Szia!

Gézoo azt írja, hogy a tömeg és az elektromos potenciál aránya határozza meg minden létezõ folyamat sebességét.

Az elektromos potenciál közvetlenül független a sebességtõl, így a
zéró és közel c közötti sebességek esetén közel állandó,

szemben a tehetetlen tömeggel, ami m = m0/(gyök(1/(v/c)^2)) szerint
változik.

Vagyis ha közel fénysebességgel halad az anyag, a tehetetlen tömege közel végtelen nagy..
Ezért ezt a közel végtelen nagy tömeget kell mozgatnia a változatlan elektromos térerõsségnek.

Így végtelenül lelassulnak a folyamatok..

Kár, hogy nem értetted meg elsõre.. Valószínûleg nem olvastad el figyelmesen.

Egy mondatban kifejti, hogy nem lehet 2es spinû a gravitáció részecskéje.
Ugyan már.

A referenciái viszont érdekesek, meg az orosz antigravitációs havert is emlegeti.

Hát nemtom. Az egyenletekben állandóan feltûnik a gyök(8) ami látszólag csak úgy
van, mindenféle ok nélkül.

Gyanus az egész.

Jónak tünik így beleolvasásra a linked.

Extrém alacson frekvenciájú elektromágneses sugárzásról ír. Valami ilyesmire gondolok én is,
csak szerintem nem a foton közvetíti a gravitációt.
De lehet hogy az.

Elég lesz végigolvasni, pláne hogy tele van képletekkel.

Az általános relativitás is a téridõre építkezik, és jól leírja a gravitációt.
Igazad van, nem magyarázza.

De már leírtam, hogy mi is a téridõ. Mérési értékek halmaza.
(szerintem nem sokan tudták követni a mondandóm, de tényleg lehetetlen egyszerûbben leírni)
Nem lehet ez a halmaz a gravitáció oka. Értelmetlen igy a felvetés.

Nekem egy bajom van a téridõvel, hogy rengetek helyen a leírásokban azt sugallják,
hogy az idõ tényleg a tér egyik dimenziója.
Ez teljességgel valótlan, és irreális.

Én nem tudom mi a gravitáció, csak a gravitont tartom a legesélyesebb jelöltnek.
Nincs saját elgondolásom. Amit elõször leírtam, az nem egy elmélet, hanem Einstein relativitásának
és a valóságnak a kapcsolata.

És nem írom le hogy szerintem, mert ki lehet számolni, tényleg úgy van ahogy leírtam.

Jaj és jut eszembe Meskhenet, miért tartod jobbnak a te elgondolásod hogy nincs téridõ(remélem jól írtam), mikor az még úgy sem magyarázza a gravitációt?

Ezt pontosabban :)

Ezt láttad már?

Túl bonyolult lenne az egész.
De felesleges rajta agyalni, mert ott sem c-vel terjed a gravitáció.
Nem felel meg a valóságnak sehogy.

Miért mondtad hogy "bukott az elmélet(szerencsére)" ???

lemaradt kep

kep2

Jogos a kérdés.

Mivel épp most végeztem ki a téridõt (kizárólag a saját agyam számára), a gravitáció megint magyarázatlanul lóg a levegõben.


Mivel a gravitációs idõdilatáció képletét át lehet alakítani a specrel sebességes képletére,



emiatt egy gravitációs potenciálhoz hozzárendelhetõ egy sebesség. Ez a szökési sebesség.
Gondoltam arra, hogy a Föld felülete mozoghatna ennyivel, és ekkor a specrel idõdilatációja lenne a gravitációé is.
A felület zuhanhatna a középpont fele, vagy tágulhatna kifelé. Ezzel csak az a gond,
hogy egy másik bolygó felületén más a szökési sebesség, ami miatt minden bolygó más sebességgel
tágulna, tehát nem lehetne a méreteik aránya konstans, vagyis állandó.
De ugye ez állandó, tehát bukott az elmélet (szerencsére).

A másik véglet, amikor a tér áramlik,
Az áramló téridõ plazma
, ami nagyon tetszetõs elmélet,de egy a gond vele, a gravitáció terjedési sebességére túl kis
sebességet ad.


A gravitáció fénysebességû terjedése azt sugallja, hogy valami részecske lehet a közvetítõ.
Talán a graviton, talán a neutrinók, vagy egy még kisebb energiájú valami, amit még nem is ismerünk.
Ez hatással van mindenre amit jelenleg ismerünk, tehát a fotonra is.

Jelenleg ezt tartom a legvalószínûbbnek ami a gravitációt okozhatja.

Meskhenet, és akkor mivel magyarázható, hogy a gravitácós térben elhajlik a fény iránya, pont mintha ott görbe lenne a tér ??
Azonkívül mivel magyarázható hogy a gravitációs térben lassabban telik az idõ mint gravitációmentesben??

Mivel nincs megfejtés, jöhet a paradoxon feloldása.

Tényleg nincs megfejtés, hanem az a tény fogja feloldani a paradoxont,
hogy semmi nem mehet a fénysebességnél gyorsabban.

Az a pillanat, amikor szegecs fejének a pereme felütközik a furat elején,
'térszerûen elválasztott' attól, amikor az eleje nekimegy a furat aljának.
Ez annyit jelent konyhanyelven, hogy nem tudnak egymásnak fényjeleket küldeni,
nincsenek oksági kapcsolatban. Mert ahhoz c-nél nagyobb sebességre lenne szükség .

Emiatt nem tartóztathatja fel a végének az ütközése a szegecs elejét, az atomjai csak fénysebességgel
tudják az ütközést közvetíteni az eleje felé.
A bogárnak annyi.

A szegecs szerint (#904) amikor felütközött az eleje, akkor még a vége kint van a furatból.

Legyen most a jobb oldali sárga vonal a szegecs eleje és a másik a vége.
(#902 hozzászólás)
Itt a szegecs jobbra megy.
A piros legyen a furat.

A furat inerciarendszere (IR) #902
A szegecs inerciarendszere (IR) #904

A bogár kicsivel a jobboldali sárga 79 másodperces pillanat elõtt fog meghalni.
Ott ütközik a furat aljával a szegecs.

Igen ám, de a furat szerint(#902) a piros 70-es körül a szegecs feje
felütközik a furat elején, ami miatt 'elvileg' a szegecs eleje nem érhetné el
a furat alját.

Na most akkor mi van?

Na akkor jöjjön valami érdekes téma.

bogár szegecs paradoxon

A szegecs szerint a furat a rövidebb, a furat szerint a szegecs.
Mi fog történni valójában? A bogár élõ lesz vagy hulla?

"hanem azokhoz a hozzá képest álló órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad."

Csak sikerült elrontanom, helyesen
hanem azokhoz a hozzá képest MOZGÓ órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad.

A Michelson-Morley kísérletrõl.

Mit bizonyít valójában ez a kisérlet?
Minek is kellene történnie?

Vannak akik abban a tévhitben élnek,
hogy a fény oda-vissza útja a lényeg ebben a kisérletben. Hát nem.


Nézzük újra a #1023as rajzot. (mennyi mindenre jó)
Ugyanis a sárga vonalak lehetnek az MM kisérlet tükrei is.

A (Z) pontban adjuk le a két fényjelet, az (A)ban érkeznek vissza középre.
A kérdés nem az, hogy az elõre küldött érkezik e meg hamarabb vagy a másik.
A kérdés az, hogy ha oldalirányba (Y)ba is küldünk fényjeleket, akkor azoknak
mikor kellene megérkezniük, és valójában a kisérletben mikor érkeznek meg?

A hátra küldött fényjel érkezése a tükörhöz t1=30/(c+v) ha c=1 és v=0.8
akkor t1=16.66 ez a (B).

t2= 30/(c-v) = 150 tehát az út oda vissza 166.66.


Mi van, ha oldalirányba megy a fény?
Ekkor a lila vonalon kell mennie, ami c(x)=0.8 al megy. ez a c x-irányú komponense.
Ekkor a c(y) = gyök(c*c-c(x)*c(x)) ami = 0.6
Ennyivel halad y irányban a fény oldalra.
Az oda vissza idõ ekkor t3=2* 30/0.6 =100.

A fénynek jóval hamarabb kellene visszaérkeznie oldalról, mint haladási irányból.
Ha elforgatjuk a karokat 90 fokkal, akkor az interferenciacsíkoknak el kellene tolódniuk.

A kisérlet eredménye, nincs eltolódás.
Ez egyetlen dolgot bizonyít, a karok menetirányban rövidebbek egy mozgó rendszerbõl nézve a kisérletet.

Ha a Lorentz hosszkontrakcióval számoltunk a menetirányban lévõ karokra, akkor
30 helyett 18 lesz a karok hossza. Igy már t1 =10 és t2 =90 aminek az összege kiadja a
t3=100 at.
Tehát a mozgó testek ténylegesen rövidebbek.
Nem annak látszanak, hanem azok.

A relativitás egy igaz hazugság.

A mátrix az, ami elrejti a szemed elöl a valóságot.
A relativitás mátrixjai. xD

Na és mi lesz a gravitációval? Egy illúzió vajon létre tud hozni egy ilyen erõt?

GEzoo is azt írja, hogy az idõ jár lasabban.

Az órák járnak lasabban. A mozgó órák.
És nem egy másikhoz, ami távcsõvel nézi a mozgó órát,
hanem azokhoz a hozzá képest álló órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad.

Ugyan így egy sor mozgó órához képest meg az álló jár lasabban.

De mindez ott van a #957 ábrán. Csak végre érteni kellene, mit is ábrázol.
Mert annak, aki megérti, az az egy ábra ezerszer többet fog mondani, mint
gezoo irománya.