Állatvédelem

Több száz madár haláláért felelős az új Star Wars
Felháborítónak tartom, hogy pénzért bármit megtehetnek....A legjobban úgy torolhatjuk meg, ha nem növeljük a Disney pénztárcáját és nem moziban nézzük meg az új Star Wars filmet...

az egyik benne is van a galériámban😊

Hello mindenkinek!
Találtam egy érdekes ellenséget,. sztem mindenkinek jó tudnia róluk.... http://www.youtube.com/watch?v=wTUe-531Il4

Plázacicák figyelem. Ami sminket a pofátokra vakoltok azt mindet állatok szemén tesztelték és állati vért is tartalmaznak.
Így tesztelnek az állatbarát tudósok: Az úgynevezett Draize-féle (a feltaláló, az amerikai dr. J. H. Draize neve után) irritációs tesztben a kísérletet végzõ személy egy teljesen tudatánál lévõ, mozgásában korlátozott állat - többnyire albínó nyúl, csipeszekkel kipeckelt szemébe cseppent különbözõ oldatokat pl. sampont vagy körömlakkot. A kísérleti állatot lekötözik vagy a nyulak esetében egy erre a célra kialakított kalodába zárják amelybõl csak az állat feje lóg ki ill. csak a nyakát tartja (nyakkaloda). A kísérlet közben elõfordulhat, hogy a szereket elkerülni akaró állat kétségbeesett kapálózásában a nyakát töri.
A teszt rendkívüli fájdalommal jár, hiszen a szem az érzékszervek közül a leginkább érzékeny. Még az igen enyhén maró vagy akár teljesen semleges szerek is igen erõs kínnal járnak, mert minden nem "oda való dolog" testidegen és a szervezet tiltakozását váltja ki.
A tesztanyagok szembe juttatását követõen bizonyos intervallumokban 12, 24, 48 óra stb. a kísérletet végzõ személy feljegyzi a szem finom szövetei roncsolódásának fokát amely lehet ödéma, bevörösödés, fekélyképzõdés, bevérzés vagy vakság.
A károsodás fokát egy irritációs skálán személyes becslés alapján határozzák meg. Ebbõl adódóan ugyanazzal a szerrel más laboratóriumban más és más eredményt kaphatunk.
Neves toxikológusok is egyet értenek abban, hogy a Draize tesztek "durvák és pontatlanok mert pusztán a megfigyelésen alapszanak".
Különös, hogy a legsúlyosabb kritikák magából az iparágból erednek. 1971-ben az Esso Orvosi Kutató Részlege és egy másik cég által kezdeményezett vizsgálat kimutatta, hogy a Draize teszt nem hiteles. A huszonöt laboratóriumban lefolytatott megfigyelés alapján a tanulmány rendkívüli eltéréseket fedezett fel a teszteredményekben, ahogy a kísérletet levezetõ személyek a nyulak reakcióit felbecsülték. Végül kijelentették, hogy "a procedúra nem lehet mértékadó alapja semminemû új szabályozásnak".

azon gondolkodtam hogy az ember még hagyján hogy hogy bánik a kutyájával/macskájával, mert ezek az állatok az ember kedvére, hasznára vannak a házban, akiket megszelidített sokkal ezelõtt. De azokkal az állatokkal mi van, amiket ráadásul nem szeret az ember (vadállatok), de amiket ugyanúgy kéne õrizni, hogy megmaradjon a biodiverzitás? Vannak simán olyan fajok amik nem bírják az antropológiai tevékenységeket és az életterük egyre szûkül

Nekünk is az egyik befogadott. Mert amikor még panelban laktunk, volt a környéken egy hajléktalan aki sokat járt mifelénk. És volt 3 kutyája. Egy napon az öregúr sajnos elhunyt, és ott maradtak a kutyák. 3-ból 2-õt befogott a sintér, a 3. elfutott. Késõbb visszajött, lefeküdt a hajléktalan ruháihoz, és csak várt. Nagyon szívszorító volt szegénykém. Úgyhogy lassan odaszoktattuk hozzánk. Vittünk neki enni, innni, csináltunk neki sátrat. És sokat jártunk le hozzá. Végül annyira megszerettük (és õ is minket) hogy felhoztuk. Mostmár olyan mintha kicsi kora óta ismernénk, borzasztó aranyos és ragaszkodó. És sokkal jobban bújós, jobban igényli a foglalkozást mint a másik. Õ valami border collie/szetter keverék lehet. Életünk egyik legjobb döntése volt hogy befogadtuk. A másik kutyánkat is imádom (õ egy Beagle), mert õ volt az elsõ kutyánk+olyan kis makacs vakarcska 😄. Nem is tudom szavakba önteni mennyire. Szeretjük mind a kettõt, de a "kapcsolat" ami a családnak kialakult a befogadott és az elsõ között teljesen más. Nehéz ezt leírni, de akinek van menhely/utca és vett kutyája is, az biztosan tudja mire gondolok. A megmentett kutyák sokkal ragaszkodóbbak, sokkal hálásabbak minden percért amit az ember velük tölt.

Na én két kutyát befogadtam (nem 1xrre, pár éve eltéréssel) és mindkettõ a szemünk fénye azóta. Egyikben van némi Husky is talán, a másik meg teljesen fajtiszta németjuhász (vagy nem).

Sajnos ez egyik nagyon édesszájú lett, meg meg is mérgezték egyszer, majdnem belehalt (de sikerült megmentenünk). DE mindkettõ imádja a tejet, azért megvesznek. Persze a dokik szerint nem jó, de a kutya meg ölni tudna érte! 😄

Lényeg, hogy ha minden ember csak EGY kutyát megment, már van értelme az életének!

Na igen, én egyedül nem tehetek, de együtt igen. Ha nem mentek el egy olyan állat mellett amelyiknek szüksége van segítségre, hanem teszitek azt amit kell, akkor már elértünk valamit. Ha felhívjátok más figyelmét erre, akkor is elõrébb vagyunk.
"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükrözõdik abban,
ahogyan az állatokkal bánik." Mahatma Gandhi

ez szép gesztus, én sajna félek tõlük.. egyszer amikor még kisebb voltam egy megkegetett elég durván..

"Jó" arc vagy, egy állatvédõ topikba ezt beírni!

Az eredeti gazdájukon tényleg.

sztem szépek a bundák.

en amiko koborkutyat latok es latom h tok ehes a szerencsetlen akko altalaban veszek neki vamit 😊

Ja meg amit elfelejtettem, fõtt rizs! Ez tényleg nem nagy dolog, és az én kutyáim spec nagyon szeretik kutya konzervvel összekeverve 😊.

Jaja, ilyen étkezés után maradt 1-2 csonti meg húsosabb falatot mi is oda szoktuk adni nekik 😊. Persze csak miután megették a saját kajájukat 😛 ( mert különben mohók, és nem rágják meg rendesen. És volt már rá példa hogy emiatt vissza jött...) Szal ami szvsz a lényeg hogy kaja maradékot (ami nem árt nekik) CSAK mint extra a normális kajákut mellett, és mértékkel.

Nem kötelezõ a fõtt kaja...de aki kutyát tart annak tényleg a minimumok közé kéne tartoznia hogy ha eteti a kutyát, akkor Kutya konzerv/Kutya táp-al etesse. Mert ezekben meg van minden amire a kutyának szüksége van, és nem is hízik el tõle. Nem azt mondom hogy gonosz ember az aki mindég a maradékkal eteti a kutyát...csak tájékozatlan. És sajnos a kutya kárára 😞.

mi a macskának az állat azon részeit adjuk oda amit mi nem eszünk meg 😊 bõre, csirkeszárny, de van hogy külön veszünk neki nyers kaját. megéri, mivel ez szõrét is szépíti, csontjait is erõsíti, és valószínûleg sokkal jobban szereti is 😄 persze emellet kap rendesen szárazkaját és konzervet.

Az ember (ha akar), tud változtatni a sorsán!

az emberek meg éhezzenek😛

Attól függ mi a kaja. Krumplit nem képesek megfelelõen feldolgozni, túl sok sós kaja árt a veséjüknek. Sok cukros dologtól könnyebben lesz cukor beteg mint az ember...szóval nagyon oda kell figyelni. Ha az ember fõtt kaját akar adni nekik, akkor leginkább fõtt csirkenyak stb... nekünk 2 kutyánk van és heti 1X legalább kapnak csirkenyakat <#integet2>.

miért mibajuk lesz maradék kajáktól?...

A spektrumon, szokott menni egy mûsor, ahol kutyákat, kutyatulajokat tanít meg normálisan viselkedni, illetve a tulajokat normálisan bánni a dögszlikkel. nekem kutyám nincs, de 3 macsekom egy nagymama, egy anyuka és egy kislány 😄 MAradék kaját jó ötlet nekik adni? mert sztem nem

riszpekt neked,de sajnos magánemberként nem tehetsz semmit ez ellen.

Nem kellemes téma amirõl beszélni szeretnék, de ha nem beszélünk róla akkor biztos, nem történik semmi, lehet naiv vagyok, de úgy gondolom, ha többet beszélünk róla, és felemeljük a szavunkat, akkor talán változik valami. A téma pedig az állatvédelem. Van végre állatvédelmi törvény nálunk is, de ha nem tudják betarttatni, mert nincs rá ember, vagy szervezet, akkor mit értünk el? Magyarországon még mindig nincs becsülete az állatnak, és nem is lesz mindaddig amég az emberek fejében nem történik változás, és ez nem megy egyik napról a másikra, beszélni kell róla mindenhol. A TV-ben, a hiradóban tályékoztatnak bennünket ha egy állatot megkínoznak, de mért nem láthatunk olyan d<#confused><#confused><#confused><#confused>okumentumfilmeket, ahol az állatok helyes tartásáról esik szó. Régóta tartok kutyát, és az a tapasztalatom, hogy sok ebtartó, nem is tudja mire is van szüksége igazán egy kutyának, vagy mikor beteg, ha észreveszi megesik már késõ. Nézzünk meg egy falusi környezetet, ott tényleg nincs becsülete egy kutyának, sok helyen még most is kikötve egy méteres láncra, sok esetben ól nélkül tartják a kutyát. Vagy nézzük a városi divatot, szaporítják a kutyákat, szándékosan nem tenyésztést írtam, mert ami nálunk megy az nem tenyésztés. Divat lett, jó kereseti lehetõség. Ez mindd nem állatkínzás? Sajnos az állatvédõ szervezeteknek meg van kötve a kezük. Hiába találkoznak állatkinzásokkal, sok esetben semmit nem tehetnek. Sok ember tud állatkínzásokról, és nem jelenti, vagy fél attól akit be kellene jelenteni, vagy bejelenti (ha tudja hol kell), és nem történik semmi. Tényleg ilyenek vagyunk? Szomorú! Az állatnak igenis van lelke. Érez, szenved, ha bántják. S van amit nem tud, önmagát ellátni. Nem bánt senkit, hacsak nem kényszerítik rá, vagy a gazdája nem erre nevelte. Tiszteljük az állatokat, nem ezt érdemlik amit tölünk kapnak!