Dinoszaurusz
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5375
Gerincesplaeontológia kurzus II.fõtétele:
A toll NEM MADÁRBÉLYEG! 😄
Nem is tudom,hol olvastam már a következõ meghatározást:ha a madarak kihaltak volna a kréta végén,akkor most a dinoszauruszok/hüllõk olyan csoportjának tekintenénk õket,amelyek tollasak voltak 😊
És hogy rövidre zárjam a kladisztikás témát...😊
Elõbb-utóbb szét fogják bontani a köznapi értelemben vett hüllõket. Tavaly gerincespaleón,idén meg Reptilia és Avesen már úgy kellett megtanulni,hogy vannak a Sauropsidák-Anapsidák,Diapsidák(tehát a madarak is!),Parapsidák(másnéven euryapsidák)-illetve a Synapsidák(beleértve az emlõsöket).
A "szétbontásnak" egyszerû oka van: a Linné-féle rendszertan mai változata csak addig mûködik,amíg a recens fajokat vizsgáljuk és amíg a fajokat állandónak tekintjük(nem azok,de ennek mindenki guglizzon maga utána,mert holnap még vizsgázom😊 ).
A toll NEM MADÁRBÉLYEG! 😄
Nem is tudom,hol olvastam már a következõ meghatározást:ha a madarak kihaltak volna a kréta végén,akkor most a dinoszauruszok/hüllõk olyan csoportjának tekintenénk õket,amelyek tollasak voltak 😊
És hogy rövidre zárjam a kladisztikás témát...😊
Elõbb-utóbb szét fogják bontani a köznapi értelemben vett hüllõket. Tavaly gerincespaleón,idén meg Reptilia és Avesen már úgy kellett megtanulni,hogy vannak a Sauropsidák-Anapsidák,Diapsidák(tehát a madarak is!),Parapsidák(másnéven euryapsidák)-illetve a Synapsidák(beleértve az emlõsöket).
A "szétbontásnak" egyszerû oka van: a Linné-féle rendszertan mai változata csak addig mûködik,amíg a recens fajokat vizsgáljuk és amíg a fajokat állandónak tekintjük(nem azok,de ennek mindenki guglizzon maga utána,mert holnap még vizsgázom😊 ).
#5374
John Conway elõadása:
Ez könnyû. A Velociraptor kültakarójáró beszél.
Régen az állatokat úgy csoportosították, hogy "a hüllõk pikkelyesek, a madarak tollasak". Ez volt a rendszertan sötét korszaka, és innen származnak az olyan katasztrofálisan félresikeredett rekonstrukciók, mint a Jurassic Park raptorai.
Aztán bevezették a filogenetikán alapuló kladisztikát és felfedezték a tollas nem-madár dinókat, s lám, kiderült, hogy a Velociraptor inkább madár volt, mint hagyományos hüllõ. Végül magán a Velociraptoron is megtalálták a tollak nyomait, úgyhogy itt már tényleg nem maradt helye kétkedésnek. A pikkelyes raptorok kihaltak.
A videó végén van pár igen szép tollas dinós kép.
Ez könnyû. A Velociraptor kültakarójáró beszél.
Régen az állatokat úgy csoportosították, hogy "a hüllõk pikkelyesek, a madarak tollasak". Ez volt a rendszertan sötét korszaka, és innen származnak az olyan katasztrofálisan félresikeredett rekonstrukciók, mint a Jurassic Park raptorai.
Aztán bevezették a filogenetikán alapuló kladisztikát és felfedezték a tollas nem-madár dinókat, s lám, kiderült, hogy a Velociraptor inkább madár volt, mint hagyományos hüllõ. Végül magán a Velociraptoron is megtalálták a tollak nyomait, úgyhogy itt már tényleg nem maradt helye kétkedésnek. A pikkelyes raptorok kihaltak.
A videó végén van pár igen szép tollas dinós kép.
#5373
C. M. Kosemen elõadásának lényege:
A fosszilizálás zavaros folyamat, ezért sose fogjuk tudni, hogy melyik rekonstrukciók helyesek. De arról már lehet ötletünk, hogy melyik a rossz.
Az õslények nagyközönség által elfogadott képe nem közvetlen a tudósoktól jön, hanem elõbb átmegy a paleomûvészek rostáján, akik szintén nemcsak a tudományos tényekbõl merítenek, hanem néha saját elképzeléseikbõl vagy a pop-kultúrából. Ezek mindig változnak, de többnyire a pop-kultúrában a tudománytalanabb képek maradnak meg.
Az elõadó szerint azért kell kiszélesíteni a gondolkodási körünket, mert az õskor nem egy film, nem valami idegen világ tele szörnyekkel, hanem szimplán csak egy másik idõ, amiben ugyanúgy éltek az állatok, mint ma. Ne ragaszkodjunk a pop-kultúra által belénk sulykolt képekhez. Viszont ha saját elképzeléseinkkel pótoljuk ki a leletanyag hiányosságait, akkor azt is tudni kell, hogy mi az, ami szilárd bizonyítékokon alapul, és mi az, ami saját kitaláció.
A lényeg, hogy semelyik rekonstrukciót ne vegyünk készpénznek, hanem próbáljuk gondolkodásra bírni a közönséget, hogy merjenek elvonatkoztatni a megszokott õslény-ábrázolásoktól, és még ha hibáznak is vagy hülyeségeket hisznek, legalább azzal is hozzájárulnak a tudományos diskurzushoz. DE! ... túlzásba ne essünk az agymenéssel.
A fosszilizálás zavaros folyamat, ezért sose fogjuk tudni, hogy melyik rekonstrukciók helyesek. De arról már lehet ötletünk, hogy melyik a rossz.
Az õslények nagyközönség által elfogadott képe nem közvetlen a tudósoktól jön, hanem elõbb átmegy a paleomûvészek rostáján, akik szintén nemcsak a tudományos tényekbõl merítenek, hanem néha saját elképzeléseikbõl vagy a pop-kultúrából. Ezek mindig változnak, de többnyire a pop-kultúrában a tudománytalanabb képek maradnak meg.
Az elõadó szerint azért kell kiszélesíteni a gondolkodási körünket, mert az õskor nem egy film, nem valami idegen világ tele szörnyekkel, hanem szimplán csak egy másik idõ, amiben ugyanúgy éltek az állatok, mint ma. Ne ragaszkodjunk a pop-kultúra által belénk sulykolt képekhez. Viszont ha saját elképzeléseinkkel pótoljuk ki a leletanyag hiányosságait, akkor azt is tudni kell, hogy mi az, ami szilárd bizonyítékokon alapul, és mi az, ami saját kitaláció.
A lényeg, hogy semelyik rekonstrukciót ne vegyünk készpénznek, hanem próbáljuk gondolkodásra bírni a közönséget, hogy merjenek elvonatkoztatni a megszokott õslény-ábrázolásoktól, és még ha hibáznak is vagy hülyeségeket hisznek, legalább azzal is hozzájárulnak a tudományos diskurzushoz. DE! ... túlzásba ne essünk az agymenéssel.
#5372
Tudtommal semmi hír még tollakról, de miért mászkálna hóban? Akkoriban az Antarktisz még "fentebb" volt, és elvileg nem fagyott.
#5371
Tényleg a Cylophosaurus tollasságával mi a helyzet? Sok kép van ahol hóban mászkál.
Továbbá honnan veszik a mezozoikum hõmérsékleteit? Mert ugye ma mamutfenyõk nem nõnek +30 fokban, mivel abban kidöglenének. - Azon gondolkodom, hogy egész meleg klíma elképzelés lehet téves. Mainál melegebb volt, de mégsem olyan meleg mint állítják.
Továbbá honnan veszik a mezozoikum hõmérsékleteit? Mert ugye ma mamutfenyõk nem nõnek +30 fokban, mivel abban kidöglenének. - Azon gondolkodom, hogy egész meleg klíma elképzelés lehet téves. Mainál melegebb volt, de mégsem olyan meleg mint állítják.
#5370
Ezen felbuzdulva én is megrajzoltam,egy korábbi elképzelésem. 😊
Gondolom magát a Cryolophosaurust nem kell bemutatnom senkinek. Itt az én verzióm (csak a kiegészítést rajzoltam én XD )
Gondolom magát a Cryolophosaurust nem kell bemutatnom senkinek. Itt az én verzióm (csak a kiegészítést rajzoltam én XD )
#5369
Lássuk... kezdem Darren Naish elõadásával (amúgy nem ilyennek képzeltem a hangját, de ez lényegtelen). Hát, elég hosszú lett az írásom, de õ is sok mindenrõl beszélt.
Kezdem:
Ma élõ állatoknál rendre találkozunk fura testi jellegzetességekkel és viselkedésformákkal. Olyan dolgokat tesznek, amikre nem számítanánk. Õslényeket viszont mindig csak egy pár élethelyzetben látunk rekonstruálva, ami többnyire a harc. Pedig csinálhattak furcsaságokat is, és nekik is lehettek fura vonásaik.
A különféle illusztrátorok mind máshogy rajzolják ugyanazt az õslényt, de ezek közül a legtöbb pontatlan vagy egyenesen szar. Ez a mai paleomûvészeti ipar furcsa kettõsségét mutatja: az õslények iránti érdeklõdés történelmi csúcsponton van, de a jó palomûvészek gázsija történelmi mélyponton. A kiadókat nem érdekli az igényesség, csak a spórolás, ezért születnek a mai napig olyan képek, amiken pl. a raptorok pikkelyesek.
Ugyanez az oka annak, hogy olyan sok visszatérõ motívum, mém van a pelomûvészetben. Pl: Charles Knight egyszer madarat üldözõ Ornitholestest rajzolt, és azóta az Ornitholestes szinte minden képen ezt csinálja. Nemcsak a viselkedést, hanem a kinézeteket is másolják. Bob Bakker készített egy híressé vált rajzot a Barosaurusról, amin a lény szembõl látszik, ezért a farka rövidnek tûnik. Ezután szinte mindenhol rövid farokkal rajzolták, még oldalnézetbõl is. Vagy: Knight és Burian mindketten fekete-fehér színûre rajzolták a Phorosrhacost, emiatt mindenki más is ilyennek képzeli. A Quetzalcoatlus pedig szinte minden képen négy lábon közlekedve dinókra vadászik, mert Mark Witton néhány éve úgy rajzolta le.
E igénytelenség másik oka: a felülvizsgálatért felelõs szakértõk. Sok tudós csak a szövegeket ellenõrzi, de a képeket nem, és ezért születnek olyan förtelmek, mint a Dorling Kindersley kiadó által publikált könyvek számítógépes rekonstrukciói (nekem van két ilyen könyvem, és tudom, mirõl beszél), avagy a Dinoszauruszok, a Föld urai mûsorban látott T. rex (amit Darren Naish hírhedten RÜHELL).
Aztán egy áttekintés következik a paleomûvészet történetérõl. Ezt már mind ismerjük, de nem ugrom át, mert érdekes dolgokat mond.
Nemcsak most, hanem rögtön a paleoillusztráció kezdeti idején is vonakodtak a mûvészek spekulatív bélyegekkel ellátni az õslényeket. Cuvier készítette az elsõ csontváz-fosszília rajzokat, de nem mert köréjük körvonalat rajzolni. Ha meg húzott körvonalat a váz köré, azt a képét nem publikálta. Samuel von Sömmerring volt, aki körvonalat rajzolt a Pterodactylus csontváza köré, ezzel népszerûsítve a körvonalas rajzolást, egyben beépítve a pteroszauruszok kinézetét a köztudatba.
Ez amúgy szerencse. Mások a pteroszauruszokat fura denevérekként akarták beállítani, amiknek a hosszú ujjuk a bokájukhoz nõtt -- de ezt a képet nem tették közzé, ezért a Sömmerring-féle pteroszaurusz-kép terjedt el.
Ezek után mindenki ezt a "csontváz körül a test körvonala" stílusú ábrázolásmódot követte, köztük Richard Owen és Benjamin Hawkins. Õk készítették a Crystal Palace park szobrait, és ilyenkor terjedt el a nagyközönségben az az igény, hogy az õslényeket élõként KELL rekonstruálni, mert a csontváz már nem volt elég nekik.
Hawkins és késõbb Knight olyan paleomûvészek voltak, akik az élõ állatok rajzolásának is mesterei. Ezért érdekes, hogy bár az õsemlõsöket gyakorlatilag tökéletesen pontosan rekonstruálták, a dinóik mindig pontatlanok voltak. Ez azért volt, mert a szakértõk szavának voltak alárendelve. A 20. század elején a dinókat a tudósok is csak holmi nagy gyíkoknak vélték, ezért arra parancsolták a profi rajzolókat, hogy hagyják a fenébe az anatómiai megfigyeléseket, rajzolják azokat a dinókat szép gyíkszerûre. Ezért jelentek meg a kiegyenesedett, farkuk a földön húzó, vékony combú Theropodák, vagy a törzsüket boltívesen tartó Stegosauriák. Azt a módszert, hogy elõször a csontokat rajzolják meg, utánuk az izmokat, aztán a bõrt, csak az õsemlõsökre alkalmazták, de a dinókra nem.
Burian már próbált néha elõször csontvázat rajzolni, és a köré "felvinni" a többi részt, de neki meg nem volt hozzáférése magukhoz a fosszíliákhoz, ezért csak mások beszámolóiból volt fogalma arról, hogy a vázak milyenek is lehettek.
A Dinoszaurusz Reneszánsz volt az a fordulópont, ami a Knight és Burian-féle alaktalan szörnyekbõl anatómiailag egyre pontosabb állatokká alakította a dinókat. A farkak felemelkedtek a talajról, a Sauropodák kijöttek a mocsárból, és a dinók mozgalmasak lettek. Még Burian is másolta a reneszánsz paleomûvészeket, pl. Bakkert.
Greg Paul ekkortájt adott ki egy írást, ami lényegében az alapoktól átszabta a paleomûvészetet. Bevezette ezt a "csontváz --> izomzat --> bõr" módszert a dinoszauruszok rekonstruálásába, és azóta minden valamirevaló paleomûvész ezt az elvet követi.
No igen, de a Paul-féle dinoszauruszok zsugorfóliázottak. Naish szerint túlságosan átlendültek a ló túloldalára -- régebben a dinók alaktalan, vaskos monstrumok voltak, aztán hirtelen girhesek és soványak lettek. Látszanak a bordáik, a koponyájuk lyukai, a farkuk pedig vékony. Nem volt átmenet.
Ebben az az érdekes, hogy az emlõsöket továbbra is úgy rajzolták, hogy mindenféle laza bõrt, zsírpárnákat, porcos részeket kaptak. Voltak, akik az emlõsöket is zsugorfóliázottra rajzolták, de ezek nem vitték sokra.
Az elõadó 3 csoportra osztja az õslényeket az alapján, hogy milyen pontosan ismerjük õket:
- pleisztocéni, holocéni emlõsök (pontosan tudjuk, hogy néztek ki)
- pleisztocén elõtti emlõsök, mezozoikumi lények általában, meg pár paleozoikumi kétéltû (nagyjából tudjuk, hogy néztek ki)
- paleozoikumi lények (alig tudunk róluk valamit)
A két utóbbi csoportot szokták zsugorfóliázni, mert a rajzolók többnyire minimalisták, nem mernek torokzacskókat, tollakat, lebenyegeket rajzolni rájuk.
Ez tarthatatlan! Ma élõ állatokról is tudjuk, hogy rendre nem zsugorfóliázottak, vannak olyan jellegeik, amikre pusztán fosszíliákból sosem következtethetnénk. És egyre több dinóról derül ki, hogy tollas volt, fura bõrlebenyeik voltak, vad színekben pompáztak. Ezért Naish szerint ÍGY kell õket lerajzolni, az elavult Greg Paul-féle zsugorfóliás dinókat pedig felejtsük. Abban igazat ad neki, hogy a rekonstrukciót az alapoktól, a csontoktól kell kezdeni, majd azokra anatómiailag pontosan rá kell tenni az izmokat. De itt még nem lenne szabad megállni.
Összegzésként ezek Darren Naish paleomûvészeti irányelvei:
* legyünk tisztában a pelomûvészet történetével
* legyünk tisztában az anatómiával, azzal, hogy mit lehet és mit nem lehet megtudni a leletekbõl
* jobban kell dokumentálni a tudásunkat, hogy mások is hozzáférjenek
* szólaljunk fel a rossz képek ellen
* szabaduljunk meg az olyan szakértõktõl, akik eltûrik a félmunkát
VÉGE
A többit majd majd.
Kezdem:
Ma élõ állatoknál rendre találkozunk fura testi jellegzetességekkel és viselkedésformákkal. Olyan dolgokat tesznek, amikre nem számítanánk. Õslényeket viszont mindig csak egy pár élethelyzetben látunk rekonstruálva, ami többnyire a harc. Pedig csinálhattak furcsaságokat is, és nekik is lehettek fura vonásaik.
A különféle illusztrátorok mind máshogy rajzolják ugyanazt az õslényt, de ezek közül a legtöbb pontatlan vagy egyenesen szar. Ez a mai paleomûvészeti ipar furcsa kettõsségét mutatja: az õslények iránti érdeklõdés történelmi csúcsponton van, de a jó palomûvészek gázsija történelmi mélyponton. A kiadókat nem érdekli az igényesség, csak a spórolás, ezért születnek a mai napig olyan képek, amiken pl. a raptorok pikkelyesek.
Ugyanez az oka annak, hogy olyan sok visszatérõ motívum, mém van a pelomûvészetben. Pl: Charles Knight egyszer madarat üldözõ Ornitholestest rajzolt, és azóta az Ornitholestes szinte minden képen ezt csinálja. Nemcsak a viselkedést, hanem a kinézeteket is másolják. Bob Bakker készített egy híressé vált rajzot a Barosaurusról, amin a lény szembõl látszik, ezért a farka rövidnek tûnik. Ezután szinte mindenhol rövid farokkal rajzolták, még oldalnézetbõl is. Vagy: Knight és Burian mindketten fekete-fehér színûre rajzolták a Phorosrhacost, emiatt mindenki más is ilyennek képzeli. A Quetzalcoatlus pedig szinte minden képen négy lábon közlekedve dinókra vadászik, mert Mark Witton néhány éve úgy rajzolta le.
E igénytelenség másik oka: a felülvizsgálatért felelõs szakértõk. Sok tudós csak a szövegeket ellenõrzi, de a képeket nem, és ezért születnek olyan förtelmek, mint a Dorling Kindersley kiadó által publikált könyvek számítógépes rekonstrukciói (nekem van két ilyen könyvem, és tudom, mirõl beszél), avagy a Dinoszauruszok, a Föld urai mûsorban látott T. rex (amit Darren Naish hírhedten RÜHELL).
Aztán egy áttekintés következik a paleomûvészet történetérõl. Ezt már mind ismerjük, de nem ugrom át, mert érdekes dolgokat mond.
Nemcsak most, hanem rögtön a paleoillusztráció kezdeti idején is vonakodtak a mûvészek spekulatív bélyegekkel ellátni az õslényeket. Cuvier készítette az elsõ csontváz-fosszília rajzokat, de nem mert köréjük körvonalat rajzolni. Ha meg húzott körvonalat a váz köré, azt a képét nem publikálta. Samuel von Sömmerring volt, aki körvonalat rajzolt a Pterodactylus csontváza köré, ezzel népszerûsítve a körvonalas rajzolást, egyben beépítve a pteroszauruszok kinézetét a köztudatba.
Ez amúgy szerencse. Mások a pteroszauruszokat fura denevérekként akarták beállítani, amiknek a hosszú ujjuk a bokájukhoz nõtt -- de ezt a képet nem tették közzé, ezért a Sömmerring-féle pteroszaurusz-kép terjedt el.
Ezek után mindenki ezt a "csontváz körül a test körvonala" stílusú ábrázolásmódot követte, köztük Richard Owen és Benjamin Hawkins. Õk készítették a Crystal Palace park szobrait, és ilyenkor terjedt el a nagyközönségben az az igény, hogy az õslényeket élõként KELL rekonstruálni, mert a csontváz már nem volt elég nekik.
Hawkins és késõbb Knight olyan paleomûvészek voltak, akik az élõ állatok rajzolásának is mesterei. Ezért érdekes, hogy bár az õsemlõsöket gyakorlatilag tökéletesen pontosan rekonstruálták, a dinóik mindig pontatlanok voltak. Ez azért volt, mert a szakértõk szavának voltak alárendelve. A 20. század elején a dinókat a tudósok is csak holmi nagy gyíkoknak vélték, ezért arra parancsolták a profi rajzolókat, hogy hagyják a fenébe az anatómiai megfigyeléseket, rajzolják azokat a dinókat szép gyíkszerûre. Ezért jelentek meg a kiegyenesedett, farkuk a földön húzó, vékony combú Theropodák, vagy a törzsüket boltívesen tartó Stegosauriák. Azt a módszert, hogy elõször a csontokat rajzolják meg, utánuk az izmokat, aztán a bõrt, csak az õsemlõsökre alkalmazták, de a dinókra nem.
Burian már próbált néha elõször csontvázat rajzolni, és a köré "felvinni" a többi részt, de neki meg nem volt hozzáférése magukhoz a fosszíliákhoz, ezért csak mások beszámolóiból volt fogalma arról, hogy a vázak milyenek is lehettek.
A Dinoszaurusz Reneszánsz volt az a fordulópont, ami a Knight és Burian-féle alaktalan szörnyekbõl anatómiailag egyre pontosabb állatokká alakította a dinókat. A farkak felemelkedtek a talajról, a Sauropodák kijöttek a mocsárból, és a dinók mozgalmasak lettek. Még Burian is másolta a reneszánsz paleomûvészeket, pl. Bakkert.
Greg Paul ekkortájt adott ki egy írást, ami lényegében az alapoktól átszabta a paleomûvészetet. Bevezette ezt a "csontváz --> izomzat --> bõr" módszert a dinoszauruszok rekonstruálásába, és azóta minden valamirevaló paleomûvész ezt az elvet követi.
No igen, de a Paul-féle dinoszauruszok zsugorfóliázottak. Naish szerint túlságosan átlendültek a ló túloldalára -- régebben a dinók alaktalan, vaskos monstrumok voltak, aztán hirtelen girhesek és soványak lettek. Látszanak a bordáik, a koponyájuk lyukai, a farkuk pedig vékony. Nem volt átmenet.
Ebben az az érdekes, hogy az emlõsöket továbbra is úgy rajzolták, hogy mindenféle laza bõrt, zsírpárnákat, porcos részeket kaptak. Voltak, akik az emlõsöket is zsugorfóliázottra rajzolták, de ezek nem vitték sokra.
Az elõadó 3 csoportra osztja az õslényeket az alapján, hogy milyen pontosan ismerjük õket:
- pleisztocéni, holocéni emlõsök (pontosan tudjuk, hogy néztek ki)
- pleisztocén elõtti emlõsök, mezozoikumi lények általában, meg pár paleozoikumi kétéltû (nagyjából tudjuk, hogy néztek ki)
- paleozoikumi lények (alig tudunk róluk valamit)
A két utóbbi csoportot szokták zsugorfóliázni, mert a rajzolók többnyire minimalisták, nem mernek torokzacskókat, tollakat, lebenyegeket rajzolni rájuk.
Ez tarthatatlan! Ma élõ állatokról is tudjuk, hogy rendre nem zsugorfóliázottak, vannak olyan jellegeik, amikre pusztán fosszíliákból sosem következtethetnénk. És egyre több dinóról derül ki, hogy tollas volt, fura bõrlebenyeik voltak, vad színekben pompáztak. Ezért Naish szerint ÍGY kell õket lerajzolni, az elavult Greg Paul-féle zsugorfóliás dinókat pedig felejtsük. Abban igazat ad neki, hogy a rekonstrukciót az alapoktól, a csontoktól kell kezdeni, majd azokra anatómiailag pontosan rá kell tenni az izmokat. De itt még nem lenne szabad megállni.
Összegzésként ezek Darren Naish paleomûvészeti irányelvei:
* legyünk tisztában a pelomûvészet történetével
* legyünk tisztában az anatómiával, azzal, hogy mit lehet és mit nem lehet megtudni a leletekbõl
* jobban kell dokumentálni a tudásunkat, hogy mások is hozzáférjenek
* szólaljunk fel a rossz képek ellen
* szabaduljunk meg az olyan szakértõktõl, akik eltûrik a félmunkát
VÉGE
A többit majd majd.
#5368
Köszi. Röviden tömören elég.
#5367
Ha más nem vállalkozik rá, és ha megértem a szöveget, akkor naná.
#5366
Érdekesebb részeket megosztod nekünk? Lécyyyyyyyyyy <#miaz>
#5365
Remek. A készítõk feltöltötték az All Yesterdays könyv bemutatójára készült elõadásaikat. Angolul tudók elõnyben, de maguk a képek is érdekesek.
Darren Naish elõadása -- Téma: paleomûvészeti hagyományok és sztereotípiák.
C. M. Kosemen elõadása -- Téma: spekulatív gondolkodás és a szakadék a valós õslének és a nagyközönség hiedelmei között.
John Convay elõadása -- Téma: rendszertan és paleomûvészeti rekonstrukció.
Megvan az esti néznivalóm.
Darren Naish elõadása -- Téma: paleomûvészeti hagyományok és sztereotípiák.
C. M. Kosemen elõadása -- Téma: spekulatív gondolkodás és a szakadék a valós õslének és a nagyközönség hiedelmei között.
John Convay elõadása -- Téma: rendszertan és paleomûvészeti rekonstrukció.
Megvan az esti néznivalóm.
#5364
Sok hülye ismerõsöm a JP3-ból azt hitte, hogy az cukimimus.... a Suchomimus.
#5363
Sajnos ott a pont.A "nulla tudású bölcsészek" jó része természetesen:
A)Fogalma sincs mit fordít,emiatt
😎Félrefordít/ferdít,ráadásul
C)Gyakran nem megfelelõ a nyelvtudása és
D)A JPÉ is hiányzik belõle.
Tisztelet a kivételnek.
A)Fogalma sincs mit fordít,emiatt
😎Félrefordít/ferdít,ráadásul
C)Gyakran nem megfelelõ a nyelvtudása és
D)A JPÉ is hiányzik belõle.
Tisztelet a kivételnek.
#5362
De azt nem alkalmaznak, mert pénzbe kerül. Ehelyett a 0 tudású bölcsészek fordítják, és születnek ilyen baromságok. És egyes emberek csodálkoznak, hogy miért szidja mindenki a BTK-t...
Mente et Malleo
#5361
Piacgazdaság van! Ne keressél normalitást.
Míg demokrácia van addig ne is hidd, hogy javulni fog a helyzet.
Míg demokrácia van addig ne is hidd, hogy javulni fog a helyzet.
#5360
Vagy elég lenne beírni a keresõbe az éppen fordított mûsor címét. Általában fel vannak sorolva a bennük szereplõ lények nevei, meg hogy hogy kell kiejteni azokat.
Például a "Reign of the Dinosaurs" kifejezésre (mert Európában ez a Dinosaur Revolution címe) rögtön az elsõ találat a részletesen kidolgozott Wikipédia cikk.
Például a "Reign of the Dinosaurs" kifejezésre (mert Európában ez a Dinosaur Revolution címe) rögtön az elsõ találat a részletesen kidolgozott Wikipédia cikk.
#5359
Szerintem egy magyar szakértõ egy délután alatt elintézné eme hibákat. Megnézné a dokkfilmet, és átolvasná a szöveget. Ennyi. De ehhez is lusták, hogy egy szakértõt hívjanak.
#5358
Hiába, engem minduntalan felzaklat az, hogyha egy dokumentumfilmben valamit véletlenül úgy mondanak, ahogy kell, a szinkronok képesek még azt az egy kis igazságmorzsát is elferdíteni.
Ez más, mint amikor félrehallás vagy -értés miatt angol szöveget fordítanak le rosszul. Ez itt olyan, hogy nem értenek egy görög-latin vagy mittudoménmilyen nevet, aztán megpróbálják maguktól kitalálni, hogy mi lehetett az. Egy másik mûsorban pl. a Camarasaurusból lett "kumanoszaurusz", pteroszauruszból meg "terraszaurusz".
Ez több mint félrefordítás. Ezek nem létezõ nevek.
Ez más, mint amikor félrehallás vagy -értés miatt angol szöveget fordítanak le rosszul. Ez itt olyan, hogy nem értenek egy görög-latin vagy mittudoménmilyen nevet, aztán megpróbálják maguktól kitalálni, hogy mi lehetett az. Egy másik mûsorban pl. a Camarasaurusból lett "kumanoszaurusz", pteroszauruszból meg "terraszaurusz".
Ez több mint félrefordítás. Ezek nem létezõ nevek.
#5357
Magyarosaurus meg Magiosaurus vagy mi a szar volt egy régebbi dok. filmben. Ha a Jobbikban lennék, Gyöngyösi félre botrányt robbantottam volna ki ezért.
Üdvözöljétek a demokrácia-kapitalizmus vívmányát! Nesze szar szépen kifestve ki pulirozva! Egyed!
Nem érdekli a "magyar" szolgáltatókat, hogy baromságot adnak az embereknek. Sok hülye meg eszi. Én már dok. filmeket se nézek. Ha megnézek, akkor magyar felirattal.
Üdvözöljétek a demokrácia-kapitalizmus vívmányát! Nesze szar szépen kifestve ki pulirozva! Egyed!
Nem érdekli a "magyar" szolgáltatókat, hogy baromságot adnak az embereknek. Sok hülye meg eszi. Én már dok. filmeket se nézek. Ha megnézek, akkor magyar felirattal.
#5356
Nézem ezt A dinoszauruszok világa show-t, és egyszerûen elképesztõ, hogy egy olyan dinó-mûsoros szinkront se tudnak összehozni, amiben ne lenne valami fordítási vagy kiejtési mellékúrás.
Hagyján, hogy keverik a "kor" és az "idõszak" kifejezéseket, de hogy a gecibe lett a Shunosaurusból "Junosaurus"? Ki hallja félre az "sh"-t "j"-nek?
Hagyján, hogy keverik a "kor" és az "idõszak" kifejezéseket, de hogy a gecibe lett a Shunosaurusból "Junosaurus"? Ki hallja félre az "sh"-t "j"-nek?
#5355
Azért így belegondolva, a Jurassic Parkban nem azok a kimondott anorexiás dínók vannak. Viszonylag elég jól tápláltak. Van tokájuk is...
#5354
Játszó Camarasaurus. Nem tudom, hogy ez szerepel-e a könyvben, de ugyanaz rajzolta, mint aki a könyv képeinek többségét, és ugyanaz a szellem járja át.
Vastagfarkú T. rex. Ez egy régebbi kép, de szerepel a könyvben.
Jövõbeli emberek. Ez meg bekerült volna a könyvbe, de kihagyták, mert sehogy se illett a témába.
És akik elmentek az angliai bemutatóra, hogy dedikáltassák a könyvüket, azok a készítõktõl ilyen firkantásokat kaptak.
Vastagfarkú T. rex. Ez egy régebbi kép, de szerepel a könyvben.
Jövõbeli emberek. Ez meg bekerült volna a könyvbe, de kihagyták, mert sehogy se illett a témába.
És akik elmentek az angliai bemutatóra, hogy dedikáltassák a könyvüket, azok a készítõktõl ilyen firkantásokat kaptak.
#5353
Annyira új a könyv,hogy még sehol nincs fenn.
Úgyhogy várunk..........
Úgyhogy várunk..........
#5352
Amúgy eszközhasználó dínókról nincs szó a könyvben? (Olyan szinten mint a mai madarak)
#5351
És valami eldugott torrent oldalon sincs fent? Annyira nem értek az ilyen letöltögetéshez.
#5350
Akkor még néhány gúnykép a jövõbeli paleomûvészetrõl:
Hattyú.
És ezek -- melyek (tudtommal) nem szerepelnek a könyvben, hanem a könyvet bemutató elõadásra készültek.
Itt egyrészt a Greg Paul-féle, úgynevezett "zsugorfóliázott" dinoszauruszokat gúnyolják ki. Õ volt ugyebár az, aki a '80-as évek körül átalakította a paleomûvészetet, de a dinókat mindig úgy rajzolta, hogy lényegében közvetlenül a csontvázukra húzta rá a bõrt. Õ inspirálta a Jurassic Park dinóit is, és ugyanúgy, ahogy a 20 század elején és közepén a paleomûvészetet Charles Knight meg Zdenek Burian határozták meg, úgy jelenleg mi a "Greg Paul korszakot" éljük.
A cicás kép pedig azt mutatja, hogy a dinoszauruszokkal foglalkozó TV mûsorok milyennek ábrázolnák a macskákat.
Annyira sóvárgok ezért a könyvért amúgy... a nyálam õrjöng a számban. De sajnos e-könyvnek készült, a nyomtatott változat meg csak egy helyrõl vehetõ meg és rémesen sokba kerül. Szemétség... mindenki azt mondja, hogy kötelezõ darab, erre beszerezhetetlen. Talán máshol is kiadják majd, de arra meg még várni kell.
Hattyú.
És ezek -- melyek (tudtommal) nem szerepelnek a könyvben, hanem a könyvet bemutató elõadásra készültek.
Itt egyrészt a Greg Paul-féle, úgynevezett "zsugorfóliázott" dinoszauruszokat gúnyolják ki. Õ volt ugyebár az, aki a '80-as évek körül átalakította a paleomûvészetet, de a dinókat mindig úgy rajzolta, hogy lényegében közvetlenül a csontvázukra húzta rá a bõrt. Õ inspirálta a Jurassic Park dinóit is, és ugyanúgy, ahogy a 20 század elején és közepén a paleomûvészetet Charles Knight meg Zdenek Burian határozták meg, úgy jelenleg mi a "Greg Paul korszakot" éljük.
A cicás kép pedig azt mutatja, hogy a dinoszauruszokkal foglalkozó TV mûsorok milyennek ábrázolnák a macskákat.
Annyira sóvárgok ezért a könyvért amúgy... a nyálam õrjöng a számban. De sajnos e-könyvnek készült, a nyomtatott változat meg csak egy helyrõl vehetõ meg és rémesen sokba kerül. Szemétség... mindenki azt mondja, hogy kötelezõ darab, erre beszerezhetetlen. Talán máshol is kiadják majd, de arra meg még várni kell.
#5349
Most, hogy van nálunk megint Discovery World, látom, hogy már megy is rajta a Dinosaur Revolution, A dinoszauruszok világa címmel.
#5348
Hát nagyobbak. És kevésbé okosak.
#5347
Csak nem rosszabbak, mint egy papagáj.
#5346
Leharapná a kis kezük a csõrével.
#5345
Ugyan má'! Macska és kutya helyet ölelgeti való állatka a kölyköknek.
#5344
El tudnám képzelni õket háziasítva. Adnának prémet, tojást, a farkuk meg jó lenne tollseprûnek.
#5343
Leaellynasaura nagyon tetszik.
#5342
Akkor itt van még néhány, ezúttal mai emlõsök úgy rekonstruálva, ahogy mi szoktuk rekonstruálni a dinókat:
Boci
Pávián
Egy Triceratops
És néhány nagyobb felbontású változata néhány már belinkelt képnek:
Parasaurolophus
Plesiosauria
Leaellynasaura
Boci
Pávián
Egy Triceratops
És néhány nagyobb felbontású változata néhány már belinkelt képnek:
Parasaurolophus
Plesiosauria
Leaellynasaura
#5341
Engem nem zavar sõt érdekel.
Ám a képekrõl:
Stegos, olyan mintha egy a görög amfora disztiése lenne.
Majangosaurus - kopasz pulyka.
T-rex pedig túl aranyos. Nem csoda, hisz egy pár mellsõ és hátsó lábát látni. Súlya szerintem eltörné a az elülsõ lábát ha így feküdne rajta. Hason fekvõs elképzelést támogatom inkább.
Ám a képekrõl:
Stegos, olyan mintha egy a görög amfora disztiése lenne.
Majangosaurus - kopasz pulyka.
T-rex pedig túl aranyos. Nem csoda, hisz egy pár mellsõ és hátsó lábát látni. Súlya szerintem eltörné a az elülsõ lábát ha így feküdne rajta. Hason fekvõs elképzelést támogatom inkább.
#5340
Ezeket is érdemes megnézegetni (szintén a kitárgyalt könyvbõl vannak):
Kanos Stegosaurus. Végtére is ma élõ állatokkal is megesik...
Majungasaurus szembõl.
Alvó T. rex.
Bocs, hogy ennyit beszélek róla, nem reklámozni akarom a könyvet. Csak mivel valószínûleg nem tudom beszerezni, nem tehetek mást, mint hogy ezeket a képeket lesem.
Kanos Stegosaurus. Végtére is ma élõ állatokkal is megesik...
Majungasaurus szembõl.
Alvó T. rex.
Bocs, hogy ennyit beszélek róla, nem reklámozni akarom a könyvet. Csak mivel valószínûleg nem tudom beszerezni, nem tehetek mást, mint hogy ezeket a képeket lesem.
#5339
Tetszik.
#5338
#5337
Errõl beszélek.
Teret kell engedni ezeknek, mértékkel. Mert lehet 10-20 évvel elõrébb lennénk már ha megkapták volna a terüket.
Teret kell engedni ezeknek, mértékkel. Mert lehet 10-20 évvel elõrébb lennénk már ha megkapták volna a terüket.
#5336
Szavaid Robert Bakkert idézik. (Bár például az ormányteóriát eléggé megcáfolták, miután a Sauropoda koponyákon nem találtak olyan csatlakozási... izéket, amik ehhez kellenének. De mindegy, nem ez itt a lényeg.)
Van erre egy paleomûvészeti "elõírás" is, amit néhol olvastam: Ha a fosszília nem teljes, rekonstrukciókészítéskor próbáljuk kreatívan kipótolni a hiányzó részeket. Még ha tévedünk is, legalább jól fog kinézni a rajz. Ez jobb annál, mintha a kép egyszerre pontatlan ÉS unalmasan is néz ki. Merjünk kreatívak lenni, mert a tudományosság néha ad helyet ilyesminek. Csak persze ne essünk túlzásba, ne mondjunk ellent annak, amit BIZTOSAN tudunk.
Meg eszembe jut az is, amit Luis Rey rajzoló mondott egy interjúban. Tizenvalahány éve, amikor lerajzolta a pulykafejû Deinonychust, mindenki lehurrogta, hogy túl radikális meg spekulatív. Ma már annyit változtak az elképzelések a dinókról, hogy a pulyka-nychus tisztára konzervatív ötletnek számít.
Van erre egy paleomûvészeti "elõírás" is, amit néhol olvastam: Ha a fosszília nem teljes, rekonstrukciókészítéskor próbáljuk kreatívan kipótolni a hiányzó részeket. Még ha tévedünk is, legalább jól fog kinézni a rajz. Ez jobb annál, mintha a kép egyszerre pontatlan ÉS unalmasan is néz ki. Merjünk kreatívak lenni, mert a tudományosság néha ad helyet ilyesminek. Csak persze ne essünk túlzásba, ne mondjunk ellent annak, amit BIZTOSAN tudunk.
Meg eszembe jut az is, amit Luis Rey rajzoló mondott egy interjúban. Tizenvalahány éve, amikor lerajzolta a pulykafejû Deinonychust, mindenki lehurrogta, hogy túl radikális meg spekulatív. Ma már annyit változtak az elképzelések a dinókról, hogy a pulyka-nychus tisztára konzervatív ötletnek számít.
#5335
Primavis lehet bárki, de olyan dolgokba köt bele... hogy huhúúúúúú. Több hozzászólásából is az jött le, hogy õ rühelli amikor fantáziálnak az állatokról. Neki csak száraz tények mit a csontok mesélnek.
És eme könyv pont ezzel a nézõponttal helyezkedik szembe. Hülyeségnek tartjuk még mindig az ormányos sauropodákat... Mamutról azért tudjuk, hogy ormányos, mert élnek elefántok. (Meg találtunk jég befagyott mamutokat, meg azért viszonylag kortársaink voltak.) Nekem is rengeteg ötletem van az õslényekkel kapcsolatban, mire nincs bizonyíték, mégis reális. Primavis szemlélete szerint ezeknek nincs létjogosultsága. Nekem ennyi a bajom.
A macskás példára ott van még a Gorgonopsid és más hasonló állatok. Egyre többször ábrázolják õket szõrzettel és a mai emlõsökre jellemzõ orral. Már nem olyan hüllõszerûek.
Saját elméletre ott van, hogy mikor kiderült a Psittacosaurus tollassága. Én onnantól gyanítottam, hogy más késõbbi ceratopsida is hasonló mód tollas volt. És igen, bejött.
Hasonló elméletem ugye, hogy a dínók eredendõen melegvérûek és kültakaróval rendelkeznek (Pterokkal közös õs, persze ha nincs ellen bizonyíték) Ergó minden dinosaurus családnál meg van a tollasság esélye. Csak ugye mi nem férünk hozzá a leletekhez és megkövült bõrökhöz. Pl. Stego faroktüskéi, mi van ha tollak közt lapultak meg? számtalan képtelen ötlet van, mi lehet úgy volt a valóságban. Jó pár még igaznak is bizonyult. (Tollas triceratops.)
És eme könyv pont ezzel a nézõponttal helyezkedik szembe. Hülyeségnek tartjuk még mindig az ormányos sauropodákat... Mamutról azért tudjuk, hogy ormányos, mert élnek elefántok. (Meg találtunk jég befagyott mamutokat, meg azért viszonylag kortársaink voltak.) Nekem is rengeteg ötletem van az õslényekkel kapcsolatban, mire nincs bizonyíték, mégis reális. Primavis szemlélete szerint ezeknek nincs létjogosultsága. Nekem ennyi a bajom.
A macskás példára ott van még a Gorgonopsid és más hasonló állatok. Egyre többször ábrázolják õket szõrzettel és a mai emlõsökre jellemzõ orral. Már nem olyan hüllõszerûek.
Saját elméletre ott van, hogy mikor kiderült a Psittacosaurus tollassága. Én onnantól gyanítottam, hogy más késõbbi ceratopsida is hasonló mód tollas volt. És igen, bejött.
Hasonló elméletem ugye, hogy a dínók eredendõen melegvérûek és kültakaróval rendelkeznek (Pterokkal közös õs, persze ha nincs ellen bizonyíték) Ergó minden dinosaurus családnál meg van a tollasság esélye. Csak ugye mi nem férünk hozzá a leletekhez és megkövült bõrökhöz. Pl. Stego faroktüskéi, mi van ha tollak közt lapultak meg? számtalan képtelen ötlet van, mi lehet úgy volt a valóságban. Jó pár még igaznak is bizonyult. (Tollas triceratops.)
#5334
A fórumos viszálykodás nekem sincs nagyon ínyemre, de ettõl eltekintve...
Igazad van! Nagyon felkeltette az érdeklõdésemet a könyv, kár, hogy még nem találtam olyan helyet, ahonnan meg tudnám venni... no meg pénzem sincs rá nagyon. Ki kéne adniuk magyarul is, hogy okuljanak a dinókról az itteni népek is.
Van itt még pár ilyen kreatív kép: Pl. ezek.
Sorban: Pufi Parasaurolophusok, álcázott plesiosauria, "Homo diluvii testis" (vagyis amikor egy óriásszalamandra kövületrõl azt hitték, hogy egy bibliai idõbõl származó ember maradványa), és pelyhes Leaellynasaurák. Utóbbiak nagyon aranyosak. A farkukat jelzõeszközként használják, akár néhány mai madár.
Aztán itt van ez. Így néznének ki a macskafélék, ha úgy lennének megrajzolva, mint a "hagyományos" dinoszauruszok (pl. a Jurassic Park-féle raptorok). Végül is ha nem lennének emlõsök, és csak a csontvázuk lenne ismert, akkor honnan tudnánk, hogy nem így néztek ki? A raptorok is így jártak, amíg ki nem derült, hogy lényegében madarak voltak.
Igazad van! Nagyon felkeltette az érdeklõdésemet a könyv, kár, hogy még nem találtam olyan helyet, ahonnan meg tudnám venni... no meg pénzem sincs rá nagyon. Ki kéne adniuk magyarul is, hogy okuljanak a dinókról az itteni népek is.
Van itt még pár ilyen kreatív kép: Pl. ezek.
Sorban: Pufi Parasaurolophusok, álcázott plesiosauria, "Homo diluvii testis" (vagyis amikor egy óriásszalamandra kövületrõl azt hitték, hogy egy bibliai idõbõl származó ember maradványa), és pelyhes Leaellynasaurák. Utóbbiak nagyon aranyosak. A farkukat jelzõeszközként használják, akár néhány mai madár.
Aztán itt van ez. Így néznének ki a macskafélék, ha úgy lennének megrajzolva, mint a "hagyományos" dinoszauruszok (pl. a Jurassic Park-féle raptorok). Végül is ha nem lennének emlõsök, és csak a csontvázuk lenne ismert, akkor honnan tudnánk, hogy nem így néztek ki? A raptorok is így jártak, amíg ki nem derült, hogy lényegében madarak voltak.
#5333
Azért ne oltsd le primavist, nekem van egy erõs tippem, hogy ki lehet, és ha tényleg õ, akkor hatalmas respect neki, hogy egy ilyen "jelentéktelen" fórumra is be-be néz.
Mente et Malleo
#5332
Hát igen. Mikor oroszlán nevel gazellát, és azért nem sikerül felnevelni mert nem megfelelõ a teje. Ezzel szemben egy Allosaurus feltudna nevelni egy Camptosaurust... leszámítva ha a falka nem falja fel.
Fára mászó Protoceratops... mért lenne hülyeség? Vannak olyan hülye kecskék kik még a villanypóznára is felmásznak.
Szerintem még nézi a fórumot... "Dr. egyetemi prof" primavis. Na õ tudott olyanokba belekötni.
"Mé nagy a feje? Mé nagy a szeme? Mé tollas? Mé van egy fa ágon? Mé néz egy bogarat?"
Talán azért mert, fióka, ezé nagy a feje és a szeme, azért van egy ágon mert tud fára mászni, és azé nézi a bogarat mert érdeklõdik vagy megakarja enni... De nem az a kép tudománytalan.
Tetszik nekem ez a könyv, mert jól kifigurázza az ilyen "tudománytalan" dolgokat. Mért lenne az? Mai állatok is tudnak olyat alkotni, hogy el sem tudjuk képzelni, mégis megteszik. Ezért szoktam DevintArt-ot böngészni. A hobi mûvészekonek rengeteg érdekes ötletük van, mi elsõre nevetséges, mégis valós. Pl. fáról támadó Deinonychus, mi enyhe siklással veti magát a prédára. Mért lenne hülyeség? Ez jó elmélet.
Ilyen dokumentum filmet kéne csinálni. Ahol bemutatják a leleteket, és több elméletet is felvázolnak. Mai dok. filmek sajnos nem ilyenek. Egy elméletet mutatnak csak be. (Tisztelet a kivételnek)
Fára mászó Protoceratops... mért lenne hülyeség? Vannak olyan hülye kecskék kik még a villanypóznára is felmásznak.
Szerintem még nézi a fórumot... "Dr. egyetemi prof" primavis. Na õ tudott olyanokba belekötni.
"Mé nagy a feje? Mé nagy a szeme? Mé tollas? Mé van egy fa ágon? Mé néz egy bogarat?"
Talán azért mert, fióka, ezé nagy a feje és a szeme, azért van egy ágon mert tud fára mászni, és azé nézi a bogarat mert érdeklõdik vagy megakarja enni... De nem az a kép tudománytalan.
Tetszik nekem ez a könyv, mert jól kifigurázza az ilyen "tudománytalan" dolgokat. Mért lenne az? Mai állatok is tudnak olyat alkotni, hogy el sem tudjuk képzelni, mégis megteszik. Ezért szoktam DevintArt-ot böngészni. A hobi mûvészekonek rengeteg érdekes ötletük van, mi elsõre nevetséges, mégis valós. Pl. fáról támadó Deinonychus, mi enyhe siklással veti magát a prédára. Mért lenne hülyeség? Ez jó elmélet.
Ilyen dokumentum filmet kéne csinálni. Ahol bemutatják a leleteket, és több elméletet is felvázolnak. Mai dok. filmek sajnos nem ilyenek. Egy elméletet mutatnak csak be. (Tisztelet a kivételnek)
#5331
Most kiadtak egy újabb paleomûvészeti mérföldkõnek számító könyvet, amirõl én csak most hallok elõször:
Az egész könyv a paleomûvészet nagy kritikája. Két részre tagolható: Elõször a régi és modern paleomûvészetrõl ír, könyörtelenül bírálja a hibáit. Közben nagyon spekulatív, merész új színben tünteti fel a dinókat, szokatlan helyzetekbe teszi õket, de mindezt úgy, hogy szigorúan tudományos és realisztikus keretek közt marad. A borítókép jó példa erre, de van még pár: ez a bozontos Therizinosaurus és a békésen nézelõdõ Allosaurus és Camptosaurus. Furák, de nem rugaszkodnak el a valóságtól.
A második részben ma élõ állatokat rekonstruálnak úgy, mintha nekik is csak a fosszíliáik lennének ismertek. Így szemléltetik, hogy milyen keveset árulnak el a nyers kövületek egykor létezett lényekrõl. Például így képzelnénk el a keselyût, ha csak a csontvázát ismernénk. Van még benne pikkelyes macska meg szarvatlan orrszarvú is.
Ígéretesnek látszik, be kéne szerezni. A netes paleo-közösség máris az egekbe ajnározta, mondván, hogy ez az elmúlt négy évtized legfontosabb paleomûvészeti könyve, pedig csak nemrég jelent meg. Plusz, John Convay az illusztrátor, és én imádom a képeit.
Az egész könyv a paleomûvészet nagy kritikája. Két részre tagolható: Elõször a régi és modern paleomûvészetrõl ír, könyörtelenül bírálja a hibáit. Közben nagyon spekulatív, merész új színben tünteti fel a dinókat, szokatlan helyzetekbe teszi õket, de mindezt úgy, hogy szigorúan tudományos és realisztikus keretek közt marad. A borítókép jó példa erre, de van még pár: ez a bozontos Therizinosaurus és a békésen nézelõdõ Allosaurus és Camptosaurus. Furák, de nem rugaszkodnak el a valóságtól.
A második részben ma élõ állatokat rekonstruálnak úgy, mintha nekik is csak a fosszíliáik lennének ismertek. Így szemléltetik, hogy milyen keveset árulnak el a nyers kövületek egykor létezett lényekrõl. Például így képzelnénk el a keselyût, ha csak a csontvázát ismernénk. Van még benne pikkelyes macska meg szarvatlan orrszarvú is.
Ígéretesnek látszik, be kéne szerezni. A netes paleo-közösség máris az egekbe ajnározta, mondván, hogy ez az elmúlt négy évtized legfontosabb paleomûvészeti könyve, pedig csak nemrég jelent meg. Plusz, John Convay az illusztrátor, és én imádom a képeit.
#5330
Lécyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy<#puszis>
Így jó?
Így jó?
#5329
Ha szépen megkérsz,elmegyek rá 😊
#5328
Megnéztem, tényleg a 0.805. Amúgy én is kihagyom, mert egész nap az MFGI-ben leszek.
Mente et Malleo
#5327
Sajna ez megint kimarad az életembõl 😞
Majd valaki pár soros beszámolót írna ha megkérhetem?
Majd valaki pár soros beszámolót írna ha megkérhetem?
#5326
Öhmm...passz.Én úgy emlékszem,hogy a 0.803-as.