A jövõ harctere: a világûr I.

ASAT rakéta vagy irányított energiájú fegyverek/tömeg gyorsítók (ez utóbbi kettõ a verébre ágyúval tipikus esete).

A ASAT létezik, ki is próbálták a sugárfegyverek esetén viszont van egy csomó probléma (tömeg, energiaigény, hatásfok, földi telepítés esetén alkalmazást korlátozó idõjárási viszonyok stb.).

A kémmûhold lelövésérõl viszont semmit nem írtál, holott úgy gondolom hogy ez fontos, hiszen ha az aki ellen bevetik képtelen lelõni a holdat, miért is fáradoznának annyit az álcázással?

Errõl szól a cikk következõ része. ;)

Amúgy Magyarországnak meg lehetnek azok a berendezései, amivel kiderítheti, vajon mikor mi repül el felettünk az ûrben?

Nem tudok róla. Illetve igen. Olyan radarberendezés (tudomásom szerint) nincs, amelyel megfelelõen követni lehetne a mûholdakat, de ugyanakkor a mûholdak jó része megfigyelhetõ optikai távcsövek segítségével.

Szóval feltételezhetõ. Igen, én is ezt feltételeztem.:-)
A kémmûhold lelövésérõl viszont semmit nem írtál, holott úgy gondolom hogy ez fontos, hiszen ha az aki ellen bevetik képtelen lelõni a holdat, miért is fáradoznának annyit az álcázással?

Amúgy Magyarországnak meg lehetnek azok a berendezései, amivel kiderítheti, vajon mikor mi repül el felettünk az ûrben?

A mûholdakat három módon lehetséges felderíteni: Látható fény tartományában (a napfényt tükrözhetik vissza a Földre), Infravörös tartományban és a radarhullámok tartományában. A mûholdakat általában ez utóbbi módon követik nyomon, tehát egy, a radarhullámokat elnyelõ borítás jelentõsen csökkentheti a pontos pálya ismeretét - de a mûhold létezését így sem lehet titokban tartani, hiszen a fellövések bárki által nyomon követhetõek.

Hogy vannak-e "álcázott" mûholdak? Természetesen hivatalos válasz nincs. De feltehetõ, hogy a legújabb kémmûholdaknál már beve(the)tik ezt a megoldást is.

Az lenne a kérdésem, hogy alkalmaznak-e ezeken a kémholdakon valamiféle álcázást? Nyilván nem egy utolsó dolog, ha nem tudja az ellenfél, hogy merre járnak a kémszondáink. Másrészrõl, ha ismeri az aktuális pályáját, akkor akár meg is próbálkozhat lelõni azt. Vagy arra játszanak, hogy aki akarná, annak nincs meg hozzá a megfelelõ technikája?

És a STAR WARS életre kell.Vader szerepét vállalom<#hamm>

Lesz még folytatás, ez a rész inkább a felderítõ és kémalkalmazásokról szól. ;)

Remek cikk, mint az egész sorozat. Gratulálok!
Ugyanakkor a legújabb tervekrõl nem ejt szót; lásd még: Isten Nyilai és a többi borzadály.
Ha ezek lesznek egy folytatásban, akkor hozzászólásomból csak a gratuláció lesz aktuális.

A tömegpusztító fegyvereket kihagyom, igérem. ;)
Igaz a következõ részben érintve lesznek, de csak marginálisan.

Gratulálok a sorozathoz!
Szerintem a világûr fegyvereit megelõzték a tömegpusztító fegyverek. Bõséges arzenált lehetne felsorolni, õnnek nem szükséges ezt részletezni!

Az biztos, hogy egy ilyen energiaforrás rengeteget segíthet az ûrrepülésben.
Jelenleg a rakétának a saját súlyát leküzdeni probléma, aminek nagy része üzemanyag.
Régen, még a Saturn V idejében az alsó fokozatok kerozinnal mentek, csak a felsõk H-O keverékkel.
Az eredmény: egy 2900 tonnás rakétával 140 t hasznos terhet lehetett pályára állítani.
Ma, az ûrsiklóknál inkább az egészet hidrogénnel töltik, még akkor is, ha így az egészet legalább -180 C-n kell tartani, és meg is látszik ez a rakéta tömege/hasznos teher tömege arányán.
Ha fúziós reaktort sikerül építeni, fõleg, ha kisebb változatban, azzal nagyon jó energiaforráshoz jutnának.
Persze a fúziós meghajtás azért máshogy mûködik, mert itt csak félig zárt "reaktortér" kell, a másik felén meg kiáramolhat a He.
Vagy az ionmeghajtás lehetségessé válik, mert ez megadja neki a kellõ energiát(ekkor valódi reaktor kell).
De az elsõ lépés egy erõmû megépítése.

"Ha van egy elméleted, ami szerint valahogy energiát tudsz termelni, de ha építesz egy olyan berendezést, ami ugyan tartalmazza az összes lényeges elemet, de még sem úgy mûködik ahogy elképzelted, pl egyáltalán nem termel energiát, mint inkább csak azt alakítja át, hõvé, amit más úton betáplálsz, akkor mire gondolsz?"

Szerencsére némileg fejlettebb annál a technika, hogy csak a bemenõ meg kijövõ hõt tudnánk mérni. Nem különösebben nehéz megtudni, hogy történt-e fúzió vagy nem.
Másrészt a betáplált energia nem vész el, csak átalakul. Tehát ha történik valami energiatermelés, akkor összességében több energia jön ki, mint ami bement. Viszont a hasznosíthatóság szempontjából nem a teljes kijövõ energia számít, hanem csak az, amibõl áramot lehet termelni, és ezért ezt az értéket szokták megadni.

"Szerintem, nagyon nagyon leegyszerûsítve: mind a Nap, mint egy H bomba egy jellemzõen nonlineáris szerkentyû, míg ezek a tokamak szerkezetek bármennyire bonyolultak is, még is úgy lettek megalkotva, hogy lehetõleg minden nonlineáris folyamatot kiküszöböljenek."

Nekem nem rémlik, hogy itt bármit is számítana, hogy lineáris-e a folyamat (ha lineáris alatt azt érted, amit én).

"Ezért aztán nincs is olyan stabil üzemmódjuk, ami energiát termelnek."

Az elméleti oldala teljesen tiszta a dolognak, pontosan tudják, hogy milyen paramétereket kell elérni a stabil mûködéshez. Csak eddig nem volt rá pénz.

"Persze attól még hogy mûködik, nem biztos hogy attól mûködik, amitõl mi is gondoljuk."

Bár ez számodra meglepõ lehet, akik ezzel foglalkoznak valamivel jobban értenek a fizikához, mint te. Egyrészt elméletileg is eléggé alaposan ismert a folyamat, másrészt több kísérleti reaktor mûködik már. És mint már mondtam, nem csak 1 db hõmérõt dugnak bele a cuccosba.

"Hány tízezer (százezer) éve ismeri/használja az ember a tüzet?
És hány éve tudjuk, hogy a tûzhöz oxigén is kell?"

Nem gondolod, hogy a két technológia némiképp különbözõ bonyolultságú? El tudod képzelni, hogy egy ilyen bonyolult berendezés véletlenül mûködjön?

Hát azért Kína és az USA közötti ûrversenyrõl még nem kell tartani. Talán 20 év múlva...

Kína is egy lol, nagy szegénység a nyugati tartományokban és õk erre költik a pént. Zisztára, mint a volt szovjetúnió.
Vagy lehet, hogy a japántól kapott 6500 Milliárd forintos fejlesztési támogatást költik erre.

Na ezért jön most jól a kínaiak belépése az Ûrkutatásba.
Az Usa is kénytelen megint komolyan venni az ûrversenyt, ki tudja még télleg lesz kolonia a Holdon...

Ha megnézed a Scaled Composites oldalát, akkor láthatod, hogy már jóideje bedolgoznak nekik. ;)

Bocs ez valami más, de akkor is érdekes

http://urvilag.hu/article.php?id=1250

Úgy látszik Burt Rutan némi pénzért bedolgozik a Védelmi Minisztériumnak

Ha van egy elméleted, ami szerint valahogy energiát tudsz termelni, de ha építesz egy olyan berendezést, ami ugyan tartalmazza az összes lényeges elemet, de még sem úgy mûködik ahogy elképzelted, pl egyáltalán nem termel energiát, mint inkább csak azt alakítja át, hõvé, amit más úton betáplálsz, akkor mire gondolsz?

Szerintem, nagyon nagyon leegyszerûsítve: mind a Nap, mint egy H bomba egy jellemzõen nonlineáris szerkentyû, míg ezek a tokamak szerkezetek bármennyire bonyolultak is, még is úgy lettek megalkotva, hogy lehetõleg minden nonlineáris folyamatot kiküszöböljenek.
Ezért aztán nincs is olyan stabil üzemmódjuk, ami energiát termelnek.

De majd az ITER erre is választ ad;)

Persze attól még hogy mûködik, nem biztos hogy attól mûködik, amitõl mi is gondoljuk.
Hány tízezer (százezer) éve ismeri/használja az ember a tüzet?
És hány éve tudjuk, hogy a tûzhöz oxigén is kell?

Persze, hogy kezdetben drága lesz. De legalább emberi mértékkel kimeríthetetlen.
De mondjuk késõbb sem biztos, hogy sokkal olcsóbb lesz, mert a szupravezetõ anyagok(amik az ITER költségvetésének 14%-át teszik ki) azok rohadtul drágák.
De ûreszközökbe nagyon nagyon megéri.

Csúnya halál :(:(:(::(

"A fúziót gyakorlatilag 2 helyrõl ismerjük, az egyik a Nap, a másik a H bomba."

Vannak már mûködõ fúziós reaktorok. Csak még nem üzemi körülmények közt mennek, és egyelõre csak nagyon rövid ideig.
Pl. : http://www.pppl.gov/projects/pages/tftr.html

mad mind válasza kicsit bõvebben :)

Az Apollo-1 földi tesztjeinél volt egy olyan, hogy a legénység beszál a parancsnoki modulba egy gyakorlatra, és lett volna egy másik, ahol a kabinban nyomáspróbát végeznek. Az Apollo-ûrhajók esetén az ûrhajó fedélzetén alacsonyabb nyomású légkör volt, de tiszta oxigénnel. A nyomáspróbakor a belsõ légnyomást megemelték, de a légkör tiszta oxigén volt. A hajó belsõ borításához használt anyag ilyen körülmények között igen gyúlékony volt, és egy elektromos kábel hibája miatt lángra kapott. A legénység ûrruhája nem volt tûzálló, tehát minél hamarabb ki kellett volna jutniuk, azonban az ajtó bonyolult nyitórendszere miatt ideális esetben is másfél perc lett volna, amíg sikerül kinyitni. Az Apollo-1 háromfõs legénységének utolsó üzenete 17 másodpercel a tûz kipattanása után történt, az ajtót csak 5 perc után tudták kívûlrõl kinyitni. Az eset után az ûrruhákat tûzállóra készítették, a beltérben nem használnak éghetõ anyagokat, és indításkor a belsõ légkörnél oxigén-nitrogént használtak tiszta oxigén helyett.

Az ITER egy kísérleti berendezés lesz, ami azt hívatott ellenõrizni, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján tudunk-e egyáltalán gazdaságilag is hasznosítható erõmûvet építeni.

A válasz simán lehet nemleges.

Sajnos(?) manapság, nincs egy olyan mindenek felett álló a háttérben meghúzódó szempont, mint az atombomba/katonai atomtechnológia volt az atomerõmûvek elterjedésének kezdetén.

Erõsen megkérdõjelezhetõ tehát, hogy piaci alapon képes lesz-e a végtelenül drága fúziós technológia elterjedni, még akkor is ha technikailag lehetséges.

A fúziót gyakorlatilag 2 helyrõl ismerjük, az egyik a Nap, a másik a H bomba. Egyik sem ideális kísérleti eszköz. Szóval a mögött, amit mi csak simán a Nap fényeként/melegeként érzékelünk, akár sokkal de sokkal bonyolultabb reakciók is lehetnek, mint ahogy ezt ma még gondoljuk.
Az hogy 50 éve nem tudjuk a fúziós erõmûvet megvalósítani az én érzésem szerint erre mutat.

Az ITER még csak kísérleti célú fúziós erõmû lesz (mellesleg ha jól tudom nem is H3-mal mûködik majd), az elsõ rendes, hálózatba is bekötött fúziós erõmûre még kb 50 évet tényleg várni kell.

Sajnos a történelem azt mutatja, hogy ha egy nagyhatalom választhat a jelenlegi status quo megtartása, és egy esetleges változás között, ami a lehetõségek kiterjesztésével kecsegtet, de épp ezért bizonyos kockázatot is rejt magában, akkor simán a változások elen foglal álást (minek akarna még nagyobb hatalmat, ha most is õ van a csúcson).

Az ûrverseny drága mulattság volt, olyannyira, hogy veszélyeztette a fegyverkezést is. Ezért már 68-ban be is fejezte a két nagyhatalom, amikor aláírta a világûr békés felhasználásáról szóló egyezményt.
A Holdért folyó versenyt az USA nyerte, de addigra az oroszoknak már eszükbe se jutott a második menetre készülni. Pedig az állandó Hold kolónia lett volna az igazi nagy dobás. Végül az amcsik is megkurtították az Apollo programot. A fennmmaradó eszközökbõl aztán megrendezték a Szojúz-Apollo nevû színjátékot (én még egyenesben láttam a tv-ben;), ami gyak az ûrkorszak végét jelezte.

Attól kezdve mindkét nagyhatalom csak jócskán megkurtított forrásokat adott erre a területre.
Pedig az ûrben a lehetõségek korlátlanok, de sajnos az ellenségnek is azok, ezért inkább a két nagyhatalom befékezett, és nem kockáztatott.

Begyulladt a parancsnoki modul, egy földi nyomástesztnél és a három ûrhajós bennégett.

Már sokszor elhangzott, hogy ennek mi az oka.
Röviden arról van szó, hogy az amcsiknak eredetileg volt egy X-15 programjuk, amibõl nagyon jó kis ûrhajó lehtett volna. De ekkor jöttek az oroszok a rakétáikkal, és látványos sikereket értek el. Válaszul az amcsik dobták az X-15-öt, és a már bevált rakéta technikára költöttek rá iszonyatos sok pénzt, hogy a holdraszállásnál beelõzzék az oroszokat. Az ûrverseny célja az volt, hogy a felek a kultúrális, technikai és gazdasági fölényüket mutassák meg a világnak.
Aztán jött a hidegháború vége, és az eddigi célok hirtelen értelmetlenné váltak. A rakéták iszonyú drágák és veszélyesek, ráadásul lassúak és nem tudnak túl messze menni, ezért tudományos és kereskedelmi felhasználhatóságuk nagyon korlátozott. A hidegháborúban nem számított se a költség, se a veszély, de ma már mindkettõ nagyon fontos. Emellett a rövid távú politikai célok helyett most a hosszú távú kereskedelmi és katonai felhasználás dominál. Tehát a rakéta technikát lényegében kidobták a kukába, és visszatértek az X-15-höz.
Csak éppen be kell pótolni a kiesett 40 évet a fejlesztésekkel...

Egyébként az tényleg vicces, hogy minden repülés technika és megoldás a náci németországból származik. Elektronikailag tuningoltak, de alapjában a koncepció még mindig ugyanaz.

Mi történt az Apollo 1-gyel? (tiszta oxigén)

Azért az oroszoknál is mûködik az ököl-elv: a Szojuz-1 katasztrófája után alaposan áttervezték az ûrhajót, ami miatt komoly csúszást szenvedett a program. A cikkben is említett Szojuz-11 tragédia után pedig a Szojuz-ok legénységét két fõre csökkentették, hogy Szkafanderben is elférjenek az ûrhajóban (csak 1980-ban, a Szojuz-T megjelenésével volt képes újra három embert szálltani).

Én is emlékszem ilyen képekre, sõt videóra is. De fake. Két okból:
1.: A kikerülõ kémmûhold képek általában lebutított felbontásúak (kivéve pl. a titkosítás alól feloldott Corona mûholdak képei).
2.: A szakemberek szerint körülbelüll 10 centiméteres felbontás a határ, nagyobb felbontást a légkör torzítása miatt nem lehet elérni, ezzel nem lehet mit kezdeni, márpedig ekkora felbontásnál a karóra max. 1 pixel.
Sõt, a 10cm-es felbontás is csak ideális esetben reális.

A pontossággal kapcsolatban: a rendszerváltás környékén újságokban megjelent egy kép, amit valamilyen amerikai mûhold készített, egy katona volt rajta, felülrõl fényképezve. Leolvasható volt, hoghy mennyit mutat a karórája. Kérdezem: az fake volt, vagy rosszul emlékszem valamire?

Nem biztos, hogy kell olyan sok idõ.
2020-ban már szeretnének egyet beindítani.
Lásd: www.iter.org

Nah majd ha eljutnak az X-302 esig, nah akkor majd kezdek félni ;)

Ez mind tökjó, amit írsz, csak elfelejted, hogy azt a H3mat fúziós erõmûben lehetne felhasználni, ahhoz meg még kell vagy 50 év, amíg elkészül az elsõ.
Egyébként nyugodtan elhiheted, hogy jártak a Holdon, van egy rakás bizonyíték(csak hogy 1et említsek: az egyik küldetés alkalmával felállítottak 1 tükröt, amivel a mai napig szokták mérni egy lézerrel a Föld-Hold távolságot).

De egy picit tényleg nevetséges, hogy nagyjából 40 éve el tudtunk menni a Holdra, most meg épp nincs olyan bevethetõ technológiája senkinek, amivel embert tudnának oda küldeni. Mondjuk ha meggondoljuk nem is lett volna sok értelme embereket odaküldeni az elmúlt idõkben, drága, és veszélyes is, ráadásul nincs is ott olyan sok látnivaló:) '69-ben sem azért mentek oda, merthogy milyen érdekes, egyszerüen csak politikailag került elõnybe az, aki elõször eljutott oda.
Bár most Bushék terveznek valamit, szóval elméletileg nemsokára megint lehetnek utak oda.

röhejes hogy az oroszok mennyire nem becsülik az emberéletet
az amcsiknál egy halottnál is éves csuszások, sõt, teljes projektek törlése van soron, az oroszoknál meg elgondolkozik az ember, hogy mit gondol az az "ûrhajós" amikor elindul a harmadik próbarepülésre, tudva hogy az elõzõ kettõnél meghalt mindenki...

Bocsi, egy kicsit hosszú lesz és lehet, hogy egy kicsit off is. <#duma>

Csak gondoljatok bele. Az öbölháború(k)ban elköltött irgalmatlan mennyiségû pénzbõl, simán lehetet volna építeni egy külszíni bányát a Holdon, ami a felszínén található H3-nak nevezett hidrogénfajtát gyûjtené be. Egy ûrsikló rakterébe beférne annyi ebbõl az anyagból ami fedezné az USA 1 éves energia szükségletét. Persze most jöhet az: de milyen veszélyes mostanában az ûrrepülés? Miért 69-ben mikor a „holdra szálltunk” és az apoló ûrhajókat egy comodere 16-os sz.gépnek megfelelõ kapacitású „számológép” irányította, akkor nem volt veszélyes ? Vagy az a sok ember, aki meghalt a háborúkban(csak több mint 1000 amerikai katona és a civileket még nem is említettem) , nem érte volna meg az erõfeszítést ? Hihetetlen, még most is dollár milliárdokat ölnek a kémmûholdak fejlesztésébe és fellövésébe, nem hogy inkább összefognának és csappanó kõolaj készletünk, utánpótlását keresnék. Nem értem igazából, ha 69-ben már a Holdon jártunk, a mostani technológiával nem lenne egyszerûbb egy olyan dolgot véghezvinni amit, állítólag már többször végrehajtottunk. Ha tényleg ott jártunk, akkor már nem ismeretlen terepre mennénk és még ez is segítené a munkájukat, nem kellene leszálló helyet keresni, tudnánk a gravítációs hatásokat és még sorolhatnám. Ezért nem igazán hiszem el, hogy emberkék jártak a Holdon. Szerintem csak egy vagy esetleg kettõ robot leszálló egység juthatott el, amik hoztak egy kis holdkõzetet meg elvégeztek egy két vizsgálatot, hogy itthon ne tûnjenek teljesen hülyének a Holdat illetõen.

<#banplz>

Állítólag azt beszélik<#dumcsi><#dumcsi><#alien><#alien>

Miért leszálltak a Holdra ??? <#papakacsint>

ez elég szomorú

jaj de hosszú ez :) csak a képeket nézegettem meg :D

Köcce! Ez érdekes olvasmány volt. <#taps>

Ezt nagyon jól összeszedted Cifu, grat !
Ebbõl is látható, mennyi pénzt csesztek el feleslegesen..

sõt, ilyenekkel csinálták a google térképét is:)

<#eljen>

hát ja, meg sztem ha nem szerzik meg az amcsik von braunt akkor jó pár évvel késõbb történt volna meg a holdra szállás....

Annak idején mikor a Szojuz-Apollo repülés volt a Times magazinban a következõ karikatúra jelent meg: két stilizált rakéta egymás mellett, mindkettõn szem-száj rajzolva, egyik csillagos, másik sarló-kalapács. Kép alatt a szöveg: "Végre, most már nyugodtan beszélhetünk egymás között németül."

Fantasztikus cikknek igérkezik megint <#eljen>
Akkor el is kezdem olvasni.

már féltem hogy kifogytál a témából...de nem :)

mikor jön a folytatás?

azé nme semmi h má megint a németek kutatásai indították el( vagy legalábbis könnyítették) a két nagyhatalom ûrprogramját