Készül a mágneses félvezetõ
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
Hmmm
#26
szabafon = szabadon
vagy szobafon.
Attól függ, milyen fáradt vagyok :D
vagy szobafon.
Attól függ, milyen fáradt vagyok :D
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#25
turul16:
Ja, és a tranzisztor is csak egy elméleti találmány. Vagy például a lézer. Vagy ott van a mikrohollám, tök használhatatlan. A tépõzárról már nem is beszélve.
Mi jó is következhetne abból, ha atomi szinten tudnánk egy áramkört megtevezni és felépíteni? Ez akkora hülyeség, mint NAND és OR kapukból egy logikai gépet építeni.
Márpedig levegõnél nehezebb gép nem repülhet és punktum.
off:
vamp17: félreértetted. Vagy az 'elõadóbácsid' a Schrödinger egyenletet. Simám megmondom neked, hogy hol van egy elektron, hát még akkkor hogy hol egy nukleusz. Na jó, a sebességét nem mondom meg ugynaakkor... :) Tökre mint a szoftwerfejlesztés:
A mi termékünk:
-hibátlan
-olcsó
-határidõre kész van.
Bármelyik kettõ szabafon választható!
on
Ja, és a tranzisztor is csak egy elméleti találmány. Vagy például a lézer. Vagy ott van a mikrohollám, tök használhatatlan. A tépõzárról már nem is beszélve.
Mi jó is következhetne abból, ha atomi szinten tudnánk egy áramkört megtevezni és felépíteni? Ez akkora hülyeség, mint NAND és OR kapukból egy logikai gépet építeni.
Márpedig levegõnél nehezebb gép nem repülhet és punktum.
off:
vamp17: félreértetted. Vagy az 'elõadóbácsid' a Schrödinger egyenletet. Simám megmondom neked, hogy hol van egy elektron, hát még akkkor hogy hol egy nukleusz. Na jó, a sebességét nem mondom meg ugynaakkor... :) Tökre mint a szoftwerfejlesztés:
A mi termékünk:
-hibátlan
-olcsó
-határidõre kész van.
Bármelyik kettõ szabafon választható!
on
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#24
Hát már megint szûk látó körû, és begyepesedet vagyok, de én nem látom mikor fog ebböl profitálni a mezei user.
Az itt leirtakbol egyenesen nem következik semmi, ami e felé mutatna.
Az itt leirtakbol egyenesen nem következik semmi, ami e felé mutatna.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#23
pl. lehetne az alaplapra akár egy mobil teló akkuját is rakni, memória tápellátás céljából és akkor úgy lehetne leállítani a gépet, hogy a bekapcs csak 3-4mp lenne és folytathatnád a munkád ahol abbahagytad.
Bár a WinXP hibárnálás módja is hasonló, de a lemezmûvelet miatt van az vagy 6-7mp is! :)
Bár a WinXP hibárnálás módja is hasonló, de a lemezmûvelet miatt van az vagy 6-7mp is! :)
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#22
Engem az érdekelne igazán, hogy mennyit eszik egy DDR400 512Mb-os memória modúl?
ill. hogy egy nagyobbacska litium-ion vagy litium-polimer gomb elemmel mennyi ideig tudná tárolni az adatokat?
ill. hogy egy nagyobbacska litium-ion vagy litium-polimer gomb elemmel mennyi ideig tudná tárolni az adatokat?
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#21
Nem a megfogás a dolog nyitja. Ha rálõsz párszor egy atomra, akkor arrébb megy.
Nem találom a cikket, ami a mikróirásról szól (Duncan is ezt emlegeti), de van itt egy másik:
http://www.research.ibm.com/atomic/nano/roomtemp.html
Keress rá erre, és találni fox valamit: scanning tunneling microscope and atomic force microscope
Nem találom a cikket, ami a mikróirásról szól (Duncan is ezt emlegeti), de van itt egy másik:
http://www.research.ibm.com/atomic/nano/roomtemp.html
Keress rá erre, és találni fox valamit: scanning tunneling microscope and atomic force microscope
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#20
Minden határozatlan, a makroszkópikus testek is, csak ez a határozatlanság sokkal kisebb, mint az elektron esetében, ahol ez már jelentõs.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#19
Az atomot meg lehet fogni !
Csak az elektronokat nem lehet körülötte megfogni, azok a határozatlanok !
Csak az elektronokat nem lehet körülötte megfogni, azok a határozatlanok !
#18
Igazából valamilyen szinten az atom is határozatlan (mint minden más), de még eléggé nem az, hogy egyenként lehessen manipulálni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#17
hmmm lehet most hogy igy mondod...:) igazabol soha nem fogott meg a villanytan. ezert hagytam ott :)
#16
Tippeket kérek! Szerintetek ebbõl mikorra lesz valami?
Addigra Párszor megnõ majd a hajam!<#csodalk>
Addigra Párszor megnõ majd a hajam!<#csodalk>
#15
"nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten??"
Be kellett volna fejezni a sulit, akkor rajottel volna, hogy az elektronok atommag koruli pontos helyzeterol probaltak beszelni.
A fenti megoldas tudomanyos haszna az, hogy igy elmeletileg kisebb meretu mram-okat lehetne gyartani, a jelenegi szendvics megoldas helyett. Szvsz a szendvicses megoldas jobb (felvezeto / ferromagneses anyag / felvezeto). A cikkben felvazolt memoriatipusbol jelenleg 256 Kb-os a legnagyobb kereskedelmi forgalomban levo, 256 Mb-os a legnagyobb kiserleti, es ket hete Magyarorszagon csak egy 256 byte-ost sikerult talalnom. A technologia atka, hogy a magneses memoria is ateg egy bizonyos ido utan (kifarad).
Be kellett volna fejezni a sulit, akkor rajottel volna, hogy az elektronok atommag koruli pontos helyzeterol probaltak beszelni.
A fenti megoldas tudomanyos haszna az, hogy igy elmeletileg kisebb meretu mram-okat lehetne gyartani, a jelenegi szendvics megoldas helyett. Szvsz a szendvicses megoldas jobb (felvezeto / ferromagneses anyag / felvezeto). A cikkben felvazolt memoriatipusbol jelenleg 256 Kb-os a legnagyobb kereskedelmi forgalomban levo, 256 Mb-os a legnagyobb kiserleti, es ket hete Magyarorszagon csak egy 256 byte-ost sikerult talalnom. A technologia atka, hogy a magneses memoria is ateg egy bizonyos ido utan (kifarad).
#14
Az elõadóbócsik néha tévednek... :)
#13
nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten?? :)
#12
Sajnos kicsit sokáig tartana atomonként összerakni egy hagyományos chipet.
#11
Sõt, már az IBM-nél sem csak szavakat írkálnak, hanem néhány qubites kvantumszámítógépet is csináltak már ezzel a módszerrel. (Linket most sajnos nem találok.) Szóval a Princoton Egyetemen nem sok (külsõ) szakmai anyagot olvasgatnak...
#10
Nem tudom, hogy ilyet hányszor csinûltak, de szerintem egy ilyen módszerrel jelentõsen le lehetene csökkenteni az eddigi félvezetõk méret problémáit szerintem. Kiváncsian várom, hogy milyen módon tudják hasznosítani ezt az atomonkénti manipulációt...
#9
Oké, csak annyi, hogy nem megnyitották azt a kaput, mert már nyitva volt, hanem szélesebbre tárták. :D
#8
Hmm, ha vezetõt raknak a félvezetõbe jóval lecsökken a nyitóirányú feszültség. Kiváncsi vagyok, mennyire lehet ezt hasznosítani mikroelektronikában, barkácsolásnál.
#7
Azért annyira nem kell õket dícsérni, fõleg amíg az írások számát nem tudják lényegesen növelni.
Én jobban szeretnék akkor inkább már DRAM-ot, és mellé egy bazinagy kondit, ami ugyanúgy eltartaná legalább 1-2 hétig áram nélkül is.
Én jobban szeretnék akkor inkább már DRAM-ot, és mellé egy bazinagy kondit, ami ugyanúgy eltartaná legalább 1-2 hétig áram nélkül is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#6
(De ha olyan chip kell, ami 'mindkét feladattal megbírkózik', ott vannak a mikrokontrollerek.)
#5
"A számítógépek rendszerint két különbözõ technikát használnak a számításhoz és az adattároláshoz. Míg a félvezetõ chipek a számítást végzik, az adattárolás általában mágneses anyagokon zajlik.
A Princeton Egyetem tudósai mágnesessé tettek félvezetõket így elméletileg megnyitották a kaput azon chipek számára, melyek mindkét feladattal megbirkózhatnak."
Hát nem állhatom meg, hogy le ne írjam, hogy a memória-chipek is elég jól megbírkóznak az adattárolással. :) EEPROM és FLASH esetén áram nélkül is.
A Princeton Egyetem tudósai mágnesessé tettek félvezetõket így elméletileg megnyitották a kaput azon chipek számára, melyek mindkét feladattal megbirkózhatnak."
Hát nem állhatom meg, hogy le ne írjam, hogy a memória-chipek is elég jól megbírkóznak az adattárolással. :) EEPROM és FLASH esetén áram nélkül is.
"A kutató rájött, hogy a töltéssel rendelkezõ hegy alkalmas egyetlen különálló galliumatom kilökésére a felszínbõl,"
Valaki javítson ki de ezt már asszem ezerszer megcsinálták elöttük is! sõõõt, az IBM híres "Legkissebb" feliratát is ilyen tech-el szárnyalták fölül...
Szalé nem övék a Spanyol Viasz!
Valaki javítson ki de ezt már asszem ezerszer megcsinálták elöttük is! sõõõt, az IBM híres "Legkissebb" feliratát is ilyen tech-el szárnyalták fölül...
Szalé nem övék a Spanyol Viasz!
#3
Melyik volt az a szemét aki kitiltot a forumbol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Csá
#1
minilabor he?