Elegáns Univerzum

Oldal 1 / 6Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#283
Az indiánok régen még nagyon tudták azt a mondást, hogy
Nem kell mindig jól járni.
Hogy ez mit jelent? Érdemes ezen alaposan elgondolkodni.. mert lehet, hogy sok emberben még csak meg sem fogalmazódik ez a gondolat..talán egész életében sem.. és a zavar hatása tovább öröklődik. ..az a gondolat amely kihal az egyénnel, már nem gazdagíthatja a következő generáció ismereteit.
csak ha mondjuk le lett írva.. de hiába, mostanában mindenki szórakozik és nem műveli ismereteit.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#282
Meg mondom, hogy mi a probléma itt.

nem a compton hullámhosszal meg nem irasidus agymenéseiről..

Szerintem ebben a társadalomban annyira erősen rámentek a modern korban az iskolában való összehasonlítási rendszerrel.. osztályzási rendszerrel. Annyira erős hatással lett az egyénre ez az alattomos kulturális hagyománnyá vált "ipari jelenség".
Az agymosott család majd ugyan ezt a megfelelési kényszert veri bele gyermekébe is.. aki ezt a mintát szintén tovább adja.

Az embernek nincs már saját énje.
Két szót nem tud az ember veszekedés nélkül megbeszélni.. olyan erős a szorongás a társadalomban.. mert olyan erős a kulturális gondolati gyeplő..
Miez az erő?
A korszellem, erősbb mint te.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#281
Ennek a neve pedig
en.wikipedia.org/wiki/Dispersion_relation#De_Broglie_dispersion_relations
Ez az a görbe, amit pl DGY is fel szokott rajzolni.
wiki.oulu.fi/display/SpaceWiki/Dispersion+relation
Akkor is van frekvenvia, ha a hullámszám zeró / vagyis a hullámhossz végtelen, ami ugyan az/

I do not think soo

#280
en.wikibooks.org/wiki/Special_Relativity/Simultaneity,_time_dilation_and_length_contraction#De_Broglie_waves
De van egy másik megközelítés is. Nézzük, mi az a De Broglie hullámhossz?
Nos ha az elektron impulzusa zéró, akkor az elektronhoz rendelhető síkhullám hullámhossza végtelen. Ez annyit jelent, hogy csak az idő irányába "rezeg", vagyis olyan mint egy állóhullám, de ennek a fázisa a térben mindenhol egyforma. Ugyan ezt olvashattuk a Higgs leírásánál. Tehát az ilyen hullám tömeget képvisel. Ha mi mozgunk relatíve ehhez a hullámhoz, vagy az mozog, akkor egy metszetét fogjuk ennek látni a Lorentz trafó miatt. Ez a De Broglie hullámhossz.
Az időbeli "hullámhossz" pedig a Compton-hullámhossz.

I do not think soo

#279
en.wikipedia.org/wiki/Gamma_matrices
Figyeld meg a Dirac féle gamma-mátrixok viselkedését. Nem bonyolult. Ezek valójában párba rendezett Pauli-mátrixok.
A lényeg a gamma3 mátrixban látszik a legjobban. Ez általában egy speciális irányhoz rendelik, mondjuk egy külső mágneses térhez. Jól látszik, hogy nem csak az up-down spin cserélődik periódikusan, hanem a negatív-pozitív energia.
Na és mi a negatív energia? Visszafele megy a részecske.

I do not think soo

#278
Szóval szerinted Roger Penrose se ért a fizikához?
Penrose's Zig-Zag Model and Conservation of Momentum
physics.stackexchange.com/questions/75783/penroses-zig-zag-model-and-conservation-of-momentum
Semmi gond, én vagyok a hülye, én kérek bocsánatot.

I do not think soo

#277
Egyetlen szóval sem dobálóztam, érdemi kritikát fogalmaztam meg azzal szemben amit előadsz. Erre érdemi válasz nem érkezett, csak most egy önfényezés, némi hadovával, mert töltés jelleg, többféle van mint három, a standard modellben. Viszont az egészben az a legszebb, hogy belekapsz mindenbe, és nyúlós rághatatlan tésztát csinálsz a mondandódból. Persze, számítást most sem látunk egyet sem, csak utalást rá.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 20:51:27

#276
Te dobálózol szavakkal, én kiszámoltam az SM összes részecskéjének 3 féle töltését.
Te meg csak blalbllalba
Ennyi.

I do not think soo

#275
Igen az, amit te úgy állítasz be, mintha fizika alapja lenne, vagy fizikai tény. Ez a probléma, a másik, hogy a linkjeidből olyan következtetéseket vonsz le, amit nem is írnak, és úgy állítod be, mint az lenne a link tartalma, ami úgy így csúsztatás. A harmadik, hogy a fizika nem szójátékot jelent, nem angolul kell tudni ha fizikát akarsz tanulni, hanem matematika nyelvét kell ismerni, ami nálad teljes mértékben hiányzik. Legalábbis egyetlen fizikai levezetést, alátámasztást sem láttam tőled, viszont ha ez hiányzik, akkor az pusztán csak irodalom.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 16:26:52

#274
Értem, tehát az idézett wiki cikkek szerinted mind szemét.
Nyugodj meg, értünk mindent.
Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.25. 16:23:46

I do not think soo

#273
A vírtuális részecskék nagyon érdekes valamik, hiszen "off-shell"
en.wikipedia.org/wiki/On_shell_and_off_shell
Ami röviden annyit jelent, hogy nem csak c-vel haladhat és megsértheti az energia-megmaradás szabályait.
Vagyis semmiképp nem lehet valóságos.
Nos innen kezdve az ember nagyon nem tud mit kezdeni ezzel a fogalommal.
Akkor mi van? Szimuláció az egész világ?

I do not think soo

#272
Azért annyira mégiscsak érdekel, hogy személyeskedj egy jót! Amúgy kinek a válasza a érdekel, ha nem az enyém? Jaj látom már... LOL. Amúgy csupán csak az érdemi válaszod maradt le a kritikámra. Gondolom, mert igaz amit írtam, vagyis szellemi kukás vagy... Köszi a megerősítést.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.25. 16:22:06

#271
Gondolj bele, hogy már maga a közönséges QM hullám is "időben visszaható".
Hiszen ha valahol detektáljuk a részecskét, teszem azt egy Mach–Zehnder interferométer egyik ágában, akkor a hullám másik része "valahogy" már tudja, hogy ott nem detektálhatunk fotont.

I do not think soo

#270
Nem nagyon érdekel egy olyan 16 éves véleménye, aki még angolul sem tud.
Bocssss. lool

I do not think soo

#269
A feynman gráf egy nagyon érdekes dolog.

Ugyan az..és ugyan olyan hihetetlen eredményt ad a fizikában mint a két rés kísérlet.

A gráf ,vagyis ténylegesen maga a részecske, vagy energia kvantum maga egy realizált, valósággá vált valószínűségi függvény.

Ennek van most egy erősen felfejlesztett elmélet, mely szerint ezeken a kis idő intervallumokban, a planck idő környékén, már az idő folyásának is csak valószínűsége van.. határozott kauzalitás nincsen.

Ez az elmélet a retardált - időben visszaható hullámokkal foglalkozik.. mellyel a kvantummechanikai objektum letapogatja maga körül a világot. Ezért is tudja, hogy most nem egy helyen megy át egy bizonyos katód-fémlemez résein.

Ezért lehet két "virtuális" részecskének térben is összecsatolni az információit. Ha valószínűségi hullám állapotban van a jelenség.. információ vizsgálat hatására realizálódik a valóságban.. és ezzel együtt az időben vissza-hatólag is mint egy dominósor végig minden kauzális valószínűségi függvényt beállít adott értékre ..mint spin, vagy polarizáció, stb
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.04.23. 21:50:15

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#268
Ez a komment egyszerűen tökéletes lett!
#267
Nem te találtad ki, hanem egy Johannes Koelman, unatkozó és hülyeségeket beszélő elméleti fizikusnak, egy nagyon régi, ezerszer cáfolt "light-velocity-causal" model újrahasznosítsa. Sajnos sikerült az internet összes szemetét összeszedni, amit úgy állítasz be, mintha a fizikai tény lenne, vagy a fizika alapja lenne, amihez külön gratulálok neked! Mert azért valljuk be, a saját prekoncepciók alapján megtalálni az internet sötét zugaiban, pont azt az egyetlen idiótaságot, ami éppen neked tetszik, nem könnyű dolog, és nem kevés idő ráfordítás lehetett. Persze ha az energiáidat valami hasznosabbra fordítanád, még talán valamit tanulhatnál is. De így csak szellemi kukázás amit csinálsz! Bocs.


Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.23. 17:07:07

#266
Ja biztos én találtam ki ezt a Fságot is, semmi gond lol
www.science20.com/hammock_physicist/einstein_steroids_dirac_higgs_and_speeding_neutrinos-83856

I do not think soo

#265
A tetrahedron nem térben van, hanem extradimenziós, talán a téridőben létezik.
Hiszen a Yw-Q-T3 egy síkot ad.
Bár nekem a Loop Quantum Gravity elképzelés szimpatikusabb,
Ott a téridő csak egy illuzió, amit ez a rács hoz létre. Vagy nevezzük kvantum-habnak vagy spin-hálózatnak. Igazábol ez a sok elnevezés ugyan arra a dologra vonatkozik. Csak éppen az eltérő elméletek különféle oldalról próbálják közelíteni a végső megoldást-
Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.22. 11:11:08

I do not think soo

#264
Na és miért halad így?
Nem kell válaszolni... már mindenki tudja a választ..

I do not think soo

#263
Tudom, te ilyen nem olvastál sehol. Hát úgy nehéz is ,hogy csak a kiskegyedet olvasod...xD
"We see that the mass-generating interaction is achieved by constant flipping of particle chirality."
en.wikipedia.org/wiki/Standard_Model_(mathematical_formulation)#Mass_terms

I do not think soo

#262
Mi a Dirac Tömeg?
Az elektron cikkcakkban halad a téridőben, avagy jobb-kezesről balkezesség válik.
www.youtube.com/watch?v=JqNg819PiZY
Tudom hülyén hangzik.
Ez ugyan ennek az 1 dimenziós változata.
en.wikipedia.org/wiki/Feynman_checkerboard
Miért érdekes egy ilyen "játékmodell"?
"...that satisfies the one-dimensional Dirac equation. As a result, helicity (the one-dimensional equivalent of spin) is obtained from a simple cellular-automata-type rule."

I do not think soo

#261
www.quantumdiaries.org/2011/10/10/who-ate-the-higgs/

I do not think soo

#260
A modell tökéletes, ha a kétféle vonal a weak hypercharge és a weak isospin

I do not think soo

#259
en.wikipedia.org/wiki/Preon#Rishon_model
en.wikipedia.org/wiki/Rishon_model
www.weizmann.ac.il/particle/harari//files/Nuclear_PhysicsB_Vol204.pdf
Amiga
#258
Ez is egy szempont. <#eljen>

A pisztácia elfogyott, csokoládé nem is volt.

#257
én "örülök" nekik, mert legalább így tudom, hogy nem én vagyok a leghülyébb
#256
jóvan.. lebontalak.
te vagy a faszagyerek..
úgyvan ahogy mondod.. leszarom

kezdjünk értelmesen beszélgetni

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#255
Ember, rajtad kívül senki nem beszélt euklideszi térről. Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, bedobod, hogy nem euklideszi tér, de se én, se a videóban lévő fizikus nem beszélt ilyenről. A szövegértés nem az erősséged, még mindig. Másrészt, ez a videó a Te szinted, egyszerű, értelmezhető szöveg, és nyugodtan belemehetsz "inerciarendszerbe" meg amibe akarsz, bár múltkor sem tudtad mi fán terem, de ez csupán a stb-érvelés tipikus esete nálad. Vagyis azt sugallod, hogy többet tudsz annál, amit valójában írsz. Azaz blöffölsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.14. 20:07:25

Amiga
#254
Én már régóta ezeket a fórumokat nézem a gumiszoba helyett. Nagyon sokat lehet röhögni itt ezekben a topikokban.

Csak amikor eszembe jut, hogy szavazati joggal rendelkeznek, akkor kapok sírógörcsöt néha, de valamit valamiért.

A pisztácia elfogyott, csokoládé nem is volt.

#253
Évek óta nem néztem a fórumra a trollkodás miatt. Higgyétek el, nagyon megérte! Matek nélkül a fizikáról vitatkozni??!!
Tudományos érvelést anyázással kiváltani? Áámberek! Falu végén van egy kocsi trágya. Ee kéne húzni.

Értem én hogy benzin! De mi hajtja?

#252
Nem értek veled egyet.
Nem fogom megmagyarázni a részleteket miért.

A videóban a fizikus szerintem azt igazolja amit én írtam.
aszongya.. "nem egyszerűen térbeli megnyúlásról, hanem a 4 d téridő megnyúlásáról..vagy rövidüléséről"
Amiről ő beszél az a hosszúság kontrakció.. az meg relativitás elmélet. Ahhoz nem jó az euklideszi tér.

Ez a fizikus, nagyon leegyszerűsítve beszél.. hogy mások is meg értsék..a laikusok is akik nem olyan olvasottak a témában. Én is így szoktam általában értekezni..ezért aztán bele lehet kötni.. szőrszálhasogatni.. stb

Mi a hossz, távolság? egy két pont közötti mért érték..
mi a mérés? összehasonlítás.
a kontrakció során.. a Standard MÉTER rúd is kontrakciót szenved.. tehát mi ezért ebből a kontrakcióból semmit sem érzékelünk.. csupán az interferométer hullámmintázata sérül..ezt mérik a ligoval. Most nem fogok belemenni további vitákba inercia rendszerekről.. mert akkor már megint bele lehetne kötni és kiforgatni a szavaimat.. stb

egyszerűen nem értek veled egyet.. ez van. továbbá elhatárolódok a vitatkozástól.. legyen neked igazad.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#251
". hát nem ezt magyarázom neked már mióta??? beszarok Az egész univerzum tömege befolyásolja a bolygónk.. és a napunk pályáját is... Az egész téridőt..mindenhol."

Úgy látszik arra sem emlékszel, hogy te mit írtál pár órával előbb, másrészt arra sem figyelsz én mit írtam. Kentaurt írtál, nem univerzumot, és én sem írtam univerzumot. De, ha már itt tartunk, az egy dolog, hogy ilyen bulvár szarokból szeded az információid, miközben állítom, hogy egy gimis fizika példát nem tudnál megoldani, ennek ellenére én nem sértegettelek téged, nem járattalak le (pedig nagyon könnyű lenne), próbáltam jószándékúan hozzád állni, mivel látom rajtad, hogy érdekel a világ! Csak tudod először a szövegértést kellene gyakorolni, meg kulturált vita alapjait elsajátítani! És akkor talán nem éreznéd úgy, hogy kiforgatják a szavaidat, mert ez áll a legtávolabb tőlem! Amíg ez nem megy, addig csak felhúzod magad mindenen, és elzavarnak mindenhonnan, gondolkozz el... Pedig értelmes embernek tartalak, csak most egy kicsit túllőttél a célon. Egyet jó tanácsa végére, aki nem ért veled egyet, az nem az ellenséged, ne így állj a vitához! Nekem semmi bajom nincs veled...

"Ezt is gondold át még jobban.. mert szerintem ez sem stimmel azért mert te távolságokról beszélsz az meg euklideszi geometria.. a téridő görbülete meg Minkowski geometriával írható le szabály szerűen.. az euklideszi rendszert csak mint.. szemléltető analogot használjuk.
A relativitáselmélet előtti fizika a téridő geometriáját euklideszinek, a tér és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintette... a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridő Minkowski-geometriával írható le"

Minden geometriában van távolság, a távolság fogalma nem euklideszi-geometria, így ez egy totál értelmetlen okoskodás ez a részedről, de ironikus, hogy engem vádolsz ezzel. Mellesleg le tudnád írni ezeket a geometriákat, vagy csak nagyzolsz? Na, ugye. De, ha nekem nem hiszel, akkor hallgasd meg az egyik magyar fizikus aki részt vett a felfedezésben, hogy mi ez (egy perc az egész):
//www.youtube.com/embed/wk_aazxUyJQ
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.14. 02:47:48

#250
beszarok rajtad.. nagyon sokat okoskodsz.
"A Nap nem egy égitest körül kering, hanem sok milliárd égitest együttes gravitációs hatása tartja a pályáján"
... hát nem ezt magyarázom neked már mióta??? beszarok
Az egész univerzum tömege befolyásolja a bolygónk.. és a napunk pályáját is... Az egész téridőt..mindenhol.

"Talán hallatod azt a kifejezést, hogy hatás-ellenhatás, ha az ellenhatás nagyobb mint hatás, nincs elmozdulás "
ezt gondold át még egyszer.. mert nem stimmel..

Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.
Hogy lehet akkor az ellenhatás a nagyobb???

"A gravitációs hullámok a téridőnek a megnyúlása megrövidülése... amin áthaladnak ott a távolságokat rövidítik illetve nyújtják meg"
Ezt is gondold át még jobban.. mert szerintem ez sem stimmel azért mert te távolságokról beszélsz az meg euklideszi geometria.. a téridő görbülete meg Minkowski geometriával írható le szabály szerűen.. az euklideszi rendszert csak mint.. szemléltető analogot használjuk.
A relativitáselmélet előtti fizika a téridő geometriáját euklideszinek, a tér és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintette... a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridő Minkowski-geometriával írható le

Ne haragudj.. de nem szeretem ha valaki akadékoskodik aztán okoskodik.. kiforgatja a szavaimat.. és szándékosan félre értelmezi.. majd megpróbálja nekem megmagyarázni azt, hogy hülye vagyok.

Nem szeretek vitatkozni.. főleg ilyen emberekkel mint te.
Ez a vita nem a valóság megismerését és a tudásunk elmélyítését szolgálja.. csak szájkarate.

Szerintem fejezzük itt be.. nyugodj meg.. jólvan.. TE vagy az okosabb.. de most aztán csönd legyen.
Ezt a témát jegeljük.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#249
A galaktikus dinamika más mint a tömegközponttal számolt naprendszer esetében. A Nap nem egy égitest körül kering, hanem sok milliárd égitest együttes gravitációs hatása tartja a pályáján, azaz galaxis gravitációs terében kering. Egyszerűsítve, ha nagyobb a tömeg (sok milliárd égitest) nagyobb a gravitáció, és így természetesen a gravitáció is erősebb, és persze távolabbra hat mint egyetlen égitest esetében. A galaxishalmazok esetében is ugyanez a helyzet, egy galaxis jóval súlyosabb - azaz erősebb gravitációja van mint egy csillagnak - így nyilván messzebbre és nagyobb égitestcsoportokra is hat. Nincs itt hiba, csak ha nagyobb dologról beszélsz nagyobb a gravitáció. Azért talán ez logikus, ha nagyságrendet növeled, akkor nő az erő mértéke is, ok!?

"Csak egy bizonyos érték alatt képtelenek vagyunk mérni.. egyrészt a technológiai korlátok miatt.. másrészt a kvantum mechanika miatt."

Talán hallatod azt a kifejezést, hogy hatás-ellenhatás, ha az ellenhatás nagyobb mint hatás, nincs elmozdulás - ha nincs elmozdulás akkor nincs mit mérni, mert nincs hatása.

"a gravitációs hullámokat is tudjuk érzékelni.. akár lehetnek több száz millió fényév távolságra is..
tudjuk mérni az általuk okozott térgörbületet.. "

A gravitációs hullámok a téridőnek a megnyúlása megrövidülése, ezeket a hullámokat a gravitációs mezők keltik, és amin áthaladnak ott a távolságokat rövidítik illetve nyújtják meg. Ne keverd össze a gravitációval, légyszi...

Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.13. 22:22:35

#248
nem fordítva gondolod? az áltrel szerint 1/d^2 a függvény és ez tetszõlegesen nagy távolsággal tetszõlegesen kicsi lehet, míg a kvantumelmélet szerint ennek egészrésze az igazi függvény, és az nem lehet tetszõlegesen kicsi, hanem a távolság növelésével egyszer csak leesik kereken 0-ra?

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#247
nem fordítva gondolod? az áltrel szerint 1/d^2 a függvény és ez tetszõlegesen nagy távolsággal tetszõlegesen kicsi lehet, míg a kvantumelmélet szerint ennek egészrésze az igazi függvény, és az nem lehet tetszõlegesen kicsi, hanem a távolság növelésével egyszer csak leesik kereken 0-ra?

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#246
a gravitációs hullámokat is tudjuk érzékelni.. akár lehetnek több száz millió fényév távolságra is..
tudjuk mérni az általuk okozott térgörbületet..

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#245
Abban nem értek csak egyet, hogy a gyakorlatban is lehet 0 a gravitáció.

Figyelembe véve a 100 ezer fényév átmérőjű tejutat.. a nap is a központi magja körül kering.. pedig az sok sok ezer fényévre van..
Akkor a másik, hogy vannak galaxis klaszterek.. több száz millió fényéves klaszterek, amik egymás gravitációs fogságában vannak.. mint a virgo galaxis halmaz.
Szerintem gyakorlatilag is végtelen a gravitációs hatás a térre.. hiszen itt igazából a tér görbül meg..
Csak egy bizonyos érték alatt képtelenek vagyunk mérni.. egyrészt a technológiai korlátok miatt.. másrészt a kvantum mechanika miatt.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#244
"a Nap pekuliáris sebessége nagyobb mint a szomszédos csillag gravitációja. A Nap lendülete is egy erő. A gravitáció elméletileg végtelen, gyakorlatilag nem, erre utaltam fent."

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#243
"miaz hogy helyi erők? nyilvánvalóan a kentaur rendszerben lévő bolygók az ottani csillag felé zuhannak.. ...
"így van a távolság négyzetével csökken.. de vajon elérhető így a nulla? a másik az.. hogy úgy tűnik nincs olyan hogy nulla a fizikában.. planck állandó van.. planck hossz, planck idő.. és egyébb származékai"

Pontosan ezt jelenti, az Alfa Centauri közelében ha léteznek bolygók, akkor a csillag sokkal erősebb gravitációt fejt ki, mint a távoli Nap. Az erő azt jelenti, hogy két test közti kölcsönhatás eredményeként a testeknek megváltozhat az alakja vagy a mozgásállapota.Ez lehet gravitációs, impulzus, mágneses, árapály, súrlódás, sugárnyomás, és még számtalan egyéb erő. Nem kell a helyi szót túlmisztifikálni, azt jelenti ami itt helyben van, aminek tényleges van hatása. Így érthető mondón, csak elméletileg nem nulla gravitáció, de gyakorlatilag nulla, mivel egy bizonyos távolságon túl már más erők erősebbek, és így nincs hatása, mivel az Alfa Centauri semmiben nem változtatja meg a Nap mozgásállapotát, ahhoz nagyobbnak kell lennie a gravitációnak, mint a Nap pekuliáris sebességének.

"viszont ha eltűnne mondjuk az a csillag .. vele együtt a tömege is.. akkor egy kicsit megváltozna a föld és az egész naprendszer pályája is..talán nem mérhető szinten.. de elméletileg
úgy tudom a gravitációnak nincs távolsági limitje.."

Nem. Nincs ilyen szoros viszony a két csillagrendszer között, a Nap pekuliáris sebessége nagyobb mint a szomszédos csillag gravitációja. A Nap lendülete is egy erő. A gravitáció elméletileg végtelen, gyakorlatilag nem, erre utaltam fent.

#242
szegény papagáj barátunk :(
lehet hogy egy órát ellógott?

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#241
miaz hogy helyi erők?

nyilvánvalóan a kentaur rendszerben lévő bolygók az ottani csillag felé zuhannak..
viszont ha eltűnne mondjuk az a csillag .. vele együtt a tömege is.. akkor egy kicsit megváltozna a föld és az egész naprendszer pályája is..talán nem mérhető szinten.. de elméletileg
úgy tudom a gravitációnak nincs távolsági limitje..

így van a távolság négyzetével csökken.. de vajon elérhető így a nulla?
a másik az.. hogy úgy tűnik nincs olyan hogy nulla a fizikában.. planck állandó van.. planck hossz, planck idő.. és egyébb származékai

szerintem

a tömegközéppont nyilván valóan csak szemléltetés és egyszerű bemutatás volt.. (mert vannak itt olyanok is akik úgy tudják, hogy üreges a föld belseje.. és még rosszabb is van) ha így lenne nem ahogy mondtam.. nyilván nem lenne árapály jelenség és tidal locking.

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#240
A gravitáció a távolság négyzetével csökken, és egy ponton túl a helyi erők nagyobbak, mint a távoli gravitáció hatás, így nem fog minden tömeggel rendelkező test minden egyes tömegközéppont felé zuhanni. Főleg, hogy egy méreten túl már ez az egyszerűsítés nem működik, és nem tömegközépponttal kell számolni, hanem tömegtesttel (valójában minden tömegtest, és nem tömegközéppont). A nyomásnak meg van értelmes definíciója is, talán kered ki a googléval.

#239
Ha úgyvesszük, hogy a bolygóhoz tartozó térgörbület hol a legnagyobb.. akkor a középpontban.
Ha a g értékét vesszük, az a bolygó felszínén a legnagyobb. A tömegközéppontban a g értéke 0.

De minden a bolygón lévő anyag ebbe a tömegközéppontba szeretne esni.
A barionos anyag nem lehet egyszerre ugyan azon a helyen.
Tehát.. nyomás jön létre. mert az anyagnak súlya van.

Viszont..a bolygó és a bolygó minden anyaga egyszerre nem csak a tömegközéppont felé akar zuhanni.. hanem ugyan úgy zuhan minden más tömeggel rendelkező anyag felé az univerzumban.
A tér görbülete mentén.
Nyilván valóan a minél távolabbi tömeges anyagok annyival kisebb hatással vannak a tér görbületére mint amennyivel távolabb vannak.
A gravitációs vonzóerő is exponenciálisan csökken a távolság függvényében. Csak a G sokkal laposabb, gyengébb, de sokkal távolabbra fejti ki hatását, mint a többi 3 alapvető kölcsönhatás.

szerintem

Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.

#238
> Szokás szerint összekeveritek a _gravitációs gyorsulást_ a _gravitációval_. A gravitáció a Föld-tömegközpontjában a legnagyobb. OMG.

Ez alatt mit értesz?

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#237
Nem tudok programozni. Kiosztottál mindenkit hogy így úgy keverik a fogalmakat, de számomra nem derült ki, hogy mire is gondolsz pontosan.

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#236
Értem én, hogy tudsz programozni, de ez egy szöveg, se értékhalmaza, se rendezése. Most ugye csak trollkodsz?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.13. 06:30:00

#235
illetve a "gravitáció a legnagyobb".

a "gravitáció" értékhalmaza rendezett, egyáltalán?

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

#234
ha egy szó, akkor a "gravitáció" az

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz

Oldal 1 / 6Következő →