Logika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
az övé is állítás csak nem arról volt szó
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Viszont valószínûség szerint (mivel most már tényleg õsz van) több esélye van az igaznak, mint a hamisnak..
Tehát akkor?
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
erre azt mondja az ember, hogy engem fel fognak akasztani...
<#nezze>#nezze>
Betettelek kedvencekbe, majd holnap elolvaslak, mert már fáradt vagyok.
Jóccak.
Remélem ennyi OFF belefért :P
"Hamis arról, ami van, azt mondani, hogy nincs, és ami nincs, arról azt mondani, hogy van, igaz pedig arról ami van, azt mondani, hogy van, és arról ami nincs, azt mondani, hogy nincs."
Arisztotelész, Methaphysica, IV.7. Ford. Halasy-Nagy József, Budapest, 1938.
* Tegyük fel, hogy az ellentmondásmentesség elve hamis. Ekkor nem feltétlenül igaz, hogy az ellentmondásmentesség elve nem igaz, azaz igaz is lehet. (mert csak az ellentmondásmentesség elve elõzi meg a "lehet igaz"at a szükségszerûen bekövetkezõ "igaz"tól. Ezért a klasszikus logika még mindig érvényben marad.
* Tegyük fel, hogy a kizárt harmadik elve nem igaz. Ebbõl nem következik, hogy a kizárt harmadik elve hamis, az sem hogy a klasszikus logika bármely eredetileg igaz kijelentése hamissá váljon.
* Általánosabban, tekintsük az alábbi állítást: „Az X szabály érvényessége alapvetõ a logika érvényessége számára" Ha nem lenne X igaz, a logika sem lenne helyes.” Most tegyük fel, hogy az X szabály hamis. A következtetést, hogy a logika nem érvényes, logikailag kell megokolni, így okoltuk meg. De ha a logika nem érvényes, a következtés > érvelés sem, és a következtetés nem vonható le. Ennélfogva a logika érvényessége független bármilyen szabály bármelyik esetleges értékétõl (és ez egy önhivatkozásra alapuló érvelés volt).
Jobb talán ha úgy tekintjük, hogy a logika ezen elvek nélkül is érvényben marad, csak emellett még egy csomó, addig illogikusnak számító állítás is érvényessé válik. Így ezen elvek egyszerûen szûrõknek tekinthetõek, hogy bizonyos illogikusnak tûnõ állításokat kizárjunk, és csak a maradék állításokat nevezzük ezután csak logikusnak.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
És az lenne a vége hogy teljesen ellentétes érveket sorakoztatnák fel.
Ez így logikus:)
puftuljon av öffef befédhibáf!!!44
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
puftuljon av öffef befédhibáf!!!44
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Fákjúal!
Egy állítás, ami bizonyítható, az ugye igaz.
most vegyük ezt a mondatot:
"Ezt a mondatot nem lehet bizonyítani"
namármost ha ez a mondat hamis, akkor bizonyítható. Vagyis akkor ez igaz, így ellentmondásra jutunk.
Ha ez a mondat viszont igaz, akkor igaz az is, hogy nem bizonyítható.
De hát pont most mondtam el (most bizonyítottam), hogy nem lehet hamis a mondat, így bizonyítottam az ellenkezõjét, ami megint nem igaz :))
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Elkezdeném egy alapvetõ logikai elmélettel :)
Ezt Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb tudósa, polihisztora (filozófus, matematikus, fizikus, biológus stb.) alkotta meg, a szofisták filozófiájára és az eleata vagy eleai filozófia tanaira (különösen a Zénón-aporiákra) adott válaszképp . Legalábbis azt állíthatjuk, hogy azt a logikai elméletet, amit ma arisztotelészinek nevezünk, elõször õ publikálta. Az elmélet alternatív elnevezései:
* arisztotelészi logika,
* klasszikus kétértékû logika vagy
* szillogisztikus logika.
A kétértékû kifejezés itt arra utal, hogy kétféle igazságértéket: az „igaz” és a „hamis” értéket különböztetünk meg, azaz egy mondat vagy igaz, vagy hamis lehet.
Talán meglepõnek tûnik, de más lehetõség is van! Az legegyszerûbb példa háromértékû logikára egy olyan elmélet, ami figyelembe veszi, hogy egyes kijelentések elvben megítélhetõek és eldönthetõek ugyan, de eldöntésükre mégsem vagyunk képesek, és ezért mondjuk egy „talán” logikai értéket is felvesz az eddigiek mellé. A fuzzy és logikák további példát jelentenek.
Ezen elmélet két legalapvetõbb állítása:
* 1. Az ellentmondástalanság elve:
Egy állítás vagy igaz, és akkor nem hamis; vagy hamis, és akkor nem igaz, de egyszerre a kettõ nem lehetséges.
Vagyis: nincs olyan megítélhetõ mondat, amelyik egyszerre igaz és hamis.
* 2. A kizárt harmadik elve:
Egy állítás vagy igaz, vagy hamis, de valamelyik eset biztosan fennáll.
Vagyis: nincs olyan megítélhetõ mondat, amelyik se nem igaz, se nem hamis.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n