Kvantumszámítógép
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#66
Ma volt a bemutató elvileg és semmi hír sincs. Vagy idõeltolódás miatt még nem lett volna? Remélem holnap lesz valami, zavar ez a nagy csönd.
#65
:) kiváncsi vagyok én is nagyon
#64
Én se írtam mást, csak azt írtam, hogy az meg függ az órajeltõl és az egy órajel alatt végrehajtott mûveletek számától. Vagy tévedek?
#63
a teljesítményt nem órajelben mérjük, hanem számítás/másodperc-ben(flop)
általában gigaflop-ban.
általában gigaflop-ban.
A pesszimista látja a nehézségeket a lehetõségekben, de az optimista látja a lehetõségeket a nehézségekben. (Winston Churchill) Spark of Insanity
#62
"amely több mint 65 ezer számítást képes párhuzamosan végezni."
Na jah, de egy procinál van órajel, amihez valamilyen szinten köthetõ, hogy egy másodperc alatt hány mûveletet tud elvégezni. De miként lehet ezt kiszámolni egy ilyen gépnél? Mert oké, hogy ennyi számítást végez egyszerre, de ezt másodpercenként hányszor?
(Nem az a kérdés gyors e a kvantumszámítógép, hanem az, hogy mennyire gyors?)
Na jah, de egy procinál van órajel, amihez valamilyen szinten köthetõ, hogy egy másodperc alatt hány mûveletet tud elvégezni. De miként lehet ezt kiszámolni egy ilyen gépnél? Mert oké, hogy ennyi számítást végez egyszerre, de ezt másodpercenként hányszor?
(Nem az a kérdés gyors e a kvantumszámítógép, hanem az, hogy mennyire gyors?)
#61
Elkészült a világ elsõ kereskedelmi kvantumszámítógépe?
Hmmm. Most egy hét múlva lehet jót röhögünk a híren, de ha nem kamu, akkor izgalmas lesz a köv. 10 év. :)
Egy kanadai vállalat azt állítja, elkészítette a világ elsõ kereskedelmi kvantumszámítógépét, amelyet a jövõ héten a kaliforniai Számítástechnikai Múzeumban be is mutat az érdeklõdõknek. A tudományos világ meglehetõsen szkeptikus, ugyanis a legtöbben arra számítottak hogy az elsõ kvantumszámítógép legkorábban 2020 körül készülhet el, így nem csoda, ha a szakemberek kétkednek. "Hiszem ha látom" -- ez az általános hozzáállás.
Eközben a D-Wave nem mást állít, mint hogy jövõ kedden egy olyan kvantumszámítógépet mutat be, amely több mint 65 ezer számítást képes párhuzamosan végezni. Sõt, a cég azt is közölte, hogy hamarosan elérhetõvé teszi Orion névre keresztelt kvantumszámítógépének kapacitását megrendelõk részére, illetve jövõre már mások számára is gyárt majd kvantumgépeket. A tudományos világ lélegzetvisszafojtva vár, ugyanis a kvantumgépek segítségével számos olyan feladat oldható meg szinte pillanatok alatt, amelyeken hagyományos szuperszámítószámítógépek akár évekig is dolgoznának.
Hmmm. Most egy hét múlva lehet jót röhögünk a híren, de ha nem kamu, akkor izgalmas lesz a köv. 10 év. :)
#60
tiszta sor...
#59
Oké, de ha tényleg bemutatják a gépet hamarosan, akkor úgy is kiderül kamu volt vagy sem. :)
#58
a hangs<#duhos2><#duhos2>úlyt a pletykalapra kell helyezni.......
#57
Ja, vágom. De ez egy IT pletykalap híre, nincs információértéke, csak annyi, hogy 1 hét múlva lesz egy ilyen berendezés. Ez olyan a Quantum számítógépek korszakában, mint a számítógépek korszakában az elsõ zsebszámoló, de minden utazás az elsõ lépéssel kezdõdik ugye ;)
#56
"in parallel "universes""
azért ne túlozzunk...
a kvantumtechnológia csak annyit jelent, hogy levisszük a számolásokat atomi szintre.
a Sliders-et hagyjuk ki:D
azért ne túlozzunk...
a kvantumtechnológia csak annyit jelent, hogy levisszük a számolásokat atomi szintre.
a Sliders-et hagyjuk ki:D
A pesszimista látja a nehézségeket a lehetõségekben, de az optimista látja a lehetõségeket a nehézségekben. (Winston Churchill) Spark of Insanity
#55
Quantum computer to be revealed next week <#ravasz1>
Twenty years before it was expected
Twenty years before it was expected
A COMMERCIAL outfit claims that it is ready to release what it is calling the first quantum computer.
D-Wave of British Columbia has promised to demonstrate a quantum computer next week that can carry out 64,000 calculations at the same time in parallel "universes". The computer can massively speed up searches and optimisation calculations.
If it has managed to do it, the computer could make current security systems obsolete as a quantum computer can crack any current cryptography scheme by providing an unlimited amount of simultaneous processing resources.
The machine D-Wave wants to flog has only 16 qubits, but systems with hundreds of qubits would be able to process more inputs than there are atoms in the universe.
Boffins wonder if the outfit has really got a Quantum computer to sell as they were not really expecting to see one for another 20 years. Still you get temporal distortions when you mess around with parallel universes, and the machine has probably invented itself in the future and sent itself back through time.
#50
A másik dolog a távolság.
A kvantumösszefonódott fotonok közti 'információ-cseréhez' nincs idõre szükség.
Természetesen ez csak a fotonok számára információcsere, a külsõ megfigyelõ nem tudja ezt a sebességet kihasználni. Emiatt messze nagyobb sebesség érhetõ el a kvantumszámítógépekkel.
A kvantumösszefonódott fotonok közti 'információ-cseréhez' nincs idõre szükség.
Természetesen ez csak a fotonok számára információcsere, a külsõ megfigyelõ nem tudja ezt a sebességet kihasználni. Emiatt messze nagyobb sebesség érhetõ el a kvantumszámítógépekkel.
#49
A kvantumszámítógép és a hagyományos között a fõ külömbség, hogy az utóbbinál meghatározunk minden számolás közbeni állapotát a gépnek.A kvantummasinánál ilyen nincs, sõt nem is tudható meg a közbensõ állapot, csak az eredmény.
A szuperpozició. Na igen.
Léteznek olyan kisérletek, amik nem csak nagy távolságokba teleportálnak kvantumállapotokat, hanem látszólag az idõben visszafele is.
A szuperpozició. Na igen.
Léteznek olyan kisérletek, amik nem csak nagy távolságokba teleportálnak kvantumállapotokat, hanem látszólag az idõben visszafele is.
#44
Hát?
"Ennek értelmében a hullámfüggvény vagy sûrûségmátrix helyi redukciója a megfigyelhetõ világegyetem minden objektumának kvantumállapotában mérhetõ változást kell, hogy elõidézzen."
szakértõ: az nem volt ...
"Ennek értelmében a hullámfüggvény vagy sûrûségmátrix helyi redukciója a megfigyelhetõ világegyetem minden objektumának kvantumállapotában mérhetõ változást kell, hogy elõidézzen."
szakértõ: az nem volt ...
Szerintem a net önállóan gondolkodik, akár egy emberi agy!
#40
Valahogy úgy, hogy az összes a rendszerben lévõ qubit egy közös szuperpozicióban van, amiben az összes variáció egy idõben van jelen, és úgy van beállítva a rendszer, hogy a megoldást jelentõ variációban visszazuhannak határozott állapotba, azaz konkrét 0-k és 1-ek sorává.
A klasszikus fizika talajáról szemlélve ez persze egy "irracionális" dolog. De a szuperpozició rég óta ismert kvantummechanikai fogalom. Utána nézve a témának láthatjuk, milyen alapokon nyugszik a dolog (részecske/hullám kettõsség, stb.). De hogy egyészen pontosan hogyan is történik ez, arra csak elképzelések vannak.
A klasszikus fizika talajáról szemlélve ez persze egy "irracionális" dolog. De a szuperpozició rég óta ismert kvantummechanikai fogalom. Utána nézve a témának láthatjuk, milyen alapokon nyugszik a dolog (részecske/hullám kettõsség, stb.). De hogy egyészen pontosan hogyan is történik ez, arra csak elképzelések vannak.
#39
Magát választja ki. :)
#38
"3 állású "bit", tehát nem 2 mint most"
Hát, nem ilyen egyszerû. Az a 3. állapot valójában az elsõ kettõ együtt, egy idõben.
Hát, nem ilyen egyszerû. Az a 3. állapot valójában az elsõ kettõ együtt, egy idõben.
#37
mondjuk ezek még inkább intuitív asszociációk :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#36
Hát ez lehet elég merészen hangzik, de kezdek összefüggéseket látni filozófia, vallások, ezoterika, analitikus pszicológia, és kvantumszámítógépek közt. <#gonosz1>
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#35
ehh most olvasok utána, nem is lõttem annyira mellé ;-)))
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#34
olyan mint a 3értékû logikában a "talán"? :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#33
Bõség zavara, nem tudnál vmit ajánlani gyors olvasásra?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#32
3 állású "bit", tehát nem 2 mint most
érdemes a cikkeket elolvasni itt vannak összegyújtve http://kvantumszamitogep.lap.hu
érdemes a cikkeket elolvasni itt vannak összegyújtve http://kvantumszamitogep.lap.hu
#31
Jó lenne errõl többet tudni, ahogy leírtad, nekem nem elég világos :-) Nem értem milyen kiválasztás szerint jön ki a kívánt eredmény. :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#30
Ja, vhol volt: a kvantumszámítógép a kvantummechanika elvei alapján mûködõ számítógép, vagy vmi ilyesmi. Meg ersze az ígéretek gyorsaságról, amire az elképzelhetetlenül nagy a megfelelõ jelzõ, de érdekes lesz majd, mikor ezek piacra kerülnek.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#29
"attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép
pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban"
Nem, nem, és nem. Nem ettõl kvantumszámítógép! Itt most bonyi lenne részletesen kifejteni, mitõl. De nagyon röviden: itt nem bitek vannak, amiknek mindig meghatározott értéke van (0 v. 1), hanem qubitek, amiknek 1-1 mûvelet végéig nincs meghatározott értéke (kvantummechanikai szuperpozició). Úgy vannak ezek összeállítva, hogy úgy kerülnek vissza a határozott állapotba, hogy az eredményt adó bitsorozatot tartalmazzák. Mintha találgatna, és az egyik tipp pont jó. Csakhogy, ez nem olyan találgatás, mint a hétköznapi, hanem kvantummechanikai effektusokon alapuló, és szinte azonnal megvan az eredmény. (Sokan nem is hiszik el, hogy ez lehetséges, pedig az.)
pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban"
Nem, nem, és nem. Nem ettõl kvantumszámítógép! Itt most bonyi lenne részletesen kifejteni, mitõl. De nagyon röviden: itt nem bitek vannak, amiknek mindig meghatározott értéke van (0 v. 1), hanem qubitek, amiknek 1-1 mûvelet végéig nincs meghatározott értéke (kvantummechanikai szuperpozició). Úgy vannak ezek összeállítva, hogy úgy kerülnek vissza a határozott állapotba, hogy az eredményt adó bitsorozatot tartalmazzák. Mintha találgatna, és az egyik tipp pont jó. Csakhogy, ez nem olyan találgatás, mint a hétköznapi, hanem kvantummechanikai effektusokon alapuló, és szinte azonnal megvan az eredmény. (Sokan nem is hiszik el, hogy ez lehetséges, pedig az.)
#28
A maximális órajel után szerintem lapkaméret-növekedés várható, és ezzel némi (késõbb több) architektúra-változás. A kvantumfizikusokra ezen a téren még sokat kell várni.
fun is fun and done is done
#27
természetesen nem lebegõpontos számításra gondoltam (FLOP), mivel az nem megy egy lépésben (tudtommal), és arra különben is vannak célprocesszorok (pl. co-processzor)
hanem egy gépikódu utasítás elvégzésére egy órajel alatt (utasítás elõkészítés,dekódolás,végrehajtás vagy tárolás)
persze vannak a procikban párhuzamosítások, apróbb trükkök (pl. pipeline) , de azért párhuzamosításról nem beszélnék, az még a jövõ zenéje, hogy mit tudnak majd párhuzamosítani (több processzorral) egy program futásán
igen, a FLOP a gépek sebességének egy összehasonlító adata
nyílván más eredményt kapunk egy ugyanolyan órajelû P4 és Celeron processzor tesztje után (egyéb extra dolog miatt pl. több Cache) (tehát mind a kettõ 90 Km/h-val halad, de a P4 kevesebb piros lámpát kap/vagy elkerüli a dugót)
de az órajel ugyanannyi mindkét esetben
a probléma ott van, hogy nemsokára elérjük a gyártható maximális órajelû processzort, jó architektúrával megépítjük, és utána mi lesz? erre keresik a választ a kvantumfizikusok
hanem egy gépikódu utasítás elvégzésére egy órajel alatt (utasítás elõkészítés,dekódolás,végrehajtás vagy tárolás)
persze vannak a procikban párhuzamosítások, apróbb trükkök (pl. pipeline) , de azért párhuzamosításról nem beszélnék, az még a jövõ zenéje, hogy mit tudnak majd párhuzamosítani (több processzorral) egy program futásán
igen, a FLOP a gépek sebességének egy összehasonlító adata
nyílván más eredményt kapunk egy ugyanolyan órajelû P4 és Celeron processzor tesztje után (egyéb extra dolog miatt pl. több Cache) (tehát mind a kettõ 90 Km/h-val halad, de a P4 kevesebb piros lámpát kap/vagy elkerüli a dugót)
de az órajel ugyanannyi mindkét esetben
a probléma ott van, hogy nemsokára elérjük a gyártható maximális órajelû processzort, jó architektúrával megépítjük, és utána mi lesz? erre keresik a választ a kvantumfizikusok
#26
Pontosítani kellene, hogy mit értesz "utasítás" alatt, amibõl 3*10^9 darabot kellene végrehajtania a processzornak másodpercenként. Mert ha fixpontos összeadást, akkor nem beszélhetünk hárommilliárdról másodpercenként. Ha viszont elemi logikai mûveletrõl (egy darab ÉS, VAGY, NEM), akkor ennél jóval nagyobb a szám, hisz ezek párhuzamosan zajlanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy másodpercenként hárommilliárdszor változik a logikai (és persze az azt leíró fizikai) állapot a processzorban, ennyi elektromos ciklus zajlik le.
Mindez viszont csak egy nagy szám, ami utal ugyan a számítási sebesség valóban fantasztikus nagyságára, de közel sem adja, nem adhatja azt meg pontosan, mert azt nagyon sok minden befolyásolja még a processzoron belül (gondolok itt az architektúrára, arra a módra, ahogy az elemi kapukból megszerkesztenek egy lebegõpontos mûvelet elvégzésére alkalmas blokkot, a különbözõ processzoron belüli optimalizáló folyamatokra, és gondolhatnék még sok minden másra).
Másik felvetésed az volt, hogy atomi méretekben az elektronnak kisebb utat kellene megtennie, ezért gyorsabb lenne a mûködés. Egyrészt nem gondolom, hogy addig eljuthatunk. Sokan láttuk a képet az atomi méterû abakuszról, de szerintem ez csak játék. Másrészt ha el is jutunk egy hasonló szintre, a sebességet nem az elektron sebessége fogja limitálni, mert nem közvetlenül az végzi az állapot-átbillentéseket, kell valamilyen közvetítõ eszköz. Olyasmi ez, mint amikor egy 90km/h sebességre képes jármûvel utazol egyik pontból a 90km-re lévõ másikba. Nem pontosan egy óra alatt fogsz odaérni, mert be kell szállnod, fel kell gyorsítanod, a lámpáknál meg kell állnod, stb.
Mindez viszont csak egy nagy szám, ami utal ugyan a számítási sebesség valóban fantasztikus nagyságára, de közel sem adja, nem adhatja azt meg pontosan, mert azt nagyon sok minden befolyásolja még a processzoron belül (gondolok itt az architektúrára, arra a módra, ahogy az elemi kapukból megszerkesztenek egy lebegõpontos mûvelet elvégzésére alkalmas blokkot, a különbözõ processzoron belüli optimalizáló folyamatokra, és gondolhatnék még sok minden másra).
Másik felvetésed az volt, hogy atomi méretekben az elektronnak kisebb utat kellene megtennie, ezért gyorsabb lenne a mûködés. Egyrészt nem gondolom, hogy addig eljuthatunk. Sokan láttuk a képet az atomi méterû abakuszról, de szerintem ez csak játék. Másrészt ha el is jutunk egy hasonló szintre, a sebességet nem az elektron sebessége fogja limitálni, mert nem közvetlenül az végzi az állapot-átbillentéseket, kell valamilyen közvetítõ eszköz. Olyasmi ez, mint amikor egy 90km/h sebességre képes jármûvel utazol egyik pontból a 90km-re lévõ másikba. Nem pontosan egy óra alatt fogsz odaérni, mert be kell szállnod, fel kell gyorsítanod, a lámpáknál meg kell állnod, stb.
fun is fun and done is done
#25
ha egy vezetékben áram folyik, akkor a vezeték ellenállása miatt van veszteség (hõveszteség), viszont létezik egy állapot amikor a veszteség 0, ezt hivják szupravezetésnek, és elvileg abszolút 0 foknál áll be (-273 °C az oxigén cseppfolyós halmazállapotúvá válik), laboratóriumi kisérletek folynak...
egy kis eszmefuttatás, hogy lássátok, a mai processzorok se lassúak:
a fény sebessége 300 000 Km/s
ami 3*10 az 5-en * 10 a 3-on méter, ami 3*10 a 8-on m/sec
ha veszel a boltban egy 3 GHz-es processzort,
3 MHz=3*10 a 6-on, 3 GHz=3*10 a 6-on * 10 a 3-on, ami 3*10 a 9-en darab utasítás/sec
ha jól számoltam (ellenõrizzétek) akkor kidelül, hogy a gépedben lévõ processzor két utasítása között eltelt idõ alatt a fény csak 10 a -1-n métert, vagyis 10 cm utat tesz meg !!! <#felkialtas> <#guluszem1>
ez borzalmasan kevés idõ, gondolom látjátok, hogy egy utasítás alatt egy elektron nem tud elmenni az alaplap egyik végébõl a másikba
a processzoron belül is vannak távolságok, de már nem nagyon képesek kicsinyíteni a dolgokat, kábelen áthallás, melegedés, stb probléma
viszont ha atomi méretekben lenne pl. egy processzor megoldva, akkor az elektronoknak se kellene akkora utat (cm-eket) megtenni a processzor belsejében mint most, vagyis a sebesség is nõne
egy kis eszmefuttatás, hogy lássátok, a mai processzorok se lassúak:
a fény sebessége 300 000 Km/s
ami 3*10 az 5-en * 10 a 3-on méter, ami 3*10 a 8-on m/sec
ha veszel a boltban egy 3 GHz-es processzort,
3 MHz=3*10 a 6-on, 3 GHz=3*10 a 6-on * 10 a 3-on, ami 3*10 a 9-en darab utasítás/sec
ha jól számoltam (ellenõrizzétek) akkor kidelül, hogy a gépedben lévõ processzor két utasítása között eltelt idõ alatt a fény csak 10 a -1-n métert, vagyis 10 cm utat tesz meg !!! <#felkialtas> <#guluszem1>
ez borzalmasan kevés idõ, gondolom látjátok, hogy egy utasítás alatt egy elektron nem tud elmenni az alaplap egyik végébõl a másikba
a processzoron belül is vannak távolságok, de már nem nagyon képesek kicsinyíteni a dolgokat, kábelen áthallás, melegedés, stb probléma
viszont ha atomi méretekben lenne pl. egy processzor megoldva, akkor az elektronoknak se kellene akkora utat (cm-eket) megtenni a processzor belsejében mint most, vagyis a sebesség is nõne
#24
tehát annyit vesz fel, amennyire szüksége van?
Akkor van alapja a kételyemnek. :)
Akkor van alapja a kételyemnek. :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#23
mondtam én :))
ezért nem tudunk örökmozgót csinálni.
blackgamer: szerinted kissebb lesz a kvantumszg-eknél a surlódás?
ezért nem tudunk örökmozgót csinálni.
blackgamer: szerinted kissebb lesz a kvantumszg-eknél a surlódás?
dixitque deus fiat lux
#22
Igen, alapvetõen a súrlódás okozza a mellékes hõenergia keletkezését, ami a veszteség legnagyobb része. Súrlódáson az egész nagy méretektõl az egész picikig (szubatomi szintig) mindent kell érteni. De ugyanígy veszteség a hangként megjelenõ és elillanó energia (ld. léghûtések, ha már a számítógép belsejében turkálunk), vagy a fényként távozó energia (extrém melegedéseknél illetve monitorokban). Szóval az energia sokféleképpen távozik, a felvettnek csak egy kis része végez hasznos munkát. A hasznos és a felvett aránya a hatékonyság. Csak gondolatébresztésül egy adat: a mai autók 35% körüli hatékonysággal mûködnek, 40% már igen jó. Tehát a felvett enegriának 35-40%-át fordítják az általunk kívánt célra. Vagy fordítsuk meg: 2.5-3-szor annyi energiát vesznek fel, mint amennyit az utaztatásunkra használnak. De ez nem azt jelenti, hogy többet vesznek fel, mint amennyire szükségük van (most hagyjuk a generátort és az aksit), sajnos ennyire van szükségük -- csak ugye nem mind lesz hasznos.
Eh, ezt alaposan túlmagyaráztam, ráadásul off, bocs.
Eh, ezt alaposan túlmagyaráztam, ráadásul off, bocs.
fun is fun and done is done
#21
Én ugy tudtam hogy a surlódás miatt van a nagy hõmérséklet...Minél alacsonyabb a vezetõ hõmérséklete, annál kissebb a surlódás és annál hatékonyabb a rendszer...
dixitque deus fiat lux
#20
nagy hozzáéro én se vagyok, de hogy tobbet vesz fel, az tuti
télen néha nem kellett futenek, mert a monitorom egy 19colos crt
procit meg már sokat láttam megsulni amiatt, mert szar volt a hutés.
dolgoztam már számtechboltban is(nyári gyakrolat, nem vagyok régi motoros.)
hogy miért? nem tudom, hiszem alacsonyabb homérsékleten gyorsabban is menne dolog.
minél tobb áramot vesznak fel, annál gyorsabbak, tudod.
de melegednek is, ez mellékhatás, nemtom mi miatt van.
max 50-60 fokos maghomérsékletuk lehet, utana már hibasan muxenek. jo gép procimagja kb 30-40 fokos.
mpndok példát. haver gépe is 1700-as, enyém is. enyém palomino magos, ami eégebbi, vagyis ez a palomino határa, húzni sem tudom.
ové vmi berton vagy mi, nemtom. ujmag volt annak idejen, magjanak alapprocija.
egyen 50 fokos ové 30. alapban.
en nem tudom huzni, o tudja, kb 2100-ig.
o fél évvel késobb vette, okos volt. olcsobban ki is jott. azota asszem mar le is cserelte, nemtom.
télen néha nem kellett futenek, mert a monitorom egy 19colos crt
procit meg már sokat láttam megsulni amiatt, mert szar volt a hutés.
dolgoztam már számtechboltban is(nyári gyakrolat, nem vagyok régi motoros.)
hogy miért? nem tudom, hiszem alacsonyabb homérsékleten gyorsabban is menne dolog.
minél tobb áramot vesznak fel, annál gyorsabbak, tudod.
de melegednek is, ez mellékhatás, nemtom mi miatt van.
max 50-60 fokos maghomérsékletuk lehet, utana már hibasan muxenek. jo gép procimagja kb 30-40 fokos.
mpndok példát. haver gépe is 1700-as, enyém is. enyém palomino magos, ami eégebbi, vagyis ez a palomino határa, húzni sem tudom.
ové vmi berton vagy mi, nemtom. ujmag volt annak idejen, magjanak alapprocija.
egyen 50 fokos ové 30. alapban.
en nem tudom huzni, o tudja, kb 2100-ig.
o fél évvel késobb vette, okos volt. olcsobban ki is jott. azota asszem mar le is cserelte, nemtom.
A pesszimista látja a nehézségeket a lehetõségekben, de az optimista látja a lehetõségeket a nehézségekben. (Winston Churchill) Spark of Insanity
#10
"...ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik)
azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik."
-A mostani gépek nem annyi energiát használnak, amennyi kell nekik?
Most ezen tényleg elgondolkodtam, hogy akkor miért jön létre hasznosítatlan (már ahol.. nálam fûtés) hõenergia a proci mûködésétõl. Nem megoldható, hogy csak annyi áram kelljen neki, amit hõ leadása nélkül hasznosítani tud? Amatõr vagyok, felvilágosítást kérek! Köszi :)
azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik."
-A mostani gépek nem annyi energiát használnak, amennyi kell nekik?
Most ezen tényleg elgondolkodtam, hogy akkor miért jön létre hasznosítatlan (már ahol.. nálam fûtés) hõenergia a proci mûködésétõl. Nem megoldható, hogy csak annyi áram kelljen neki, amit hõ leadása nélkül hasznosítani tud? Amatõr vagyok, felvilágosítást kérek! Köszi :)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#9
jelenlgi tudasom szerint a kvantum szgép azt jelenti, hogy a világ lehetoségei szerint a leggyorsabb számítógép, amit ember valaha csak építhet.
nemcsak a legeto legkisebb elemekbol all(molekulak ugye), hanem matematikailag a leheto legtokéletesebben van kiépítve, tokéletes operácios rendszerrel(ebbe ne menjunk bele).
a számítogépek sebessége ezután természetesen már csak a molekulák mennyiségétol fuggenek.
persze azt ne felejtsuk el, hogy maguknak a kábeleknek, a memoriának, az adattárolo eszkoznek, mindnenek ilyen gyorsnak kell lenniuk. winyo ugye rohadt nagy lenne, kabel pedig nem nagyon lenne. a tokeletes gyorsasag ertelmeben egybeepitve lenne az egesz geppel, minden egy alaplapon, ami tokeletesen meg van tervezve. ilyen laptop szeruseg.
atatatviteli kabelek... inkabb csak az output/input eszkozoknél, mint a perifériáknál, háttértároloknál lenne.
a kabel mindent lassit.
ilyen szempontbol egy kvantumszamitogép létrehozása még nagyon gyerekcipoben van. ha lesz is ilyen valaha, nem hinnem, hogy egyetlen cég hozza majd létre. inkább minden részét más cég. vagy állami project, mint most a fúziós erömû az EU-ban.
na az megint egy szép tészta. Ha valamit elbasznak, és felrobban..... tyûbazz. az nem chernobil lesz ám! ha felrobban, akkor az kikap egy Európa sugarú darabot szeretett földgolyónkból. Tennék inkább az elsõt a japánokhoz, ne ide franciaországba:) persze ha osszejon nekik, akkor meg tobb energiát csinálhatnak, mint amennyit a foldgolyo valaha is szukségeltetik. és vizbol. kornyezetbarat.
majd ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik)
azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik.
és nem fognak olyan konnyen elromlai, hisz nincs venti, a vinyo meg nem mechanikus.
majd biztos lesznek rá PC emulátorok:) mint a VmWare
meg majd lesz hozza hologramos monitor, meg rákapcsoljuk az agyra, azt élöben doomozunk:)
járjuk ki a végét. bár ezek a nand, nor kapuk még a PC-be is bejohetnek.
nem kell kvantumszamitogép, ha gyorsat akasz, elég a proci belseje az:)
már azzal is fel lehetne torni bármilyen létezo védelmet.
engem inkább a kvantum-adattarolo érdekel. Kihasználja majd az anyag teljes tárolókapacitását. szép lenne. millio terrabyteos flashdrive:)
fokozatosan fognak ezek megjelenni. meg aztán eloallitani is nehez olyan vinyot, aminek minden atomja matematikai pontossaggal a helyen van:)
még most is sok az anyaghiba a gépekben(lásd: sok proci huzhato, sok nek, ugyanaz a tipus)
szeretettel várjuk az ujitásokat!
nemcsak a legeto legkisebb elemekbol all(molekulak ugye), hanem matematikailag a leheto legtokéletesebben van kiépítve, tokéletes operácios rendszerrel(ebbe ne menjunk bele).
a számítogépek sebessége ezután természetesen már csak a molekulák mennyiségétol fuggenek.
persze azt ne felejtsuk el, hogy maguknak a kábeleknek, a memoriának, az adattárolo eszkoznek, mindnenek ilyen gyorsnak kell lenniuk. winyo ugye rohadt nagy lenne, kabel pedig nem nagyon lenne. a tokeletes gyorsasag ertelmeben egybeepitve lenne az egesz geppel, minden egy alaplapon, ami tokeletesen meg van tervezve. ilyen laptop szeruseg.
atatatviteli kabelek... inkabb csak az output/input eszkozoknél, mint a perifériáknál, háttértároloknál lenne.
a kabel mindent lassit.
ilyen szempontbol egy kvantumszamitogép létrehozása még nagyon gyerekcipoben van. ha lesz is ilyen valaha, nem hinnem, hogy egyetlen cég hozza majd létre. inkább minden részét más cég. vagy állami project, mint most a fúziós erömû az EU-ban.
na az megint egy szép tészta. Ha valamit elbasznak, és felrobban..... tyûbazz. az nem chernobil lesz ám! ha felrobban, akkor az kikap egy Európa sugarú darabot szeretett földgolyónkból. Tennék inkább az elsõt a japánokhoz, ne ide franciaországba:) persze ha osszejon nekik, akkor meg tobb energiát csinálhatnak, mint amennyit a foldgolyo valaha is szukségeltetik. és vizbol. kornyezetbarat.
majd ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik)
azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik.
és nem fognak olyan konnyen elromlai, hisz nincs venti, a vinyo meg nem mechanikus.
majd biztos lesznek rá PC emulátorok:) mint a VmWare
meg majd lesz hozza hologramos monitor, meg rákapcsoljuk az agyra, azt élöben doomozunk:)
járjuk ki a végét. bár ezek a nand, nor kapuk még a PC-be is bejohetnek.
nem kell kvantumszamitogép, ha gyorsat akasz, elég a proci belseje az:)
már azzal is fel lehetne torni bármilyen létezo védelmet.
engem inkább a kvantum-adattarolo érdekel. Kihasználja majd az anyag teljes tárolókapacitását. szép lenne. millio terrabyteos flashdrive:)
fokozatosan fognak ezek megjelenni. meg aztán eloallitani is nehez olyan vinyot, aminek minden atomja matematikai pontossaggal a helyen van:)
még most is sok az anyaghiba a gépekben(lásd: sok proci huzhato, sok nek, ugyanaz a tipus)
szeretettel várjuk az ujitásokat!
A pesszimista látja a nehézségeket a lehetõségekben, de az optimista látja a lehetõségeket a nehézségekben. (Winston Churchill) Spark of Insanity
attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják elõállítani azokat az alapvetõ alkatrészeket, amitõl számítógép egy számítógép
pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban
és vannak bíztató eredmények
cikkeket érdemes elolvasni
pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban
és vannak bíztató eredmények
cikkeket érdemes elolvasni