Mégis betonból készültek a piramisok?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#65
"Idõszámításunk elõtt 3000-ben már volt kenderkötél (ami felváltja a bõrszíjat)."
Jobbat tudok, amit még a maradi történészek is elismernek csak nem hangoztatják:
Idõszámításunk elõtt 6-7000 éve Indiában, a Himalája lábánál állat és növénytermesztõ farmokat találtak. A legmeglepõbb az, hogy ezeket nem kezdetleges módszerekkel építették / használták, hanem nagyon átgondolot és kikristályosodott módon... tehát kifejlõdött háziasítás és növénytermesztés volt kb. 8-9000 éve.
Jobbat tudok, amit még a maradi történészek is elismernek csak nem hangoztatják:
Idõszámításunk elõtt 6-7000 éve Indiában, a Himalája lábánál állat és növénytermesztõ farmokat találtak. A legmeglepõbb az, hogy ezeket nem kezdetleges módszerekkel építették / használták, hanem nagyon átgondolot és kikristályosodott módon... tehát kifejlõdött háziasítás és növénytermesztés volt kb. 8-9000 éve.
#64
Bocs az ekkora OFF-ért de nem bírtam magamban tartani.
#63
"Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az elsõ generáció?"
Ez abszolút nem fantázia vagy ufológia. Egyszerûen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott.
Gondold el mi lenne a mai emberiséggel, ha Európára rászakadna egy jégkorszak, és a partokon fekvõ településeket elöntené a tenger megnövekedett szintje (azt hiszem az emberiség jó része ilyen térségben lakik)
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor elõtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni. (Bár ha valaki olvasta volna a magyar nép regéit, az Arvisurákat, akkor lehetne valamire következtetni)
"Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az ûrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek."
Az ûrben most is vannak körülöttünk rejtélyes dolgok. Pl a Mars és annak holdjai (az egyik valahogy nem úgy mozog a bolygó körül mint ahogy a fizika megkövetelné).
A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltûnnének. Újság, vagy írott anyag?? Az szerintem fõleg nem maradna mivel egész életünket a láthatatlan digitális világra építettük. Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána. Egyedül pár portékán találtak valami jelölést (talán hogy kié lehetett), ezt a civilizációt nagyban elvetik, mert nem maradt utánuk írott anyag. Vajon ránk hogy tekintenének ha nem maradna utánunk semmi csak pár felirat egy egy használati tárgyon?
A mûanyag viszont megmaradna... (sajnos)
Ez abszolút nem fantázia vagy ufológia. Egyszerûen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott.
Gondold el mi lenne a mai emberiséggel, ha Európára rászakadna egy jégkorszak, és a partokon fekvõ településeket elöntené a tenger megnövekedett szintje (azt hiszem az emberiség jó része ilyen térségben lakik)
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor elõtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni. (Bár ha valaki olvasta volna a magyar nép regéit, az Arvisurákat, akkor lehetne valamire következtetni)
"Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az ûrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek."
Az ûrben most is vannak körülöttünk rejtélyes dolgok. Pl a Mars és annak holdjai (az egyik valahogy nem úgy mozog a bolygó körül mint ahogy a fizika megkövetelné).
A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltûnnének. Újság, vagy írott anyag?? Az szerintem fõleg nem maradna mivel egész életünket a láthatatlan digitális világra építettük. Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána. Egyedül pár portékán találtak valami jelölést (talán hogy kié lehetett), ezt a civilizációt nagyban elvetik, mert nem maradt utánuk írott anyag. Vajon ránk hogy tekintenének ha nem maradna utánunk semmi csak pár felirat egy egy használati tárgyon?
A mûanyag viszont megmaradna... (sajnos)
#62
"Egyébként a kõfejtõtõl a piramisig vezetõ utat miért görgõkön, kockakõvel kellene megtenni?"
Lehetne esetleg hajón is szállítani (kõfejtõ -> kikötõ -> hajóút -> kikötõ -> építkezés) - így egyszerûsödik a szállítás. Ráadásul a piramisok és a kõfejtõk mind folyó mentén vannak.
"akkor a bányában a rabszolgákkal henger alakúra faragtatnám a követ"
Nyersanyag- (a lefaragott részekkel mit kezdesz?) meg idõpazarlás (kétszer kell faragni) - de mindenesetre ötletes.
Lehetne esetleg hajón is szállítani (kõfejtõ -> kikötõ -> hajóút -> kikötõ -> építkezés) - így egyszerûsödik a szállítás. Ráadásul a piramisok és a kõfejtõk mind folyó mentén vannak.
"akkor a bányában a rabszolgákkal henger alakúra faragtatnám a követ"
Nyersanyag- (a lefaragott részekkel mit kezdesz?) meg idõpazarlás (kétszer kell faragni) - de mindenesetre ötletes.
#61
"Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az elsõ generáció?"
Talán mert ufómagazint olvasol?
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Hát, végülis van, aki Istenben hisz, van, aki a lélekvándorlásban, meg van, aki az ufókban. Ettõl még nem feltétlenül igaz.
"Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkbõl...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az õsember...vagy a nem is létezett kategóriába."
Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az ûrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek. Na meg a veszélyeshulladék-lerakókat. A több millió évig bomló mûanyagokat.
Ha találsz bármi hasonlót szupercivilizált õseinktõl, akkor szólj mindenképp!
Talán mert ufómagazint olvasol?
"Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?"
Hát, végülis van, aki Istenben hisz, van, aki a lélekvándorlásban, meg van, aki az ufókban. Ettõl még nem feltétlenül igaz.
"Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkbõl...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az õsember...vagy a nem is létezett kategóriába."
Hát, mondjuk a föld alatti atombunkereket, az ûrben szerteszét hagyott kütyüket, meg a töbmilliárd emberi csontot nehéz lenne nem észrevenni, csak hogy párat említsek. Na meg a veszélyeshulladék-lerakókat. A több millió évig bomló mûanyagokat.
Ha találsz bármi hasonlót szupercivilizált õseinktõl, akkor szólj mindenképp!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#60
Egyébként a kõfejtõtõl a piramisig vezetõ utat miért görgõkön, kockakõvel kellene megtenni? Ha nekem csak embereim lennének, meg fagörgõm, akkor a bányában a rabszolgákkal henger alakúra faragtatnám a követ, elguríttatnám a piramis helyéig, ott egy másik munkásbrigád hasábbá faragná, aztán mehet a görgõzés fel az építményre...
A vizes-felhajtóerõs téma nekem szimpatikusabb egyébként, de azzal meg az a bajom, hogy van mondjuk egy 20kN/m3-es kõ, az becsobban a vízbe, lejön a súlyából 10kN/m3. Na, és akkor mi van? Az még mindig b*szom nehéz, és _emelni_ kell, mert a búvárrabszolgát szerintem akkor még nem találták fel, nem lehet a víz alatt rámpán tolni.
Ez a betonozósdi lenne a leglogikusabb, de ha -mint a cikk írja- 20% készült betonból, ráadásul pont a burkolatok, akkor futottunk egy szép kört, és ugyanott vagyunk, hogy a piramis négyötödét kockakövekbõl építették _valahogy_.
A vizes-felhajtóerõs téma nekem szimpatikusabb egyébként, de azzal meg az a bajom, hogy van mondjuk egy 20kN/m3-es kõ, az becsobban a vízbe, lejön a súlyából 10kN/m3. Na, és akkor mi van? Az még mindig b*szom nehéz, és _emelni_ kell, mert a búvárrabszolgát szerintem akkor még nem találták fel, nem lehet a víz alatt rámpán tolni.
Ez a betonozósdi lenne a leglogikusabb, de ha -mint a cikk írja- 20% készült betonból, ráadásul pont a burkolatok, akkor futottunk egy szép kört, és ugyanott vagyunk, hogy a piramis négyötödét kockakövekbõl építették _valahogy_.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Aztán vannak olyan vélemények is, h annyi embert nem is tudtak volna ellátni élelemmel, mint amennyi a hozzávetõleges számítások szerint kell, h átcibálják a kb 20km homoksivatagon azokat a bazi nagy ( és persze tökéletesen kifaragott) kavicsokat..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#58
"azonban számukra az õsi beton feljuttatása is legalább olyan rejtélyes munkafolyamatnak tûnik, mint a kész tömbök felcibálása. " Nekem csak ez a mondat nem megy... Ott van egy kép ami alapján tök egyértelmû hogy ha a betont mondjuk a piramis tetején szilárditották meg (mondjuk) akkor nem kell bazi nagy darabokat felcipelni hanem mindenki megfog egy "vödröt" aztán beleönti a fenti formába aztán megszilárdul és nem egyszerre visznek fel egy 2000 tonnás darabot... kicsit valószinübbnek és egyszerübbnek tünne igy... várom a fikázásokat :D
#57
"De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben? Mondjuk 2 ,millió év alatt kialakultak a majmok"
A dínók kihalásakor az emlõsök csak kis termetû rágcsálók voltak.
A fejlõdés sebességérõl meg csak annyit, hogy a legrégebbi embernek nevezhetõ lény kb. 6 millió éves. Tehát minimum ennyi idõ kellett, hogy valami majomszerû izébõl modern ember legyen.
A dínók kihalásakor az emlõsök csak kis termetû rágcsálók voltak.
A fejlõdés sebességérõl meg csak annyit, hogy a legrégebbi embernek nevezhetõ lény kb. 6 millió éves. Tehát minimum ennyi idõ kellett, hogy valami majomszerû izébõl modern ember legyen.
#56
számtanilag kb jó. :D Csak logikailag nem. :D
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#55
Igazad van.
65 milljó - 2 milljó - 2000 (Krisztus szül.) = 62 milljó 978 ezer.
Vagyis Kr.e. 62,978 milljó.
Így jó? :-)
65 milljó - 2 milljó - 2000 (Krisztus szül.) = 62 milljó 978 ezer.
Vagyis Kr.e. 62,978 milljó.
Így jó? :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Az nagy lenne, egyszer kiderülne, hogy nem is egyiptomiak épitették, csak használták a piramisokat.
#53
Mi a baj azzal hogy idõszámitásunk elõtt? hmmm? :)
#52
"Õhááát.. India meg Egyiptom, kicsit távol esnek egymástól. :) "
De volt arra idõ, hogy meghonosodjon Egyiptomban.
"Én sem hiszem hogy kifaragták, és feltolták a rámpán"
Miért ne? Az akkori kor eszközeivel megoldhatónak látszik a dolog - bár eléggé embertpróbáló meló több tonnás kõtömböket ide-oda hurcibálni (még görgõn, ha több munkás csinálja akkor is).
"Hagyik már ez a csúnya kifejezést. "
Létezõ, közhasználatban levõ kifejezés. Mivel idõszámításunkat Krisztus születéséhez igazítják (Arabok, kínaiak, izraeliták most csúnyán néznek) ez így teljesen rendben is van.
http://evkonyv.mcse.hu/evk2000/2000.html
De volt arra idõ, hogy meghonosodjon Egyiptomban.
"Én sem hiszem hogy kifaragták, és feltolták a rámpán"
Miért ne? Az akkori kor eszközeivel megoldhatónak látszik a dolog - bár eléggé embertpróbáló meló több tonnás kõtömböket ide-oda hurcibálni (még görgõn, ha több munkás csinálja akkor is).
"Hagyik már ez a csúnya kifejezést. "
Létezõ, közhasználatban levõ kifejezés. Mivel idõszámításunkat Krisztus születéséhez igazítják (Arabok, kínaiak, izraeliták most csúnyán néznek) ez így teljesen rendben is van.
http://evkonyv.mcse.hu/evk2000/2000.html
#51
Szerintem sok az a nem is olyan sok :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#50
csak hogy krisztus idõszámításunk elõtt kb 8-ban született...
másrészt vallásos felhangja van, ha nem haragszol, hadd ne használjam már, ha nem muszáj
másrészt vallásos felhangja van, ha nem haragszol, hadd ne használjam már, ha nem muszáj
There are only 10 types of people in the world: Those who understand binary and those who don`t!
#49
"De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben?"
A dinók kihalása teret nyitott az emlõsök fejlõdésének.
65 millió évig fejlõdtek, amíg megjelent a mai csodálatos ember. Ez nem is olyan sok idõ.
A dinók kihalása teret nyitott az emlõsök fejlõdésének.
65 millió évig fejlõdtek, amíg megjelent a mai csodálatos ember. Ez nem is olyan sok idõ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#48
No, ez érdekes kérdés, hogy mióta van agyagformázó korong!
Dõreség azt hinni, hogy sokezer évvel Kr.e. vagy i.e. nem volt. :-)
Dõreség azt hinni, hogy sokezer évvel Kr.e. vagy i.e. nem volt. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
Õhááát.. India meg Egyiptom, kicsit távol esnek egymástól. :) Én sem hiszem hogy kifaragták, és feltolták a rámpán a köveket, csak azt mondom, hogy hivatalosan nem ismerhették a kereket sem a görgõt ami persze kukaság hiszen az edényeik is kerekek...megformázni meg kerek valamit csak forgó valamin lehet. :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#46
"Idõszámításunk"
Hagyik már ez a csúnya kifejezést. Mi az hogy idõszámításunk???? Mi a baj azzal, hogy Krisztus elõtt? Hm?
Hagyik már ez a csúnya kifejezést. Mi az hogy idõszámításunk???? Mi a baj azzal, hogy Krisztus elõtt? Hm?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
"Hogy tették oda?"
1. volt rá idejük 2. nem voltak hülyék 3. volt rá emberanyag (több tízezer ember már csak elég volt a célra) 4. volt motiváció.
Idõszámításunk elõtt 3000-ben már volt kenderkötél (ami felváltja a bõrszíjat).
Idõszámításunk elõtt 3000-ben már volt üveg.
Idõszámításunk elõtt 3000-2500 körül már volt gát, csatorna, ciszterna.
Idõszámításunk elõtt 3000 körül már volt tömör kerék (India, Sumer - ott már voltak kordék) - de ennek elõdje a görgõ, és a csúszka már az elõtt elérhetõ volt.
Tehát a technikai feltételek adottak voltak,a kérdés csak a pontosan hogyan (amire van sok mód).
" Na de mikor az uralkodó meg sem született, már elõre tudták, kit temetnek majd bele?"
Írás létezett, papírusz volt, hatalom volt - hosszútávú munkálatokra tudtak tervezni.
1. volt rá idejük 2. nem voltak hülyék 3. volt rá emberanyag (több tízezer ember már csak elég volt a célra) 4. volt motiváció.
Idõszámításunk elõtt 3000-ben már volt kenderkötél (ami felváltja a bõrszíjat).
Idõszámításunk elõtt 3000-ben már volt üveg.
Idõszámításunk elõtt 3000-2500 körül már volt gát, csatorna, ciszterna.
Idõszámításunk elõtt 3000 körül már volt tömör kerék (India, Sumer - ott már voltak kordék) - de ennek elõdje a görgõ, és a csúszka már az elõtt elérhetõ volt.
Tehát a technikai feltételek adottak voltak,a kérdés csak a pontosan hogyan (amire van sok mód).
" Na de mikor az uralkodó meg sem született, már elõre tudták, kit temetnek majd bele?"
Írás létezett, papírusz volt, hatalom volt - hosszútávú munkálatokra tudtak tervezni.
#44
Ez a ma elfogadott hivatalos álláspont.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Szerintem dõreség azt hangoztatni, h a piramisok építõi ( bárkik is voltak) nem ismerték a kereket. Egy viszonylag magas szintû matematikai tudás mindenképpen kellett megtervezni az épületeket. És akkor nem ismerik a kereket.. Jó, lehet, h nem használtak küllõs kereket, de a görgõ=kerék..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Szerintem dõreség azt hangoztatni, h a piramisok építõi ( bárkik is voltak) nem ismerték a kereket. Egy viszonylag magas szintû matematikai tudás mindenképpen kellett megtervezni az épületeket. És akkor nem ismerik a kereket.. Jó, lehet, h nem használtak küllõs kereket, de a görgõ=kerék..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#41
Az elsõ számítógép fónó Jenny volt. :D Ennyi erõvel ez még fejelttebb is nála, nem? :D
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#40
Na még 1 kis érdekesség.
Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az elsõ generáció?
Gondolkozzunk most teljesen matearialista alapokon.
Tegyük fel, hogy igaz, hogy 65 millió éve haltak ki a dinoszauruszok.
Az a baj, hogy ebben az esetben minden borul. Elvileg az elsõ emberek, vagy elõemberek, hívjuk aminek akarjuk, 450 000 ezer éve jelentek meg. Tehát a piramisok 4500 éve épültek, és 445500év kellett mire idáig eljutottak az emberek. Ok.
De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben? Mondjuk 2 ,millió év alatt kialakultak a majmok...bár ez durva, de mondjuk hogy szerencsétlenekenk 2 millió kellett. És akkor 62550000 évig majmok voltak, majd gondoltak 1-et, marhára beleuntak a dologba, és nekiálltak emberré fejlõdni? Vagy 62 és fél millió évig fejlõdtek õsemberré és 45 ezer év alatt meg hipp hopp homo erectus?
Akkor hogy is van ez? Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?
Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkbõl...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az õsember...vagy a nem is létezett kategóriába.
Miért hiszem azt, hogy nem mi vagyunk az elsõ generáció?
Gondolkozzunk most teljesen matearialista alapokon.
Tegyük fel, hogy igaz, hogy 65 millió éve haltak ki a dinoszauruszok.
Az a baj, hogy ebben az esetben minden borul. Elvileg az elsõ emberek, vagy elõemberek, hívjuk aminek akarjuk, 450 000 ezer éve jelentek meg. Tehát a piramisok 4500 éve épültek, és 445500év kellett mire idáig eljutottak az emberek. Ok.
De akkor mi a fene történt az elmúlt 64550 000 évben? Mondjuk 2 ,millió év alatt kialakultak a majmok...bár ez durva, de mondjuk hogy szerencsétlenekenk 2 millió kellett. És akkor 62550000 évig majmok voltak, majd gondoltak 1-et, marhára beleuntak a dologba, és nekiálltak emberré fejlõdni? Vagy 62 és fél millió évig fejlõdtek õsemberré és 45 ezer év alatt meg hipp hopp homo erectus?
Akkor hogy is van ez? Nem lehet, hogy túl fontosnak hisszük magunkat a világegyetemben, de még itt a Földön is, és bele sem gondolunk, hogy elõttünk is voltak itt fejlett értelmes civilizációk?
Gondolkunk csak bele, 5 vagy 500 ezer év múlva mi maradna a mobiltelefonunkból, vagy a számítógépeinkbõl...elárulom. Semmi! Mind lebomlana szépen csenben, és maximum 1-1 megkövesedett valami maradna az utókor számára...és mi is bele kerümnénk az õsember...vagy a nem is létezett kategóriába.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#39
Tetsuo: király vagy! :-)
rolika írá:
"Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. "
Látod, roliika, ezért szeretlek. A mechanikus navigációs számoló (!)eszköz nálad úgy jelenik meg, mint "számítógép". Végülis az. :-)
rolika írá:
"Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. "
Látod, roliika, ezért szeretlek. A mechanikus navigációs számoló (!)eszköz nálad úgy jelenik meg, mint "számítógép". Végülis az. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
Jajjde humoros! Hozzávetõleg 4500 éve épültek ezek a piramisok, ember(!) hol száguldoztak akkor harci kocsik áruld már el!
Szivar! Fóóliááát? Folpackra, vagy alufóliára gondoltál? :D
A saját elméletem szerint nem mi vagyunk az elsõ generáció a Földön, és valószínûleg nem is az utolsók, elõttünk is voltak mások, de ez saját...
4500 éve sem voltak hülyék az emberek. Volt például alkáli elemük, amit cserépedényben tartottak. Volt üvegbõl készült lámpájuk. Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. Igaz ez utóbbi nem 4500 éves. A 4500 évet is csak tippelik a régészek, lévén, hogy nincs ezköz ami pontosan megmonsaná a kort, mert a piramisok sokféle elég régi anyagból tevõdnek össze, rádiókarbon vizsgálat így kizárva. Még az is lehetséges, hogy a piramisok elég régi idõkbõl ránk maradtak, és a meghalt királyokat...bocs, uralkodókat csak eltemették bennük. Egyesek szerint a Kheposz piramis majdnem 80 évig épült.
Na de mikor az uralkodó meg sem született, már elõre tudták, kit temetnek majd bele?
Vagy gondolták, van úgyis 3 emberöltõnyi életünk, ráérünk, építsünk piramist?
Akkoriban nem 80-100 év volt az átlag életkor...már ha ie 2500ról beszélünk.
Olyan anyagokat használtak amit a párizsi Loreál megirigyelne. Mármint szépítkezésre...nem minden ok a piramisokkal és az akkori kultúrával kapcsolatban.
Kívülre rámpát építenek és azon tolják fel szerencsétlenek a kõtömböt, azzal meg pont az a baj mint a vizes megoldás esetében. A meglehetõsen nagy ~160m széles rámpa ami 130-140m magas nem kis tömegû, szétnyomná az egész cuccot.
És még 1 érdekesség. A Kheopsz piramis csúcsa vörös gránitból készült, súlya ~3,5-4tonna, 147m magasan foglal helyet. Honnét hozták? Hogy tették oda?
Szivar! Fóóliááát? Folpackra, vagy alufóliára gondoltál? :D
A saját elméletem szerint nem mi vagyunk az elsõ generáció a Földön, és valószínûleg nem is az utolsók, elõttünk is voltak mások, de ez saját...
4500 éve sem voltak hülyék az emberek. Volt például alkáli elemük, amit cserépedényben tartottak. Volt üvegbõl készült lámpájuk. Nemrég találtak ugye mechanikus fogaskerekes számítógépet. Igaz ez utóbbi nem 4500 éves. A 4500 évet is csak tippelik a régészek, lévén, hogy nincs ezköz ami pontosan megmonsaná a kort, mert a piramisok sokféle elég régi anyagból tevõdnek össze, rádiókarbon vizsgálat így kizárva. Még az is lehetséges, hogy a piramisok elég régi idõkbõl ránk maradtak, és a meghalt királyokat...bocs, uralkodókat csak eltemették bennük. Egyesek szerint a Kheposz piramis majdnem 80 évig épült.
Na de mikor az uralkodó meg sem született, már elõre tudták, kit temetnek majd bele?
Vagy gondolták, van úgyis 3 emberöltõnyi életünk, ráérünk, építsünk piramist?
Akkoriban nem 80-100 év volt az átlag életkor...már ha ie 2500ról beszélünk.
Olyan anyagokat használtak amit a párizsi Loreál megirigyelne. Mármint szépítkezésre...nem minden ok a piramisokkal és az akkori kultúrával kapcsolatban.
Kívülre rámpát építenek és azon tolják fel szerencsétlenek a kõtömböt, azzal meg pont az a baj mint a vizes megoldás esetében. A meglehetõsen nagy ~160m széles rámpa ami 130-140m magas nem kis tömegû, szétnyomná az egész cuccot.
És még 1 érdekesség. A Kheopsz piramis csúcsa vörös gránitból készült, súlya ~3,5-4tonna, 147m magasan foglal helyet. Honnét hozták? Hogy tették oda?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#36
Elég jó szerintem az elmélet. A régész "ellen" próbálkozása szerintem eléggé bénácska...
#35
Meg az alsónemûket, cipõt, számszeríjjat (de ez már késõbbi történet, és Európát blamálja).
Kara kánként folytatom tanításom.
#34
De lehet, hogy csak a lovat, és kantárt, plusz a nadrágot.
Most a kerékben annyira nem vagyok bizti. :-)
Most a kerékben annyira nem vagyok bizti. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#33
Tudtommal az egyiptomiak a kereket és a lovat a szittyáktól vették át, hettita közvetítéssel (ez utóbbaik fedezték fel az égi fémet, a vasat).
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
A klasszikus elmelet szerint homokbol csinaltak rampakat es azon toltak fel fagorgokon. (valoszinuleg a tobbi monolit epitmeny is igy keszulhetett) Nem korbe korben meredeken mint fenti kepen, hanem oldalrol egy nagyon nagy de eleg lapos rampan. (az inkak is ezt tettek, de ott megmaradtak az epites nyomai) Tovabbi kerdes, hogy a koveken regebben volt veses es csiszolasnyom, azokkal mi lett? A piramist alkoto kovek es a takarokovek eltero anyagbol keszultek, es csak a felepitmenyt ado koveket vizsgaltak idaig, de ugy nezett ki, hogy a kiralyok volgyenek kornyekerol szarmazo kovekrol van szo.
A romai beton felepitese pedig koztudott, de a kinaiak is hasonlo megoldast (kemenyitoben gazdag rizsport) hasznaltak a nagy falhoz. (van ahol a teglak mar elkoptak a szeltol de a habarcs meg birja) A romai receptben sok tengeri kagylo (kalcium) es vulkani anyag (bazaltfeleseg, stb.) volt. Igy tudtak vizallo vagy nagyon konnyu betont kesziteni. A vizvezetekeik a mai napig mukodnek es hasznaljak is oket. A pantheon pl. tobbfajta betonbol van. Ilyen anyagbol es hasonlo monolit beton technikaval epult annak idejen a pentagon is. (mivel a haboru alatt eppen vashiany volt)
A romai beton felepitese pedig koztudott, de a kinaiak is hasonlo megoldast (kemenyitoben gazdag rizsport) hasznaltak a nagy falhoz. (van ahol a teglak mar elkoptak a szeltol de a habarcs meg birja) A romai receptben sok tengeri kagylo (kalcium) es vulkani anyag (bazaltfeleseg, stb.) volt. Igy tudtak vizallo vagy nagyon konnyu betont kesziteni. A vizvezetekeik a mai napig mukodnek es hasznaljak is oket. A pantheon pl. tobbfajta betonbol van. Ilyen anyagbol es hasonlo monolit beton technikaval epult annak idejen a pentagon is. (mivel a haboru alatt eppen vashiany volt)
#31
Szefmester:
Nem az a baj, hogy mûveletlen vagy a témában, hanem hogy még büszke is vagy rá! :)
Ugyanis az egyiptomiak a piramisok ÉPÍTÉSEKOR még nem ismerték a kereket. Csak mintegy 700 évvel késõbb kezdtek kerekes jármûveket használni.
Nem az a baj, hogy mûveletlen vagy a témában, hanem hogy még büszke is vagy rá! :)
Ugyanis az egyiptomiak a piramisok ÉPÍTÉSEKOR még nem ismerték a kereket. Csak mintegy 700 évvel késõbb kezdtek kerekes jármûveket használni.
#30
"Az a problematika, hogy nincsenek a kövek közötti rés semmivel kitöltve. Márpedig ka úgy öntik akkor kéne a 4500 "kövecskébõl" lenni 1párnak olyannak ahol 2 vagy több összeolvadt vagy valamennyire egybetapadt...de ilyen nincs."
Olyanról hallottál már hogy a földnedves beton? De lehet hogy terítettek a cucc alá fóliát...
Olyanról hallottál már hogy a földnedves beton? De lehet hogy terítettek a cucc alá fóliát...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#29
"kereket elvileg nem ismerték"
mond ezt azoknak akik harci szekéren szálguldoztak.. de lehet hogy zötykölõdtek a szögletes "kerekeken"...
de semmi baj Roliika mindannyian elismerünk mint hivatásos történészt/kémikust/atomfizikust/programozót/félistent
mond ezt azoknak akik harci szekéren szálguldoztak.. de lehet hogy zötykölõdtek a szögletes "kerekeken"...
de semmi baj Roliika mindannyian elismerünk mint hivatásos történészt/kémikust/atomfizikust/programozót/félistent
#28
És csodálkoznak, mikor felfedezik benne a droatkoszoroút! :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#27
Köztudott hogy goauld leszállóhelyek. <#hawaii>
#26
Épül az ojjektum!<#vigyor5>
#25
Biztos Szup3r Man segitetttttttttt :D
#24
aha, szóval pusztán ennyi bajod van ezzel a hozzászólással? :)
#23
<#alien><#alien2>
AMD Athlon X2 AM2
#21
Én speciel úgy olvastam még valamikor, hogy homokkal töltötték fel, nem vízzel. Aztán lehet, hogy ez is csak valami megbukott elmélet volt, nem emlékszem, nem tegnap olvastam.
A világ Szentháromsága: a Pénz, a Jog, a Marketing
#20
Az a problematika, hogy nincsenek a kövek közötti rés semmivel kitöltve. Márpedig ka úgy öntik akkor kéne a 4500 "kövecskébõl" lenni 1párnak olyannak ahol 2 vagy több összeolvadt vagy valamennyire egybetapadt...de ilyen nincs.
Vizzel feltöltjük bele hajót teszünk azzal meg 3 problematika is van.
1: Réseket mi a bánattal tömítjük?
2: Mivel visszük fel 140m-re a vizet...avagy mivel pumáljuk tele a piramist?
3: Mi akadályozza meg, hogy a víz szétnyomja az egész cumot mikor 140m hosszú az alap is/tehát a beltér sem nem kicsi/.
Csigájuk nem volt, tehát daru kizárva, kereket elvileg nem ismerték, ha máshol faragják a köveket, a sivatagban viszonylag nehéz 2,5 tonnás köveket cipelni. Jófajta kötelek is kellettek volna.
Vizzel feltöltjük bele hajót teszünk azzal meg 3 problematika is van.
1: Réseket mi a bánattal tömítjük?
2: Mivel visszük fel 140m-re a vizet...avagy mivel pumáljuk tele a piramist?
3: Mi akadályozza meg, hogy a víz szétnyomja az egész cumot mikor 140m hosszú az alap is/tehát a beltér sem nem kicsi/.
Csigájuk nem volt, tehát daru kizárva, kereket elvileg nem ismerték, ha máshol faragják a köveket, a sivatagban viszonylag nehéz 2,5 tonnás köveket cipelni. Jófajta kötelek is kellettek volna.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#19
az azért érdekes, hogy az akkori egyiptomiakról elég pontos matematikai ismereteket el tudunk képzelni(na ugye ezek bizonyítva is vannak) de azt nem tudjákosokan elképzelni, hogy mesterséges anyagból építkeztek... nekem valahogy nem illik össze a roppant okos de roppant fejletlen ember...<#nemtudom>
AMD Athlon X2 AM2
#18
Ööööö, biztos hogy 'Ánusz' papjai?<#vigyor5>
Nem Amubisz vagy Ámon? Nekem az ánuszról valami más jut eszembe...<#hehe>
Nem Amubisz vagy Ámon? Nekem az ánuszról valami más jut eszembe...<#hehe>
iSS!
#17
Keopsz piramist eleve egy sziklára építették. Elõtte viszont letakarították és az alsó részét úgy faragták mint a piramist. Tehát ha az alsó harmadából veszel mintát az szikla. A felsõ harmada meg odaszállított kõ vagy beton.
Ekkora méretekben nem hiszem el a pontos faragást, és habarcs mentes illesztést. El hiszitek, hogy egy odaszállított kõ nem fér be, vagy útközben megsérül, akkor kidobják és újat faragnak? Szerintem kitöltik mészkõbetonnal a lyukat.
Tehát bárki állítását bizonyitani lehet, hacsak egy kis részrõl veszel mintát. A pontosabb megállapításhoz több helyrõl több mintát kellene venni.
Ekkora méretekben nem hiszem el a pontos faragást, és habarcs mentes illesztést. El hiszitek, hogy egy odaszállított kõ nem fér be, vagy útközben megsérül, akkor kidobják és újat faragnak? Szerintem kitöltik mészkõbetonnal a lyukat.
Tehát bárki állítását bizonyitani lehet, hacsak egy kis részrõl veszel mintát. A pontosabb megállapításhoz több helyrõl több mintát kellene venni.
#16
A cikkben le volt írva, hogy már 20 évvel ezelõtt felvetõdött a beton gondolata, csak gondolom, túl extrémnek tûnt a többi kutatónak, ezért nem is foglalkoztak vele.