SG:Baranya megye Connections
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#99
én a Löweybe matekra meg fizikára mek szal 😄
a fizikátol kicsit félek
a fizikátol kicsit félek
#98
aha
#97
human
Alah Alik Ya Sidi!
#96
mire ?? matek humán ?
#95
én még a babitsba meg ide szigetvárra jelentkeztem a babitsba is folvettek volna matekra de nem azt jeloltem meg 1. nek
#94
igen felvettek.meg a szechenyibe is.
Alah Alik Ya Sidi!
#93
de oda is folvettek volna ? nem ?
#92
en a reformatus gimnaziumba jarok,most fogok erettsegizni 17 eves vagyok.de anno enis jelentkeztem a leöweybe de mivel nem azt jeloltem meg eslönek igy nem oda mentem
Alah Alik Ya Sidi!
#91
mért te hova jártál vagy hány éves vagy?
#90
hat az eleg nehez,de annyira nem veszes.sztem
Alah Alik Ya Sidi!
#89
nem mondom most végeztem el szigetváron az állt iskolát és most mek majd a lowey be
#88
jaja.
hat nincs messze a belvaros,a budai vamtol nem messze lakom
hat nincs messze a belvaros,a budai vamtol nem messze lakom
Alah Alik Ya Sidi!
#87
<#wave>
#86
de most mek majd gimibe a Löwey be!!!!
állitolag naon nehéz suli!
állitolag naon nehéz suli!
#85
komoly ?
uránváros , belváros én kul szigetvári
uránváros , belváros én kul szigetvári
#84
igen pecsi vagyok
Alah Alik Ya Sidi!
#83
te baranyában laksz ?
(én igen )
(én igen )
#82
biztos 😄
#81
na en nem vagyok az afajta ;>
#79: egy honlaprol.nem,nem a goth fesztrol...
#79: egy honlaprol.nem,nem a goth fesztrol...
Alah Alik Ya Sidi!
#80
becenév????
#79
Zillo honnan ez a név ??
#78
de ismerek 1 2 lányt aki szeret gépezni meg játszani game-el
#77
<#nevetes1>
#76
de kul felolem elmondhatod a véleményed engem nem zavar
#75
miert ate kornyezetedben alanyok rajonganak a szgepes jatekokert?😮 nahat h mik vannak.
Alah Alik Ya Sidi!
#74
mind1 legalább tob hozzászolás lesz 😄
#73
azé egy lánytol nem vártam volna ilyet !
#72
nos igen jobb,szamomra legalabbis ;>
Alah Alik Ya Sidi!
#71
lol ember te tudod mit jelent az h VIP felhasznalo?
miert talan nem szabad velemenyt nyilvanitanom?;> nem mertem mire fel vagy felhaborodva
miert talan nem szabad velemenyt nyilvanitanom?;> nem mertem mire fel vagy felhaborodva
Alah Alik Ya Sidi!
#70
Belly Dance hastánc jobb mi ?!
<#wave><#nevetes2><#banplz>
<#wave><#nevetes2><#banplz>
#69
jaj most azért mert te VIP es vagy neked már mindent szabad ?
#68
hat ez fantasztikus...
Alah Alik Ya Sidi!
#67
<#wave>
#66
Baranya megye + PC (ez alatt mindent értunk ami a pchez tartozik !!)
#65
hogy jon a baranya topikba ez a jatek???
Alah Alik Ya Sidi!
#64
habár lehet hagynom kéne ezt az egészet mer hát senki sem olvassa <#szomoru1><#szomoru1><#wilting>
#63
nem dolgozok hiába <#wave><#wave><#banplz><#taps>
#62
de kul jo hogy észrevetted 😄
#61
nem 😄
csak a haverom most nem volt azt én csinálom most a dogokat 😄
csak a haverom most nem volt azt én csinálom most a dogokat 😄
#60
Hellosztok látom csak 1 ember tesz meg mindent a topicért (CSOPI007 😊)
Eddigi Telóim : ER1018>NO3210>NO6210>SIMC60>SET630>SEK700I>SEW810I>NOKIA N73 Music Edition Carstyling 4verz
#59
Az SG hétvégi játék ajánlata : FlatOut 2
Hivatalos oldaluk: FlatOut 2
Leirás:
Az elsõ részhez képest mindenben dupláz a Flatout 2, több mint 5000 teljesen rombolható tereptárgyat kapunk, a 34 választható autón összesen 40 zúzható alkatrésszel. 12 minijáték és 60 pályakombináció áll a rendelkezésünkre, melyeken multiplayer módban összesen 8 játékos mérheti össze az erejét. A bajnokságokon belül több nehézségi szinten is indulhatunk, és most elõször lehetõségünk van több autó birtoklására is.
FlatOut 2 zenei lista:
Alkaline Trio - Fall victim
Alkaline Trio - Mercy me
Audioslave - Man or animal
Audioslave - Your time has come
Fall Out Boy - 7 minutes In Heaven
Fall Out Boy - Snitches, and talkers get stiches and walkers
Megadeth - Symphony of destruction
Mötley Crüe - Dr. Feelgood
Nickelback - Believe it or not
Nickelback - Flat on the floor
Papa Roach - Blood brothers
Papa Roach - Not listening
Rise Against - Give it all
Rob Zombie - Demon speeding
Rob Zombie - Feel so numb
Supergrass - Road to Rouen
Supergrass - Richard III
The Chelsea Smiles - Nowhere ride
Underoath - Reinventing your exit
Vines - Don't listen to the radio
Wolfmother - Pyramid
Wolfmother - Dimension
Yellowcard - Rough landing Holly
Yellowcard - Breathing
Zebrahead - Gimme some more
Képek a játékbol:
Hivatalos oldaluk: FlatOut 2
Leirás:
Az elsõ részhez képest mindenben dupláz a Flatout 2, több mint 5000 teljesen rombolható tereptárgyat kapunk, a 34 választható autón összesen 40 zúzható alkatrésszel. 12 minijáték és 60 pályakombináció áll a rendelkezésünkre, melyeken multiplayer módban összesen 8 játékos mérheti össze az erejét. A bajnokságokon belül több nehézségi szinten is indulhatunk, és most elõször lehetõségünk van több autó birtoklására is.
FlatOut 2 zenei lista:
Alkaline Trio - Fall victim
Alkaline Trio - Mercy me
Audioslave - Man or animal
Audioslave - Your time has come
Fall Out Boy - 7 minutes In Heaven
Fall Out Boy - Snitches, and talkers get stiches and walkers
Megadeth - Symphony of destruction
Mötley Crüe - Dr. Feelgood
Nickelback - Believe it or not
Nickelback - Flat on the floor
Papa Roach - Blood brothers
Papa Roach - Not listening
Rise Against - Give it all
Rob Zombie - Demon speeding
Rob Zombie - Feel so numb
Supergrass - Road to Rouen
Supergrass - Richard III
The Chelsea Smiles - Nowhere ride
Underoath - Reinventing your exit
Vines - Don't listen to the radio
Wolfmother - Pyramid
Wolfmother - Dimension
Yellowcard - Rough landing Holly
Yellowcard - Breathing
Zebrahead - Gimme some more
Képek a játékbol:
#58
I. István
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát <1>.
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
I. (Szent) István király (kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár) az elsõ keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezõje.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevû keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az elsõ keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, fegyveresen kelt fel ellene, hogy õt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Koppány testét négy részre vágták, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy végvárának kapuja felett, jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedõkre. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert (például az erdélyi Gyuláét, aki anyja, Sarolt testvére volt). István fellépett, olykor erõvel is a pogányság ellen. (De még évszázadok múlva IV. Béla uralkodása alatt is éltek pogány magyarok az országban.) Késõbb évszázadokon át Magyarország védte Európát a pogányok inváziójától, az egykor pogány magyarság tehát a keresztény Európa védõbástyájává vált.
Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a kersztény, független Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következõ: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a gyõri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák mûködtek, és azok váltak a mûvelõdés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítõk, hanem a mûvelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fõ emberei is innen kerültek ki.
Míg az államalapításig külföldi pénzeket, de leginkább állatpénzt (tinót) használtak, ekkortól már magyar pénzeket is vertek, a fõ forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként mûködött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekbõl adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek. Ezzel magához tudta kapcsolni õket, mert a tisztségeket épp ilyen könnyen el is lehetett veszíteni, így kialakult egy modernebb, területi alapon megszervezett rendszer.
A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bõségesen ellátta õket és biztosította számukra az országon való biztonságos áthaladást. A Szentföldre ill. Rómába igyekvõ magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
István a pogány szokásokat új törvényekkel szorította ki és megerõsítette a kereszténységet. Bõkezûen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta õket, és személyesen felügyelte javítgatásukat, tatarozásukat. Kálti Márk Képes Krónikája (a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, amely 1358–1370 között íródott) szerint ezüst dínárokkal teli erszényt hordott az övén, és mikor szegényt látott, saját maga gondoskodott róla.
Gellért velencei szerzetes, a késõbbi püspök, a pécsváradi monostorban tartotta elsõ igehirdetését. Ezt követõen mutatták be a királynak, aki itt marasztalta, és õt választotta fia nevelõjéül is. Gellért honosította meg a Mária-kultuszt és az egyházi reformmozgalom híveként Deliberatio címû mûvében elítélte az erõszakos birtokszerzést és az ágyasságot épp úgy, mint a papi házasságot.
A korszak legjelentõsebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) címû latin nyelvû mûve. A szöveget feltehetõleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetõen istváni sugalmazású.
Ebben a katolikus hit megõrzésére (I.), az egyházi rend becsben tartására (II.), a fõpapoknak (III.), a fõembereknek és vitézeknek tiszteletére (IV.), az igaz ítélet és türelem gyakorlására (V.), az országba beköltözõk befogadására és védelmére (VI.), az idõsekbõl álló tanács intelmeinek megfogadására (VII.), az elõdök szokásainak (VIII.) és az imádságnak (IX.) megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására (X.) oktatja fiát <1>.
Imre 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyensági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel õ lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a keleti, mind a nyugati kereszténység szentként tisztel.
#57
Augusztus 20. Események a világban
636 – A muszlim arab hadak döntõ gyõzelmet aratnak a Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki csatában.
1000 – A magyar Államalapítás.
1623 – I. Musztafa török szultánt végleg leteszik a hatalomról, helyette II. Oszmán testvérét, IV. Murádot kiáltják ki.
1849 – Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok Borosjenõn kapitulál a cári csapatok elõtt.
1900 – Megalakul Vázsonyi Vilmos irányításával a Polgári Demokrata Párt.
1908 – A gyõri Rábca-hidat áthelyezik a folyó új torkolatához, eredeti helyétõl kb. 2 km-re.
1940 – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1944 – A Kárpátok elõterében megindul a szovjet hadsereg (a 2. és 3. Ukrán Front) Iaºi–Kisinyov offenzívája. A hadmûvelet gyors sikere nyomán augusztus 23-án Románia kapitulál.
1953 – Budapesten megnyitja kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion).
Születések
1601 – Pierre de Fermat, francia matematikus († 1665)
1664 – Pálffy János császári tábornagy, horvát bán, késõbb Magyarország fõhadparancsnoka († 1751)
1779 – Jöns Jakob Berzelius, svéd kémikus († 1848)
1819 – Gorove István politikus, közgazdász († 1881)
1827 – Josef Strauß, osztrák zeneszerzõ, karmester († 1870)
1847 – Boleslaw Prus, lengyel író († 1912)
1886 – Paul Tillich, német származású amerikai evangélikus lelkész, teológus, vallásfilozófus
1901 – Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz író († 1968)
1905 – Kunfalvi Rezsõ, fizikatanár († 1998)
1937 – Bogár István, zeneszerzõ
1941 – Szlobodan Milosevics, Jugoszlávia egykori szövetségi elnöke († 2006)
1944 – Radzsiv Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök († 1991)
Halálozások
984 – XIV. János pápa
1823 – VII. Piusz pápa (* 1740)
1912 – William Booth, angol metodista prédikátor, az Üdvhadsereg alapítója (* 1829)
1914 – X. Piusz pápa (er. neve Giuseppe Melchiore Sarto), (* 1835), uralk. 1903-1914.
1915 – Paul Ehrlich, német tudós, orvostudományi Nobel-díjas (* 1854)
1917 – Adolf von Baeyer, Nobel-díjas német kémikus (* 1835)
1956 – Nagy Emil képviselõ, igazságügy-miniszter Bethlen István kormányában (* 1871)
1961 – Percy Williams Bridgman, Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1882)
1977 – Dr. Gillemot László, gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus (* 1912)
2001 – Sir Fred Hoyle, angol csillagász és sci-fi író
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István szentté avatásának évfordulója
Virágkarnevál Debrecenben
636 – A muszlim arab hadak döntõ gyõzelmet aratnak a Bizánci Birodalom seregei felett a jarmúki csatában.
1000 – A magyar Államalapítás.
1623 – I. Musztafa török szultánt végleg leteszik a hatalomról, helyette II. Oszmán testvérét, IV. Murádot kiáltják ki.
1849 – Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok Borosjenõn kapitulál a cári csapatok elõtt.
1900 – Megalakul Vázsonyi Vilmos irányításával a Polgári Demokrata Párt.
1908 – A gyõri Rábca-hidat áthelyezik a folyó új torkolatához, eredeti helyétõl kb. 2 km-re.
1940 – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1944 – A Kárpátok elõterében megindul a szovjet hadsereg (a 2. és 3. Ukrán Front) Iaºi–Kisinyov offenzívája. A hadmûvelet gyors sikere nyomán augusztus 23-án Románia kapitulál.
1953 – Budapesten megnyitja kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion).
Születések
1601 – Pierre de Fermat, francia matematikus († 1665)
1664 – Pálffy János császári tábornagy, horvát bán, késõbb Magyarország fõhadparancsnoka († 1751)
1779 – Jöns Jakob Berzelius, svéd kémikus († 1848)
1819 – Gorove István politikus, közgazdász († 1881)
1827 – Josef Strauß, osztrák zeneszerzõ, karmester († 1870)
1847 – Boleslaw Prus, lengyel író († 1912)
1886 – Paul Tillich, német származású amerikai evangélikus lelkész, teológus, vallásfilozófus
1901 – Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz író († 1968)
1905 – Kunfalvi Rezsõ, fizikatanár († 1998)
1937 – Bogár István, zeneszerzõ
1941 – Szlobodan Milosevics, Jugoszlávia egykori szövetségi elnöke († 2006)
1944 – Radzsiv Gandhi, indiai politikus, miniszterelnök († 1991)
Halálozások
984 – XIV. János pápa
1823 – VII. Piusz pápa (* 1740)
1912 – William Booth, angol metodista prédikátor, az Üdvhadsereg alapítója (* 1829)
1914 – X. Piusz pápa (er. neve Giuseppe Melchiore Sarto), (* 1835), uralk. 1903-1914.
1915 – Paul Ehrlich, német tudós, orvostudományi Nobel-díjas (* 1854)
1917 – Adolf von Baeyer, Nobel-díjas német kémikus (* 1835)
1956 – Nagy Emil képviselõ, igazságügy-miniszter Bethlen István kormányában (* 1871)
1961 – Percy Williams Bridgman, Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1882)
1977 – Dr. Gillemot László, gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus (* 1912)
2001 – Sir Fred Hoyle, angol csillagász és sci-fi író
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István szentté avatásának évfordulója
Virágkarnevál Debrecenben
#56
bocsi 😄 de az adatok amit néztewm hiányosak ugyhogy akinek hiányzik a sulija az szoljon!!!!!!
#55
en pecsi vagyok igen es kimaradt az en iskolam afelsorolasbol pecsi reformatus gimnazium
Alah Alik Ya Sidi!
#54
Ormánság turisztikai látnivalói
I. Természeti értékek
I. 1. Erdoségek, fás ligetek
Az Ormánság déli felének erdosültsége meghaladja az országos átlagot. Mértéke az új telepítésekkel évrol évre növekszik. Becsülten a termoterület 20-25%-a erdo. A hagyományos állattartó gazdálkodás színterei voltak a fás legelok, melyeken több évszázados fák találhatók. Még megtalálhatók a következo községek külterületén északról érkezve. Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Adorjás.
I. 2. Vadállomány
Az Ormánság vadban (részletes az „Állatvilág” c. dokumentumban) kiemelten gazdag terület, amit az infrastrukturális elzártság indokol. Jellegzetesség a sellyei szarvas, mely Draskovich gróf tenyészete. Számos kihaló félben lévo ritkaság talált élohelyet a kiterjedt erdok, mezok, mocsarak mélyén. Védelmükre a Duna-Dráva Nemzeti Park kelt. Évszázados távollét után a dél-szláv válság idején tért vissza a környékre a nidifarkas, mely éjszakánként falkában vadászik. Érdekesség a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban tanyázik.
I. 3. Vizek
Az Ormánság gazdag vizekben. A vízgazdálkodás revitalizálására Európai Uniós INTERREG forrásból úgynevezett „Os-Dráva” program indult.
A vizek gazdagok halakban. Ponty, harcsa, csuka, keszeg, kárász és csík fogható. A tavakra hatalmas madárrajok érkeznek. Halas tavak vannak északról érkezve Sumonyban, Okorágon, Sellyén, Zalátán, Drávafokon, Piskón, Kovácshidán. Termálvíz tört fel természetes módon Bogdása-Körcsönyepusztán. A melegvizes tóban afrikai halfajtákat tenyésztenek. Sellyén fúrt hévíz kút van, melyre fürdo épült.
Fürdozési lehetoség hivatalosan máshol nincs. A Dráván horvát oldalon mindenhol fürdenek, magyar oldalon a határorség megbunteti a fürdozoket. A büntetésre visszatérve: a Dráván csak a Nemzeti Park engedélyével lehet csónakázni, nagyobb csoportoknak elore be kell jelentkezni bakancsos túrákra.
II. Épített értékek
II. 1. Kastélyok:
-Draskovich Kastély-Sellye
Fodor Kúria-Drávafok
Kastély-Magyartelek
II. 2. Református templomok
Majdnem minden község. Kiemeltek a fakazettás mennyezetuek:
- Drávaiványi
- Kórós
- Adorjás
- Zaláta
II. 3. Múzeumok: - Sellyei Ormánság Múzeum+ talpasház és skanzen
Vajszlói Kodolányi Múzeum
II. 4. Vasúti híd.
Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídja egy Dráva holtág felett Zaláta és Drávasztára között. A vasútvonalat Draskovich gróf építette a Dráván át. A folyóhidat az elmúlt rendszerben felrobbantották. A völgyhíd ép, egyedi téglából rakott. A vasútvonal Sellyérol indul, a vasanyagot és a talpfákat a 60-as években felszedték. A vonal kerékpárral járható.
II. 6. Szolodombok
-Hegyszentmárton, Diósviszló a Tenkes Nyugati nyúlványain.
-Csányoszró: a Dráva pleisztocén korabeli homokhordalék dombján vályog présházakkal.
III. Szálláshelyek
III. 1. Falusi turizmus
-Drávapiski - Kasza Mikó Lajos
-Vajszló - Lázár vendégház
-Drávasztára
-Fodor Kúria-Drávafok
III. 2. Egyéb
-Vendégház, Sellye Termálfürdo
-Kollégium, Sellye Szakiskola
-Hársfa Camping, Sellye, Fürdo utca
-Panzió, Sellye, Nagysziget
-Félpanzió, Csányoszró, Kossuth utca
-Vadászházak: Bogdása-Körcsönyepuszta, Sellye, Vajszló, Kemse
I. Természeti értékek
I. 1. Erdoségek, fás ligetek
Az Ormánság déli felének erdosültsége meghaladja az országos átlagot. Mértéke az új telepítésekkel évrol évre növekszik. Becsülten a termoterület 20-25%-a erdo. A hagyományos állattartó gazdálkodás színterei voltak a fás legelok, melyeken több évszázados fák találhatók. Még megtalálhatók a következo községek külterületén északról érkezve. Okorág, Sellye, Drávafok, Kemse-Zehipuszta, Vajszló, Adorjás.
I. 2. Vadállomány
Az Ormánság vadban (részletes az „Állatvilág” c. dokumentumban) kiemelten gazdag terület, amit az infrastrukturális elzártság indokol. Jellegzetesség a sellyei szarvas, mely Draskovich gróf tenyészete. Számos kihaló félben lévo ritkaság talált élohelyet a kiterjedt erdok, mezok, mocsarak mélyén. Védelmükre a Duna-Dráva Nemzeti Park kelt. Évszázados távollét után a dél-szláv válság idején tért vissza a környékre a nidifarkas, mely éjszakánként falkában vadászik. Érdekesség a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban tanyázik.
I. 3. Vizek
Az Ormánság gazdag vizekben. A vízgazdálkodás revitalizálására Európai Uniós INTERREG forrásból úgynevezett „Os-Dráva” program indult.
A vizek gazdagok halakban. Ponty, harcsa, csuka, keszeg, kárász és csík fogható. A tavakra hatalmas madárrajok érkeznek. Halas tavak vannak északról érkezve Sumonyban, Okorágon, Sellyén, Zalátán, Drávafokon, Piskón, Kovácshidán. Termálvíz tört fel természetes módon Bogdása-Körcsönyepusztán. A melegvizes tóban afrikai halfajtákat tenyésztenek. Sellyén fúrt hévíz kút van, melyre fürdo épült.
Fürdozési lehetoség hivatalosan máshol nincs. A Dráván horvát oldalon mindenhol fürdenek, magyar oldalon a határorség megbunteti a fürdozoket. A büntetésre visszatérve: a Dráván csak a Nemzeti Park engedélyével lehet csónakázni, nagyobb csoportoknak elore be kell jelentkezni bakancsos túrákra.
II. Épített értékek
II. 1. Kastélyok:
-Draskovich Kastély-Sellye
Fodor Kúria-Drávafok
Kastély-Magyartelek
II. 2. Református templomok
Majdnem minden község. Kiemeltek a fakazettás mennyezetuek:
- Drávaiványi
- Kórós
- Adorjás
- Zaláta
II. 3. Múzeumok: - Sellyei Ormánság Múzeum+ talpasház és skanzen
Vajszlói Kodolányi Múzeum
II. 4. Vasúti híd.
Dél-Dunántúl leghosszabb vasúti hídja egy Dráva holtág felett Zaláta és Drávasztára között. A vasútvonalat Draskovich gróf építette a Dráván át. A folyóhidat az elmúlt rendszerben felrobbantották. A völgyhíd ép, egyedi téglából rakott. A vasútvonal Sellyérol indul, a vasanyagot és a talpfákat a 60-as években felszedték. A vonal kerékpárral járható.
II. 6. Szolodombok
-Hegyszentmárton, Diósviszló a Tenkes Nyugati nyúlványain.
-Csányoszró: a Dráva pleisztocén korabeli homokhordalék dombján vályog présházakkal.
III. Szálláshelyek
III. 1. Falusi turizmus
-Drávapiski - Kasza Mikó Lajos
-Vajszló - Lázár vendégház
-Drávasztára
-Fodor Kúria-Drávafok
III. 2. Egyéb
-Vendégház, Sellye Termálfürdo
-Kollégium, Sellye Szakiskola
-Hársfa Camping, Sellye, Fürdo utca
-Panzió, Sellye, Nagysziget
-Félpanzió, Csányoszró, Kossuth utca
-Vadászházak: Bogdása-Körcsönyepuszta, Sellye, Vajszló, Kemse
#53
ORMÁNSÁG
I. Mezõgazdaság
Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezõgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdõ és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötõdött-kötõdik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás többsége megszûnt, tönkrement; valamint számos hagyományos mezõgazdasági szövetkezet tönkrement még az átalakulást megelõzõen. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevõ tõkeerõs nagyfoglalkoztató nincs is köztük. A forráshiány miatt a kistérség tõkeabszorpciós képessége alacsony. A területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlenül fontos összehangolt programozás, partnerség még gyermekcipõben jár. Hiányoznak a valódi integrációt felvállaló szervezetek is.
II. Ipar
Az ipart néhány mikro- és kisvállakozás képviseli. Sellyén mûködik kettõ vegyi üzem, Vajszlón pedig egy fémmegmunkálóvállalkozás. Az élelmiszeripart Sellyén és Vajszlón egy egy helyi jelentõségû pékség jelenti. A kiterjedt erdõségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
III. Szolgáltatások
A különféle szolgáltatások megléte, elérhetõsége igen korlátozott a kistérségben. A banki szolgáltatások közül mindössze egyetlen országos hálózattal bíró kereskedelmi banknak van fiókja Sellyén. A többi település egy részén a takarékszövetkezetek tartanak fent kirendeltségeket. A posta hálózatának átszervezése (mobil posta hálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása) a kistérségben az elsõk között indult meg.
A tercier szektort a kereskedelem képviseli. Ezalatt a helyi kereskedelmet lehet érteni, pedig a kistérség határos Horvátországgal. A közel 100 km hosszan nincs határátkelõ. A másik fontos tercier szektor a közlekedés. A közlekedés legfontosabb feltételét jelentõ út- és vasúthlózat az elõbbi sûrûsödésével és az utóbbi gyérülésével jellemezhetõ az utóbbi évtizedekben. Az úthálózat a városok és kisebb vonzásközpontok felé irányuló szerkezetet mutat. A települések közötti kapcsolattartást nehezíti, hogy még mindig viszonylag nagy a bekötõ út végi települések aránya (zsáktelepülések). Az ilyen jellegû zsáktelepülések nyilvánvalóan hátrányoa helyzetben vannak a csomóponti fekvésû, vagy az áthaladó úttal rendelkezõ településekhez képest.
A térség teljes közúthálózatának becsült hossza 190-220 km, ennek kb. a fele burkolt (kb. 90-120 km.).
AZ ORMÁNSÁG NÉPRAJZI BEMUTATÁSA
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délrol a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja.
Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos foköto és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzoen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbol a vizes területekbol kiemelkedo dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.
A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlodés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megorizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fuz-és nyárligetek, a tölgy-koris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.
Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar koris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élohelye, a védelem alatt álló mezokön a liliomok és az íriszek különbözo fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfeju réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll.
Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, ozek, vaddisznók gyönyöru példányai élnek. A Dráva folyó és a halastavak a sporthorgászatra jó lehetoséget kínálnak.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övezo park, ami Dél-Dunántúl legjelentosebb arborétuma, sok ritka növénnyel.
Az építészeti emlékek foleg a népi építészetbol kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzové az ú.n. talpas házak.
Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyofára temperával festett díszítoelemek szimbólumrendszerei az osi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
I. Mezõgazdaság
Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezõgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdõ és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötõdött-kötõdik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás többsége megszûnt, tönkrement; valamint számos hagyományos mezõgazdasági szövetkezet tönkrement még az átalakulást megelõzõen. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevõ tõkeerõs nagyfoglalkoztató nincs is köztük. A forráshiány miatt a kistérség tõkeabszorpciós képessége alacsony. A területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlenül fontos összehangolt programozás, partnerség még gyermekcipõben jár. Hiányoznak a valódi integrációt felvállaló szervezetek is.
II. Ipar
Az ipart néhány mikro- és kisvállakozás képviseli. Sellyén mûködik kettõ vegyi üzem, Vajszlón pedig egy fémmegmunkálóvállalkozás. Az élelmiszeripart Sellyén és Vajszlón egy egy helyi jelentõségû pékség jelenti. A kiterjedt erdõségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
III. Szolgáltatások
A különféle szolgáltatások megléte, elérhetõsége igen korlátozott a kistérségben. A banki szolgáltatások közül mindössze egyetlen országos hálózattal bíró kereskedelmi banknak van fiókja Sellyén. A többi település egy részén a takarékszövetkezetek tartanak fent kirendeltségeket. A posta hálózatának átszervezése (mobil posta hálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása) a kistérségben az elsõk között indult meg.
A tercier szektort a kereskedelem képviseli. Ezalatt a helyi kereskedelmet lehet érteni, pedig a kistérség határos Horvátországgal. A közel 100 km hosszan nincs határátkelõ. A másik fontos tercier szektor a közlekedés. A közlekedés legfontosabb feltételét jelentõ út- és vasúthlózat az elõbbi sûrûsödésével és az utóbbi gyérülésével jellemezhetõ az utóbbi évtizedekben. Az úthálózat a városok és kisebb vonzásközpontok felé irányuló szerkezetet mutat. A települések közötti kapcsolattartást nehezíti, hogy még mindig viszonylag nagy a bekötõ út végi települések aránya (zsáktelepülések). Az ilyen jellegû zsáktelepülések nyilvánvalóan hátrányoa helyzetben vannak a csomóponti fekvésû, vagy az áthaladó úttal rendelkezõ településekhez képest.
A térség teljes közúthálózatának becsült hossza 190-220 km, ennek kb. a fele burkolt (kb. 90-120 km.).
AZ ORMÁNSÁG NÉPRAJZI BEMUTATÁSA
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délrol a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja.
Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos foköto és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzoen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbol a vizes területekbol kiemelkedo dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.
A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlodés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megorizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fuz-és nyárligetek, a tölgy-koris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.
Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar koris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élohelye, a védelem alatt álló mezokön a liliomok és az íriszek különbözo fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfeju réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll.
Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, ozek, vaddisznók gyönyöru példányai élnek. A Dráva folyó és a halastavak a sporthorgászatra jó lehetoséget kínálnak.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övezo park, ami Dél-Dunántúl legjelentosebb arborétuma, sok ritka növénnyel.
Az építészeti emlékek foleg a népi építészetbol kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzové az ú.n. talpas házak.
Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyofára temperával festett díszítoelemek szimbólumrendszerei az osi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
#52
Már van Pécs connection. 😊
Meséljetek egy kicsit az Ormánságról, a lehetõségekrõl.
Meséljetek egy kicsit az Ormánságról, a lehetõségekrõl.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#51
Hehe ott a mutterom a matektanár ^^
Forca Barca ! Go Go Spurs ! Hajrá Fradi, na meg Kimi Räikkönen (Y) ;]] Los Angeles Lakers 4eva ;] Kobe a legjobb ;]
#50
az egesz megyeben elzarjak a gazt kedden reggel 6 tol szerda este 8 ig.
jo mulatast hozza!
jo mulatast hozza!